A konzervatív amerikai internetes magazin, a The American Spectator lekapja a tíz körméről az olyan orgánumokat, mint a The Washington Post, a patinás The Atlantic, vagy a német többségi tulajdonban lévő pénzügyi portál, a Business Insider, mivel élesen bírálták Tucker Carlsont, amiért a jobboldali Fox News legnézettebb politikai műsorának vezetője egy héten át dicshimnuszt zengett Budapestről Orbán Viktorról. (A szerk. megj.: ugyan mennyibe kerülhetett ez a magyar költségvetésnek?)

Az írás szerint: akik így vélekedtek, azok egyszerűen hazugságáradatot zúdítottak a televíziós személyiségre, egyszerűen csak azért, mert gyűlölik az Orbán-rendszert, illetve mert Tucker védelmébe vette.  

Állítása bizonyítására a cikk idézi Frank Füredit, a magyar származású elemzőt, az illiberális magyar rezsim nagy barátját, aki szerint a globalista média nem akarja, hogy az amerikaiak tisztességes képet kaphassanak Magyarországról. Ezért „cordon sanitaire”-t húztak az ország köré. Tekintélyelvűnek, mi több, fasisztának állítják be, mint ahogy azokat is, akiknek más a véleményük, mint az övék.

Tucker viszont bebizonyította – így az érvelés –, hogy a magyarok közt nagyon sokan ugyanúgy gondolkodnak, mint milliók Nyugaton és főként a dolgozó amerikaiak, Trump hívei. Megjegyzi, hogy az előző elnöknek nagyon sok színesbőrű támogatója is van, mert csökkentette a munkanélküliséget. Rengetegen kiállnak mellette a melegek közül is, hiszen megvédte őket. A demokraták viszont az identitás ürügyén címkéznek.

Ám a Fox News nézői olyan amerikaiak, akik nem akarnak illegális bevándorlókat, és elutasítják, hogy azok pénzhez, álláshoz és lakáshoz jussanak, miközben mások mindent elvesztettek a járvány miatt. Nem szeretik látni, hogy a jövevények hálátlansággal, sőt még rosszabbal viszonozzák a nagyvonalúságot, összeszemetelik az utcákat és rontják a közbiztonságot.

Továbbá: a globalisták külföldre viszik a termelést. Azaz nem tetszik nekik, hogy a kormányzat, amelyet ők választottak és finanszíroznak, alávaló proliként kezeli őket, miközben vörös szőnyeget terít az illegális bevándorlók lába elé. Ez a lényeg, bármennyire nem akarják is elismerni Tucker, Orbán és Trump bírálói.  

Deutsche Welle: lehet, hogy Kaczynski túlfeszíti a húrt és az éppen most szakad el, mivel nem csupán egy konkrét a szerkesztőség, a TVN24 hírtévé ellen indított támadást, hanem az Egyesült Államokhoz fűződő politikai-gazdasági kapcsolatokat kockáztatja, hiszen az adó tulajdonosa a Discovery. Ily módon pedig túl messzire merészkedik.

Az persze elképzelhetetlen, hogy ne ment volna biztosra az új sajtótörvény ügyében. Ezt bizonyítja, hogy a szavazás előtti este akolbólította ki a koalícióból 13 képviselőt felsorakoztató szövetségesét, miután az elutasította a szabályozást. De bizonyosan tudta, hogy anélkül is meg lesz a kellő számú voks, mert másokat meg lehet győzni, illetve venni. Mint egy lóvásárban, csak itt az alku tárgya az, hogy az emberek információhoz juthassanak.

Az ország erős embere számára azonban elfogadhatatlan, hogy viszonylag sok orgánum külföldi kézben van. De a TVN elleni támadással újabb lépést tett a demokrácia felszámolása felé. Ám már most is látni, hogy rendszere korlátokba ütközik. Változatlanul azon dolgozik, hogy kikapcsolja a jogállami intézményeket. És ha már nincs szabad média, akkor a demokráciának is vége. Akkor nincsenek többé szabad választások és teljesen mindegy, hogy melyik gombot nyomjuk meg a televízió-készülék távirányítóján.

