A Budapesti Olasz Kultúrintézet és a Cinecittà közös rendezvényét az Isten mindenkinek megbocsát című vígjáték nyitja. A programban szerepel a nyolc David di Donatello-díjat nyert Még egyet az útra, Paolo Genovese legújabb filmje, Az új dolgok hangja, az Armony Ornella Mutival, valamint a magyar vonatkozású Drága Életem! is. Bud Spencer halálának 10. évfordulója alkalmából az olasz filmtörténet egyik legkedveltebb akcióvígjátéka, a Különben dühbe jövünk! szintén vászonra kerül.

Szicíliai szerelem és édességek

A fesztivál nyitófilmje, az Isten mindenkinek megbocsát napjaink Szicíliájába kalauzolja a nézőket. Arturo tökéletes ingatlanügynök, szerelmi élete azonban már korántsem ilyen sikeres. Egyedül él, és mindössze egyetlen szenvedélye van: az édességek.

Szinte újjászületik, amikor megismeri azt a nőt, aki kétségkívül a lelki társa. Flora szép, vidám, kedves és okos – ráadásul cukrász. A boldogság persze nem ennyire egyszerű…

Nyolc díj, egy utolsó ital

Az idei kínálat egyik legizgalmasabb darabja a Még egyet az útra (Le città di pianura), amely nyolc David di Donatello-díjat nyert, köztük a legjobb filmnek és a legjobb rendezésnek járó elismerést.

A két pénzszűkében lévő ötvenes, Carlobianchi és Doriano mottója egyszerű: „az utolsó italt soha ne hagyd ki”. Megismerkednek egy félénk építészhallgatóval, Giulióval, és ezzel kezdetét veszi egy kaotikus kaland. A rossz tanácsok, a másnaposság és a váratlan barátság alaposan átírják Giulio szerelmi terveit.

Francesco Sossai Cannes-ban bemutatkozott filmje egyszerre tiszteleg Olaszország sokszínűsége, egy letűnt generáció és az olasz filmművészet legnagyobbjai előtt. A filmet a későbbiekben a Mozinet forgalmazza Magyarországon.

Amikor a gyerek kirepül

Anna Foglietta első filmjét, az Egy történet című alkotást idén több rangos nemzetközi fesztivál is műsorára tűzte, köztük a velencei, a londoni, a torontói és a chicagói nemzetközi filmfesztivál.

Erika és Mauro lánya, Irene kirepül a családi fészekből. A pár élete meginogni látszik: az addigi egyensúly, amelyre közös mindennapjaikat építették, hirtelen bizonytalanná válik.

Három pár, közös titok

Nemrég a 13. Római Nemzetközi Filmfesztivál nyitófilmjeként mutatkozott be Stefano Accorsi, Vittoria Puccini és Claudia Pandolfi főszereplésével Az új dolgok hangja.

Paolo Genovese, a Túlagyalt randevú és a Teljesen idegenek rendezőjének legújabb filmjében három, egymást nem ismerő pár története fonódik össze. Bár látszólag nincs közük egymáshoz, egy közös vonás mégis összeköti őket.

A filmet a későbbiekben a Vertigo forgalmazza Magyarországon.

Magyar múlt, francia menedék

A Drága Életem! (Vita Mia) című filmben Dominique Sanda és Sztarenki Dóra is szerepel.

A főhős, Didi kivételes életutat járt be. Magyar nemesi családban született, és még kisgyermekként szemtanúja volt a náci megszállásnak, majd a kommunizmus hatalomra jutásának. Franciaországba menekült, ahol a megélhetéséért a Dior divatháznál dolgozott varrónőként.

Amikor Didi visszatér Magyarországra, hogy részt vegyen apja boldoggá avatási szertartásán, a múlt emlékei is újra megelevenednek.

Különös család, hétköznapi boldogság

Az Armony egy boldog család történetét meséli el, amelynek tagjai nem feltétlenül a hagyományos családmodell szerint élnek.

Armony 55 éves, egyedül élő teherautó-sofőr. Mindennapjait barátai teszik teljessé: Pamela, az idős transznemű nő, Jenny, a gyermeket váró szomszéd lány, valamint a hatéves Carlotta, Jenny unokahúga.

