Az Alkotmánybíróság még 2012 novemberében a biztos indítványa nyomán semmisítette meg az önkormányzati törvény közösségellenes magatartások szankcionálására adott felhatalmazását. Az indoklás szerint az önkormányzatok korlátlan rendszabályalkotása sértette a jogállamiság elvét. 2013. január 1-jétől azonban hatályba lépett a közösségi együttélési szabályok megalkotására adott felhatalmazás. Az ombudsman 2013. januári jelentésben hívta fel a figyelmet, hogy ez a szabályozás is alkotmányosan aggályos, még a korábbinál is szűkebb körben vonta meg ugyanis a helyi rendszabályalkotás törvényi kereteit. A szaktárca azonban az ombudsman kérése ellenére sem tette meg a szükséges módosításokat, így a biztos az Alkotmánybírósághoz fordult a törvényi felhatalmazás felülvizsgálata érdekében.
A biztos indítványában az Alkotmánybíróság korábbi határozatát felidézve rámutatott: a jogállami követelményekkel nem egyeztethető össze, hogy az alapvető közösségi együttélési szabályok megállapítása és azok elmulasztásának szankcionálása kapcsán nincsenek meg a tilalmakat megszegő személyek jogait védő anyagi jogi garanciák. Szabó Máté ombudsman szerint a törvény adta felhatalmazás rendkívül széles, parttalan. Jelenleg kizárólag az önkormányzatok belátására bízott rendeletalkotási jogkör alapján az egyes településeken önkényesen, vélt közérdeksérelemre hivatkozva is bírságolhatnak, erőteljesen beavatkozva a területükön élő, tartózkodó emberek életébe. Nem világos, hogy milyen körben vonhatóak meg a közösségi együttélés szabályai, azok kikre vonatkozhatnak, illetve csak közterületre terjedhetnek-e ki. Az indítványban a biztos utalt arra is, hogy a bírságolás, tehát a gazdasági érdekeltség arra sarkalhatja az önkormányzatokat, hogy minél szélesebb körben írjanak elő rendszabályokat és – korlát hiányában – jelentős összegű bírságokat határozzanak meg.
Az alapjogi biztos 2013. januári jelentésében kezdeményezte a Fővárosi Kormányhivatalnál a belvárosi önkormányzati rendelet aggályos elemeinek törvényességi kontrollját is. A kormányhivatal válaszában azonban azt jelezte, hogy a törvényi mérce bizonytalanságai miatt ezen a területen nem képes eleget tenni a törvényességi ellenőrzési feladatainak.
Mivel az önkormányzati rendeletek törvénybe ütközésének megállapítása a bíróság hatásköre, Szabó Máté precedensjelleggel a Kúriától kérte e rendelet törvénysértő elemeinek megsemmisítését.
A beadványban a biztos hangsúlyozta, hogy a helyi közösségi együttélési normák és tilalmak meghatározása önmagában nem tekinthető aggályosnak. Valamennyi közösség meghatározhat olyan szabályokat, amelyek a békés együttélés alapjául szolgálhatnak. Az önkormányzat azonban ezeket az együttélési szabályokat kiterjesztően értelmezve állapított meg tilalmakat, köztük olyan területen is, amelyet a szabálysértési törvény is szankcionál. A rendelet továbbá nem egy esetben helyi kereskedelmi, állattartási vagy más szakigazgatási szabályok betartását kéri számon és mellőzi a tisztességes eljárást biztosító garanciákat is.
Az alkotmánybírósági indítvány ezen az oldalon olvasható. A Kúriának küldött beadvány szövege innen letölthető.
Az ombudsman alkotmánybírósági indítványa a közfoglalkoztatásból való kizárás egyes szabályai kapcsán
(OS, 10:41) Az alapvető jogok biztosa szerint több szempontból aggályos az a felhatalmazás, amellyel élve az önkormányzatok a szociális támogatás feltételeként előírhatják és ellenőrizhetik a kérelmező lakókörnyezetének belső állapotát, rendezettségét. Szabó Máté ombudsman kezdeményezte annak alkotmánybírósági felülvizsgálatát is, hogy automatikusan ki lehet-e zárni az érintetteket a közfoglalkoztatásból a tankötelezettség teljesítésével, valamint a lakókörnyezet rendezettségével kapcsolatos mulasztás miatt.
