„Rettegett Orbán? Talán mégsem” – ezzel a címmel ír a müncheni Süddeutsche Zeitung arról, hogy a magyar miniszterelnök, miközben átveszi az EU soros országelnökségét, szélsőjobboldali frakció létrehozását tervezi az Európai Parlamentben. Mért nem tört ki eddig mégsem pánik Brüsszelben? – kérdi a cikk szerzője.

Válasza szerint azt senki sem gondolja Brüsszelben, hogy Orbán tényleg olyan politikusnak tekinthető, aki becsületes és semleges közvetítőként törekszik az uniós ügyek előmozdítására, ami egyébként elvárás a rotációs elnökséggel szemben, pánik azonban nem érzékelhető a diplomaták körében, mert az az általános értékelés, hogy Orbán lehet ugyan autokrata, Putyin-csodáló, illetve lehet, hogy megveti az EU-t, de abban érdekelt, hogy további milliárdokat kapjon Brüsszelből, és nem abban, hogy az elnöksége alatt Magyarország sértett manónak látszódjék. Sikeres elnökséget akar.

A bajor lap erre példaként az Ukrajna-politikát hozza fel. Júniusban az EU elfogadta az Oroszország elleni 14. szankciós csomagot, biztonsági megállapodást kötött Kijevvel, és – Budapest egyetértése mellett – megnyitotta az ukrán csatlakozási tárgyalásokat, ami ellen Orbán hónapokon keresztül agitált. A magyar kormányfő hozzájárult olyan döntésekhez is, amik Ukrajna pénzügyi megsegítését célozzák, és csupán azt a segélyalapot ellenzi, amiből a fegyverszállításokat fizetik.

A múlt heti brüsszeli EU-csúcson beszélgetett Volodimir Zelenszkijjel ukrán elnökkel, és állítólag szó van Orbán kijevi látogatásáról is. (Ma reggeli hír szerint Orbán már el is repült…)

Az Európai Parlament és az Európai Bizottság leghamarabb csak az ősszel kezdi meg a munkát, és diplomaták szerint Orbán esetleges károkozási képessége meglehetősen korlátozott – írja a Süddeutsche Zeitung.

Ami az új szélsőjobboldali frakció megalakítására vonatkozó terveket illeti, a lap azt írja, hogy az a két párt, amelyik elvben presztízst adhatna egy ilyen csoportosulásnak, az a francia Nemzeti Tömörülés és a lengyel Jog és Igazságosság. A lepenisták azonban az Identitás-frakció vezető erejének számítanak, a PiS pedig – Orbánnal ellentétben – eltökélten oroszellenes.

Az EurActiv brüsszeli portál, részben az AFP francia hírügynökség beszámolóján alapuló cikkében ennél valamivel aggodalmaskodóbb hangvételben ír a magyar rotációs EU-elnökség kezdetéről. Orbán Moszkva-pártiságának kiemelése mellett utal a jelenlegi magyar vezető autoriter kormányzási módszereire és ennek kapcsán arra is, hogy rendszeresen összetűzésbe kerül Brüsszellel jogállamisági és emberi jogi kérdésekben.

Kitér ugyan arra is, hogy Budapest azt ígéri, a tagállamok és az uniós intézmények iránti lojalitás fogja áthatni elnökségi tevékenységét, hangsúlyosan említi viszont, hogy Orbán Donald Trumptól kölcsönözte és az öreg kontinensre fogalmazta át a „Tegyük újra naggyá Európát!” szlogent, mint az elnökségi program magvát. A 61 éves magyar nacionalista vezető még ennél is harciasabbnak mutatkozott: az EP-választásra azzal kampányolt, hogy el akarja foglalni Brüsszelt, de a szélsőjobboldali pártok bizonyos térnyerése ellenére a Fidesz továbbra is elszigetelt – állapítja meg az EurActiv.

Idézi a portál Hegedűs Dánielnek, a German Marshall Fund elemzőjének az AFP számára adott nyilatkozatát, ami szerint a rotációs elnökség megszabhatja ugyan a napirendet, de az Európai Bizottság támogatása nélkül nem képes eredményeket elérni. A kommunikációban azonban Hegedűs a magyar kormány „trollkodására” számít.

Az európai médiában elég széles körben folytatódik a találgatás, hogy mely pártokkal tudná esetleg kiegészíteni Orbán Viktor a tervezett új szélsőjobboldali frakciót úgy, hogy azzal eleget tegyen „a minimum hét tagország” követelménynek. Több orgánum említi például a Matteo Salvini vezette olasz Ligát.

A svájci Neue Zürcher Zeitung ugyanakkor határozottan kisebbségben van azzal a sejtésével, hogy a német Alternatíva párt, az AfD még töpreng, csatlakozzék-e a magát patrótának nevező csoporthoz. Ezt a vélekedést arra alapozza, hogy Alice Weidel AfD-vezető egyik szóvivője azt mondta – történetesen szintén az AFP-nek –, hogy az Orbán–Babiš–Kickl-kezdeményezés mozgásba hozta a jobboldali spektrumot – írja az ugyancsak svájci napilap, a Tages-Anzeiger.