(Forrás: Magyar Újságírók Országos Szövetsége) Az Európai Unió intézményeinek minden eddiginél nagyobb mértékben kell mozgósítaniuk a magyar újságírás megmentése érdekében. A Riporterek Határok Nélkül (RSF) figyelmeztetést tett közzé Orbán Viktor újabb intézkedései miatt. Orbánt továbbra sem érdeklik a sajtószabadsággal kapcsolatos aggályok.

A független médiával és a nemzeti hatóságokkal való találkozót követően a Riporterek Határok Nélkül (RSF) arra kéri az európai intézményeket, hogy minden eddiginél nagyobb mértékben mozgósítsanak a magyar újságírás megmentése érdekében.
„Orbán Viktor miniszterelnök újabb elsöprő választási győzelme óta az átpolitizált médiafelügyelet a független rádiókat büntető intézkedéseket hozott. A kormány reklámadót tervez, amely potenciálisan veszélyes lehet a médiapluralizmusra”. Ezt Pavol Szalai, az RSF Európai Unió balkáni irodájának vezetője fogalmazta így magyarországi látogatásáról való visszatérése után.
Hozzátette: „Ezért az Európai Unió intézményeinek minden eddiginél nagyobb mértékben kell mozgósítaniuk a magyar újságírás megmentése érdekében.”
Az RSF arra kéri az EU Tanácsát, hogy a 7. cikk szerinti eljárás keretében (amely az uniós értékek megsértése miatt szankciókat vonhat maga után) a következő meghallgatáson kérjen magyarázatot a magyar hatóságoktól a Klubrádiót és a Tilos Rádiót érintő, a rádiófrekvenciákhoz való hozzáférést akadályozó diszkrimináció miatt. Az EU-tagállamokat képviselő intézménynek, amelyet július 1-je óta hat hónapon át a cseh elnökség elnököl, a bejelentett reklámadóról is kérdeznie kellene a magyar kormányt, mondja az RSF közleménye.
Ami az Európai Bizottságot illeti, sürgősen nyomást kell gyakorolnia a médiaszabályozóra kötelezettségszegési eljárásokon keresztül, hogy hagyjon fel a független rádiók diszkriminálásával, valamint a nemzeti szabályozó hatóságok függetlenségét kell megerősítenie az európai médiaszabadságról szóló, készülő javaslatban.

A magyarországi független média és újságíró-szövetségek 15 tagjával folytatott találkozóin, amelyen a MÚOSZ képviselője is részt vett, Pavol Szalai, az RSF munkatársa arról érdeklődött, hogy milyen nyomás nehezedik rájuk a hatóságok részéről, míg Betrand Mossiat, az Újságírás Bizalom Kezdeményezés felelőse bemutatta az RSF újságírói etikát tiszteletben tartó, és a médiát támogató kezdeményezését.
Bár a média képviselői határozott elkötelezettséget mutatnak a kormánytól való függetlenségük védelmében, többen aggodalmukat fejezték ki a jövőjükkel kapcsolatban. Az egyik főszerkesztő megemlítette, hogy az áprilisi választások után jelentősen visszaesett az újságja forgalma, amit az olvasók kiábrándultságával magyarázott. A misszió során az RSF a magyar újságírók bizonyos fáradtságát is megfigyelhette.
A kormánykritikus lapok tartanak a reklámadó bevezetésétől – amit a kormány a jelenlegi gazdasági válság közepette jelentett be –, mert anyagilag gyengítheti őket. Orbán Viktor szóvivője a budapesti találkozón nem árult el részleteket az adóról, ugyanakkor “kizárta” annak szándékos „bármely médium elleni alkalmazását”.
Az egyetlen uniós ország, amit azzal gyanúsítanak, hogy újságírók után kémkedik a Pegazussal

A nemzeti hatóságok, amelyek június végén az Európa Tanács meghívására Budapesten találkoztak az RSF és más sajtószabadság-csoportok képviselőivel, nem törődtek a jelenlévő nemzetközi civil szervezetek által megfogalmazott aggodalmakkal, valamint az Európai Bizottság jogállamisági és az ENSZ emberi jogokról szóló, nemrégiben készült kritikus jelentéseivel.
Kovács Zoltán, Orbán Viktor miniszterelnök államtitkára és nemzetközi szóvivője nem volt hajlandó az RSF-nek és más csoportoknak megadni azokat a „nemzetbiztonsági és bűnüldözési” okokat, amik a Pegazus 2019 óta legalább három magyar újságíró elleni alkalmazása mögött állnak. A nemzetbiztonsági kémkedési műveletek „titkosságára” hivatkozott, ezzel szembeszegült az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának Magyarországnak címzett 2018-i ajánlásaiban is megfogalmazott, alapvető átláthatóságra vonatkozó kéréssel.

Az egyetlen uniós országban, amit azzal gyanúsítanak, hogy saját újságírói után kémkedik a Pegazussal, a magyar intézmények nem találtak jogsértést: június közepén a magyar ügyészség kizárta a jogosulatlan megfigyelést, tavaly januárban pedig az adatvédelmi ombudsman zárta ki a jogsérelmet.
Kovács Zoltán kitartott a Médiatanács függetlensége és a tagok kiválasztási eljárásának jogszerűsége mellett is, annak ellenére, hogy valamennyi tagot a kormánytöbbség jelölte. Elutasította az Európai Bizottság véleményét, amely 2021 júniusában kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mert a Médiatanács „átláthatatlan”, „aránytalan” és „diszkriminatív” döntése miatt megsértette az uniós jogot, és megfosztotta a Klubrádiót a rádiófrekvenciájától. Ellenérvként a magyar legfelső bíróság nemrég hozott ítéletére hivatkozott, amivel jóváhagyta a médiatanács döntését, valamint arra, hogy az Európai Bizottság 2011-ben „igazolta” Magyarország szabályozási keretrendszerét. Az RSF kérdésére azonban titkársága nem szolgáltatott részleteket a tanúsítványról.
A médiaszabályozó rosszul indokolt döntései
A budapesti találkozón Kovács Zoltán azzal vádolta a sajtószabadsággal foglalkozó szervezeteket, hogy „egyre inkább politizálnak”. A média fő problémája szerinte az „aláásott” újságírói színvonal. A legnagyobb független rádió, a Klubrádió – amely már csak az interneten keresztül sugároz napi 200 ezer hallgatójának – szerinte „marginális rádió”.

A Médiatanács képviselői – akik az Európa Tanács meghívására az Riporterek Határok Nélkül és más szervezetek képviselőivel is találkoztak – nem tudták hitelesen és részletesen megindokolni azt a döntést, hogy a Klubrádiót a hét évnyi műsorszolgáltatás alatt elkövetett néhány adminisztratív hiba miatt lekapcsolják a műsorról. Nem világítottak rá arra a június végi döntésükre sem, hogy a Klubrádió korábbi frekvenciáját nyilvános pályázaton egy másik pályázónak, a Spirit FM-nek ítélték oda, miközben ezt részben „szubjektív” értékeléssel indokolták. Hasonlóképpen nem árultak el részleteket a Médiatanács azon döntéséről sem, hogy a Klubrádió korábbi frekvenciáját 2021-ben több hónapra ideiglenesen, nyilvános pályázat nélkül, kizárólag a Spirit FM-nek ítélték oda.
Magyarország az RSF idei sajtószabadság-világindexében 180 ország közül a 85. helyen áll.