Minden drágul. Az élelmiszerpiacon különösképpen. A magyarországi infláció rendkívüli körülményeket idézett/és idéz még elő a hazai boltokban – is. Ma délelőtt arról beszéltek a húsipari szakemberek újságírók előtt, hogy senki se számítson valamiféle békebeli húsvétra: a pénztárcája ellen vétkezik az, aki azt hiszi, hogy kedve szerint lakmározhat húsból, húskészítményekből. Egy jó hírt is hallhattak a sajtó munkatársai: miközben a sertéshús mintegy 60 százalékkal drágult, a húsvéti sonka még tartja az árát. De csak azért, mert a készleten volt nyersanyagból készült.
Tehát senki se feledje: minden drágul, aminek az oka az Ukrajnában dúló háború (köszönjük, Putyin!); drágább lett az alapanyag, a takarmány, a gáz, a villamos energia, és nőttek az árak is – bár nem érik el a termékek áremelkedését. Most még „csak” a nyersanyag lett drágább, de senki se higgye, hogy a nyers húsból készülő termékek nem követik az árspirált! A világjárvány, majd most a háború „megrángatta az élelmiszerpiacokat” – mondta Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének társadalmi elnöke. És miután a magyar piac „árelfogadó”, a fogyasztó sem tehet másként, mert éhkoppon maradna. Bár nem tévedés, a nyomaték kedvéért még egyszer ide írjuk: az utóbbi néhány hétben 60 százalékkal drágult a disznóhús – a német piacon, és ezt az árat a magyar is követi.
A drágulás okait is sorolta Éder Tamás: az állattenyésztéshez és a húsból készülő termékek előállításához sok energia kell, majd pedig a termékeket ki kell szállítani a boltokba. Miután a felsoroltak drágultak, a hús és húskészítmények sem lettek olcsóbbak. Ahhoz, hogy a malacból hússertés legyen, sok takarmányra van szükség. Csakhogy az európai fő takarmánytermesztők – Ukrajna és Oroszország – háborúznak, nincs, ki vessen. A kínálati áruhiány eleve drágulást gerjeszt, és akkor még nem szóltunk a munkabérek kényszerű növekedéséről, ami ugyancsak része a termékek árának.
És ez még csak a kezdet! – „nyugtatta meg” a sajtó munkatársait a húsiparosok elnöke, majd nyomban hozzátette: arról nem szólhat, hogy mekkora hús- és húskészítményár-növekedés akasztja majd a fogyasztó torkán a falatot (magyarán: senkinek sem szeretne ötletet adni az árképzéshez), de az nem titok, hogy az olcsóbb (?) termékek esetében (1500 Ft/kg) egyelőre marad (?) az árszint, ám a jó minőségű, nem gyorsan érlelt, nem páccal elbolondított, tehát a hagyományos módon készített húsáruk (amelyek drágábban 2500 Ft-nál) esetében, bizony, ötödével is nőhet az ár.
És itt újra csak emlékeztetett a szakember arra, hogy az idei húsvétra gyártott termékek még (a már említett, a mainál 60%-kal olcsóbb) alapanyagból készültek. Húsvét után a nyuszika úgy elszalad az árakkal, hogy bottal üthetjük a nyomát. Csakhogy – emelte föl ujját Éder – a kényszerű áremelés súlyos lakossági fogyasztáscsökkenéssel, egyelőre talán a hazainál valamivel olcsóbb importtal és újabb társadalmi gonddal jár majd, hiszen mind többen lesznek azok, akik nem tudják megvenni az addig megszokott termékeket.
