A lengyel elnök legújabb nyilatkozata alátámasztja azokat az értesüléseket, amelyek szerint Duda meg akarja vétózni a sajtótörvényt, ami elhallgattatná az amerikai kézben lévő TVN24 hírcsatornát, miután az sokszor bírálja a kormányt – jelentette a Reuters.

Duda most az közölte, hogy ha az ország át akar venni bizonyos sajtóorgánumokat a külföldi tulajdonosoktól, akkor ennek nem az a módja, hogy kötelezi őket az eladásra, a feltételeket piaci alapon kell kidolgozni. Hozzátette, hogy az amerikai partnerek két okból sem értik a születőben lévő törvényt: egyrészt mert számukra szent a magántulajdon védelme, másrészt pedig ugyanígy tekintenek a szólásszabadságra. – A tervezetet bírálja mind az Egyesült Államok, mint az Bizottság, mert az megtiltanál, hogy az Európai Gazdasági Övezeten kívüli cégeknek többségi részesedésük legyen a lengyel médiában.   

Sugárzási engedélyt kapott Hollandiában a TVN24 lengyel hírcsatorna, így az európai szabályok értelmében akkor is folytathatja működését Lengyelországban, ha az ottani médiahatóság másfél évi halogatás után nem hosszabbítja meg az éppen egy hónap múlva lejáró sugárzási engedélyt – írja a The Irish Times. Az amerikai tulajdonos Discovery azért éppen holland földön folyamodott ehhez a lépéshez, mert ott bejegyzett társaságán keresztül irányítja a hírtelevíziót. Morawiecki miniszterelnök ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy a vitatott sajtótörvénnyel tekintélyelvű, illetve korrupt külföldi érdeklődőket igyekeznek távol tartani a lengyel médiától. Így olyanokat, amelyek mögött Oroszország, Kína, vagy egy-két kábítószercsempész-hálózat áll. Ezzel szemben Tusk és a Bizottság úgy ítéli meg: a cél a sajtószabadság korlátozása, á la Orbán Viktor. A Discovery képviselője elismeri, hogy a jogi trükkel nem védik ki a varsói parlament előtt lévő jogszabály fenyegetését, így a TVN és a lengyel média függetlensége továbbra is veszélyben van.

Paul Lendvai, aki maga is ’56-os menekült, sajnálattal állapítja meg, hogy az osztrák kormány szakít menedékkérők befogadásának emberbaráti gyakorlatával – írja a Der Standard. Persze, lehetett tudni, hogy hosszú távon kudarcra van ítélve a Nyugat kísérlete, mármint hogy igazi demokrácia legyen Afganisztánban. Ezért jogos, hogy Biden véget vetett a konfliktusnak, amely kilátástalan volt és a közvélemény nagy része elutasította.

Ám a döntést az elnök elhamarkodva hozta meg és nem egyeztette a szövetségesekkel. Ily módon nem csupán súlyos politikai hibának számít, hanem komolyan veszélyezteti azokat az afgánokat, akik a nemzetközi erőknek és szervezeteknek segítettek az eltelt 20 év során. Az ő megmentésük erkölcsi kötelesség. Ezt hangsúlyozta Gerald Knaus, az Európai Stabilitási Kezdeményezés nevű berlini elemző intézet vezetője is, aki szerint nagyjából a szélsőjobbos AfD szintjén mozog az osztrák belügyminiszter, amikor azt sürgeti, hogy a szomszédos ázsiai államokban hozzanak létre központokat és oda toloncolják vissza az Európában nem kívánatos migránsokat. Csakhogy: nem különb az egész Kurz-kabinet hozzáállása sem.

A hivatalos osztrák politika láthatóan annyira fél a menekültektől, miután Felső-Ausztriában választások közelednek, hogy az mindent beárnyékol. Még azt is eltakarja, hogy egyáltalán nem milliókról van szó. Annyian jönnének, hogy azzal az ország minden további nélkül megbirkóznék. Teszi ezt az az Ausztria, amely 1956–2015 között számtalan magyar, lengyel, cseh és szlovák, szerb, horvát, bosnyák és algán előtt nyitotta meg a határait.

Lendvai bevallja, egészen a közelmúltig nem gondolta volna, hogy az ország semmiféle szolidaritást nem tanúsít egy nemzetközi válsághelyzetben. De hát nem kér a tálibok által üldözött, védelemre szoruló emberekből, így Bécs búcsút int a 2. köztársaság humanista hagyományának, ám ennek még súlyos következményei lesznek.