Project Syndicate: Tusk máris mozgósítani tudott még jó egymillió embert, vagyis egyfajta apafiguraként jelenik meg a lengyel ellenzéki oldalon, miután pár hete visszatért a hazai politikába. Így látja a helyzetet a neves varsói elemző, Slawomir Sierakowski, a Haladó Tanulmányok Intézetének igazgatója, a Német Külkapcsolati Tanács munkatársa. Felhívja ugyanakkor a figyelmet, hogy az ország illiberális irányítói szinte mindenkivel összerúgják a port.

A PiS jóformán minden rosszért az Európai Tanács volt elnökét teszi felelőssé. Így paranoid módon azért is, hogy 11 éve Szmolenszknél lezuhant Kaczynski ikertestvérének a gépe. A politikus elismeri, hogy több súlyos hibát is elkövetett kormányfőként, meg azt is, hogy a PiS-nek vannak népszerű intézkedései. Ugyanakkor felbukkanása felgyorsította az eseményeket. A Civil Platform azonnal a hatalomellenes erők vezető tényezője lett.

A szerző a történteket úgy érzékelteti, hogy Tusk tankként vonult fel a Jog és Igazságosság talpasai ellen. Járja az országot, rengeteg emberrel találkozik. Sajtótájékoztatóján kérdezhet a vele szemben álló média is, szemben Kaczynskival, akitől semmiről sem szabad érdeklődni. Utóbbi ugyanakkor még ellenségesebb a független médiával szemben. Arra hivatkozik, hogy meg kell védeni a sajtópiacot a külföldi terjeszkedéstől, ám hogy ez mekkora hazugság, azt bizonyítja, hogy az illetékes hatóság másfél éve nem hajlandó meghosszabbítani a TVN24 sugárzási engedélyét. Ám ily módon az ország biztonságát kockáztatja, hiszen az amerikai oroszlán bajuszát húzkodja.

Ha életbe lép a törvény, akkor a lengyelek lemondhatnak a megvenni szándékozott USA fegyverendszerek jó részéről és az amerikai katonai jelenlétről. Ám Kaczynski nem látja okát, hogy együttműködjék Bidennel, az ő embere Trump volt. Az ellenzék esélyeinek meghiúsítására kész tengelyt akasztani Washingtonnal. De eléggé kétségbeesett, már csak azért is, mert leállt az oltási kampány, viszont jön a 4. hullám, a hozzátartozó korlátozásokkal. Ráadásul a jobboldalon erősödik a vakcinaellenesség. És akkor még ott van az is, hogy az EU a Fegyelmi Kamara működésének leállítását követeli, és az anyagi támogatás megvonását helyezte kilátásba. Szóval Varsó mindenkit maga ellen fordított, akit csak lehetett.

Frankfurter Allgemeine Zeitung: a Riporterek Határok Nélkül ügyvezetője nem azt tartja meglepőnek, hogy olyan rendszerek, mint Azerbajdzsán és Szaúd-Arábia bevetették az izraeli kémszoftvert, hanem hogy az EU-tag Magyarország is nyilvánvalóan használta – újságírók ellen. Továbbá, hogy Ciprus és Bulgária engedélyezte bevitelét. Christian Mihr azért van fennakadva, mert mindhárom kormánynak vannak ugyan gondjai a jogállammal, de végső soron európai demokráciákról van szó, ám masszívan visszaéltek a megfigyelésre szolgáló technológiával és megtámadták a sajtószabadságot.

Az izraeli vezetést terheli a felelősség azért, hogy idáig juthattak a dolgok, és az EU-t is, mert a szabályozás állítólag szigorú, a termék mégis bejuthatott az unióba. Márpedig az ilyesfajta megfigyelés az emberi jogok kirívó megsértése, a méretek pedig sokkolóak. Kiket hallgattak le – arra nézve az adatok a jelenlegi ismeretek szerint a gyártó NSO szerveréről származnak, tehát a cég is ludas. Hiszen közismert, hogy pl. a szaúdi rezsim nem éppen az jogállam előretolt helyőrsége.

A szakember ugyanakkor nem gondolja, hogy sok mindent ki fog deríteni az izraeli vizsgálat, mert szoros összefonódás van a hatalom és a fejlesztő vállalkozás között. A kiutat az jelentené, ha azonnal leállítanák az ilyen programok kivitelét, majd nekifutnának a nemzetközi szabályozásnak. A lehetséges célpontok számára a legjobb védekezés azonban az lenne, ha digitális készülékek helyett papíron, írószerszámmal rögzítenék a bizalmas információkat.  

