Hatvan évvel ezelőtt százával épültek a lakások Győrött. Hatvan évvel ezelőtt még voltak igazi telek. Hatvan évvel ezelőtt is százak, ezrek mindennapjait keserítette meg a szervezetlenség, a szemellenzős hivatalnoki tesze-toszaság, döntésképtelenség. Ennek örökítettem meg egyik iskolapéldáját az ország akkor legnagyobb példányszámú megyei napilapjában 1964. november 13-án, bizonyítván, hogy volt főszerkesztő, aki évekkel az „új gazdasági mechanizmus” beköszönte előtt is vállalta a felelősséget az akkoriban „divatos” jófiúság, csak baj ne legyen belőle általános légkörében. (A nyitó képeket az 1960-as évek első felében, illetve közepén készítette Nagy József újságíró, a Magyar Távirari Iroda Győr-Sopron megyei szerkesztőségének vezetője.)
«Lehet, hogy túlzásnak tűnik föl, de van benne igazság: a győri Bartók Béla úti lakótelep fűtéséről, a berendezések körüli huzavonáról annyi papírost tele írtak már (nem is szólva az újságcikkekről), hogyha befűtenének vele, egy időre meleg is lenne a lakásokban.
A gázosok szavukat adták
A sok irománynak, cikkezésnek mégis volt értelme, mert a múlt hét péntekjén az ideiglenes kazántelep százhúsz lakás fűtését kezdte meg, és a többi lakásba is hamarosan eljut a kazánok melege. A Győri Gázműnél elmondták, hogy a Bartók Béla úti fűtés gazdája a Gázmű lesz. Azt is megtudtuk, hogy az idén mintegy ötszáz lakást fognak az ideiglenes kazántelepről fűteni, tehát azokat a készülő, vagy félkész lakásokat is, amelyek építése a télen sem marad abba. Megoldották tehát a téliesítést a Bartók Béla úti lakótelep építői.
Jelenleg három Slatina-típusú kazán dolgozik, a negyediket most szerelik. Jövőre egy GO-kazánt (gázolaj- tüzelésű) helyeznek üzembe, aminek teljesítménye akkora lesz, mint most a négy Slatináé együtt.
Mindenesetre megnyugtató (és amire a Győri Gázmű máris szavát adta), hogy naponta reggel nyolctól este nyolc óráig húsz fok meleget biztosítanak a Bartók Béla úti új lakásokban.
Gondolják meg mire használják
Már hónapok óta országszerte akadozik a propánbután gázellátás. Oka: egy évvel ezelőtt nagy gázprogramot hirdettek, ezrével kapcsolták be a gázfogyasztókat. Gáz van elég, de amiben szállítják, a palack, a vagon, a tartálykocsi nagyon kevés. Emiatt nehézségek vannak a palackozásban is.
A Győri Gázmű is sok propán-bután gázt használ fel, azzal dúsítja a városi (a háztartási) gázt. Éppen ezért jó lenne, ha a fogyasztók meggondolnák: mikor gyújtják meg a gázlángot. Az is jó lenne, ha az emberek abbahagynák a gáztűzhely sütőjével a lakásmelegítést.
Előfordulhat ugyanis – ami eddig még nem történt meg –, hogy kevés tartálykocsi miatt egy időre szünetel a propán-bután gáz szállítása, és a Győri Gázmű nem tud majd elegendő nagy kalóriájú gázt adni, olyan gázt, mint amilyen a propán-butánnal dúsított város gáz.
Visszásságok a kiutalásban
A Győri Gázmű vezetői szerint – és szerintünk is – az észszerűtlenség kálváriáját járják a kokszot szállító vagonok. A Wilhelm Pieck Járműipari Művek nagy kokszfogyasztó, a Győri Gázmű (az ország második legnagyobb koksztermelője!) tőszomszédja. A járműipari művek azonban hiába rendelte meg a szomszéd gyárban a téli tüzelőt, itthon nem kaphat, mivel kiutalása Pécsre szól. A pécsi koksz (ha a Pécs–Budapest–Győr vonalon jön) 371 kilométert utazik.
A győri kokszot is vagonokba rakják, mert innét látják el a fővaros környékét (egyebek között a 178 kilométerre lévő Gödöllőt) Kecskemétet és Szegedet is.
A másik érdekesség, ami megint csak az észszerűség hiányara vall: a Belkereskedelmi Minisztérium Tüzelőszer- és Építőanyag-főigazgatóságának kiutaló rendelkezése a Győri Gázmű részére A főigazgatóságtól 1964 novemberre Győr a következe diszpozíciót kapta: Győr–
Tatai TÜZÉP-nek 100, az Esztergomi Tanítóképzőnek 30, a 44-es tatai TÜZEP-telepnek 30, a gönyűi és a mosonszentjánosi földműves-szövetkezetnek összesen 30 tonna kokszot kell adni. A kiutaláson még egyéb vállalatok és intézmények is szerepelnek, de ez alkalommal csak ez a négy a legfontosabb. A főigazgatóságtól ugyan november 10-én levelet kapott a Győri Gázmű, ami szerint a Győr–Tata TÜZÉP 100 tonnájából 55 tonnát, a tataiakéból 15-öt; a két földművesszövetkezet és az esztergomiak teljes kiutalását törölni kell.
Jó lenne, ha megmagyaráznák
Ezek szerint a győri TÜZÉP-nek novemberre 45 tonnára szóló kiutalása maradt. Ebből a 45 tonnából fűtenek a Vörös Csillag Szállóban (havi kokszfogyasztás 200 tonna!), a kórházban, a színházban, a postán, az irodaházban, a fürdőben, az ipari üzemekben és a lakásokban. Hogyan? Ez a győriek titka. A koksztermelés a gázfogyasztás függvénye. Ha sok gázt fogyasztanak a háztartások, több lesz a koksz is. Ebből a többletből csurran-csöppen időről időre a győri nagyfogyasztóknak tüzelő, no, meg abból a 160 tonnából, amit a napokban a győri TÜZÉP kapott Csehszlovákiából.
Nem értjük: miért éppen a győri és a környékbeli fogyasztóktól kell megvonni a kiutalást. Miért nem törlik a budapesti, a szegedi vagy a debreceni kokszgyárakhoz közel eső fogyasztókat a győriek listájáról; például Gödöllőt, amelyik 130 tonnát kap novemberben Győrtől, vagy Ceglédet, ahova 30 tonna győri kokszot visznek, vagy Zebegényt, Vácrátótot, Torbágyot, amelyik mind-mind tizenöt tonna győri koksszal is fűt?»
(„Az újságíró archívumából” rovatunkban megjelenő írások az Arcanum Adatbázis Kiadó Digitális Tudománytárának gyűjteményében őrzött cikkek felhasználásával készülnek. Köszönet illeti érte az Arcanum ADT-t.)
