Nem tudom, elgondolkoztak-e mostanában a… kiberbiztonságról? Legtöbben aligha. Hiszen a magunkfajta, hétköznapi ember legfeljebb akkor gondol ilyesmire, amikor megújítja az otthoni számítógépén a vírusvédelmi program éves előfizetését. Nem nagy ügy.
Az viszont már a szó szoros értelmében a világ botránya, ha egy ország legféltetetteb katonai- és védelmi titkait nem őrzik megfelelően. Ha van érzékeny katonai titok, akkor a hadsereg jövőre, meg a hosszabb távra tervezett beszerzései ilyenek. Amiket, pontosabban az ezekről szóló fájlokat és levelezéseket történetesen a Védelmi Beszerzési Ügynökség számítógépein és szerverein őrzik. Illetve dehogy őrzik, hiszen éppen ezeket a számítógépeket törték fel ismeretlen, de vélhetően felkészült hackerek. Mindenesetre jobban felkészültek, mint akik ezeket a gépeket üzemeltették. Ráadásul – rejtélyes okból – a beszerzési ügynökség gépeit – 2019-i létrehozása óta – nem a Nemzeti Kibervédelmi Intézet szakértői védelmezték a hasonló támadásoktól, mint a többi állami céget.
Gulyás Gergely miniszter mindenesetre orbitálisat tódított, amikor azt állította, hogy a hackerek kezébe került adatok között nincsenek igazán fontos vagy érzékeny adatok. Pinocchio-miniszter alighanem ismét hülyének néz bennünket, csak az ő orra nem nő olyan gyorsan, mint a hazudós fabábué. Mert, ugye, az tényleg nem érzékeny adat, hogy a Védelmi Beszerzési Ügynökség vajon hány 48-as méretű férfi gyakorlónadrágot, tartalék cipőfűzőt vagy hány pár téli kesztyűt rendelt jövőre a honvédeknek, a rendőröknek vagy éppen a NAV kommandósainak. Azt viszont szintén ez az ügynökség intézte, hogy jövőre a magyar Gripenekhez hány javadalmazás 27 mm-es fedélzeti Mauser-gépágyúhoz való lőszert, hány tonna kerozint rendeltek, mennyi páncéltörő gránátot akarnak beszerezni az új Leopard 2 harckocsik 120 mm-es lövegéhez, esetleg hány millió pisztolylőszert vesz jövőre a honvédség, a rendőrség és a többi fegyveres szervezet. Mik ezek, ha nem érzékeny adatok? Mert ha a Védelmi Beszerzési Ügynökség számítógépein csak a babgulyás receptjét vagy az ehető gombafajok fotóit őrizték, akkor nincs baj kibervédelmi szempontból. De – ugye – ennek a szervezetnek nem ez az alaprendeltetése. Azt már csak félve írom le, hogy ekkora botrány esetén, más, civilizált országban lemond a miniszter és fejek repkednek az ügynökségtől is.
És akkor innen jöhetnek a különféle összeesküvés-elméletek. Például az oroszok így üzentek ismét az Orbán-kormánynak, hogy hackereik nemcsak külügyminisztériumban, hanem a védelmi tárca számítógépein is tetszőlegesen tudnak ki-be mászkálni. Ami teljesen hitelteleníti Magyarországot, mint NATO-szövetségest. Vagy esetleg a tervezett csádi magyar missziót akarja valaki meghiúsítani a titkos beszerzések megszerzésével. Hogy esetleg „belső munka” is állhat a külső behatolás mögött? Vagy egy átvert és vesztes hadiipari beszállítónak megér pár százezer dollárt, hogy keresztbe tegyen a magyaroknak. Ezek persze mind-mind regénybe illő találgatások.
Ahogy a filmek elején szokták feliratozni: minden hasonlóság a valós személyekhez vagy eseményekhez pusztán a véletlen műve…