A film azt mutatja meg, hogyan teremthetnek közösséget és otthont egymás számára az egymástól különböző emberek.

Eltűnés a hóesésben

A Vándorló fák (Alberi erranti) című dráma főszereplője Piero és a fia, akik a város peremén élnek, és sérült állatokról gondoskodnak.

Egy nagy havazás idején Piero eltűnik. Fia a keresésére indul, útja során pedig megismerkedik Maddalenával, akit szintén meg kell mentenie.

Az Etna titokzatos hívása

Az Idda című filmben a harmincas éveiben járó Adele és Sofia gyerekkori barátnők, akik hosszú idő után újra találkoznak. Közös álmuk, hogy feljussanak az Etna csúcsára. A legenda szerint aki felér a vulkán tetejére, azt odafent megérinti a hegy „fuvallata” – és ez segít megérteni az életet.

Fotó: Idda c. film

A Olasz filmek – nem csak Budapesten bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Október 30-án tartják A világtörténelem legjobb színdarabja magyarországi bemutatóját a budapesti Centrál Színházban. Ian Kershaw kortárs brit drámaíró romantikus vígjátéka Szinetár Dóra egyszemélyes előadásában, Ujj Mészáros Károly rendezésében kerül színpadra. A produkció látványvilágát háromszáz vetített kép és nyolc filmjelenet egészíti ki.

A szerző színésznő feleségének, Julie Hesmondhalgh-nak írta a monodrámát, amely humorral és érzelemmel közelít az együttélés, a szeretet és az élet értelmének kérdéseihez. A történetet most Szinetár Dóra kelti életre a magyar közönség előtt.

Karácsony a megállt időben

Karácsony hajnalán megáll az idő a londoni Preston Roadon. Tom, a fiatal író, a vele szemközti házba költözött tanárnő és a szomszéd házaspár kivételével mindenki „lefagy”.

A megállt időben botladozó szereplők sorsa egyszerre kínál alkalmat nevetésre és töprengésre. Mivégre élünk? Mit kezdünk az életnek nevezett ajándékkal, ha nem a megértés és a szeretet vezérel bennünket? A darab ezeket a kérdéseket járja körül, miközben az emberi kapcsolatok történetébe az 1977-ben útnak indított Voyager űrszonda is bekapcsolódik.

A csalódások után is van remény

Ujj Mészáros Károly elmondása szerint nagyon megérintette az érzelmes darab. A rendező úgy látja: a történet a szereplők szerelmén keresztül fogalmaz meg gondolatokat a hosszú távú együttélésről, és egyetemes érvénnyel beszél a szeretetről és a szerelemről.

„Azt üzeni, hogy a legnagyobb csalódások után is mindig van remény” – fogalmazott.

A rendező szerint a történet arra is alkalmat ad, hogy elgondolkodjunk azon, mi igazán fontos, és milyen felelősségünk van abban, hogy a kék bolygó csodája, a földi élet fennmaradhasson.

A A világtörténelem legjobb színdarabja – Magyarországi bemutató a Centrálban bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Hetven évvel ezelőtt, egy fényes, napsütéses délutánon a magyar fiatalok összefogtak, és megváltoztatták a történelem menetét. Békés szándékkal, erkölcsi tisztasággal és elképesztő bátorsággal álltak ki, hogy harcoljanak a szabadságért, a demokráciáért és Európáért. A véres megtorlás nem váratott sokat magára. A szovjetek tankokat és csapatokat küldtek a munkások és a diákok ellen. Ám az 1956-os vértanúk példamutató bátorságukkal reményt keltettek. Ahogy Václav Havel fogalmazott: „A remény határozottan nem ugyanaz, mint az optimizmus. A remény nem az a meggyőződés, hogy valami jól fog alakulni, hanem az a bizonyosság, hogy valaminek van értelme, függetlenül attól, hogyan alakul.” Ez az üzenet ért célba világszerte, amikor közölték a Sztálin szobrának ledöntéséről készült képeket. Amikor hírt adtak a sebesülteket ellátó orvostanhallgatókról. Amikor a rádió a legvégsőkig a szabad Magyarország hangját sugározta.

