Feltalálója várakozásain is túlmutat – mondta el a Fortune magazinnak Rubik Ernő –, hogy fél évszázados évfordulóján 500 millió darabos eladási mutatóval dicsekedhet a Rubic-kocka, ami a hozzá hasonló, hosszú fénykorát megélő játékokat is, mint a Tamagocsit vagy a Games Boys-ot világszerte kenterbe verte.

Rubik Ernő egyszerűnek nevezi a játékot ahhoz képest, amit a technológiai forradalom teremtett a játékiparban az új nemzedékek számára. Még nem volt harminc éves, amikor megalkotta; egy hónapon át törte a fejét, míg maga is meg nem fejtette a kocka titkát. Így szerénykedett: „…ha én meg tudtam fejteni, akkor – gondoltam –, más is képes lesz rá”. – Egyébként tavaly júliusban újabb csúcsot állítottak fel a kockázók: egyikük 3,13 másodperc alatt „rakta színbe” a magyar játékot. Rubiknak a kocka segített megfejteni, megérteni az embereket.

Tegyük hozzá: 43 trillió megfejtési variációja van. A Spin Master cég, amelyik 50 millió dollárért megvette a játékgyártási jogokat, a digitális generációnak akar új kihívásokat teremteni megtartva a kocka eredetiségét. Egyelőre érintésre változó színmemóriával próbálkozik a Fantom kockára keresztelt variációja. Kiépült a Bluetooth rendszer, a világ legkülönfélébb pontjain versenyeznek egyszerre egymással. A Disney 100. szülinapjára is kapott új külsőt. A Marvellel és a Hello Kittyvel közös produkcióban meglepetés is készül a kocka 50. születésnapjára, és nyilván lesz gyűjtők kiállítása is. Ezek után mi sem természetesebb, mint kijelenteni (ahogy ezt alkotója is vallja): a Rubik-kocka nem elsősorban a múltjából él, mert jelene van.

A Financial Times című brit lap egykori budapesti tudósítója, Kester Eddy legfrissebb, a Perspectives Budapest-blogjában az ún. szuverenitásvédelmi törvényt, mint az alkotmány 12. módosításának a szövegét értelmezi szerfölött kritikusan Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnökének interpretálása alapján. A mindent felölelni akaró törvény szándékosan nagy bizonytalanságban tart mindenkit. Hiszen még magának a szuverenitásnak a fogalma sincs tisztán meghatározva a szövegben. Mint ahogy a félretájékoztatás és a (hiteles) tájékoztatás manipulálása közt sem tesz különbséget. Kester Eddy hozzáteszi, „a gulyásputiynizmus útján ismét lejjebb csúszott Magyarország”.

A Radio Prague International a cseh kormányfő, Petr Fiala szombaton (a széles körben Brünnként emlegetett) Brnóban elhangzott beszéde szerint elég szkeptikus, nem látja értelmét annak, hogy összehívják a Visegrádi 4-ek kormányfőinek a találkozóját, mert legutóbb az Európai Tanácsban súlyos nézetkülönbségek alakultak ki a tagok között. Pontosan: a lengyel és cseh, illetve a velük Ukrajna-politikában ellentétes véleményt képviselő magyar és szlovák kormányfők között. Csehország vette át a V4-ek soros elnökségét január 1-jétől. A cseh miniszterelnök azonban azt is hozzátette, nem zárkózik el a találkozótól, ha annak bárki szükségét látná.

A lengyel állami hírügynökség, a Polska Agencja Prasowi tulajdonában álló The Frist News angol nyelvű kiadásából megtudjuk, hogy a Fidesz panaszlevelet írt az Európai Bizottságnak, kérdőre vonván: miért hallgat akkor, amikor Lengyelországban lábbal tiporják a jogállamot a nemrég kinevezett Tusk-kormány tagjai. Bezzeg Vera Jourová uniós biztos azonnal intézkedett volna, ha az Orbán-kormány lenne a „főszereplő”. Meglehetősen különös ez a kettős mérce – áll a levélben. Hidvéghi Balázs fideszes képviselő a lengyel hírügynökségnek adott interjúban ugyanazt kifogásolta, mint most a levél: hallgat a bizottság a lengyel belügyminiszter és helyettese letartóztatása óta és ugyanúgy tétlenül nézi a lengyel köztévé felszámolását is. Hidvéghi szerint mindez azt bizonyítja, hogy csak azoknál a kormányoknál kifogásolja Brüsszel a jogállami normasértéseket, amelyeket az ottani politikai elit nem kedvel. A cikk persze összefoglalja, hogy korrupció vádjával már 2015-ben börtönbüntetésre ítélték ezt a két politikust (a lengyel belügyminisztert és helyettesét), csak éppen Andrej Duda elnök megkegyelmezett nekik. Ugyanez történt most is.

Persze a Magyarországról szóló legtöbb friss cikk témája a finn EP képviselő, Petri Sarvamaa kezdeményezéséről szól, miután 120 aláírás gyűlt össze azzal a céllal, hogy a 7. cikkelyes eljárás alapján fosszák meg Magyarországot a szavazati jogától. A héten erről szavaz minden valószínűség szerint az EP és ha Roberta Metsola elnök aláírja, mehet a bizottsági elnökhöz, Ursula von der Leyenhez – írja a többi között az arab világ és a nemzetközi sajtó egyik befolyásos orgánuma, az Al Jazeera.

Az Orbán-kormány április végén ismét megrendezi Budapesten az amerikaiak által alapított CPAC konferenciát, hogy a szélsőjobbos, trumpista eszmék új utakra találjanak – ha van még ilyen. „A globalistákat meg kell állítani” – ez lesz tanácskozás a fő üzenete. „És ők pedig nagyon, de nagyon össze fognak fogni” – tette közzé a Magyarics Tamás által pesti Eötvös utcában szerkesztett Hungarian Conservative folyóirat.