A válaszadók 35 százaléka által megjelölt fő ok a jelenleginél magasabb jövedelem iránti igény, ezt követi a személyes érdeklődés megváltozása (25 százalék), majd a munka és a magánélet közötti jobb egyensúly megteremtésének igénye (19 százalék).

A karrierválasztásra és karrierfejlődésre vonatkozó megállapítások a Kelly Global Workforce Index felmérés részei, ami mintegy 97 000 ember véleményét gyűjtötte össze 30 országból, köztük jó 7300 magyar munkavállalóét.

– Azt látjuk, hogy meglepően sok ember komolyan fontolgatja a karrierváltás és újrakezdés lehetőségét – kommentálta a felmérés eredményeit Jónás Anikó, a Kelly Services ügyvezető igazgatója. – Az előző nemzedékek számára a karrier-, a munkahelyváltás krízishelyzetnek számított volna, napjainkban ezt a „divatot” inkább a különféle szakmák, ismeretek és készségek keresettségében, illetve a munkavállalók személyes érdeklődésében bekövetkező változások megnyilvánulásának tekintjük.

A karrier átmeneti megszakításával kapcsolatos magatartás és vélemény átalakulásának egyik jele, hogy a megkérdezettek több mint kétharmada (70 százalék) úgy véli, gyes, betegség vagy egy hosszabb szabadság után is ugyanazon a szinten tudná folytatni karrierjét.

A felmérés magyarországi eredményei:

 

  • – Ha a gazdaság egyes szektorait vizsgáljuk, a karrierváltással a kiskereskedelemben, vendéglátásban, illetve ügyfélszolgálati területen dolgozók szembesülhetnek a legnagyobb valószínűséggel.
  • – Arra a kérdésre, hogy mi a szakmai előmenetel legfontosabb eleme – a tapasztalat, avagy a végzettség – a válaszadók többsége (77 százalék) a tapasztalatot jelölte meg, 18 százalék választotta a végzettséget, 5 százalék pedig nem tudott dönteni.
  • – A felmérés legtöbb résztvevője (57 százalék) szerint az álláskeresés közben az ember tehetségét és a kiválasztott munkára alkalmasságát szakmai tapasztalatai jelzik a legjobban; ezután következik az álláskereső-megbeszélésen nyújtott teljesítmény (26 százalék), a munkáltatói ajánlások (9 százalék), majd a végzettség (8 százalék).
  • – A válaszadók több mint fele (56 százalék) állítja, törekszik rá, hogy vezető beosztásba kerüljön, 38 százalékuknak nincs ilyen vágya, 6 százalék pedig bizonytalan ebben a kérdésben.
  • – A legfontosabb ok, amiért valaki nem vágyik vezető pozícióra, az ambíció hiánya – ezt jelölte meg a megkérdezettek harmada. 29 százalék úgy gondolja, nem bírná az ezzel járó nyomást, izgalmat, 17 százalék attól fél, a pozíció hatással lenne a munka és a magánélet egyensúlyára, 13 százalék úgy érzi, nem rendelkezik a szükséges végzettséggel vagy készségekkel.
  • – A felmérés résztvevőinek 94 százaléka szerint „rendkívül fontos” vagy „fontos”, hogy az ember képezze magát és fejlessze készségeit szakmai előmenetele végett.

 

„Az emberek növekvő mértékben igyekeznek saját karrierjük alakulását irányítani, így egyre inkább előfordulhat, hogy akár szakmai, akár magánéleti okokból egy időre kilépnek a munkaerőpiacról, majd ismét megjelennek ott. A munkaadóknak és munkavállalóknak egyaránt alkalmazkodniuk kell ehhez az új helyzethez, ahol a folyamatos, megszakítások nélküli karrier lassan inkább kivételnek számít majd” – tette hozzá Jónás Anikó.

A Kelly Global Workforce Index évente elvégzett felmérés, amely a munkával és a munkahellyel kapcsolatos elképzeléseket, véleményeket vizsgálja generációs szempontból. A Kelly Services észak-amerikai, európai és ázsiai leányvállalatai közreműködésével készült felmérés 97 000 munkavállaló véleményét tükrözi. A felmérés eredményeit és megállapításait az idén negyedévente teszik közzé. Az adatok elemzését az Echo Research végzi.