Az Európai Bizottság 385,5 millió euró összegű támogatást fizetett ki az EU Szolidaritási Alapjából (EUSZA) 19 országnak – köztük Magyarországnak – a koronavírus-járvány által okozott egészségügyi szükséghelyzet kezeléséhez. A mostani kifizetések hozzáadódnak ahhoz a 132,7 millió euróhoz, amelyet még 2020-ban kaptak meg az előlegfizetést kérő tagállamok az EUSZA forrásaiból. Magyarország eddig összesen 39,724 milliárd euró támogatáshoz jutott az EUSZA jóvoltából.

A pénzügyi támogatás a következők finanszírozására irányul a covid19 nyomán kialakult egészségügyi szükséghelyzettel összefüggésben: orvosi segítségnyújtás, oltóanyagok beszerzése és beadása, egyéni védőeszközök és orvostechnikai eszközök, egészségügyi ellátási költségek, laboratóriumi elemzések, a lakosságnak nyújtott szükséghelyzeti támogatás, valamint a fertőzés terjedésének megelőzését, figyelemmel kísérését és megfékezését célzó intézkedések.


Megkezdte működését az Európai Unió menekültügyi ügynöksége

Ma kezdte meg működését az Európai Unió menekültügyi ügynöksége, ami elődje, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal által elért eredményekre építve végzi majd a munkáját. Létrehozását az új migrációs és menekültügyi paktum határozta meg prioritásként.

Az új ügynökség tevékenysége segíti, hogy a hatóságok gyorsan és méltányosan hozzák meg a menekültügyi határozatokat, a befogadási szabályok pedig unió-szerte közelítsenek egymáshoz. Ez javítja majd a döntéshozatal egységességét, és előmozdítja, hogy a tagállamok menekültügyi rendszerei összehangoltabban működjenek.

Az ivóvíz tisztaságáért

Az Európai Bizottság ma meghozott döntése értelmében ezentúl unió-szerte a teljes vízellátási lánc egésze mentén szorosabban nyomon kell követni, hogy jelen van-e az ivóvízben a béta-ösztradiol és a nonil-fenol – két olyan vegyület (ún. endokrindiszruptor), ami zavarja a hormonháztartás működését.

Az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, tavaly hatályba lépett uniós irányelv előírásainak megfelelően a Bizottság ma létrehozta azoknak az újonnan megjelenő vegyületeknek az első „megfigyelési listáját”, melyek ivóvízben való esetleges jelenléte nyomon követést igényel, és adott esetben intézkedések meghozatalát is szükségessé teszi. Most, hogy a lista elkészült, a tagállamoknak 2023. január 12-ig nyomon követési követelményeket kell életbe léptetniük az ivóvízellátási lánc egésze tekintetében, az irányértékek túllépése esetén pedig intézkedéseket kell hozniuk. Ha idővel olyan új anyagok – hormonháztartást zavaró vegyületek, gyógyszerek vagy mikroműanyagok – jelennek meg, melyek valószínűsíthetően az ivóvízben is előfordulnak, és potenciális egészségügyi kockázatot jelenthetnek, a Bizottság fel fogja őket venni a megfigyelési listára.

Ez az új mechanizmus hozzá fog járulni a vegyi anyagokra vonatkozó uniós stratégiában és a szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervben meghatározott célkitűzések eléréséhez, elősegítve, hogy környezetünk mentes legyen a toxikus anyagoktól.