Ezeken a képeken – nem először és nem utoljára – Európa és a világ Magyarországra figyelt, és meglátta a reményt. És tegyük fel magunknak a kérdést: miért cselekedtek ilyen brutálisan a szovjetek? Mi végett kerülhetett sor a könyörtelen elnyomásra és annyi ártatlan élet kioltására? A válasz egyszerű – a szovjetek is féltek. Féltek az emberektől, akiknek a nevében állítólagosan cselekedtek. Féltek, hogy ha Magyarország népe győzedelmeskedik, a demokrácia iránti vágy teret nyer. És féltek, mert tudták, hogy míg az elnyomás csak még több elnyomás révén maradhat fenn, a szabadság olyan tűz, amely könnyen lángra lobban.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Miért gyűlünk össze, hogy megünnepeljük a maihoz hasonló évfordulókat? Azért gyűlünk össze, hogy gyászoljunk, mert magyarok tízezrei vesztették életüket, illetve sebesültek meg. Azért gyűlünk össze, hogy emlékezzünk azokra, akiket letartóztattak, bebörtönöztek és hidegvérrel kivégeztek, noha sokan közülük éppen hogy csak betöltötték 18. életévüket. Azért gyűlünk össze, hogy gyászoljuk a száműzötteket, azt a 200 ezer embert, akik elmenekültek otthonaikból és akik közül a legtöbben soha nem tértek vissza. De mindenekelőtt azért gyűlünk össze, hogy kimondjuk: áldozatukat sohasem fogjuk hiábavalónak érezni.

Magyarország népe az esélytelenséggel dacolva harcolt a szabadságért, a demokráciáért és az igazságosságért, és olyan értékek mellett állt ki, melyek meghatározzák a mai Európáról alkotott képünket. Szabad választások. Szólásszabadság és gondolatszabadság. Szabad élet. Korrupció nélküli kormányzás. Ezek nem absztrakt követelések voltak az utcára vonuló fiatalok számára. Ezekért az elvekért az életüket adták. Emlékezetük felidézi számunkra, hogy a demokrácia győzelme nem elkerülhetetlen. A történelem nem sugárút. Minden generációnak meg kell vívnia a saját küzdelmét, hogy újjáélessze szabadságainkat és demokráciánkat. Erkölcsi értelemben ez ennek az évfordulónak a szíve-lelke. A tanulság, amit soha nem szabad elfelejtenünk. Ma itt, Önök előtt állva semmi szükség emlékeztetőre: Önök jól tudják, hogy mit jelent a demokrácia újjáélesztése.

Hat hónappal ezelőtt a magyarok egy új fejezet mellett tették le a voksukat. Arra szavaztak, hogy túllépnek a megosztottság évein, a bizalomvesztésen, a szabadságjogok visszaszorulásán, a jólét csorbításán. Tízből nyolc magyar élt szavazati jogával. Sokan közülük most szavaztak első alkalommal. A kommunista uralom vége óta ez volt a legmagasabb választási részvétel. Aznap éjjel az emberek az utcán ünnepeltek. Idegenek együtt örültek. Az ünneplés nem terv szerint zajlott, az öröm spontán és felszabadultan kért utat magának: kreatív, reményteli és őszinte volt.  És itt a Duna partján – ahol 70 évvel azelőtt emberek vonultak az utcára és adták az életüket azért, hogy Magyarországon demokráciát teremtsenek –, azon az éjszakán az emberek táncoltak és ünnepelték, hogy Magyarországon újjáéledt a demokrácia. És ez az ország ismét elküldte a világnak a remény üzenetét. Világossá tette, hogy a demokratikus visszacsúszás visszafordítható. Hogy a dezinformációt és a félelemkeltést le lehet győzni. Hogy a demokrácia jövője a nép kezében van. És ahol összefogás van, ott a demokrácia is győzedelmeskedik.

Jól esik ma visszatérni Magyarországra, egy újjászületett országba. Én személy szerint nagyon otthon érzem itt magam. És ma egy egyszerű üzenetet hozok. Egy család vagyunk. Az Önök története egyúttal a mi európai történetünk is. Az Önök jövője egyúttal a mi európai jövőnk is. Önök ismételten az Uniónkba helyezték bizalmukat és hitüket. És ez a bizalom megtisztel bennünket.

