A nemzetközi emberi jogi szervezet legfrissebb jelentésében minden eddiginél több szó esik Magyarországról, amely az európai térség egyik legkiábrándítóbb emberi jogi teljesítményét nyújtja – húzta alá Iván Júlia, az AI magyarországi igazgatója. Részletezte a hazánkról szóló rész legsúlyosabb megállapításait, amelyek a menekültekkel és a menedékkérőkkel kapcsolatosak. A jelentésben többször is előkerül Ahmed H.-nak, annak a Cipruson élő, szíriai állampolgárnak az esete, akit 2016 novemberében terrorcselekmény vádjában első fokon bűnösnek talált a Szegedi Törvényszék, és 10 év fegyházra ítélt. Az ellene folyó eljárás egyszerre árulkodik a terrorcselekmény tényállásának téves alkalmazásáról és a magyar kormány azon törekvéséről, hogy mindenáron összemossa a menedékkérőket a terroristákkal – hangsúlyozza a jelentés.
„Tragikus azt látni, hogy Magyarország évek óta szisztematikusan mindent megtesz azért, hogy a háborúk és üldözés elől menekülők semmilyen védelmet se kapjanak. Az egész rendszer arra lett kitalálva, hogy távol tartsák a védelemre szoruló embereket, eközben pedig elképesztő mennyiségű közpénzből gonosztevőknek és terroristáknak állítsák be őket” – állapítja meg az AI összegzése.
A Magyarországról szóló jelentésrész foglalkozik még a magyar kormány terrorizmussal kapcsolatos intézkedéseivel, az Emberi Jogok Európai Bírósága által is jogsértőnek talált tömeges megfigyelésekkel, a civil szervezetek elleni támadásokkal. A Népszabadság kiadásának felfüggesztését a szólásszabadsággal kapcsolatban emelték ki, a romák hátrányos megkülönböztetését vizsgálva pedig megemlítették a miskolci, úgynevezett számozott utcák néven ismert városrész lakóinak ügyét, valamint a roma gyerekek hátrányos iskolai kezelését.
Budapest bírálata a jelentés további részleteiben is visszaköszön. Az AI szerint az európai menekültügyi rendszer kiürítésében vitathatatlanul Magyarország járt az élen. „Miután 2015 szeptemberében felépült a szerb határon a kerítés, és módosították a menedékjogról szóló törvényt, 2016-ban a kormány legalizálta a jogellenes visszaküldéseket Szerbiába, jogellenesen tartott őrizetben embereket az ország területén, és rettenetes körülmények között kellett várakozniuk a határon. Miközben a kormány euró milliókat költött az idegengyűlölő kampányra az érvénytelen kvótanépszavazás kapcsán, gond nélkül hagyta, hogy a menekültek szenvedjenek” – fogalmaz a jelentés.
Az Amnesty International nem fukarkodik a bírálatokkal más országok vonatkozásában sem, ha a hírekben ilyen negatív jelenségekre bukkan, vagy aktivistái felhívják rájuk a figyelmet. Részletesen foglalkozik azokkal az emberjogi problémákkal, amelyek az egykori Szovjetunió utódállamaiban fellelhetők – mindenekelőtt a kritikus hangokkal és a politikai ellenfelekkel szembeni elnyomás formáival. Kiemelten vizsgálja az orosz–ukrán konfliktus kapcsán szinte napi rendszerességgel mutatkozó túlkapásokat. „Az oroszbarát, illetve kormánykritikus média komoly támadásokkal nézett szembe Ukrajnában, míg az ukrán-párti és tatár megszólalásokat a Krím-félszigeten és Oroszországban nyomták el” – tekint vissza a jelentés 2016-ra.
Az Infovilág munkatársának ehhez kapcsolódó kérdésére Demeter Áron, az AI hazai emberjogi szakértője elmondta, hogy az Amnesty International éber figyelemmel kíséri az orosz részről letartóztatott Oleg Szencov dokumentumfilm-rendező, illetve Mikola Szemena újságíró ügyét. Az előbbiért nemzetközi petíciót indítottak útjára, az utóbbival pedig az éves jelentésben is foglalkoznak. „Nem lehet újságírókat azért őrizetbe venni, mert újságot írnak!” – szögezte le az AI szakértője, hozzátéve, hogy a leghatározottabban elítélik a véleménynyilvánítás szabadságának bármilyen megsértését.
