A gyermekek regisztrációja elengedhetetlen ahhoz, hogy megelőzzük a gyerekkereskedelmet és az illegális örökbefogadást. Az unió határain azonosítani kell a veszélynek kitett gyerekeket, és azonnal felügyelőket kell kijelölni az egyedül érkező kiskorúak mellé. Az Európai Unióba menekültként érkező gyerekeknek ugyanúgy biztosítani kell az oktatást és az egészségügyi ellátást, mint a befogadó országban élő többi gyereknek. (A nyitó kép forrása: NDR.)

A képviselők biztonságos kiutat kérnek az ukrajnai háború elől menekülő gyerekeknek és segítséget várnak az országon belül menekülők és az ostrom alatt álló településeken ragadtak számára.

A Parlament csütörtökön 509 szavazattal, három ellenszavazat és 47 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásában az erőszak elől menekülő gyerekek és fiatalok védelméhez és az őket befogadó közösségekbe való integrációhoz szükséges intézkedéseket sorol fel.

„Minden gyermeknek joga van a védelemre az erőszakkal, a kizsákmányolással és a bántalmazással szemben” – jelentik ki a képviselők, és felszólítják a tagállamokat, hogy nyújtsanak védelmet a hozzájuk érkező ukrán gyerekeknek a gyerekkereskedelem, az illegális örökbefogadások és a bántalmazás más fajtái ellen.

A határokon gyermekvédelmi szakembereknek is jelen kellene lenniük a kiszolgáltatott gyerekek gyors és pontos azonosítására, személyazonosságuk és nemzetiségük megállapítására, és egyéni igényeik feltérképezésére. A nemzeti gyermekvédelmi rendszernek a többi között pszichológiai segítséget, terhesgondozást, a nemen alapuló erőszak elleni védelmet, családtagok felkutatását és a családegyesítés támogatását kellene felajánlania amellett, hogy teljes hozzáférést biztosít az alapellátáshoz és a szükséges gondozáshoz.

Az intézményi gondozásba vett, egyedül érkező vagy elkallódott gyerekek mellé felügyelőt kellene kijelölni. A befogadó ország gyermekvédelmi szolgálatainak a gyerekek érkezését követően folyamatosan ügyelniük kellene a gyerekek jól- és hollétére – áll az állásfoglalásban.

A befogadó országnak biztosítania kell, hogy a gyerekek ugyanúgy járjanak iskolába és ugyanúgy hozzájussanak az egészségügyi ellátáshoz, mint a helyiek, jelentik ki a képviselők. A Parlament a családegyesítési céllal történő áthelyezések mellett érvel, és az életmentő kezelésre szoruló gyerekek és fiatalok szolidaritáson alapuló elosztását kéri.

A képviselők felszólítják a tagállamokat, hogy az uniós forrásokat a lehető legjobban használják ki a menekültek társadalmi és gazdasági integrációjának támogatására, és védjék meg őket a diszkriminációval és a társadalmi kirekesztéssel szemben. Ha szükséges, ehhez további forrásokat kell biztosítani – teszik hozzá.

Miután Oroszország lerohanta Ukrajnát, több mint négymillióan kényszerültek otthonuk elhagyására és kerestek menedéket leginkább a környező uniós országokban, így Lengyelországban, Romániában, Magyarországon, Szlovákiában és Csehországban, de Moldovában is. Az UNICEF szerint a menekülők csaknem a fele kiskorú és nagyobb fokú védelemre van szüksége, mivel esetükben könnyebben előfordul, hogy emberkereskedelem vagy kizsákmányolás áldozataivá válnak.

Kőolaj, szén, nukleáris fűtőanyag és földgáz: teljes orosz importembargót követel a Parlament

A Parlament felháborodásának adott hangot az orosz hadsereg által elkövetett kegyetlenségek láttán, és a háborús bűnök elkövetőinek felelősségre vonását követeli.

•    Az ENSZ által felállítandó különbíróságnak kellene kivizsgálnia az Ukrajnában elkövetett háborús bűnöket

•    Növelni kell a fegyverszállításokat Ukrajnának, hogy az ország megvédhesse magát

•    A tömegpusztító fegyverek esetleges orosz használatára a lehető legkeményebben választ kell adni

A csütörtökön 513 szavazattal, 22 ellenszavazat és 19 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a képviselők további büntetőintézkedések mellett érvelnek, a többi között az orosz kőolaj-, földgáz-, szén- és nukleárisüzemanyag-import azonnali, teljes körű embargóját követelik.