Tisztelt Miniszterelnök Úr, kedves Péter!

Amikor közvetlenül a választások után találkoztunk, megállapodtunk abban, hogy közösen lépünk előre. Magyarország küzdeni fog a korrupció ellen és helyreállítja a jogállamiságot. Önök az eredmények érdekében keményen dolgoznak. Megerősítették a csalás és a korrupció elleni küzdelemre vonatkozó szabályokat. Átláthatóbbá tették a közpénzek elköltésének mikéntjét. Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez. Önök e lépésekkel a magyarok kívánságának tesznek eleget. És e reformok valódi eredményeket hoznak. Magyarország ismét lehívhatja az európai forrásokat. A Horizont Európa program ismét hozzáférhető. És minden magyar diák ismét részt vehet az Erasmus programban. Végre! Már nagyon hiányoltuk őket. És ez még nem minden, az idei év végéig a NextGenerationEU-tól kezdve a tudományos élet szabadságához kapcsolódó alapokig további fejlemények várhatók. A komoly erőfeszítések tehát eredménnyel járnak. A befektetői bizalom erősödik. Magyarország közös jövőnk iránti megújult elkötelezettségének köszönhetően pedig Európa is erősebb. Ma itt mindannyiuknak, akik ezt az új fejezetet írják, Európa köszönetét fejezem ki.

Hadd zárjam gondolataimat Magyarország egyik igaz barátja és egy nagyszerű európai, Albert Camus szavaival. A forradalom első évfordulóján ezeket a szavakat írta, amelyek ma is ugyanolyan visszhangot keltenek, mint akkor: „Nehéz minékünk méltónak lenni ennyi áldozatra. De meg kell kísérelnünk, feledve vitáinkat, revideálva tévedéseinket, megsokszorozva erőfeszítéseinket, szolidaritásunkat egy végre egyesült Európában.” Sok évtizedbe és még több küzdelembe telt, de Európa egyesült. És egységes is maradt. A mi feladatunk, hogy Európa egysége fennmaradjon. Most, és még sokáig.

Köszönöm. Éljen Magyarország! Éljen Európa!

Forrás: Európai Bizottság

A A mi feladatunk, hogy Európa egysége fennmaradjon – Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének beszéde az Országgyűlésben bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Mi történne, ha egy ország parlamentjében politikusok helyett mesterséges intelligenciák hoznák a törvényeket? Erre keresték a választ a Kreatív Kontroll kutatói, akik Árkádia néven egy virtuális országot hoztak létre, százfős parlamenttel és öt, eltérő politikai irányzatot képviselő párttal. A pártokat nyelvi modellek irányították, amelyek törvényeket javasoltak, vitáztak, koalíciókat kötöttek és szavaztak.

A kutatók 146 mesterséges intelligenciával végzett és 40 modell nélküli kontrollfutást elemeztek. Minden szimuláció 12 virtuális évet ölelt fel, két parlamenti választással és 48 ülésszakkal. A vizsgálatban az Anthropic, az OpenAI, a Google, a DeepSeek és a Mistral egy-egy modellje vett részt.

Az eredmények alapján ugyanazokból a politikai és gazdasági kiinduló feltételekből eltérő jövőképek rajzolódtak ki – attól függően, melyik modell hozta a döntéseket.

„Ma már sok politikus nyelvi modellel írja a beszédét. Árkádiában megmutattuk, hogy a modell nem semleges írnok: saját hajlamai vannak, és aki a háttéranyagot írja neki, az irányítja a döntését. Ez nem a jövő kérdése, hanem a máé. Ha a demokráciát komolyan vesszük, tudnunk kell, ki ül valójában a beszédíró székében” – mondta Sipos Zoltán AI-kutató, a vizsgálatot végző Kreatív Kontroll vezetője.

Öt párt, öt politikai irányzat

Árkádia parlamentjében a zöld-liberális Ligetkör, a baloldali iKözös Asztal, a piacpárti Nyitott Piac Szövetség, a tekintélyelvű-nemzeti Bástya és a regionalista Tájak Uniója versengett a hatalomért. A gazdasági folyamatokat matematikai modell számította ki, így a parlamenti döntések az ország gazdasági mutatóira is hatással voltak.