The Wall Street Journal: Soros György szerint Hszi Csin-ping diktatúrája a kínai államot fenyegeti. Az üzletember, aki már többször nyíltan kiállt a jelenlegi pekingi vezetés ellen, úgy látja, hogy a pártvezér és államfő letért Teng Hsziao-ping gazdasági reformjainak útjáról és a kommunista párt irányító testületéből bólogatójánosok gyülekezetét csinálta.

Felhívja a figyelmet, hogy a politikus nem tud kellőképpen hatékony lenni, mert belső ellentmondások hátráltatják. Amit odahaza művel, az ütközik azzal a törekvésével, hogy az ország szuperhatalom legyen, ami egyébiránt egyre nagyobb viszályt okoz az USA-val. A két rendszer különben is szögesen ellentétes. Az egyik demokratikus és nyílt társadalom, a kormány feladata az benne, hogy védje az egyén szabadságát. Kína ezzel szemben totalitárius, zárt rendszert épít, amelyben az emberek a pártállam függvényei. Ám Hszi szerint pont ezért felsőbbrendű, mert fegyelmezettebb, erősebb és ily módon győzni fog a versenyben.

Ám a rivalizálás háborúba torkollhat Tajvan miatt. Az államfő azonban jövőre próbakő elé kerül odahaza, mert változtatnia kell az örökösödési szabályokon, ha életfogytig elnök kíván maradni. Érzi, hogy még legalább egy évtizedre szüksége van, ha teljes egészében kézbe kívánja kaparintani a pártállamot és a hadsereget.

Soros emlékszik arra, hogy 1984-ben ő hozta össze a magyar és a kínai pártvezetést és mindkettő sokat tanult a másiktól. Mindkét országban létrehozta az emberbarát alapítványát, de Pekingben öt év múltán – közvetlenül a Tienanmeni mészárlás előtt – bezárta, mert a hatóságok ellenőrzésük alá vonták az intézményt. Csak 8 éve nyitotta újra, amikor Hszi hatalomra került, aki azonban akkor még egész más nézeteket vallott.

Soros ma már úgy vélekedik róla, hogy az a nyílt társadalom legnagyobb ellensége az egész világon. De odahaza egyre nagyobb gondokkal kerül szembe mind az egész országra kiterjedő megfigyelő-rendszer, mind az életszínvonal miatt. Hiszen feladta Teng vonalát, miután az 1962-en eltávolította a vezető apját a Politikai Bizottságból. Ily módon Hszi vidéken, igen nehéz viszonyok között nőtt fel, nem részesült megfelelő oktatásban, külföldön sokáig nem járt, nem beszél nyelveket. Azon felül a leninizmus támogatója, vagyis azt vallja, hogy a pártnak használnia kell politikai és gazdasági erejét akarata érvényesítésére.

Mivel sok ellenzője van elképzelésének mind a politikában, mind a gazdaságban, meg kell akadályoznia, hogy a kettő összefogjon ellene. Ezért engedelmességre igyekszik kényszeríteni mindenkit, akinek elég pénze van, hogy független legyen. Ezért vágja le az aranytojást tojó tyúkot, lásd az Alibaba tulajdonosának esetét. A magáncégekhez állami vezetőket neveznek ki, ami tönkreteszi a kezdeményező kedvet.

Hszi mára diktátor lett, de politikáját egyre nehezebben képes összhangba hozni a valósággal, mert ő a megfélemlítésre épít. Alattvalói pedig nem merik megmondani neki, hogy a világ változik. Ez pedig a pártállam jövőjét veszélyezteti.

The Economist: A lap kétarcúnak nevezi az EU menedékpolitikáját és ezt két repülőjárat példáján mutatja be. Az egyik a végén már heti négy alkalommal vitt a Belaruszba iraki menekülteket, akiket Lukasenka bátorított, hogy csak keljenek át a litván határon a felvilágosult, meleg, lakályos Európába. Az idén már több, mint 4 ezren éltek a lehetőséggel. Ez sok a 3 milliós szomszéd köztársaság számára, ám semmiség a 450 milliós unióban. A határon készült képek azonban 2015-öt idézték.

