Szerfölött barátságosan viselkedett a Nagyszínpad előtt összegyűlt több tízezres tömeg előtt, jól tudta, hol van,
hiszen sokszor elhangzott szájából Magyarország, Budapest neve. Ha bármiért bírálható is az 53 esztendős, apró
termetű, sokszoros Grammy-díjas előadó, az nem más, mint hogy más sztárokhoz hasonlóan, ő is késéssel jelent
meg a színpadon.
A közönség soraiban szép számmal voltak zenészek, szakmaközeliek is, akik egyaránt a legnagyobb elismeréssel
szóltak a kitűnő, lemez minőségű hangról, az egész produkcióról. A közönség soraiban többektől lehetett hallani,
hogy bár Prince zenéje nem első helyezett náluk, művészete igazán kiemelkedő, tiszteletet, elismerést parancsoló.
Takács Gábor, a Sziget ügyvezetője úgy vélte, hogy a fesztivál történetének eddigi legnagyobb „durranása” volt a
Herceg budapesti fellépése. Megemlítette: nem csak a siker volt nagy, de a költségek is tetemesek, s a bevételek
korántsem fedezték a sztárvendég koncertjével kapcsolatos kiadásokat. Az estén a közönség több nagy Prince-
slágert is hallhatott élőben: elhangzott, például, a Cream, a Kiss, a Musicology, s nem maradhatott el a Purple Rain,
a nyolcvanas évek filmsikerének legendás dala.
Örvendetes volt a nulladik napon, hogy a világsztár koncertje ellenére alaposan megtelt a színpad előtti terület a
Szimfonik Live koncerten is. Hazai előadók – köztük Ruzsa Magdi, Caramel, a Heaven Street Seven, a PASO – szimfonikus kísérettel játszották sikereiket, megérdemelt tetszésnyilvánítástól kísérve.
Ma már valamennyi helyszínen volt program. A Nagyszínpadon az egyik legnagyobb várakozás a Pulp fellépését előzi
meg, és nyilvánvalóan a Motörhead is nagy tömegeket vonz az új Rock Metál színpad előterébe, mint ahogya Quimby is az MR2 magyar nagyszínpadán.
A nyíltszíni koncerteket 23 óra után a sátrak műsora váltja fel, s ez a szervezők reményei szerint mérsékelheti a
Sziget környékén élők zajpanaszait.
