A következő évek közép- és nagyvállalati diplomás munkaerői-gényét feltáró prognózistól a megbízók azt remélik, hogy a cégeknek a tervezéshez hasznos eszközt ad, a diplomásoknak pedig a jövőbeni elhelyezkedésük esélyeit növelő tanulságokat fogalmaz meg.

A Macro-Talent 2015–17 kutatás fölmérte a következő évek közép- és nagyvállalati diplomás munkaerő-igényének és a felsőoktatás szakember kibocsátásának a kapcsolatát. Az országos kutatás mintegy 500 vállalat megkérdezésével, közép- és felsővezetői interjúkkal, valamint a felsőoktatásra vonatkozó, nyilvánosan elérhető adatbázisokkal és szakanyagokkal történt egybevetésével készült.

„A 100 munkatársnál többet foglalkoztató hazai vállalatok körében végzett felmérés számos szempontból megerősíti, amit a diplomások kapcsán eddig is sejtettünk. A cégek különösen a műszaki, mérnöki területen számolnak elhúzódó szakemberhiánnyal” – mondta Kóthay Péter, a kutatást megrendelő HVG HR Center egyik vezetője. „Ugyanakkor meglepett minket, hogy érdemi fiatalításban a megkérdezett cégek nem gondolkodnak. A vállalatoknak csak nyolcada számol úgy, hogy friss diplomást vesz fel a következő három évben, a megüresedő diplomás pozíciók nagy részét inkább junior és szenior szakemberekkel kívánják betölteni. A friss diplomásokkal kapcsolatos félelmük, hogy a fiatalok nem fognak helyt állni. A vállalatvezetők szerint nagy a távolság az egyetemekről kikerülő fiatalok tudása és a rájuk váró feladatok elvégzéséhez szükséges ismeretek között“ – mondta Kóthay.

A felmérésből világossá válik, melyek azok a készségek és személyes tulajdonságok, amelyeket a vállalatok képviselői rendre hiányolnak a frissdiplomásokból. A cégvezetők elsősorban a beilleszkedés és az önálló munkavégzés készségét, illetve a szakmai elhivatottságot és a munka iránti magatartást említik fájó pontként, és a diplomás munkaerővel kapcsolatban legalább annyira minőségi, mint mennyiségi problémáról beszélnek.

„A válaszok alapján kirajzolódó kép szerint a hosszú távú sikernek elsősorban az alkalmazkodás, a piaci szabályozáshoz történő igazodás a kulcstényezője. A cégeknek csaknem a fele a hazai és nemzetközi szabályozásokhoz történő nagymértékű igazodásban látja a sikerhez vezető utat. A technológiai változásokhoz igazodás például csak a 6. helyen szerepel, miközben tudható, hogy ez nemzetközi kutatásokban rendre a 2–3. hely valamelyikén jelenik meg” – mondja Veres Rita, a kutatást végző Aon Hewitt cégvezetője. „Ez alól talán csak a legnagyobb, 1000 főnél is nagyobb cégek kivételek. Szerintük a technológiai változások még a szabályozók változásánál is nagyobb hatást gyakorolnak majd a cég életére. Szintén a legnagyobb cégek járnak élen, ami a hosszú távú személyzeti tervezést, a tudatos létszám-gazdálkodást illeti“ – mondta Veres.

A tudatosan tervező vállalatok több fontos foglalkozási csoport esetében is számottevő, bár lassan mérséklődő szakemberhiánnyal kalkulálnak. A vállalatok ötöde legalább két stratégiablokkoló foglalkozási csoporttal számol 2017 végére. Elsősorban a műszaki, mérnöki szakmák, valamint az értékesítők esetében valószínűsítenek a cégek látványos szakemberhiányt. Különösen azok számolnak diplomás munkaerőhiánnyal, amelyek borúlátók a saját földrajzi adottságaikat, vagy a frissdiplomásokra gyakorolt vonzásképességüket illetően.

„A cégek kétötöde a gépészmérnökök, harmada pedig a villamosmérnökök hiányával számol, és ez akár stratégiai céljainak megvalósulását is akadályozhatja. Ebből következik, hogy ezeknél a foglalkozási csoportoknál építenek a legnagyobb arányban pályakezdők felvételére. Gépész-, villamos- vagy járműipai mérnökként szinte garantált a jó munkahely” – mondta Kóthay Péter.

A legjobban felkészült fiatal mérnökökért és értékesítőkért vívott vetélkedésbe a magyar cégeknek számolniuk kell a munkaerő-piaci veszteségekkel is. Bár a pályaelhagyók aránya a népszerű szakmák esetében nem számottevő, a külföldi munkavállalás lehetősége viszont érzékelhető elszívó erő. A keresett mérnöki szakmák és a reklám-marketing végzettségűek esetében a 2–5 éven belül végzettek 17–20%-ának esetében lehet a külföldi munkavállalás esélyével számolni.

