Antitröszt-szabályozás kartellezés miatt – 116 millió eurós bírság az Európai Bizottságtól

Margrethe Vestager, a versenypolitikáért felelős biztos a következőképpen nyilatkozott: „Ezek a kartellek a saját maguk vagy családjuk számára élelmiszert vásárló fogyasztók millióit károsították meg. Az érintett cégek felosztották maguk között a kiskereskedelmi élelmiszer-csomagolási piacot, és ahelyett, hogy érdemben versenyeztek volna, megállapodtak egymás közt az árakról. A kartellek gazdaságunk egészére nézve károsak, mivel így a piac helyett maguk a vállalkozások diktálják az árakat, ami többek között az innovációra való késztetést is aláássa. Ezért nem vagyunk hajlandók megtűrni a kartellek létezését”.

A Bizottság vizsgálata nyomán öt elkülönülő kartellre derült fény a kiskereskedelmi élelmiszer-csomagolás területén, amelynek tevékenysége az Európai Gazdasági Térség (EGT) területének jó részére kiterjedt, azon belül pedig konkrétan az alábbi piacokra:

• a polisztirol habtálcák és a kemény polipropilén tálcák piaca Észak- és Nyugat-Európában (a továbbiakban: ÉNY-Európa), azaz Belgiumban, Dániában, Finnországban, Németországban, Luxemburgban, Hollandiában, Norvégiában és Svédországban. A versenyellenes magatartásra ezen a piacon 2002. június és 2007. október között került sor;
• a polisztirol habtálcák piaca Közép- és Kelet-Európában (a továbbiakban: KK-Európa), azaz a Cseh Köztársaságban, Magyarországon, Lengyelországban és Szlovákiában. A versenyellenes magatartásra ezen a piacon 2004. november és 2007. szeptember között került sor;
• a polisztirol habtálcák piaca Délnyugat-Európában (a továbbiakban: DNY-Európa), azaz Portugáliában és Spanyolországban. A versenyellenes magatartásra ezen a piacon 2000. március és 2008. február között került sor;
• a polisztirol habtálcák piaca Franciaországban. A versenyellenes magatartásra ezen a piacon 2004. szeptember és 2005. november között került sor;
• a polisztirol habtálcák piaca Olaszországban. A versenyellenes magatartásra ezen a piacon 2002. június és 2007. december között került sor.

A Bizottság által ma megbírságolt vállalatok e kartellek legalább egyikében részt vettek. A következő táblázat részletesen ismerteti, hogy az egyes cégek az öt kartell közül melyikben és mennyi ideig vettek részt.

A fenti táblázat szerint a 2000-es évek elejétől kezdve, egy évtől közel nyolc évig terjedő időszakon keresztül (kartellenként némileg eltérő körülmények között) a tíz cég rögzítette az árakat, elosztotta egymás között a vevőket és felosztotta a piacokat, összejátszott az ajánlattétel terén, és bizalmas üzleti adatokat osztott meg egymással.

Mind az öt kartell két- vagy többoldalú szerződéseken alapult, amelyet a vállalatok többnyire jogszerű ágazati találkozók margóján kötöttek egymással. A személyes találkozók mellett számos elektronikus levélváltásra és telefonbeszélgetésre is sor került. Némelyik kartellben a résztvevők „a Klub” vagy „a Maffia” megnevezéssel illették a jogellenes szerveződéseiket.

Pénzbírságok

Az egyes kartellekben való részvételért a vállalatokat a következő pénzbírság terheli:

A bírságok meghatározására a bírságok megállapításáról szóló 2006. évi bizottsági iránymutatás alapján került sor. A bírságok szintjének meghatározásakor a Bizottság elsősorban a vállalkozások által az EGT területén az érintett termékekből realizált árbevételt, a jogsértés súlyosságát, földrajzi kiterjedését és időtartamát vette figyelembe. A bírságok megfelelő visszatartó erővel bírnak, ugyanakkor arányosak a jogsértéssel.

A Bizottság 2006. évi engedékenységi közleménye értelmében a következő engedményeket alkalmazta:

A Linpac teljes mértékben mentesült a 145 065 000 eurós bírság megfizetése alól, mivel első alkalommal ez a vállalkozás fedte fel a kartell létezését a Bizottság előtt. Más vállalatok esetében a Bizottság – engedékenységi programja keretében – a vizsgálatban történő együttműködésük miatt csökkentette a kirótt bírság összegét.

A Magic Pack (az olaszországi kartellben való részvétel kapcsán) és a Silver Plastics (a franciaországi kartellben való részvétel kapcsán) esetében a Bizottság a bírságok kiszabása során figyelembe vette, hogy e cégek csak kisebb mértékben vettek részt a kartellekben.

Fizetésképtelenség

Három vállalkozás a bírságokról szóló iránymutatások 35. pontjával összhangban jelezte, hogy nem tudja megfizetni a bírságot. A Bizottság a vállalatok előző évekre vonatkozó pénzügyi kimutatásai, a folyó évre és a következő évekre vonatkozó előrejelzései, a pénzügyi helyzetüket, jövedelmezőségüket, fizetőképességüket és likviditásukat leíró arányszámok, valamint a külső partnerekkel és a részvényesekkel való kapcsolatuk fényében értékelte a kérelmeket. Az elemzés alapján a Bizottság bírságcsökkentést ítélt meg két vállalat számára, egynek pedig elutasította a kérelmét.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 101. cikke és az EGT-megállapodás 53. cikke megtiltja a kartellek és más versenykorlátozó üzleti gyakorlatok alkalmazását.

A Bizottság vizsgálata előre be nem jelentett ellenőrzésekkel kezdődött 2008 júniusában. A Bizottság 2012 szeptemberében kifogásközlést adott ki, majd 2013 júniusában szóbeli meghallgatást tartott.

Az üggyel kapcsolatban részletesebb tájékoztatás – a bizalmas adatokkal összefüggő kérdések rendezése után – a 39563. ügyszám alatt lesz elérhető a Bizottság versenypolitikai honlapján található ügynyilvántartóban. A Bizottság kartellek elleni fellépéséről lásd a Bizottság kartellekről szóló weboldalát.

Kártérítési kereset

Az itt ismertetett versenyellenes magatartás által érintett összes személy vagy vállalkozás a tagállami bíróságokhoz fordulhat kártérítés iránti igényével. A Bíróság ítélkezési gyakorlata és az 1/2003/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: a trösztellenes rendelet) egyaránt megerősíti, hogy a nemzeti bíróságok elé kerülő ügyekben a bizottsági határozat kötelező erejű bizonyítéknak számít arra nézve, hogy a szóban forgó magatartás megtörtént, és jogellenes volt. A Bizottság által kivetett bírságok nem érintik az esetlegesen megítélhető kártérítéseket, amelyek összegét nem kell csökkenteni a Bizottság által kirótt pénzbírságra való tekintettel.

A trösztellenes ügyekben nyújtandó kártérítésről szóló irányelv – amelyet a tagállamoknak 2016. december 27-ig kell átültetniük nemzeti jogrendszerükbe – megkönnyíti a versenyellenes gyakorlatok kárvallottai számára a kártérítési igényük érvényesítését. Az antitrösztügyekkel kapcsolatos kártérítési keresetekről további információ (többek között az antitröszt-jogsértések által okozott kár számszerűsítésére vonatkozó gyakorlati útmutató) itt található.