Miközben a magyar kormányt az Európai Bizottság állandó nyomás alatt tartja, Orbán Viktor egy évvel az igencsak szorosnak ígérkező parlamenti választások előtt egészen 2056-ig meghosszabbíttatta szövetségesei számára a kaszinók koncessziós szerződéseit – írja a Bloomberg. Orbánnak, aki az ötödik terminusát szeretné megkezdeni, igencsak erős ellenzéki kihívókkal kell megküzdenie – sommázza az üzleti világ hírét az amerikai hírügynökség.

A Casino nemzetközi szakportál részletesen beszámol arról, hogy Orbán privilégiumokat osztogat és szavatol a szövetségeseinek úgy, hogy nem is kellett most megújítani a koncessziót az öt kaszinóra, mert az csak 2024-ben járt volna le. A cikk így fogalmaz: a magyar szerencsejáték felügyelet Orbán ellenőrzése alatt áll, s ekként történhetett meg, hogy most hirtelen 35 évre bebiztosította a tulajdonosokat a műtárgyakkal, arra az esetre, ha kormányának a választók kiadják az útját. Az adománnyal együtt a korrupció is aggályt kelt, különösen a Transparency International információjának ismeretében, hogy tavaly a kormányzati szereplők jó hatodát megvesztegethették. Igaz – veti közbe a cikk némi iróniával – Orbán a korrupciónak egy rendkívül sajátos értelmezését adta meg, „ő tulajdonképpen csak a nemzet új elitjét neveli ki”.

A Reuters videóban számolt be arról a speciális süteményről, aminek ötletgazdája egy magyar cukrász, s az ihletet hozzá Ferenc pápa magyarországi látogatása adta. Rendkívülisége abban rejlik, hogy receptjét a Bibliából állította össze, és a „mennyei falat” nevet kapta. Máris rengeteg megrendelést kapott és bízik abban, hogy a pápa is megkóstolja majd a sütijét.

Magyarország és Szerbia megvédi Közép-Európát az új migrációs hullámtól és még újra is építi a térséget – összegzi a Balkan Insight a hatodik magyar–szerb közös kormányülés eredményét. A budapesti találkozón Orbán kiemelte saját szerepét, merthogy ő védte meg a 2015-i menekülthullámtól a nyugat-európai országokat, így Ausztriát és Németországot is.

A szerb kormányfő köszönetet mondott hazánknak, mert a leginkább támogatja országa uniós csatlakozását. Orbán és vendége hétféle egyezményt írt alá, a többi között a Budapest–Belgrád gyorsvasút építésének további ütemezését. A cikk kitér arra is, hogy Magyarországnak stratégiai érdeke a szerbekkel való jó kapcsolat, már a vajdasági magyarok okán és különféle befektetések miatt. Orbán barátai és a kormányzó szerb párt emberei uralják például a szerbiai utcai világítási bizniszt. A Balkan Insightból tudható az is, hogy szeptember végén ismét megrendezik Orbánék immár a 4. népesedési csúcstalálkozót, s meghívott vendég többek között Trump volt alelnöke, Mike Pence. Rajtuk kívül a szerb elnököt, Aleksandar Vucicot, valamint a lengyel, cseh, szlovák kormányfőt is várják.

Orbán Viktor megkapja a maga szeletét az uniós tortából és be is falja – jellemezte a kormányfőt Timothy Garton Ash brit történész, Közép-Kelet- Európa egyik legtekintélyesebb szakértője egy nagyobb lélegzetű Euronews interjúban, amikor az Unión belüli nézetkülönbségekre tért ki az újságíró, azt kérdezve, hogyan lehetne legalább az alapvető közös értékek elismerésében egység Brüsszelben.  A probléma ott kezdődik, hogy Orbán úgy nyerte meg eddig a választásokat, hogy megálljt parancsolt Brüsszelnek, majd zsebrevágta az európai adófizetők sok ezer millió euróját. Timothy Garton Ash tanácsa: össze kellene kapcsolni az uniós értékközösséget a pénzeszközök közösségével. Az egyik feltétele a másiknak – és fordítva is. Abszolút botrányos, hogy van egy olyan tagállama az uniónak, amit nem hívhatunk többé demokratikus országnak, mert felszámolta a sajtószabadságot, s ha választásról van szó, akkor az szabad ugyan, de nem tisztességes. Egy olyan országról beszélünk, amelyik elűzte Közép-Európa legjobb egyetemét, a CEU-t, idegengyűlölő propagandát folytat, amikor a menekültek befogadásáról van szó. Politikája botrányos, és ezt az unió még tűri is.