Áder szavai kiverték az orosz biztosítékot – derül ki Csernyánszky Judit nemzetközi lapszemléjének első fejezetéből:

„Összekülönbözött az Orosz- és Magyarország a Krími Platform okán” – harsogja címében az orosz Kommerszant, amelyik persze fölöttébb szimbolikusnak tartja, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hazánkban kezdte meg európai körútját. Magyarország egyike azon néhány európai országnak, melynek kapcsolata Oroszországgal túlzás nélkül barátinak nevezhető. Szijjártó meggyőződése, aki közös sajtótájékoztatóra állt ki kollégájával megbeszélésüket követően, ami kedden volt ugyan, de értékelése csak most került a Kommerszant oldalaira –, hogy számos nyugat-európai ország hasonlóan jó viszonyt szeretne kialakítani Oroszországgal, de Budapest, ellentétben velük, ezt a kapcsolatot nyíltan is felvállalja. Előbbiek viszont nem merik. Lavrov méltatta partnerét, amikor arról beszélt, hogy Magyarország az első és egyelőre az egyetlen, amelyik dacolva az Európai Unió véleményével, befogadta és elismerte a Szputnyik V vakcinát, sőt hatalmas tételt vásárolt belőle. Szijjártó pedig megerősítette, hogy 2022-ben Debrecenben meg is kezdődik a gyártása. A Kommerszant kitért a The Wall Street Journal által, a két külügyminiszter sajtótájékoztatón feltett, hazánk uniós kilépését meglebegtető kérdésre is, amelyre Szijjártó válaszában egyértelműsítette, eszében sincs Magyarországnak a Huxit.

A legtöbb izgalmat persze Áder Jánosnak a Kijevben rendezett Krími Platformon tett kijelentése keltette. A magyar államfő kimondta, hogy az oroszok annektálták a Krímet, s hogy emiatt a magyarok osztoznak az ennek nyomán kialakult fájdalomban, amit mi magunk is megéltünk nemegyszer a történelem során. A cikk megjegyzi, hogy a fórumon 46 országból nagykövetek vettek részt, Áder, mint köztársasági elnök, kilógott a sorból. Lavrov a Krími Platformot ruszofób akciónak tartja, amelynek célja, hogy a mai, Ukrajnában tapasztalható „ultraradikális neonáci megnyilvánulásoknak kezére játsszanak.

Szijjártó itt rögtön arra tért át, hogy a kárpátaljai kisebbségekkel miként – elítélendően – bánnak az ukránok. Ami pedig Afganisztánt és az amerikai csapatkivonást illeti, Lavrov szerint a trojkának – azaz az Egyesült Államoknak, Oroszországnak és Kínának tárgyalóasztalhoz kellene ülnie, kiegészülve Pakisztánnal az ország dolgainak rendezése végett. Afgán menekültek befogadása kérdéseben Szijjártó és Lavrov között nem volt nézetletérés, egyikük sem tartja elfogadhatónak.

Az Euobserver és számos egyéb uniós lap is fontos témaként kezelte Szijjártó határozott kijelentését arról, hogy hazánk az unió része kíván maradni a jövőben is – a felvetődött kételyek ellenére. Kiemeli azt a külügyéri mondatot, hogy az Európai Unió akkor lehet erős, ha erős tagországokból áll. 

Az azeri Azertadzs arról ír, hogy az orosz mellett Magyarország a Pfizer és a Moderna gyártásának a lehetőségét is keresi.  És mivel az EMA, az Európai Gyógyszer-engedélyezési Hatóság részéről ennek semmi akadálya, hazánk, amilyen gyorsan csak lehet, meg akarja indítani a termelést. A tervek évi 51 millió adagot gyártana belőlük.

Feltehetően Berczi-Turcsányi Gábor volt az a férfi, akinek Grand-Canyonban történt eltűnését még július 29-én jelentették a hatóságoknak. Autóját azonosították a nemzeti park turistáknak fenntartott parkolóban, ami már 10 napja ott árválkodik – írja az US News and World Report. A feltételezett, 45 éves magyar férfi holttestére a Yavapai Point alatt 130 méter mélységben találtak rá. A Hongkongban élt férfi turistaként látogatott a nemzeti parkba. Rövid időn belül ez volt a második haláleset ezen a területen, amit most átmenetileg le is zártak a vizsgálat befejezéséig.

Háláját kifejezve köszönte meg Pakisztán élelmiszer-biztonságáért felelős minisztere, Syed Fakhar Imam a magyar ideiglenes ügyvivőnek, Takács Tivadarnak Iszlamabádban azt az 50 millió dolláros hitelkeretet, amellyel a pakisztáni mezőgazdaságot és vízgazdálkodást segíti a magyar kormány; továbbá 200 diáknak magyar ösztöndíjat is ad – írja az APP, azaz az Associated Press of Pakistan.  A miniszter emellett reményét fejezte ki, hogy Magyarország egyre több agrárterméket fog importálni Pakisztánból a beruházás eredményeként.

A brit The Guardian a nigériai légi közlekedés miniszterének Budapesten tett látogatásáról ír, amelynek eredménye a megállapodás a pogányi Magnus repülőgyár kisgépeinek nigériai összeszerelését előirányzó, a két kormány közti együttműködés. A miniszter szerint igencsak kedvező feltételeket teremtenek Nigériában a külföldi befektetőknek.