Ezt egy olyan tervnek kell kísérnie, amely garantálja Európa energiaellátásának biztonságát, valamint stratégiának, amelynek értelmében az EU akkor vonja vissza a szankciókat, ha „Oroszország lépéseket tesz Ukrajna nemzetközileg elismert határain belüli függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának helyreállítására, és csapatait teljesen kivonja Ukrajna területéről”.

Oroszországot ki kell zárni a G20-ból és egyéb multilaterális szervezetekből

Az Uniónak és az EU nemzetközi szövetségeseinek mindenekelőtt teljes egészében és hatékonyan végre kell hajtania a meglévő szankciókat, hangsúlyozzák a képviselők. Felszólítják a tagállamokat, hogy zárják ki Oroszországot a G20-ak közül és más nemzetközi szervezetekből, a többi között az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából, az Interpolból, a Kereskedelmi Világszervezetből, az UNESCO-ból. Ez „fontos jele lenne annak, hogy a nemzetközi közösség nem fog visszatérni az agresszor állammal folytatott szokásos üzletmenethez”. A Parlament sajnálatosnak tartja, hogy „egyes uniós tagjelölt országok nem igazodnak az uniós szankciókhoz”.

A Parlament a szankciók hatékonyságának növelése céljából azt kéri, hogy az összes orosz bankot zárják ki a SWIFT-rendszerből, az orosz hajók ne léphessenek be az EU felségvizeire és ne köthessenek ki uniós kikötőkben, és orosz és belarusz közúti áruszállítók ne közlekedhessenek az Európai Unió útjain.

A képviselők sürgetik a tagállamokat, hogy szüntessék meg az együttműködést az orosz vállalatokkal a meglévő és új – magyarországi, finnországi és bulgáriai – nukleáris projektekkel kapcsolatban, és fokozatosan szüntessék meg a Roszatom-szolgáltatások használatát.

A képviselők emellett „az orosz tisztviselők és a Putyin-rezsimhez kapcsolódó oligarchák, megbízottjaik és strómanjaik, valamint Belarusz esetében a Lukasenka-rezsimhez kapcsolódó ilyen személyek” összes vagyontárgyának elkobzását követelik.

Mivel Belarusz is részt vesz az Ukrajna elleni háborúban, ezért az állásfoglalásban a képviselők azt kérik, hogy az Oroszországra kivetett szankciók Belaruszra is érvényesek legyenek. Ennek célja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ne használhassa ki Belaruszt a szankciók kijátszására.

Folytatni és növelni kell a fegyverszállításokat

A képviselők az orosz csapatok által Ukrajnában, elsősorban Bucsában elkövetett megdöbbentő kegyetlenségekre mint „tagadhatatlanul háborús bűncselekmények[re]” utalnak. Ezek teljesen, vagy szinte teljesen elpusztították Mariupolt, Volnovankát és más városokat és falvakat. A képviselők hangsúlyozzák: a háborús bűnök kivizsgálására egy különleges ENSZ-bíróságot kellene felállítani.

A Parlament megismétli: az Ukrajnába irányuló fegyverszállításoknak folytatódniuk és bővülniük kell azért, hogy Ukrajna hatékonyan megvédhesse magát. A képviselők támogatnak minden további védelmi segítséget, amelyet a tagállamok egyenként vagy az Európai Békekerereten belül az ukrán fegyveres erőknek nyújtanak.

Mivel csaknem 6,5 millió ukránnak kellett az országon belül elhagynia otthonát és négymilliónál többen az országot elhagyva menekültek a háború elől, a képviselők biztonságos humanitárius folyosókat követelnek a bombázás elől menekülő polgári lakosság evakuálására. A képviselők emellett az uniós humanitárius segítség bővítését kérik.

A Parlament elítéli azt az orosz retorikát, amely tömegpusztító fegyverek használatát sejteti. A képviselők hangsúlyozzák: ilyen fegyverek bevetése a legsúlyosabb következményeket vonná maga után. 

Gáztárolók feltöltése a tél előtt: a képviselők támogatják a tervet

November 1-jéig a gáztárolókat legalább 80 százalékig fel kell tölteni. Védeni kell a tárolókat a külső beavatkozástól. A javaslat végső formája a tagállami miniszterekkel folytatott tárgyalásokon alakul ki.

Az EP támogatja az európai stratégiai földgáztárolók feltöltésének felgyorsítását azért, hogy a következő fűtési idényben legyen elég gáz a háztartások és a vállalatok számára.

A sürgősségi eljárás részeként elfogadott javaslatról a Parlament ezután az uniós miniszterekkel folytat vitát.