A történész Orbánt valós fenyegetésnek tekinti az unióra nézve, mert nincs egyedül, egy trendet képvisel, hisz’ csatlakozott hozzá Matteo Salvini, Marine Le Pen, Nigel Farage, Geert Wilders. Ash szerint a britek maguk is bután viselkedtek, amikor a saját szuverenitásukat követelték, s ebből lett a brexit. Orbán legalább úgy követeli meg a maga szuverenitását, hogy esze ágában sincs kilépni az unióból. Viszont a britek legalább őszinték és tisztességesek voltak.

A kérdésre, hogy belép-e Angela Merkel a történelembe, Ash így fogalmazott, Németország a legjobb formáját hozta kancellársága idején, civilizált, mérsékelt, liberális, a női egyenjogúság oldalán áll, számos pozitívumot lehet felsorolni, de mulasztásokat is. Nem volt jó válasza az euró válságára a globális gazdasági válság idején, nem tudott nagy reformokat keresztülvinni sem a hazájában, sem külföldön, és nem tudott hatékony európai politikát sem folytatni. Hosszú az a lista, amit utódjának korrigálnia kell. Kétségtelen, hogy menekültpolitikája igazi értékalapú, uniós politizálás.

Ugyanakkor Angela Merkelt nagy felelősség terheli Magyarország miatt, mert megvolt az ereje ahhoz, hogy megállítsa a lecsúszás folyamatát, és mégsem tette. Ezért vegyes a kép, ha mérlegre kell tenni az eredményeit. 

És most lássuk, mit tart fontosnak a nemzetközi sajtó ma reggeli írásaiból Szelestey Lajos!

Weber von der Leyen örökébe szeretne lépni?

A lengyel miniszterelnöki hivatal vezetője közölte, hogy nagy valószínűséggel feloszlatják a Fegyelmi Kamarát, amelynek működése miatt a Bizottság tetemes pénzbírság kiszabását kezdeményezi az Európai Bíróságnál – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

De hát Morawiecki és apparátusának első embere általában nagyon udvarias szokott lenni és arra törekszik, hogy vita esetén ne égessen fel minden hidat Brüsszellel. Csakhogy a kabinetben ott van az igazságügyi miniszter, aki a kormányfő nagy ellenlábasa, és aki nem válogatta meg szavait ezúttal sem. Az EU részéről folytatott agressziót és hibridhadviselést emlegetett. Róla úgy hírlik, hogy a jobboldal vezetője akar lenni Kaczynski után. Keményen fogalmaztak a hatalom közeli sajtó kommentárjai is. Akárcsak tavaly ősszel, amikor a készülő jogállami mechanizmus kapcsán arról cikkeztek: Vétó vagy halál! Ziobro akkor is tiltakozást jelentett be a kialkudott megoldás ellen. A mostani ellentét miatt félő, hogy Varsó csak késve kapja meg az újjáépítési alapból előirányzott milliárdokat, amibe az is belejátszik, hogy egyes városok és körzetek LMBT-mentes övezetnek nyilvánították magukat. Ilyen és hasonló okokból a Bizottság még várólistán tartja Lengyelországot és Magyarországot a pénz felhasználása ügyében. A kérdés ezek után az, mennyire kell számolni a Polexittel, a lengyel kilépéssel. Egy liberális EP-képviselő szerint nagyon is komoly a veszély, és ez ügyben nem lehet nyugodtan aludni, amíg a PiS van uralmon. Választás két év múlva lesz, de a kormány jelenleg profitál a Belarusszal kirobbant menekültvitából. 

Ugyancsak a Frankfurter Allgemeine Zeitungban olvasható, hogy Manfred Weber bejelentette: nem kíván élni a lehetőséggel és januártól nem lesz az Európai Parlament elnöke, ehelyett megtartaná a Néppárt strasbourgi frakcióvezetői tisztségét, egyben pedig áprilistól átvenné Tusk örökségét az EPP élén. Ilyen perszonálunióra már akadt példa, legutóbb Joseph Daul idején. A bajor politikus szemszögéből az előnye az lenne, hogy az EU-csúcsértekezletek előtt ő vezetné a konzervatív állam- és kormányfők egyeztető tanácskozásait, ezért elég médiafigyelem jutna neki. Hogy mire kell neki az ugródeszka, az még nem világos, de ötletét nem fogadták kitörő örömmel a kontinens kereszténydemokrata pártjai.