* * *
A Kormányzati Tájékoztatási Központ közleménye szerint a „bevándorláspárti” Amnesty International semmi mást nem tesz, csak folyamatosan törvénysértésre buzdít. A központ az MTI-hez eljuttatott közleményében az AI szerdán nyilvánosságra hozott éves jelentésére reagált. A Kormányzati Tájékoztatási Központ szerint az AI arra ösztönzi az Európába érkező illegális bevándorlókat, hogy „szegjék meg Magyarország törvényeit”. Úgy fogalmaztak: „ezt senkitől sem tűrjük el”. „Aki Magyarországra jön, tartsa be a törvényeinket” – tették hozzá, majd kiemelték, hogy a kormány és kormánypártok mindent megtesznek az európai polgárok és a magyar családok jogainak megvédéséért.
* * *
Magyarország emberi jogi teljesítménye kiábándító
(Amnesty International) A politikusok mérgező és dehumanizáló „mi vs. ők” retorikája egy még megosztottabb és veszélyesebb világot teremt – figyelmeztetett az Amnesty International az emberi jogok 2016-i globális helyzetét dokumentáló éves jelentése. A jelentés lesújtó képet fest Magyarország emberi jogi teljesítményéről.
„A megosztó félelemkeltés veszélyes erővé formálódott a nemzetközi kapcsolatokban. Legyen szó Trumpról, Orbánról, Erdoğanról vagy Dutertéről, egyre több politikus áll elő olyan mérgező programmal, amely komplett embercsoportokat dehumanizál és kiált ki bűnbakká” – állapítja meg az Amnesty International (AI) 2016/17-i éves jelentése, amelyet Budapesten, sajtótájékoztatón ismertetett az AI magyarországi képviselete.
A nemzetközi emberi jogi szervezet legfrissebb jelentésében minden eddiginél több szó esik Magyarországról, amely az európai térség egyik legkiábrándítóbb emberi jogi teljesítményét nyújtja – húzta alá Iván Júlia, az AI magyarországi igazgatója. Részletezte a hazánkról szóló rész legsúlyosabb megállapításait, amelyek a menekültekkel és a menedékkérőkkel kapcsolatosak. A jelentésben többször is előkerül Ahmed H.-nak, annak a Cipruson élő, szíriai állampolgárnak az esete, akit 2016 novemberében terrorcselekmény vádjában első fokon bűnösnek talált a Szegedi Törvényszék, és 10 év fegyházra ítélt. Az ellene folyó eljárás egyszerre árulkodik a terrorcselekmény tényállásának téves alkalmazásáról és a magyar kormány azon törekvéséről, hogy mindenáron összemossa a menedékkérőket a terroristákkal – hangsúlyozza a jelentés.
„Tragikus azt látni, hogy Magyarország évek óta szisztematikusan mindent megtesz azért, hogy a háborúk és üldözés elől menekülők semmilyen védelmet se kapjanak. Az egész rendszer arra lett kitalálva, hogy távol tartsák a védelemre szoruló embereket, eközben pedig elképesztő mennyiségű közpénzből gonosztevőknek és terroristáknak állítsák be őket” – állapítja meg az AI összegzése.
A Magyarországról szóló jelentésrész foglalkozik még a magyar kormány terrorizmussal kapcsolatos intézkedéseivel, az Emberi Jogok Európai Bírósága által is jogsértőnek talált tömeges megfigyelésekkel, a civil szervezetek elleni támadásokkal. A Népszabadság kiadásának felfüggesztését a szólásszabadsággal kapcsolatban emelték ki, a romák hátrányos megkülönböztetését vizsgálva pedig megemlítették a miskolci, úgynevezett számozott utcák néven ismert városrész lakóinak ügyét, valamint a roma gyerekek hátrányos iskolai kezelését.