A kutatók statisztikailag kimutatható különbségeket találtak az egyes nyelvi modellek döntései között. Két különböző modell eredményei jobban eltértek egymástól, mint ugyanannak a modellnek két önálló futása.

A várt baloldali fordulat helyett jobbra tolódás

A gazdaságpolitikai döntések különösen érdekes eredményt hoztak. A korábbi kérdőíves vizsgálatok alapján a kutatók baloldali irányultságot vártak a modellektől. Bár az első ciklusban valóban ebbe az irányba mozdultak el, a 12 év végére egyik modell sem hagyta gazdaságilag baloldalibb helyzetben az országot a szabálykövető kontrollhoz képest. Három modell kifejezetten jobboldalibb eredményre jutott. Ebben a választási rendszernek is szerepe lehetett. A szimulált választók a válságok után rendszeresen megbüntették a kormányzópártokat, így a harmadik ciklusban gyakran a piacpárti erő került hatalomra. A kutatók hangsúlyozzák: a virtuális választók matematikai szabályok szerint működtek, ezért viselkedésükből nem lehet következtetni a valódi választók döntéseire.

A mesterséges intelligencia is eltért a pártprogramjától

A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a mesterséges intelligenciák politikai következetessége fokozatosan romlott. Mind az öt modell egyre gyakrabban eltért a rá bízott párt eredeti programjától, a leggyengébben teljesítő pedig a harmadik ciklusra szinte teljesen elveszítette programhűségét.

Az utólagos elemzés szerint a modellek sokszor inkább politikai szerepükhöz igazodtak: kormányon támogatták az előterjesztéseket, ellenzékben pedig elutasították azokat, akár saját pártjuk céljaival szembemenve is. Különösen feltűnő volt a rendpárti Bástya esete, amelynek programhűsége mind az öt modellnél jelentősen visszaesett.

A vizsgálat alapján egy politikai szerepbe helyezett nyelvi modell hosszabb idő alatt eltávolodhat az eredetileg meghatározott elvektől. Ez különösen akkor jelenthet kockázatot, ha ilyen rendszereket tartósan alkalmaznak politikai döntések előkészítésére.

Nem mindegy, hogyan tálalják a híreket

A kutatók a modellek befolyásolhatóságát is megvizsgálták. Ugyanazokat az eseményeket egyszer részletes hírszövegként, máskor semleges, egysoros leírásként mutatták be nekik, majd összehasonlították a döntéseket.

A két modellcsaládon végzett kiegészítő vizsgálatban a tájékoztatás módjának megváltoztatása az egyik fő eredmény irányát is megfordította. Ezzel szemben a modelleknek adott alaputasítások átfogalmazása nem okozott a véletlen ingadozásnál nagyobb eltérést.

Az eredmény arra utal, hogy a mesterséges intelligencia döntéseit érdemben alakíthatja, miként fogalmazzák meg számára az információkat. Politikai felhasználás esetén ezért annak is jelentősége lehet, ki állítja össze a rendszernek átadott híreket és elemzéseket.

A kutatás megállapításai azért fontosak, mert a nyelvi modellek már a politikai kommunikációban és a döntések előkészítésében is megjelentek. Árkádia ugyanakkor mesterséges környezet, így az eredmények elsősorban a technológia lehetséges működésére és kockázataira világítanak rá.

Árkádia parlamentje a nyilvánosság előtt folytatja működését

A kísérlet következő szakaszában Árkádia parlamentje a aiparlament.hu oldalon a nyilvánosság előtt folytatja működését. A tervek szerint az ország 12 virtuális éve egyetlen hét alatt zajlik le, naponta hét parlamenti ülésszakkal, híradóval és hírlappal.

Az új évadban a fejlesztőcégek vezető modelljei irányítják a pártokat. A szereposztásról nyilvános sorsolás dönt, a modelleket pedig minden választás után újra párosítják a pártokkal. A résztvevők az évad fordulópontjain szavazhatnak arról, milyen rendkívüli eseményekkel szembesüljön a virtuális ország. A hét végére az is eldől, hogy melyik mesterségesintelligencia-modell által vezetett párt adja Árkádia miniszterelnökét.

