Az ember a Föld első számú csúcsragadozója, hiszen a mindennapi életben a hobbiállatok, a természetben élő állatok egy része és a gazdasági haszonállatok is az emberi cselekményektől függenek. Az állatvédők szemléletformáló programjaik révén segítik, hogy a helyzet elfogadhatóbb legyen. (A kép forrása: dreamup.ch.)

Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület vezetője szerint az ember első számú érdeke a gazdasági haszon és a jóléthajszolás, csak ezután következik pl. a gazdasági haszonállatok tartási színvonala vagy a házi kedvencek felelős tartása, a természet megóvása, a környezet védelme vagy a tudatos vásárlói kultúra előtérbe helyezése. Néhány apró lépéssel a mostaninál felelősebb környezetkezelők lehetünk, jobb állattartókká válhatunk, az állatok világnapján ezekre a fontos kérdésekre kerülhet nagyobb hangsúly.

Néhány állatság a mindennapokból:
1. Megunt vagy beteg házi kedvencét egyesek mindenféle bűntudat vagy lelkiismeret nélkül dobják ki az út szélére.
2. Gyakran a gazdasági haszonállatokat túlzottan kizsákmányolva tartanak és dolgoznak fel.
3. A házőrző kutyát sokan láncon tartják, illetve gazdái napokra is magára hagyják úgy, hogy az állat elégtelen tartási körülmények között szenved.

Tudta, hogy az országban 3200 település van, minden települést üzemeltető önkormányzatnak kötelezően fenn kell tartani kóbor állatokat és a közterületen elhullott állatok tetemeit összegyűjtő szervet?! Ezeket gyűjtőnéven gyepmesteri telepeknek hívjuk. Sokuk az élő állatokat humánusan kezeli, gazdihoz próbálják adni, de nagyon sok helyen az egyszerűbb elpusztítást választják. A www.sinter.hu oldalon sok hasznos infó elérhető az állatvédelemről. A kóbor állatokért a háziállatokat tartó, szaporító, felelőtlen állattartó ember tehető felelőssé.

Újra divat az állatok szőrének viselete. Civilizált, felelős ember tudja, hogy a szőr azé, aki abban született. A bundakabátok elkészítéséhez állatok tucatjainak kell kínhalállal pusztulniuk, jóérzésű ember nem öl meg bundáért állatot.

Laborállatból a világon évente több tízmilliót használnak fel, hogy hadászati, szépészeti, gyógyászati kísérleteket folytassanak az ember kényelme és hatalma végett. Joga van-e az embernek (mint csúcsragadozónak) más fajú élőlényeket felhasználni arra a célra, hogy saját maga túlélését segítse? Emberi szemszögből a válasz egyértelmű: igen. Ha az állatok beszélni tudnának, biztos másként gondolkodnának a feláldozásukról. Magyarországon szépészeti célból az állatkísérlet tilos, ettől függetlenül számos, állatokon kipróbált kozmetikum vásárolható, miután az állatkísérleteket sok esetben Távol-Keleten végzik el.

A régmúlt korokban a vadászat révén létfenntartást folytattak az akkori családfők, később sok helyen a vadászat a nemesek joga lett. Ma a vadászat a vadászati közösségek által az állatfajok egyedszámainak fenntartására és úri sportra terjed ki. Évente sok tízezer vadászat során százezernyi, természetben élő szárnyast, vaddisznót, őzet, nyulat ejtenek el, az állatok húsa ínyenc ételként kerül az asztalokra. Aggasztó az orvadászat, ami Magyarországon bűncselekmény.

A gazdasági állatokat többnyire iparszerűen tenyésztik, hizlalják. Az állateledelek esetenként antibiotikumokat, hormonokat is tartalmaznak. Az iparilag előállított húsállatok legtöbbször minden természetes ingertől hermetikusan elzárva, stresszel teli környezetben érik el a feldolgozási állapotukat. A tenyésztési helyről a vágóhídig szállítás sok esetben gyalázatos. Tehenek, sertések, juhok, szárnyasok szállítás közben gyakran megsérülnek, sok esetben egymást tapossák, csontjaikat törik. Az állatok feldolgozása gyakran ilyen előzmények után megy végbe, ezt az (élet)minőséget kapjuk vissza, mikor az étkezéshez vesszük meg az áruházakban az akciós árú húsokat.

Sok ember elmagányosodásában fordul a hobbiállatok felé. Az ilyen célból tartható társállatok köre évről évre bővül, hiszen nemcsak kutyát-macskát tarthatunk, hanem hüllők, halfélék, díszmadarak, pókok-rovarok, egyéb állatok megszámlálhatatlan faja és fajtája áll rendelkezésre legális-illegális formában. A kedvtelési állattartásnak felelősségen kell alapulnia, a kedvencként tartott állatokat az állat egész életére kellene befogadni. Ezzel ellentétben sokan magukhoz vesznek házi kedvenceket, majd megunván az utcára teszik őket; ez bűn, börtönnel is sújtható. Az állatok rossz tartása állatkínzási bűncselekménynek minősül.

Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület munkatársa szerint ma, az állatok világnapján, és az év egészében úgy kellene éljünk, hogy a természettel, környezetünkkel, az abban található más fajú élőlényekkel való kapcsolatkor megtaláljuk a humánus normát. Hozzuk létre az élet tiszteletén alapuló állattartást, a mainál magasabb szintű környezeti kultúrát.