A képviselők kötelezően előírnák, hogy az uniós földgáztárolókat 2022. november 1-jéig legalább 80 százalékra, a következő években pedig 90 százalékra kell feltölteni, hogy a gázszolgáltatás az ellátás akadozása esetén is biztosítható legyen az európaiak számára.

A külső beavatkozás miatti kockázat kizárása végett a tárolók üzemeltetőinek kötelező tanúsításon kell átesniük. A tanúsítványt meg nem szerző üzemeltetőknek le kell mondaniuk a tárolók tulajdonjogáról vagy a tárolók feletti ellenőrzésről. Az üzemeltetők a nemzeti szabályozó engedélye nélkül nem zárhatnak be földgáztárolót.

A gáztárolók feltöltésének felgyorsítására az új szabály a tárolóba vagy a tárolóból szállított földgáz szállítására kedvezményes tarifát állapít meg az energetikai szolgáltatók számára.

Jerzy Buzek (EPP, Lengyelország) szerint „Kulcsfontosságú jogszabályjavaslatról van szó, ami mindenekelőtt arról gondoskodik, hogy jövő télre is legyen elég gázunk. Ezt várják el tőlünk az európai polgárok, háztartások, kis-és középvállalkozások és az ipar. Mi, parlamenti képviselők, készen állunk a tárgyalások azonnali elkezdésére, és úgy gondolom, hogy a Tanács is így áll a feladathoz” – mondta a parlamenti tárgyalódelegációt vezető képviselő.

A Parlament úgy határozott, hogy a javaslatot tárgyalási mandátumként visszaküldi a szakbizottságba. A tagállamokkal folytatott tárgyalások akkor kezdődnek, ha az uniós miniszterek megállapodnak álláspontjukban.

A jogalkotási javaslatot március 23-án nyújtotta be a Bizottság az Ukrajna ellen indított orosz háború következményeként. Az Ipar, Kutatás és Energiaügyi Bizottság sürgősségi eljárást (Eljárási szabályzat 163. cikk) kezdeményezett, amelyet a Parlament kedden elfogadott.

A versailles-i EU-csúcson Európa vezetői az energiafüggetlenség megteremtését célzó intézkedéseket kértek. Az Európai Bizottság javaslatának célja a gázellátás biztonságának biztosítása. Az Európai Tanács március 24–25-i csúcstalálkozóján üdvözölte a javaslatot.

Gyorsabban hozzáférhető lesz az ukrán menekültekre szánt 3400 millió euró

Az Ukrajna orosz lerohanása elől menekülőket ellátó tagállamok azonnal 3400 millió eurós forráshoz jutnak, döntött a Parlament csütörtökön.

A legtöbb ukrán menekültet fogadó tagállamok, köztük Magyarország, a REACT-EU alapból járó összeg 45 százalékát azonnal megkapják. A többi tagállam az összeg 15 százalékát kapja meg azonnal.

A Parlament az Ukrajna orosz megtámadása elől menekülők számára juttatandó újabb támogatásról döntött azt követően, hogy az előző plenáris ülésen az uniós regionális és menekültügyi források átirányítását határozta el.

A Parlament 549 szavazattal, egy ellenszavazat és nyolc tartózkodás mellett hozzájárult, hogy a REACT-EU alapok (azaz kohéziós célú és az európai területeknek nyújtott helyreállítási támogatás) 10 000 millió eurójából 3400 milliót azonnal felszabadítsanak, és azt a tagállamok menekültekkel kapcsolatos kiadásokra költhessék: infrastruktúrára, lakhatásra, berendezésekre, foglalkoztatásra, oktatásra, társadalmi befogadásra, egészségügyre és gyermekgondozásra.

Az új szabályok alapján minden uniós tagállam a szokásos 11 százalék helyett 15 százalékos előfinanszírozáshoz jut a REACT-EU forrásaiból. Az Ukrajnával szomszédos tagállamok (Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia) és a lakosságuk egy százalékánál több ukrán menekültet befogadó tagállamok (Ausztria, Bulgária, Csehország és Észtország) a források 45 százalékát kapják meg azonnal, számlák benyújtása nélkül.

A rendelettervezetet most a Tanács hivatalosan is jóváhagyja. A rendelet az Unió Hivatalos Lapjában való megjelenését követő napon lép életbe.

A REACT-EU egy 50 000 millió eurós pénzügyi csomag, amelyet 2020-ban hoztak létre a koronavírus-járvány azonnali hatásának enyhítésére az Európai Unióban.