…nem várnák meg a politika jóváhagyását. Az egység, amelybe minden tagállam a határőrség állományának 2 százalékát delegálná, legkésőbb novemberre állna fel teljes egészében.A cél az, hogy megelőzzék azokat az országokat, amelyek mint a magyarok, osztrákok, horvátok és szlovének, egyoldalúan visszaállították a határok védelmét, és ily módon hozzáláttak a schengeni övezet feldarabolásához. Merkel nem titkolja, hogy jövő hétfőn Brüsszelben európai megoldást akar elérni, mert ellensúlyozni kívánja az ellenerőket. Rövidtávon arról van szó, hogy minden tagot bevonjanak a görögországi menekültválság rendezésébe, azaz hogy mutassák ki szolidaritásukat és vállalják a maguk részét a közös felelősségből. Vagyis a magyarok, osztrákok és a többiek ne mondhassák, hogy nekik nincs közük a görög helyzethez – ehhez ragaszkodnak a németek. Kényes kérdés lesz továbbá a találkozón a görög földön rekedt menedékkérők elosztása a tagállamok között.  

A The Guardian szerkesztőségi állásfoglalása azonnali cselekvést sürget az unió részéről, mert közeledik a pont, amikor már csak az erő rendszeres bevetésével lehet kordában tartani a kétségbeesett menekülteket. A görög–macedón határon, illetve a Calais-nál lezajlott jelenetek azt vetítik előre, hogy már közel van a vonal, amelyet egyáltalán nem szabad átlépni. Európa már így is felelős sok ember haláláért, hiszen nem hagyott nekik más választást, minthogy kockáztassák életüket. Ám most még rosszabb irányba mutatnak a dolgok. Ha így megy tovább, lesznek áldozatok és sérültek.

Egyre többen jönnek, csakhogy Európa részéről komoly az ellenállás, hogy befogadja őket. A válasz elvileg az, hogy osszák el igazságosan a terheket a tagállamok között, illetve segítsenek azoknak a térségeknek, ahonnan a migránsok jönnek. De van itt négy akadály.

Az első az, hogy a legnagyvonalúbb államok, hamarosan úgy érezték, ez túl  nagy feladat számukra és kezdték elrendelni az ellenőrzést. Mások közben lezárták a határokat.

A 2. gátló tényező az, hogy a gazdag világ nemigen törte magát, hogy folyósítsa a megígért támogatást a Szíriával határos országoknak. A következő pár hét kritikus lesz, Görögországot nem szabad magára hagyni, csak azért, mert mások észak felé leeresztik a sorompókat.

A 3. gond, hogy az EU-nak legalább kezdeti egyezségre kell jutnia a terhek elosztásáról.

Végül pedig  Merkelnek túl kell élnie a három német tartományi választást. Ha meggyengül, Európának még nehezebb lesz megbirkóznia a feladattal. Nehéz derűlátónak lenni, de adjon reményt, hogy időnként a válság súlyos volta kényszeríti ki a megoldást.   

A Fox News jelentette: oknyomozó újságírók azt jósolják, igencsak megnehezíti a munkájukat, hogy az országgyűlés a posta, illetve a nemzeti bank alapítványainak gazdálkodása ügyében korlátozta az adatkérés lehetőségét. Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője úgy nyilatkozott, hogy az utóbbi években csakis közérdekű információk igénylésével lehetett felvilágosítást kapni a leginkább korrupció-gyanús ügyekben. Ám most éppen ezt a lehetőséget igyekeznek bezárni. A tudósítás idézi az adatvédelmi biztost, aki szerint egyes módosítások alkotmánysértőek lehetnek. Bírálók azt kifogásolják, hogy a jövőben erősen korlátozott lesz az állami intézmények átláthatósága, vagyis tovább gyengül a fékek és ellensúlyok rendszere.

(A mai teljes nemzetközi lapszemle itt olvasható, tessék kattintani!)