Nincs a magyar kormányfőnek semmi indoka arra, hogy blokkolja Ukrajna uniós tagságát – állította Zelenszkij elnök Oslóban a norvég kormányfővel, Jonas Gahr Storeval tartott közös sajtótájékoztatóján – adta hírül a kijelentést a világnak a Reuters, amit aztán elsőként a U.S. News & World Report közölt.

Zelenszkij nem kertel tovább, most már azt is elárulta, amit eddig mindkét fél titkolt, azt, hogy miről beszélt a két politikus vasárnap az argentin elnök beiktatási ceremóniáján, amikor egymáshoz viszonylag közel ültek a vendégpáholyban, és videófelvétel is készült kettejük igencsak látványos, bőséggel gesztikulált beszélgetéséről, amiből persze semmit sem hallhatott a világ, és amit mos viszont elmondott az ukrán elnök:

„…elég egyértelműen fogalmaztam, nincs oka megakadályozni uniós tagságunkat. És arra kértem, mondja el, mi az a kifogás, mi az indoka annak, hogy mégsem enged a kérésnek. Azóta is várom a válaszát.”  Zelenszkij hozzátette: szerinte sürgősen találkozót kellene szervezni a két ország között, ahol konstruktív megbeszélést lehetne folytatni. „Találkoznunk kell, beszélnünk kell, és meg kell oldanunk ezt a problémát. Mert én igazából semmilyen lényegi gondot nem látok…” – szögezte le. A ma kezdődő uniós csúcson elég világos a képlet: gyakorlatilag – a Magyarországot képviselő Orbánon kívül – mind a 26 tagállam nyilvános vitát szeretne Ukrajna csatlakozásáról és arról, hogy további pénzügyi támogatást kaphasson az idestova két éve háborúban álló ország. Csakhogy Magyarország mindkettőt ellenzi, nincs előrehaladás az ügyekben – egyelőre.

„Az Európai Unió történetében a legnagyobb megvesztegetési botrány az, amiben Ursula von der Leyen engedett az autokrata, Putyin-szövetséges Orbánnak. Orbán zsarolása célba ért” – idézte a Deutsche Welle/DW Daniel Freund német uniós parlamenti képviselőt, aki négy párt közös álláspontját ismertette, miután bejelentette a bizottság elnöke, hogy felszabadít és utal Magyarországnak mintegy 10 000 millió eurót, mert rendben lévőnek találta a független igazágszolgáltatás helyreállítása végett megkövetelt feltételek teljesítését. Véleményüket Freundék levélben küldték meg az elnöknek, leszögezve: a magyar kormány nem teljesítette az Európai Unió feltételeit. A bejelentéskor Didier Reynders még azt is hozzátette, hogy „megfelelő garanciákat is kaptunk arra nézve, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége egyre erősebb lesz Magyarországon”. A bizottság közleményében olvasható azt is, hogy 12 000 millió eurót továbbra is visszatartanak a magyar kormánytól a közbeszerzési problémák, az ügyészség működésével kapcsolatos kifogások, az összeférhetetlenségek, a korrupció és az elégtelen közbizalom miatt. Összességében 21 000 millió euró van függőben – szögezi le a közlemény.

A cikk kérdésként veti fel, hogy ez elősegíti-e az Ukrajnával kapcsolatos kérdések megoldását. A remény szertefoszlott, miután Orbán Viktor világossá tette, hogy „pénzügyekben hajlandó vagyok pénzügyi megállapodásra jutni, de nem fogok stratégiai és politikai ügyeket összekötni a pénzügyekkel”. Majd Facebook bejegyzésében is egyértelművé tette álláspontját: nem támogatja Ukrajna gyors csatlakozását, mert háborúban áll (Oroszországgal), és „a korrupciót továbbra is problémának látja” – olvasható Orbántól. Csakhogy az sem kizárt, hogy az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi támogatásban mégis csak megváltoztatja véleményét.

Donald Tusk lengyel kormányfő a brüsszeli csúcsra érkezvén azt nyilatkozta, hogy Orbánt rendkívül pragmatikus politikusnak ismerte meg. Ígérte, megkeresi a módját annak, miként tudná kedvező irányban befolyásolni a jelenlegi magyar miniszterelnököt. Olaf Scholz német kancellár pedig azt mondta, nem megoldás az apátia az Ukrajna-ügyben. Meg kell találni annak a módját, miként lehet semlegesíteni a magyar vétót. Nem megoldás ugyanis hosszú távon, hogy egy tagország megakadályozza a többség döntésének megvalósítását.

Viktor Teixeira, a Transparency International vezető elemzője Daniel Freund és a négy párt véleményéhez hasonlóan nem tudott eléggé elítélő módon nyilatkozni az EB Magyarországot érintő döntéséről. „Ne állítsa az Európai Bizottság, hogy a demokrácia fenntartásáért küzd, ha képtelen tisztességesen szankcionálni az alapértékeket megsértő tagállamot. A döntés üzenete: a demokrácia lerombolása gyakorlatilag büntetlenül folyhat, hisz’ némi kozmetikázással célt lehet elérni egy ilyen közdelemben.

A San Francisco Chronicle, ami az AP amerikai hírügynökség tudósítását vette alapul, inkább az EB figyelmeztetésére helyezte a hangsúlyt. Azaz: ha mégsem az ígérteknek, az írásban foglaltaknak megfelelően zajlik az igazságügyi reform, a pénzt nem folyósítják a tervezett menetrend szerint.  Nagy megkönnyebbülés a magyar kormány számára kedvező uniós döntés, hisz’ lassan egy éve recesszióban topog az ország, az infláció pedig minden uniós tagországot többszörösen meghaladóan, rekord magasságba szökött. Az AP is megírja: hiába reménykednek még ezek után is a többiek az Ukrajnát segítő intézkedések elfogadásában.

A bizottság egyéként pedig attól tartott, hogyha a feltételek írásbeli teljesítése mellett sem oldja fel a befagyasztott forrásokat, akkor Magyarország az EU bírósága elé viszi az ügyet, pert akasztva az EB nyakába.