Forrás: MTI, portfolio.hu Számos, az állam működését, az uniós források lehívását, a közlekedési fejlesztéseket, valamint a környezetvédelmi és munkaerőpiaci szabályozást érintő döntést hozott csütörtöki ülésén a Magyar Péter vezette kormány. A kabinet döntéseiről Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, valamint a kormányszóvivők számoltak be.

A legfontosabb bejelentés szerint a jövő héten az Országgyűlés elé kerül az a jogállamisági és korrupcióellenes törvénycsomag, amely szükséges a Magyarország számára elérhető, összesen 16,4 milliárd eurónyi uniós forrás felszabadításához. A csomag érinti egyebek mellett a vagyonnyilatkozati rendszert, az Integritás Hatóság jogosítványait, a magántőkealapok átláthatóságát, valamint a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA-k) működését.

A kormány szigorítja a vagyonnyilatkozati szabályokat: a jövőben az Integritás Hatóság is vizsgálhatja a nyilatkozatok valóságtartalmát. A súlyos eltitkolás akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető lesz, és a tisztség elvesztéséhez vezethet.

Törvény készül arról is, hogy nyilvánossá váljanak a magántőkealapok végső tulajdonosai. A kabinet álláspontja szerint az állami eredetű vagyonelemeknek vissza kell kerülniük állami tulajdonba a KEKVA-rendszer felülvizsgálata során.

Uniós milliárdok közlekedésre és energetikára

Vitézy Dávid közölte: a helyreállítási alapból (RRF) 10 milliárd euró, míg a kohéziós alapokból további 4,2 milliárd euró forrás válhat elérhetővé Magyarország számára. A pénzek jelentős részét vasútfejlesztésre, HÉV-járműbeszerzésekre, energiahálózati beruházásokra, aszályvédelmi intézkedésekre, valamint bérlakásépítési programokra fordítanák.

A miniszter megerősítette, hogy teljes körű vizsgálat indul a Budapest–Belgrád vasútvonal beruházásával kapcsolatban. A projekt valamennyi dokumentuma nyilvánossá válik, és megvizsgálják a finanszírozás körülményeit is. A személyforgalom elindításához még több engedély megszerzése szükséges, ugyanakkor a kivitelezési munkák mintegy 90 százaléka már elkészült.

Felülvizsgálják a Magyar Fejlesztési Bank működését is, amelynek szerepet szánnak az uniós fejlesztési források lehívásában és kezelésében.

Átalakul a környezetvédelmi szabályozás

A kabinet új ellenőrzési rendszert dolgoz ki az akkumulátoripar és más kiemelt kockázatú üzemek számára. Júliusra elkészül az országos ellenőrzési terv, és megszűnik az a szabályozás, amely lehetővé tette, hogy miniszteri döntéssel jelöljenek ki akkumulátor-újrafeldolgozó üzemeket.

A kormány október 1-jéig új környezetvédelmi felelősségi rendszert dolgoz ki a „szennyező fizet” elv érvényesítése érdekében.

Vizsgálat indul a Mol-csoporthoz tartozó MOHU Zrt. 30 éves hulladékgazdálkodási koncessziójával kapcsolatban is. A kormány azt kívánja megállapítani, hogy a konstrukció valóban a lakosság érdekeit szolgálja-e.

Szigorítás a vendégmunkások foglalkoztatásában

Az egyik legjelentősebb azonnali hatályú döntés a külföldi munkavállalók foglalkoztatását érinti. A módosított szabályozás alapján munkaerő-kölcsönző cégek tömegesen már nem hozhatnak Magyarországra munkavállalókat a Fülöp-szigetekről, Örményországból és Grúziából.

A kormány szerint a lépés célja a hazai munkaerőpiac védelme és a foglalkoztatási folyamatok szigorúbb ellenőrzése.

További intézkedések

A kabinet bejelentette, hogy visszaállítja az építési engedélyezési eljárások nagyobb nyilvánosságát, felülvizsgálja a korábbi lélegeztetőgép-beszerzések szerződéseit, valamint módosítani kívánja a pártfinanszírozás rendszerét.

Az oktatás területén a kormány a pedagógusok jelenlegi teljesítményértékelési rendszerének megszüntetését kezdeményezi a következő tanévtől, helyette új, szakmailag megalapozott értékelési modellt dolgozna ki.

A kormány megerősítette: nem tervezi sem a 13., sem a 14. havi nyugdíj megszüntetését.A tájékoztatón elhangzott az is, hogy folyamatban van a minisztériumok teljes körű átvilágítása, amelynek eredményeiről később összegző jelentés készül.