A Deutsche Welle hosszú cikkben keres magyarázatot Orbán csádi missziójára. Mivel Putyinnak gazdasági érdeke fűződik Csádhoz, a franciák és részben az amerikaiak kivonulása után Orbán jó pontokat szeretne szerezni az orosz elnöknél ezzel a küldetéssel, amelyben a fia, Gáspár összekötőtisztként teljesít szolgálatot.
Arra is felhívja az írás a figyelmet, hogy jó ideje katonai kormányzás zajlik az országban, s a Kreml segítette hatalomba ezeket a katonai vezetőket. Az viszont, hogy a magyar kormány 200 katonát küld az afrikai országba, gyakorlatilag nem oszt, nem szoroz a biztonság megteremtésében. Orbánnak érdeke Csád természeti kincseinek – olaj, uránium, arany, kobalt, lítium – a kiaknázása.
Hillary Clinton, az Egyesült Államok első női elnökjelöltje is felfigyelt Trumpnak a tegnapi elnökjelölti vitában az Orbánra vonatkozó mondatra. Az X közösségi hálón megosztott ez alkalomból egy vox.com-cikket, amit az egykori First Lady úgy vezetett fel, hogy
aki még nem ismerné a demokráciagyilkos magyar diktátort, akkor itt az ideje, hogy megtudja, ki dicséri Trumpot, és levonhatja ebből a következtetéseket. Ezt a bizonyos Orbánt leíró cikket 2018-ból ásta elő az egykori NY-i szenátor.
Közleményt adott ki a Human Rights Watch amerikai civil jogvédő szervezet, ami szerint a magyar kormány uniós jogot sértett, amikor Ukrajnából menekülteket rakott ki az utcára és nem gondoskodott róluk a továbbiakban.
Lydia Gall kutató szerint az Európai Bizottságnak gyorsan kellene intézkednie ennek az áldatlan helyzetnek a felszámolásában. Ráadásul az ENSZ emberjogi ügyekben illetékes vezetője is azzal érvelt, hogy Ukrajnában nem ajánlatos külön térségek szerint megállapítani biztonsági zónákat, mert az ország nyugati fele épp ugyanolyan kockázatoknak van kitéve, mint a keleti. Ezért a jogvédő szervezet szerint nemcsak újabb kötelezettségszegési eljárást kell indítani a magyar kormánnyal szemben Brüsszelnek, de nem a hagyományos utakon – tehát a kormányon keresztül – forrásokat kellene utalnia azoknak a családoknak, amik befogadják az ukrajnai menekülteket.
Nagyon sok sajtótermék, a többi között a The Hill is átvette az AP amerikai hírügynökség tudósítását arról, miért tért ki Donald Trump Orbánra a Kamala Harissel Philadelphiában tartott első elnökjelölti vitájában:
mert Trump és Orbán kölcsönösen körbeudvarolják egymást.
Másrészt az írás megjegyzi: miközben a Nyugat egyre inkább elhatárolódik Orbántól, Trump egyre közelebb kerül az autokrata vezetőhöz. Példát ad arra, miként kell megszilárdítania a hatalmát úgy, hogy közben lebontja a demokráciát. Az elnökjelöltnek pedig szerfölött rokonszenves, amikor Orbán azt állítja, hogy „Trumppal nemcsak háború nem lett volna, de ismételt hatalomra jutásával a békét is képes megteremteni Ukrajna és Oroszország között”.
Orbán Balázst, Orbán Viktor politikai igazgatóját faggatta a kendőzetlenül őszinte BBC-műsorvezető, Stephen Sucker a Hard Talk műsorában, miután sorozatot indított az európai szélsőjobb erők bemutatására, s ennek keretében került sor a 38 éves névrokon megszólaltatására. Az angol újságíró kérdésére – nyerésre áll-e Orbán az EU elleni politikai háborúban – Orbán Balázs ezt felelte: „hosszú, fontos háborúról van szó, amit meg kell vívni, mert a szabadságunkról van szó. Márpedig a progresszív liberális elit meg akarja nekünk mondani, hogyan kellene élnünk, de hát a magyarok nem szeretik, ha diktálnak nekik”.
A megkérdezett O. Balázs cáfolta, hogy a magyar vezetés nem működik együtt az uniós vezetőkkel. Abban is biztos, hogy a budapesti kormány ukrajnai háborús álláspontja végül is helyesnek bizonyul. Erre Sucker figyelmeztette: az orbáni „békepolitikával” Oroszország oldalára állnak, mert akkor Ukrajna területének ötöde nyomban orosz kézbe kerülne. Továbbá a magyar kormány 6000 millió eurós katonai segélyt tart vissza Ukrajnától. Orbán B. „magyarázata”: csak így lehet véget vetni a háborúnak. Értelmetlen ez az öldöklés – szögezte le, egyúttal önmaga és társai nevében kikérte, hogy Putyin bábjának nevezzék őket.
Sucker szerint a magyar kormány minden stratégiai döntése – legyen az a paksi atomerőmű bővítése, az energiabeszerzési források, vagy legutóbb az orosz és belarusz állampolgárok könnyített beengedése a schengeni zónába, azt jelenti, hogy
Magyarország nem az uniós közösség oldalára állt, hanem az oroszokéra.
Orbán közölte, ezzel egyáltalán nem ért egyet, mert Magyarország továbbra is szuverén ország. Nem! – vágta rá a műsorvezető – Magyarország Oroszországtól függ.