Aggasztóan visszacsúszott Magyarország a demokráciában

A dokumentum azt ajánlja, hogy az unió a demokrácia őrzőjeként éljen hatáskörével, és ne csupán gazdasági tömbként tekintsen magára. A felmérés öt területen tapasztalta a demokrácia hanyatlását:

1. elveszett a bizalom a hagyományos politika iránt, amit jól mutat az olyan szélsőjobbos pártok megerősödése, mint a Jobbik, vagy a görög Arany Hajnal;

2. virágzik a korrupció, főleg Görögországban, „az EU legkorruptabb tagállamában”;

3. gondok vannak a bíróságokkal és az igazságszolgáltatással, elsősorban Közép- és Kelet-Európában;

4. asajtószabadság hiánya, ez mindenekelőtt Magyarországra vonatkozik;

5. akisebbségekkel: romákkal, melegekkel, muzulmánokkal szembeni bánásmód.

Mindent egybevéve a következtetés az, hogy leginkább Magyarországon és Görögországban szorult háttérbe a demokratikus gyakorlat.

A Demos sürgeti az Európai Uniót, hogy aktívan lépjen fel a demokrácia védelmében, de egyben azt tanácsolja, hogy körültekintően kalibrálja lépéseit, mert ha nem elég óvatos, akkor az még nagyobb visszaesést válthat ki azokban az államokban, amelyek vezetői egyébként is úgy gondolják, hogy Brüsszel igazságtalanul kipécézi őket. 

A tanulmányról athéni jelentésében beszámol a Guardian is, hozzátéve, hogy a fegyveres erők egyik alakulatának blogjában egyesek puccsra szólítottak fel.

A Süddeutsche Zeitung azt is kiemeli a jelentésből, hogy az olyan értékeket, mint a szabadságot, demokráciát, jogbiztonságot és az emberi jogok tiszteletben tartását illetően a legnagyobb hiányosságok Magyarországon, Bulgáriában és Romániánál mutatkoznak. A pártokkal szembeni elégedetlenség azután a magyaroknál és a görögöknél kiváltja tiltakozó szavazást, ennek megfelelően a két államban megerősödött a szélsőjobbos erők támogatottsága. 
A Der Standard azt hangsúlyozza a Londonban és Brüsszelben bemutatott elemzés kapcsán, hogy a válság Európa-szerte nem egyszerűen új szegénységbe taszította a lakosság széles rétegeit, hanem több tagállamban egyértelműen romlott a demokratikus értékek szintje. Ami feltűnő, hogy ez nem csak Kelet-Európára érvényes, illetve nem csupán Magyarországot érinti, tekintve, hogy az a módszeres alkotmánysértések miatt régóta a bírálatok kereszttüzében áll. De Nyugaton is tapasztalni a jelenséget, lásd Görög- és Olaszországot, ami mindkettőnél a politikai stabilitást veszélyezteti. A tanulmány rámutat, hogy az unión belül nem léteznek olyan hatékony eljárások, amelyekkel ki lehetne küszöbölni ezeket a hiányosságokat, épp a szerzők ezért új mechanizmusok megalkotását sürgetik. 

A teljes sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!