Megkezdődik a harc a túlélésért, amelyből azok a társaságok kerülhetnek ki győztesen, amelyek a kedvező árak és jó minőségű ügyfélkezelés mellett hosszú távon is képesek lesznek a mindenkori piaci újdonságokat megtérülő módon kínálni ügyfeleiknek.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) nemrégi határozatának lényege, hogy – a már elérhető hagyományos réz hálózati infrastruktúrán túl – megteremti a lehetőségét az új generációs hálózatokhoz való hozzáférésre a nagykereskedelmi piacokon, ezáltal versenyhelyzetet és piacszerzési esélyt teremt az alternatív szolgáltatók számára a nagyok mellett. A nagy üzleti lehetőségek ellenére a piaci szereplők mérsékelten derűlátók, hiszen bár a lehetőség adott, a siker nem garantált.

„Az NMHH határozata következtében egy nagyjából két–hároméves intenzív növekedésre számítunk a piacon, ami nem az ügyfelek számának növekedéséből, sokkal inkább a piac átrendeződéséből adódik” – mondja Takács Krisztián, a Business Telecom Kft. (BTel), Magyarország egyik lendületesen fejlődő alternatív távközlési szolgáltatójának ügyvezetője.

Az új generációs hálózatok elérése kiemelten fontos az alternatív szolgáltatók számára, hiszen így versenyképességük olyan mértékben javulhat, amire eddig nem volt lehetőségük. E hálózatoknak ugyanis jóval nagyobb az elérhető legmagasabb adatátviteli sebessége, ezáltal képesek nagy sávszélességű internet-, vagy éppen televíziós műsorszolgáltatásra – tehát a nagyok mellett az alternatív szolgáltatók is valóban versenybe szállhatnak.

Az átrendeződés első szakasza a szabályozásból következik, azáltal, hogy két táborra osztja az alternatív szolgáltatókat: azokra, amelyek az inkumbens (egykor monopolhelyzetben volt, állami tulajdonú, nyilvános telefon-szolgáltató) szolgáltatókkal szerződve hozzáférnek majd az új generációs hálózatokhoz is, valamint azokra, amelyek számára méretüket és ügyfélkörüket tekintve már ez a lépés is túlságosan nagy költségteher. A legnehezebb helyzetben a legkisebb, helyi vagy térségi szolgáltatók vannak. Sokuk saját, a mikrohullámú technológia régi generációját képviselő hálózattal rendelkezik, amely a térségükbe érkező újabb technológiákkal és a rájuk épülő szolgáltatásokkal már nem képes versenyezni. A jobb ár–érték-arányú szolgáltatásokat választó ügyfelek elvándorlásával ezek a kis szolgáltatók elérik azt a kritikus pontot, ahonnan zsugorodó ügyfélkörüket már nem tudják haszonnal ellátni, és működésük veszteségbe fordul.

„E szolgáltatók a mérethatékonyság alapján két út közül választhatnak: eladják cégüket és vele ügyfélkörüket a nagyobb alternatív szolgáltatóknak, vagy némi befektetéssel helyet keresnek maguknak a távközlési piac nagykereskedelmi modelljének valamelyik szintjén, és ott működnek tovább” – véli Takács Krisztián.

A legkisebb veszteséges cégek felvásárlói az alternatív távközlési piac nagyobb, jellemzően országos szolgáltatói lesznek, hiszen ügyfélszámuk és bevételük dinamikus növekedése képes szinte azonnal kompenzálni egy-egy megszerzett kis cég veszteségét. A BTel tapasztalata szerint a kisebb és nagyobb alternatív cégek között a legalább tízezres országos ügyfélkör és a széles szolgáltatáskínálat lehet a választóvonal. A következő években várható, hogy egyedül a vonal fölött elhelyezkedő, növekedést felmutató cégek lesznek megfelelő helyzetben ahhoz, hogy a piacon megjelenő újabb technológiákat, IP-alapú szolgáltatásokat (pl. hang, térfigyelés, videó- és tv-jelek) viszonylag gyorsan beemeljék a kínálatukba és megtérülő módon, akár „mindent egy helyen” rendszerben kínálják ügyfeleiknek. A jelenlegi, összesen 417 szereplős alternatív távközlési piac tehát látványos átrendeződés előtt áll, melynek eredményeképpen a ma is aktív 320 körüli piaci szereplőnek a harmada is eltűnhet a piacról.

A BTel, mely eddigi sikerét vezető távközlési tapasztalatának, egyedi üzleti stratégiájának és piacépítési modelljének köszönheti, évek óta tartó lendületes növekedése révén felvásárlói oldalról már megtapasztalta a piac fokozatos átrendeződését. A kecskeméti székhelyű hazai vállalat további növekedését ma már tőkepiaci formában, vállalati kötvények kibocsátásával tervezi finanszírozni.