„Egyelőre csak a kőolajnál tudjuk kikerülni Oroszországot” – mondta az azeri külügyminiszter szerzőnknek egy bakui nemzetközi konferencián adott interjújában. Az energiahordozókkal foglalkozó tanácskozáson a résztvevők, s a sajtón keresztül a fogyasztók is megismerkedhettek a nem távoli jövőre vonatkozó Kaszpi-tenger parti tervekkel. Cikkünk a Népszabadság 2007. május 10-i számában jelent meg. (A nyitó kép illusztráció; forrása: portfolio.hu.)

Azerbajdzsán érdekelt az EU által támogatott, Közép-Európáig húzódó Nabucco-gázvezeték megépítésében, miután a Kaszpi-tenger mellett már komoly földgázkészleteket tártak fel.

„Kiemelten kezeljük az EU-hoz fűződő kapcsolatainkat, és ezek fontos eleme lehet a gázszállítás – hangsúlyozta lapunknak Azerbajdzsán külügyminisztere, Elmar Mammadyarov. Az EU-azeri együttműködés elveirőI llham Aliyev államfő novemberben emlékeztetőt írt alá José Manuel Barroso európai bizottsági elnökkel. Bakui közlés szerint 2012-re elvileg évi húszmilliárd köbméternyi földgázt is tudnának exportálni. (A feltételezhetően Ausztriáig nyúló Nabucco-vezetéken harmincmilliárd köbméternyi gázt lehet majd továbbítani évente.) Jelenleg is intenzív tárgyalásokat folytatnak a Nabucco konzorcium képviselőivel, mindenekelőtt az osztrák OMV szakértőivel arról, hogy a vezeték megvalósítására milyen megoldások látszanak reálisnak. A napokban Bakuban járt az OMV elnöke is, aki az azeri kőolaj- és földgáztermelő vállalat vezetőivel cserélt véleményt a tervekről, eléggé „érdekfeszítő” eredménnyel – mondta sejtelmesen a külügyminiszter.

A diplomata aláhúzta, hogy földgáztermelésük jó ütemben növekszik, a sah-denizi lelőhelytől – ahol 1200 milliárd köbméter gázt rejt a föld mélye – már lefektették a vezetéket Tbilisziig, és a grúz fővárostól tovább épül a cső a törökországi Erzerumig. A miniszter nem zárta ki, hogy ez a gázvezeték akár a Nabucco egyik szakasza is lehet majd, ám a kérdés végleges eldöntése a szakértőkre vár, akik több változat közül jelölik ki a legkedvezőbbet.

Mammadyarov a Népszabadságnak elmondta, hogy míg országa rendelkezik olyan kőolajvezetékkel, amely Oroszországot nem érintve juttatja el a világpiacra Azerbajdzsán „fekete aranyát” (ez a Bakutól a Földközi-tenger partján fekvő török kikötővárosig, Ceyhanig néhány éve megépített, nagy kapacitású csővezeték), a földgáz frontján ilyen kapcsolat még nem létezik. Az oroszokkal megépített csövön korábban inkább importáltak földgázt, ezt azonban – mióta a Gazprom ezer köbméterenként 235 dolláros árat állapított meg – szüneteltetik.
– Annál is inkább, mert az azeri gázkészlet realitás, amelyre bátran lehet merész terveket építeni – szögezte le a külügyminiszter, megerősítve, hogy ez az együttműködés fontos eleme lehet Azerbajdzsán és az euroatlanti integrációs szervezetek közötti kapcsolatépítésnek. – Országunk a Kaszpi-tengertől nyugatra fekszik, tehát Európához tartozik – mondta az azeri diplomácia vezetője.

Sajtó kontra iszlám?
Az azeri külügyminiszter nyitotta meg Bakuban azt a nemzetközi tanácskozást, amelynek társrendezője az Iszlám Konferencia szervezete volt, s amelynek
résztvevői – félszáz állam közéleti szereplői és újságírói – a média szerepét értékelték a megértés és a tolerancia elmélyítésében. Számos felszólaló (főleg a muzulmán többségű államokból) nehezményezte az „iszlám terrorizmus” szókapcsolat rutinszerű használatát a világsajtóban, rámutatva, hogy például az IRA vagy az ETA esetében a cikkszerzők sohasem emlegetnek „keresztény terrorizmust”.

(„Az újságíró archívumából” rovatunkban megjelenő írások az Arcanum Adatbázis Kiadó Digitális Tudománytárának gyűjteményében őrzött cikkek felhasználásával készülnek. Köszönet illeti érte az Arcanum ADT-t.)