Éder Tamás arra is figyelmeztetett, hogy lesznek (talán nem is kevesen) olyan cégek, amelyek a megcsappanó jövedelmezőség okán már nem tudják tartani a lépést a náluk tőkeerősebbekkel, és eldobják a húsbárdot, eladják magukat a nagyobbaknak…
A meglehetősen komor jövő előrevetítése után arról beszélt, hogy a magyar húsipar most még lendületben van, termelése és termékértékesítése mintegy nyolcadával nőtt tavaly – a járvánnyal terhelt 2020. évhez mérten, amikor sok, nagy megrendelő és vásárló) pl. éttermek, menzák stb. nem tudtak árut rendelni, hiszen kényszerűségből zárva tartottak. Éder Tamás az előadásában hangoztatta, hogy az iparág termékkivitele is példás arányban, mintegy harmadával növekedett tavaly.
Egy különleges sajátosságra is rámutatott a szakember: látványosan csökken a sertés- (értsd: koca-)állomány, mégis a hazai állománynál 1,7-szer több (4,8) millió sertés fejezte be életét a magyar vágóhidakon. Húsfeldolgozásban tehát jó a magyar húsipar, aminek oka, hogy 2014-ben a „hagyományos” 27-ről öt százalékra csökkentette az állam a tőkehús áfáját, miáltal látványosan nőtt a vágóhidak forgalma, kevesebb lett a ki tudja, honnan származó hús.
A húsipari – ez az igazság: szélsőséges – áralkudozások persze meglátszanak a kereskedelmen is. Az élelmiszer-áruházak árat akarnak emelni, mert a gyártó sem tesz másként, miután az ő költségei is folyton nőnek. Csak hát egyszer elérkezik az idő, amikor már-már eladhatatlanná válnak a valódi húsból készült termékek – az áruk miatt, és megjelennek a boltokban a „húspótlók”
Még valamit: ha az ágazat nem emel(het) árat, akkor rövid időn belül bezárhatja a kaput, csődbe megy. Ha meg emelhet, akkkor a kispénzűek (akár a széles átlagot is vehetjük) aligha jutnak sertéshúshoz és a belőle készült, jó vagy közepes minőségű termékekhez. Ekként nekik már csak a szakmában „pálcikáknak, rudacskáknak” nevezett húspótlékok jutnak a kevés pénzükért.
Ezt látván jönnek a tőkeerős, nagy német, dán, holland cégek a hazainál olcsóbb ajánlatukkal, vagy azok, akik szeretnének megszabadulni a különféle világbajok (covid, orosz-ukrán háború, kiviteli tilalmak) miatt raktáron maradt készletektől, amiket igen olcsón, önköoltségi áron ömlesztenek a piacra…
És most jöjjön röviden a mai sajtóesemény aktuális témája, a húsvét. Senki se keresse a hagyományos parasztsonka ízét, élvezeti értékét a széles körben elterjedt, pácolt termékek fogyasztása közben. Ez utóbbiakat ugyanis egy pillanatra sem csapta meg füst – mondta Éder Tamás. Vásárlás előtt tehát érdemes tanulmányozni az árukat, és persze az árakat, annak ellenére, hogy meglehetősen nehéz egyeztetni az igényt a pénztárcával. Ilyenkor a legcélszerűbb, ha a vásárló azt a márkát és terméket keresi, amelyikkel elégedett volt. És ha azt tapasztalja, hogy annyit nem tud venni, mint esztendővel ezelőtt, akkor se tágítson: kérjen kevesebbet, de az jó, az ízlése szerinti legyen.
Hogy is mondták öregapámék? A decemberben vágott sertés combjából készül az igazi húsvéti sonka, mert az éppen húsvétra érik meg és válik ínycsiklandó falattá. Szép, jóízű húsvétot kívánunk. És még valamit: olvasóink figyelmébe ajánljuk a mai sajtóeseményen elhangzott előadásokat is. Dr. Kasza Gyula, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal osztályvezetőjének előadása itt: Magyar termékek aránya a hazai kiskereskedelem élelmiszerkínálatában, Turcsán Tünde (FMCG üzletág-igazgató, GfK Hungária Kft.) előadása pedig ezen a címen: Átrendeződő vásárlói szokások – A húsfogyasztás alakulása egy kihívásokkal teli időszakban tanulmányozandó. Érdemes!