A szociális törvény felhatalmazza az önkormányzatokat, hogy a lakókörnyezet rendezettségéhez kössék az aktív korúak ellátására való jogosultságot. Előírható a kérelmező lakásának vagy házának, udvarának, kertjének, a kerítéssel kívül határos területnek tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítása. Megvonható a szociális ellátás attól, aki a jegyző felszólítására sem tartja rendben a lakókörnyezetét. Az alapjogi biztos két korábbi jelentésében is hiába kérte a túlzottan tág körű, alapjogilag aggályos felhatalmazás módosítását, ezért az Alkotmánybírósághoz fordult.
Az ombudsman szerint a jogállami követelményeket sérti, hogy a feltételek meglétének ellenőrzése – a felhatalmazás túlságosan általános és bizonytalan megfogalmazása miatt – szubjektív értékeléshez, önkényes jogalkalmazáshoz vezethet.
A szabályozás nem egyeztethető össze a szociális biztonsághoz való joggal, mivel a támogatásra jogosultak a szociális szempontrendszertől, rászorultságtól független körülmények miatt eshetnek el a megélhetési minimumot biztosító ellátástól. Az állam szükségtelen módon és aránytalan mértékben avatkozik be a kérelmezők magánéletébe, amikor vizsgálhatóvá teszi a külvilág elől elzárt udvar, a lakásbelső állapotát és az emberi méltósághoz való jogot is sérti, hogy a szabályozás lehetőséget teremt a szociális ellátást kérelmezők életmódja, életvezetése, magánszférája önkormányzati ellenőrzésére.
Az ombudsman civil szervezetek beadványai nyomán tekintette át a közfoglalkoztatási törvény 2013. szeptember 1-jétől hatályos módosítását. Ez tartalmazza azt is, hogy három hónapra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból azt, akivel szemben a tanköteles gyermekének mulasztása miatt szabálysértési eljárás van folyamatban, vagy e szabálysértés miatt három hónapon belül jogerősen elmarasztalták, illetve ha a lakókörnyezetét nem tartja rendben. A munkaügyi központ határozata alapján a közfoglalkoztatónak ekkor mérlegelés nélkül, azonnali felmondással meg kell szüntetnie a közfoglalkoztatási jogviszonyt, és az érintett a kizárás három hónapjára a támogatástól is elesik.
Az alapvető jogok biztosa indítványban úgy érvel, hogy a közfoglalkoztatás „kétarcú” jogintézmény, amelyben (elsősorban a jogviszony létrejöttekor) egyaránt megjelennek szociális, valamint munkajogi elemek.
A biztos szerint a munkavállalóknál eleve kiszolgáltatottabb helyzetben lévő közfoglalkoztatottak számára alapvető fontosságúak az egyenlő bánásmódot szavatoló garanciális szabályok, így például a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó rendelkezések. Esetükben ezzel nem fér össze külön erkölcsi, „életvezetési” szabályok megállapítása.
Az indítvány kiemeli, hogy a jogbiztonság követelményének sem felelnek meg a kizárási szabályok: azok a Munka Törvénykönyvének rendszerétől idegen, azzal nem összeegyeztethető változást eredményeznek a közfoglalkoztatott hátrányára, és súlyos jogalkalmazási bizonytalansághoz vezetnek. Az ombudsman arra is rámutatott, hogy az automatikus döntéshozatallal aránytalan mértékben korlátozzák az érintettek tisztességes eljáráshoz való jogát, illetve formálissá teszik és kiüresítik a jogorvoslati jog gyakorlását. E feltételek ellentétesek az egyenlő bánásmód követelményével is: a munkaviszony azonnali felmondásának ügyében ésszerű indok nélkül, hátrányosan különböztetik meg a közfoglalkoztatottakat más munkaviszonyban álló emberektől. Az ombudsman szerint az is aggályos, hogy a tankötelezettség teljesítése kapcsán egy folyamatban lévő szabálysértési eljárás alapján írják elő a kizárást, azaz egy jogerősen még le nem zárult eljáráshoz kapcsolt szankciót a jogalkotó. Ez sérti tisztességes eljáráshoz való jogot.
Az indítvány ezen az oldalon olvasható.