A Macro-Talent kutatást támogató cégek vezetőinek véleménye

Audi Hungaria Motor Kft.: Magyarország egyik legnagyobb vállalata számára kiemelten fontos a hosszú távú, diplomás munkaerő-utánpótlás proaktív tervezése, hiszen sikerességünk érdekében folyamatosan keresünk új kollégákat” – mondta Németh Kinga, az Audi Hungaria Személyügyi referensek területének vezetője. “Korábban nem készült még ilyen komplex prognózis a hazai közép- és nagyvállalatok diplomás munkaerő-szükségletének és a felsőoktatás szakember-kibocsátásának viszonyáról, ezért vállalatunk feladatának érezte, hogy szponzorként a kutatás mellé álljon. A tanulmány eredményei megerősítettek minket eddigi tapasztalatainkban, hogy az autóiparban a mérnöki és logisztikai foglalkoztatási csoportokban van a legnagyobb verseny a szakképzett munkavállalókért. A kutatás rámutatott arra is, hogy iparágunk élen jár a felsőoktatási intézményekkel való stratégiai kapcsolatok kiépítésében, amelyek többi toborzási elemünkkel együtt választ jelenthetnek a jövő kihívásaira a megfelelő munkaerő-utánpótlás biztosítása terén.”

Robert Bosch Kft.: A Macro Talent kutatás eredményei ismét megerősítettek bennünket abban, hogy évtizedes törekvéseink jó irányba haladnak. Magyarországnak szüksége van és lesz is a magasan képzett műszaki értelmiségre. A kutatásból kiemelt három példa is ezt bizonyítja: 1) A Boschnál keresett mérnökszakmai területek komoly stratégiablokkoló foglalkozási csoportok lesznek még 2017 végén is. 2) A foglalkozási csoportok nemzetgazdasági ágankénti koncentrációja figyelhető meg a gépész és villamosmérnökök esetén. 3) A foglalkozási csoportok fontossága a műszaki mérnök pozíciók területén 2017 év végéig egyértelműen növekedő tendenciát mutat. A Bosch ezért van ott szakmai és anyagi támogatással az ország műszaki felsőoktatási intézményeiben. Ezért törekszik arra, hogy a mérnökszakmát lehetőségeihez mérten egyre jobban népszerűsítse. Ezért figyel arra, hogy a hallgatókat már a kezdetek kezdetén elérje. Ezért támogatja a duális oktatás közép- és felsőfokú szintű képzéseit. Ezért tartja nélkülözhetetlennek, az ipar és az oktatás párbeszédét. Ezért támogatja a jövőben is a hazai műszaki felsőoktatást és örömmel invesztálunk a magyar tehetségekbe – nyilatkozta Javier González Pareja, a magyarországi Bosch csoport vezetője.

Nestlé Hungária Kft.: „A magyar gazdaság hosszú távú versenyképességének és a munkaerőpiac egyensúlyának biztosítása közös érdek. A kutatás eredményei megerősítették, hogy a következő generáció és a vállalatok sikereihez szükség van az üzleti szféra és a felsőoktatási intézmények együttműködésére, a cégeknél lévő tapasztalat és tudás megosztására a főiskolákkal, egyetemekkel, illetve hosszú távú gyakornoki-, illetve munkalehetőségek teremtésére diákok és fiatalok számára. Mindez igazolja, hogy az út, amit cégünk az érintettek bevonásával másfél évvel ezelőtt kezdett a Nestlé a Fiatalok Foglalkozásáért program és a hozzá kapcsolódó több mint 10 cég és szakmai szervezet együttműködésében megvalósuló Összefogás a Fiatalok Foglalkoztatásáért partnerprogram keretein belül, a megoldás felé visz, és követendő” – hangsúlyozta Jean Grunenwald, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezető igazgatója.

Telenor Magyaroroszág Zrt.: „A Telenor számára a legizgalmasabb kihívás, hogy a hosszú távú erőforrás terveinkben olyan tudású és készségű tehetségekkel számolunk, akiknek a szakmái esetleg ma még nem is léteznek. Például a service design néhány éve még ismeretlen volt, ma pedig már több szakértő dolgozik nálunk. Ezért fontos, hogy már az általános iskolások is készség szinten bánjanak az okoseszközökkel, hogy majd versenyképes infokommunikációs tudással lépjenek a munkaerőpiacra. Ez az oka, hogy tevékeny rész vállalunk a Digitális Világ oktatási programban. Másrészről azt tapasztaljuk, hogy azok a kiemelkedő tehetségek, akiknek külföldön is lenne lehetőségük, szívesen választanak minket. A Telenornál számos lehetőség kínálkozik arra, hogy itthonról is nemzetközi tapasztalatokat szerezzenek a kollégák. Nem feltétlenül kell külföldre menni ahhoz, hogy valaki nemzetközi karriert építsen. Mindezt a rugalmas és szabad munkavégzés és a legmodernebb okoseszközök teszik lehetővé” – mondta a kutatás kapcsán Németh Zoltán, a Telenor HR vezérigazgató-helyettese.