A Rá lehet bízni egy országot az AI-re? bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Tineke Strik, a Magyarországra vonatkozó 7. cikk szerinti eljárásért felelős európai parlamenti jelentéstevő nyilatkozatot tett a Bíróság ítéletével kapcsolatban. A Zöldek/EFA képviselője kijelentette: „A mai ítélet egyértelműen elismeri azt a megbélyegzést, megfélemlítést és jogsértést, amelyet a magyarországi LMBTIQ+
közösség szenvedett el az Orbán-rezsimtől. A továbbiakban az új magyar kormányon múlik, hogy az ítélet végrehajtása és az LMBTIQ+ közösség jogainak valódi és teljes helyreállítása a jogállamiság visszaállítására irányuló terveinek középpontjában legyen. Bármilyen ennél enyhébb lépés megkérdőjelezné a reformok hitelességét.

A mai ítélet Magyarországon túlmutató következményekkel is jár, mivel egyértelművé teszi, hogy az EUSZ 2. cikkében rögzített értékeink nemcsak politikai mechanizmusok révén érvényesíthetők, hanem közvetlenül elbírálhatóak az Európai Unió Bírósága által. Ezért sürgetem az Európai Bizottságot, hogy továbbra is éljen ezzel a lehetőséggel minden olyan esetben, amikor az EU alapvető értékeinek súlyos és szisztematikus megsértésére kerül sor.” – mondja Tineke Strik közleménye.

2021-ben a magyar kormány olyan jogszabályt fogadott el, amely korlátozza az olyan anyagok terjesztését, amelyek az értelmezése szerint ösztönzik vagy ábrázolják a születéshez kötött nemi identitástól való eltérést, a nemváltoztatást vagy az azonos
neműek közötti kapcsolatokat, ha azok 18 év alattiaknak szólnak. Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézte Magyarországot, mivel úgy ítélte meg, hogy jogszabálya sérti a belső piaci szabályokat, az egyének alapvető jogait és az uniós értékeket. Az Európai Parlament 2023-ban csatlakozott a perhez – összhangban azzal, hogy következetesen védi az LMBTIQ+ jogokat és az alapvető szabadságokat az EU-ban -, hogy megerősítse a Magyarország diszkriminatív törvényeivel szembeni peres ügyet.

A sokféleség és a megkülönböztetésmentesség az Európai Parlament alapvető értékei, amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája is rögzít. A Parlament többször is felszólalt az európai értékek magyarországi visszaesése ellen, többek között a képviselők által 2018-ban elindított, 7. cikk szerinti eljárásról szóló, 2025. novemberi időközi jelentésében, amelyben aggodalmát fejezte ki az „LMBTIQ+ propaganda” elleni küzdelem ürügyén elfogadott diszkriminatív intézkedések miatt.

A Az EU Bíróság ítélete a magyar LMBTQ+-ellenes törvényről „az uniós értékek győzelme” bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A közgazdász, pénzügy-számviteli és marketinges végzettségű turisztikai szakember – aki politikai szerepvállalása előtt a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) balatoni régióvezetője volt – a párt harmadik alelnökeként a Tisza Szigetek országos koordinációjáért felelt. Forsthoffer Ágnes a balatonfüredi Hotel Margaréta szálloda tulajdonosa is.

Személyes motivációiról egy korábbi interjúban úgy fogalmazott, hogy „a morális válság” vitte ki az utcára. Az ő tűréshatárát az lépte túl, hogy úgy érezte, már „lelkileg nyomorodunk meg vállalhatatlan politikai események és kommunikáció miatt”.

Arra is kitért, hogy Magyar Péter már a nevezetes partizános interjúval nagy hatással volt rá, később, utcai eseményeivel – amelyek közül többön ő is ott volt – csak megerősítette azt a képet, ami alapján bizalmat szavazott neki. Forsthoffer Ágnes mai bejegyzésében végtelenül megtisztelőnek nevezte, és megköszönte a jelölést. „Legyen a parlamenti munka, a közélet és a közbeszéd példamutató. A vita közös gondolkodást jelentsen és ne háborút. A szabályok, normák betartásában erőt lássunk és ne korlátokat. Legyen új stílus. Legyen új remény és friss levegő a parlamentben is „- mondta, jelezve: ha bizalmat kap, ezért fog dolgozni.