Vannak persze hívei, pl. az osztrák kancellárral és a görög kormányfővel kifejezetten baráti a viszonya. Ám nem kevesen rossz néven vették tőle, hogy időnként kicsúszott az irányítás a kezéből, amikor a Fidesz kizárása volt napirenden. De az utóbbi időben sokat lobbizott a tagpártoknál és így jók az esélyei, hogy megkaparintsa az áhított tisztséget. Tegnap arról beszélt, hogy új lendületet kell adni a középjobbnak, mert azon múlik, hogy a baloldal, illetve a szélsőjobb vezeti-e a kontinenst a következő EP-választás után. De hogy ő maga hosszabb távon mi tervez, az nem világos. Hiszen viszonya feszült Söderrel, a CSU vezérével, ezért a német belpolitikában nem rúg labdába. Elképzelhető, hogy von der Leyen örökébe szeretne lépni, már ha az nem jelölteti magát újra, ám hogy egy német kövessen egy németet a Bizottság élén, azt legfeljebb ő gondolhatja komolyan. 

Az új afgán kormány névsorának ismeretében a The Washington Post vezércikke azt ajánlja, hogy Amerika mondjon búcsút a vágyálmainak, mert a lista pontosan megvilágítja, mennyire „befogadók” a tálibok. Hiszen a testületben kizárólag keményvonalas pastuk kaptak helyet a belső magból, ideértve a miniszterelnököt, a korábbi rezsim egyik kulcsfiguráját, aki ellen ENSZ-szankciók vannak érvényben. Továbbá Hakkanit, a nevét viselő hírhedt hálózat vezetőjét, aki a belügyi tárca élére került. Őt történetesen az FBI akarja kézre keríteni – véres merényletekért. Viszont semmilyen szerephez nem jutottak a nők, valamint olyan korábbi, mérsékelt tisztségviselők, mint Karzai ex-elnök. Ezek után az USA és a világ számára az a kérdés, milyen választ adjon a törvénytelen, de magát beásó diktatúrára, amely foglyul ejtette az egész országot és most tárgyalásokat akar. Különösen fontos kérdés, mikor újítják fel a külső hatalmak a humanitárius segélyeket és mikor enyhítenek a szankciókon, már ha egyáltalán. A lap realizmust javasol, vagyis hogy nem szabad elvtelen üzletet kötni a tálibokkal. Hiszen nem látszik, hogy azok bármiben is változtak volna a korábbi szélsőséges, törvénytelen és törzsi alapú rendszerhez képest, amely öt éven át katasztrofálisan irányította Afganisztánt. Továbbá a mozgalom nem állíthatja, hogy az egész népet képviseli, és nem valószínű, hogy stabilitást hoz, a tisztességről pedig még csak ne is beszéljünk! Amerika csak ilyen alapon állhat szóba az új urakkal, de mindenképpen követelnie kell az emberi jogok megadását. Washington idáig túlzottan is légvárakat építgetett.

Bajban vannak a brit közúti fuvarozók, mert a rossz munkakörülmények, az új, kedvezőtlenebb adózás, a járvány és a Brexit miatt vagy 15 ezer kelet-európai kamionsofőr hagyta el az országot és nagy többségüknek esze ágában sincs visszatérni – írja a Financial Times. Úgy, hogy most az ágazat nagy bajban van, mert a Covid előtt minden 7. pilóta az unió valamely már tagállamából érkezett, de hátat fordított a szakmának 50 ezer brit kollégájuk is. Így most legalább 90 ezer állás betöltetlen. A lap megszólaltat egy hazatért magyar sofőrt, aki elmesélte, hogy a végén a ragály és az emberhiány miatt folyamatosan műszakban volt, csak addig pihenhetett, ameddig az kötelező volt. De gyakorlatilag a pilótafülkében élt. A pohár akkor telt be, amikor egy rendőr nem engedte, hogy legalább lazításképpen kiszálljon. Ipari cégek azt kérik, hogy a kormány tegye fel a szakmát arra a listára, amely az emberhiánnyal küszködő ágazatokat sorolja fel. Így ugyanis a külföldi jelentkezőkre nem vonatkoznának a brit kilépés utáni bevándorlási korlátozások. Ám az illetékes tárca szerint ez csupán rövid távú és ideiglenes megoldás volna.

Ugyanakkor egy kiugrott magyar vezető, aki két évet húzott le szigetországban, azt mondja: a munkáltatók megfélemlítették őket, amíg nem voltak ekkora foglalkoztatási bajok, most meg könyörögnek nekik. Ő azonban nem kér belőle. Viszont Magyarországon céget alapított és segít utánpótlást toborozni volt főnökének. Csak éppen leginkább a Nyugat-Balkánon, mert a tilalmak miatt onnan könnyebb munkaerőt bevinni a szigetországba, mint az unióból. Vagyis nagyon időszerű lenne feloldani a brit megkötéseket.