A kiállítás ötezer éves időutazásra invitálja látogatóit. Megismerkedhetünk a fagylalt ősével, első fogyasztóival. Utunk az ókori Kínából indul. A hideg édesség a perzsák és az arabok közvetítésével jutott el a Földközi-tenger menti
országokba. A görögök Hippokratész tanácsára orvosságként fogyasztották. Nagy Sándor élénkítőszer gyanánt kínálta tisztjeinek csaták előtt, és kedvelt csemegéje volt a római császárok pazar lakomáinak. A középkorban pedig a fejedelmi udvarok különlegessége volt.
Végigkísérhetjük a fagylalt újkori diadalútját is, bepillanthatunk készítési módjának fejlődésébe. A magyar
fagylaltozás hőskora a reformkorra tehető. Megtudhatjuk, hogyan vált tömegcikké és mindennapi életünk részévé,
megérkezve napjainkba. Ízelítőt kapunk a fagylalt közeli rokonai a parfé és jégkrém történetéből is. Bemutatjuk
múzeumunk legszebb, a fagylalt és parfé készítésével és árusításával kapcsolatos tárgyait, dokumentumait.
Láthatunk 19. század végi cukrászműhelyt, a két világháború közötti időből származó fagylaltostriciklit. A bemutató interaktív részének berendezünk egy 1960-as évekbeli fagylaltozót, ezenkívül hozzákapcsolódó rendszeres múzeumpedagógiai programok is lesznek.
A kiköltöztetése miatt egész nyáron zárva tartó (budapesti) Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeum fagylaltkiállítása holnaptól, augusztus 12-től október 2-ig látogatható a győri Xántus János Múzeumban (Széchenyi tér 5.) Megnyitja: Rédey Judit múzeológus (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeum). Az időszaki kiállítás helyi érdekessége, hogy emléket állít a folyók városa legendás emlékű cukrászának, Lelóczky Jenőnek, aki nem csupán kitűnő szakember, oktató volt, hanem ismert, nagyvonalúan adakozó emberbarát is, a győri Rotary Club tagja.
Sajnálatos fejlemény, hogy az évtizedekig „intézményként” szolgált győri Lelóczky cukrászda (a közismert Leló) a Deák utcán, a karmeliták templomával átellenben ma már csak az idősebb győri nemzedékek emlékezetében él…