A Forsthoffer Ágnes lesz az Országgyűlés elnöke bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Pénteken már két tolnai választókerület eredménye fordult át, a 2. számú egyéni evk-ban Szijjártó Gábor, a Tisza Párt jelöltje nyerte a választást a fideszes Csibi Krisztinával szemben. Míg a 3-as evk-ban a győztes Cseh Tamás lett, a Tisza Párt jelöltje lett Süli Jánossal (Fidesz-KDNP) szemben.

A külképviseleti és átjelentkezős szavazatok még emeltek az eredményen, a Tisza 3,3 millió fölé ment, a Fidesz közel 30 ezerrel haladta meg a 2014-es eredményét. A levélszavazatokkal számított végeredmény: 

• Tisza: 53,2
• Fidesz: 38,6

A levélszavazatok nélkül („hazai szavazatok”):

• Tisza: 55,9
• Fidesz: 36,3

Egyéni választókerületekből a Tisza Párt 96-ot, míg a Fidesz 10-et nyert. A Tisza Párt így 141 mandátumot szerzett, a Fidesz 52-őt, a Mi Hazánk pedig 6-ot.

A Már 141 képviselője lehet a Tisza Pártnak a parlamentben! bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Nem egyszerű átrendeződés történt, hanem „rendszerváltás az ellenzéken belül”

Somogyi Zoltán értelmezése volt talán a legélesebb: szerinte nem pusztán új párt jelent meg, hanem az ellenzék korábbi szerkezete gyakorlatilag megszűnt létezni.

A Tisza Párt nem egy lett a sok közül, hanem domináns gyűjtőerővé vált, amely:

• integrálta a kormánykritikus szavazók döntő részét,
• kiszorította a korábbi ellenzéki formációkat,
• és újrarajzolta a politikai verseny tengelyét.

Ez a folyamat nem organikus pluralizmus, hanem koncentráció – magyarán: kevesebb szereplő, nagyobb tét, durvább verseny.

Horn: a választók „rá lettek kényszerítve” a döntésre

Horn Gábor a kampány dinamikáját emelte ki. Szerinte a részvételi hajlandóság megugrása nem véletlen volt: a politikai kommunikáció tudatosan épített arra az érzetre, hogy most tényleg választani kell. A választók jelentős része nem árnyalatok között mérlegelt, hanem blokkot választott. Ez klasszikus kétpárti logika – csak éppen magyar verzióban.

Kiszelly: a kampány már nem is a belpolitikáról szólt

Kiszelly Zoltán értelmezésében a kormánypártok sikerének egyik kulcsa az volt, hogy kivitték a kampányt a nemzetközi térbe. A háborús helyzet és a geopolitikai feszültségek tematizálása:

• magasabb tétet adott a választásnak,
• és biztonságpolitikai kérdéssé emelte a szavazást.

Ez a stratégia nem új, de most különösen hatékonynak bizonyult: a választás nem pusztán kormányváltásról, hanem „irányválasztásról” szólt Nem véletlen, hogy a kampány egyik központi narratívája a háború és a kimaradás dilemmája lett.

Szabó Andrea: a társadalom egyszerű válaszokat akar

Szabó Andrea a választói oldalról közelített. Szerinte a politikai kínálat leegyszerűsödése mögött mélyebb társadalmi folyamatok állnak.Már fél éve megjósolták, hogy egy háromszintű lázadás van kialakulóban: egy generációs forradalom a 30 év alattiaknál, a lokálisan integrált társadalmi rétegek lázadása, valamint a „szendvicsgeneráció lázadása”, akiknek gyermekeik és idős szüleik is vannak, hiszen mind az iskolarendszer, mind az egészségügy problémáit érzékelték A választók döntéseit továbbra is alapvetően meghatározzák:

• a megélhetési problémák,
• a gazdasági bizonytalanság,
• és a jövőtől való félelem.

Ebben a helyzetben a bonyolult, többpárti ajánlatok egyszerűen nem működnek. A választók nem konstrukciókat keresnek, hanem egyértelmű alternatívát. Ez viszont óhatatlanul a politikai tér beszűküléséhez vezet.

