Emmanuel Macron francia elnök ma az Európai Parlamentben bemutatta a francia uniós elnökség legfontosabb célkitűzéseit és politikai stratégiáját. A strasbourgi ülésteremben rendezett vitán Macron elnök kifejtette: az unió a demokrácia, a fejlődés és a béke alapelvein született, ezeket az alapelveket pedig most veszély fenyegeti. Ezért „újból életre kell keltenünk” őket, kérte. Figyelmeztetett: a jogállamiság vége egyben az önkényuralom kezdete, ezért az uniónak párbeszéd révén vissza kell hódítania azokat, akik „távolodnak” a demokratikus elvektől.
A francia elnökség elsőbbséget biztosít azoknak a jogalkotási kezdeményezéseknek, amiknek célja a foglalkoztatás minőségének javítása, a tisztességes bérek biztosítása, a nemek közötti bérszakadék csökkentése, a platform-munkavállalók jogainak biztosítása, a megkülönböztetés elleni fellépés és a vállalatok igazgatótanácsaiban a nemek közötti egyenlőség megteremtése – mondta Macron. Javasolta, hogy a terhességmegszakításhoz való jogot vegyék fel az Európai Unió Alapjogi Chartájába. Az éghajlat-, a digitális- és a biztonságpolitika szintén olyan területek, amelyen a francia elnökség idején előrelépés várható – mondta Macron.
A francia államfő szerint Európának képesnek kell lennie arra, hogy felmérje a védelempolitikai kockázatokat és garantálja a saját biztonságát. Ellen kell tudnunk állni az elsősorban orosz beavatkozási és destabilizációs kísérleteknek, és hatékonyan meg kell büntetnünk a nemzetközi jogot megsértőket – mondta az elnök.
„Európának kulturális, demokratikus és oktatási hatalommá kell válnia (…) erőnk és eszközeink is megvannak ehhez” – zárta beszédét Franciaország elnöke.
A Bizottság részéről Maroš Šefčovič alelnök felhívta a figyelmet: az európai biztonsági rendszer kihívásokkal néz szembe. „Készen állunk a szükséges lépések megtételére” – tette hozzá. Šefčovič szerint a következő hónapokban Európa és Afrika stratégiai partnersége, a nyugat-balkáni országokkal fenntartott kapcsolatok, és Európa gazdasági és technológiai függetlensége lesznek a legfontosabb témák. Az Egyesült Királyság kapcsán hozzátette: a Bizottságban megvan a jóindulat, de a problémák rendezéséhez tárgyalópartnerének is hasonlóan kell viselkednie.
A képviselőcsoportok vezérszónokai többnyire üdvözölték a francia elnökség terveit, de további fontos feladatokat neveztek meg. Elhangzott a többi között, hogy meg kell szüntetni a Tanácsban a külügyek területén alkalmazott egyhangú döntéshozatalt ahhoz, hogy az unió határozott választ adhasson például Putyin orosz elnök „viselkedésére”.
Mások a nők és férfiak bére közti különbség felszámolását és az uniós költségvetési szabályok átdolgozását említették fontos feladatként. Többen sürgették az előrelépést a magyar és lengyel jogállamisági ügyekben, és bírálták, hogy Franciaország támogatja a nukleáris energia zöld besorolását.