Csakhogy Brüsszel már nem olyan naiv, mint 6 éve. A Bizottság annak idején megrótta a kerítéseket emelő kormányokat, most viszont segít felállítani az akadályokat. Pedig akkor mit kapott a fejére Orbán! Most viszont von der Leyenék meg sem szólalnak. Eldőlt az ideológiai háború az emberbarátok és a keményvonalasok között. Utóbbiak nyertek.     

A felfogás már-már a cinizmussal határos: az EU emlékeztette Irakot, hogy mennyi pénzt ad neki, így az gyorsan leállította ezeket az repülőutakat. De Európa tudja, hogy korlátozni kell a bevándorlást, ha fenn akarja tartani a schengeni rendszert. A módszer nem gusztusos, de az egész helyzet nem az. Mégis inkább ezt választja a szervezet, semmint, hogy összeverjék az illegális határátlépőket.

A másik gép úgy elkerülte Fehéroroszországot, mintha az geopolitikai Bermuda-háromszög lenne. De hát ezen nem lehet csodálkozni, részben a közeli múltban történt állami gépeltérítés, részben pedig amiatt, hogy a fedélzeten a Tokióból megpattant belarusz futónő tartott Bécsbe. Vele hímes tojásként bántak, de ez csupán az unió képmutatását tanúsítja menekültügyben. Bár az, hogy veszélyben volt, nem kétséges. Ám hogy fehér nő, az csillapítja az idegengyűlölők aggodalmát. Esete azonban ráerősít azokra a félelmekre, hogy háttérbe szorulnak a menedékjog intézményes biztosítékai.      

Viszont a Tyimanovszkaja-ügy kezelése arra is rávilágít, hogy szervezetten kell megoldani a menekültek áttelepítését, mert az megkíméli a határokat és segít megőrizni Európa vezető erkölcsi pozícióit.

Neue Kronen Zeitung: Az osztrák kormánykoalíció befejezettnek nyilvánította az Ibizagate kapcsán létrehozott parlamenti vizsgáló bizottság munkáját, pedig annak még lett volna dolga, ám a testület szociáldemokrata tagja szerint így is kiderült, hogy az Osztrák Néppárt állam az államban. Vagyis: törvényekkel igyekszik befolyásolni a független intézmények működését, pedig az ilyen inkább Magyar- és Lengyelországban szokás.

Kai Jan Krainer azt a következtetést vonta le, hogy a kancellár köreiben azt hiszik: érinthetetlenek, ennek megfelelően igyekeznek kivonni magukat minden ellenőrzés alól. A párt számára amerikai módra gyűjtenek adományokat, a szétosztásukat viszont igyekeznek elkendőzni. A nagy támogatókat különféle állami állásokkal honorálják, de érdekeiket szem előtt tartják akkor is, amikor jogszabályokat kell meghozni.

Olyan gyakorlat ez, amit nem várna az ember egy jogállamban, de hát az ÖVP-nél már a trumpizmus jelei mutatkoznak. A párt ostobaságokat, álhíreket terjeszt, próbálja bemocskolni az ellenfeleket. Az viszont az ország számára igen előnyös volt, hogy az ibizai botrány nyomán lemondott a Szabadságpárt két vezetője. Példájukat mások is követhették volna – jegyezte meg a szociáldemokrata politikus.

Egyben emlékeztetett arra, hogy az igazságszolgáltatás még egyáltalán nem végzett és sokféle következményre kell számítani. Felvetette, hogy a jövőben a parlamenti vizsgálatokat tegyék nyilvánossá a világhálón, mert a korrupció ellen az átláthatóság jelenti a leghatékonyabb eszközt. Azonkívül az intézmények erősítése révén nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre.  

Süddeutsche Zeitung: a jövő hét végéig meghosszabbították a hetek óta tartó leállást a Mercedes kecskeméti gyárában, ami részben a kollektív szabadságolásokkal függ össze. Ugyanakkor a cég 12 ezer embert foglalkoztató brémai üzemében is akadozik a termelés, mert az egész ágazatot sújtja, hogy a járvány folyományaként nincs elég chip. Ennélfogva alig indult újra a munka Brémában, máris sok ezren kényszerülnek rövidített munkaidőben dolgozni, egyelőre a jövő hétfőtől öt napon át. De hogy hányan, azt nem árulta el a vállalatvezetés.

Rastattban és Sindelfingenben ezzel szemben nincsenek nagyobb zavarok, de azért bizonyos napokon és területeken a jövő héten kénytelenek beszünteti az autógyártást.