A legkellemetlenebb következtetés: a kisebb pártok strukturális válságban vannak

A beszélgetés egyik kimondatlan, de végig ott lebegő tanulsága: a kisebb pártok problémája már nem taktikai, hanem strukturális. A jelenlegi rendszerben:

• nincs elég politikai tér a számukra,
• nincs elég figyelem,
• és nincs elég „szavazói türelem”.

A két nagy blokk közötti verseny elszívja az erőforrásokat, a médiateret és a választói figyelmet. Magyarán: aki nem tud tömbbé szerveződni, az eltűnik.

Új korszak kezdődött – de nem biztos, hogy kényelmes

A Republikon konferenciája nemcsak egy választást értékelt, hanem egy korszakhatárt jelölt ki. A magyar politikai rendszer:

• formálisan továbbra is többpárti,
• de működésében egyre inkább kétpólusú,
• és egyre kevésbé tolerálja a „köztes” szereplőket.

Ez stabilitást is hozhat – de egyben szűkebb politikai mozgásteret is. És talán ez volt a nap legőszintébb, legkevésbé megnyugtató mondata, még ha nem is így hangzott el szó szerint: a verseny nem lett tisztább – csak egyszerűbb

A Két tömb, szűkebb tér – a Republikon konferenciáján a rendszer átalakulásáról beszéltek bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

tizpluszegyteny

A KERT ATTILA: 10 + 1 tény a választási eredményről bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A tárgyalások befejezése után az amerikai delegációt vezető JD Vance amerikai alelnök „érdeminek” nevezte a tárgyalásokat, de azt mondta: Irán „úgy döntött, hogy nem fogadja el a feltételeinket”. Szerinte ez sokkal inkább rossz hír Iránnak, mint az Egyesült Államoknak. Hozzátette, hogy folyamatos kapcsolatban áll Donald Trump amerikai elnökkel.

Az amerikai alelnök elmondta, hogy végül nem láttak „megerősítő kötelezettségvállalást” Irán részéről az atomprogramot illetően. Márpedig az Egyesült Államok elnökének alapvető célja, hogy a perzsa állam feladja az atomfegyver tervét.

„Jóhiszeműen tárgyaltunk” – mondta Vance, aki egy pódiumon beszélt Steve Witkoff és Jared Kushner különmegbízottakkal az oldalán. „És egy nagyon egyszerű javaslattal távozunk innen, amely a mi végső és legjobb ajánlatunk. Meglátjuk, hogy az irániak elfogadják-e”.

Kommentárjaiból nem derült ki, hogy mi lesz az USA, Irán és Izrael által eredetileg elfogadott 14 napos tűzszünet után, de a pakisztáni közvetítők felszólították az Egyesült Államokat és Iránt a tűzszünet fenntartására.

A Mohammad Bagher Ghalibaf parlamenti elnök és Abbász Aragcsi külügyminiszter által vezetett iráni küldöttség az iráni állami televíziónak elmondta, hogy a Sehbaz Sarif pakisztáni miniszterelnökkel folytatott megbeszéléseken vázolta a „vörös vonalakat”, amelyeket nem hajlandóak átlépni, köztük az amerikai-izraeli támadások által okozott károk megtérítését és Irán befagyasztott vagyonának felszabadítását.

Az iráni állami hírügynökség szerint a háromoldalú tárgyalások azután kezdődtek, hogy teljesültek az iráni előfeltételek, köztük a Dél-Libanonra mért izraeli csapások csökkentése.

Az egyik első iráni reakcióban Iszmaíl Baghaei külügyminisztériumi szóvivő azt mondta, hogy a tárgyalások „két-három fontos kérdésben fennálló véleménykülönbség” miatt hiúsultak meg. Az iráni állami televíziónak elmondta, hogy a Hormuzi-szoros a tárgyalófelek által megvitatott témák között szerepelt, de az atomfegyverekről nem tett említést.

Iszhak Dar pakisztáni külügyminiszter a tárgyalások befejezése után azt mondta: „Feltétlenül szükséges, hogy a felek továbbra is tartsák magukat a tűzszünet iránti elkötelezettségükhöz”, majd hozzátette, hogy országa megpróbálja majd fenntartani a párbeszédet Irán és az Egyesült Államok között.

A Nincs megállapodás, törékeny lehet az amerikai – iráni tűzszünet bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.