Budapest bírálata a jelentés további részleteiben is visszaköszön. Az AI szerint az európai menekültügyi rendszer kiürítésében vitathatatlanul Magyarország járt az élen. „Miután 2015 szeptemberében felépült a szerb határon a kerítés, és módosították a menedékjogról szóló törvényt, 2016-ban a kormány legalizálta a jogellenes visszaküldéseket Szerbiába, jogellenesen tartott őrizetben embereket az ország területén, és rettenetes körülmények között kellett várakozniuk a határon. Miközben a kormány euró milliókat költött az idegengyűlölő kampányra az érvénytelen kvótanépszavazás kapcsán, gond nélkül hagyta, hogy a menekültek szenvedjenek” – fogalmaz a jelentés.
Az Amnesty International nem fukarkodik a bírálatokkal más országok vonatkozásában sem, ha a hírekben ilyen negatív jelenségekre bukkan, vagy aktivistái felhívják rájuk a figyelmet. Részletesen foglalkozik azokkal az emberjogi problémákkal, amelyek az egykori Szovjetunió utódállamaiban fellelhetők – mindenekelőtt a kritikus hangokkal és a politikai ellenfelekkel szembeni elnyomás formáival. Kiemelten vizsgálja az orosz–ukrán konfliktus kapcsán szinte napi rendszerességgel mutatkozó túlkapásokat. „Az oroszbarát, illetve kormánykritikus média komoly támadásokkal nézett szembe Ukrajnában, míg az ukrán-párti és tatár megszólalásokat a Krím-félszigeten és Oroszországban nyomták el” – tekint vissza a jelentés 2016-ra.
Az Infovilág munkatársának ehhez kapcsolódó kérdésére Demeter Áron, az AI hazai emberjogi szakértője elmondta, hogy az Amnesty International éber figyelemmel kíséri az orosz részről letartóztatott Oleg Szencov dokumentumfilm-rendező, illetve Mikola Szemena újságíró ügyét. Az előbbiért nemzetközi petíciót indítottak útjára, az utóbbival pedig az éves jelentésben is foglalkoznak. „Nem lehet újságírókat azért őrizetbe venni, mert újságot írnak!” – szögezte le az AI szakértője, hozzátéve, hogy a leghatározottabban elítélik a véleménynyilvánítás szabadságának bármilyen megsértését.
Az Emberi jogok helyzete a világban című jelentésünk 159 országban vizsgálja az emberi jogok helyzetét. A dokumentum arra figyelmeztet, hogy Európában, az Egyesült Államokban és a világ más tájain a gyűlöletkeltő retorikából fakadóan a politikai programok az emberi jogok globális visszaszorulásához vezetnek, és kétségbeejtően gyenge válaszokat adnak a tömeges atrocitásokra.
“2016 volt az az év, amikor a hibáztatás, gyűlölet- és félelemkeltés cinikus alkalmazása annyira elterjedt az egész világon, amelyre a harmincas évek óta nem volt példa. Túlzottan sok politikus reagál valós gazdasági és nemzetbiztonsági kérdésekre mérgező és megosztó identitáspolitikai manipulációval azért, hogy szavazatokat szerezzen.“- mondta Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára.
“A megosztó félelemkeltés veszélyes erővé formálódott a nemzetközi kapcsolatokban. Legyen szó Trumpról, Orbánról, Erdoğanról vagy Dutertéről, egyre több politikus áll elő olyan mérgező programmal, amely komplett embercsoportokat dehumanizál és kiált ki bűnbakká.
“Napjaink démonizáló megnyilatkozásai szégyentelenül hirdetik azokat a veszélyes ideológiákat, amelyek szerint egyes emberek kevesebbet érnek, mint mások, ezzel pedig egész csoportokat fosztanak meg az emberi méltóságuktól.”
A BŰNBAKKÉPZŐ POLITIKA AZ EMBERI JOGOK GLOBÁLIS VISSZASZORULÁSÁHOZ VEZET
2016 elsöprő erejű politikai változásai magukkal hozták a gyűlöletkeltő retorikát is, szabadjára engedve az emberi természet sötét oldalát. Az elmérgesedő és mind megosztóbb politika globális trendjét Donald Trump kampánya is jól mutatja, de a világ más országainak vezetői is a félelem, a bűnbakkeresés és megosztottság mentén alapozzák meg jövőbeli hatalmukat.
Ennek a retorikának átütő hatása van a politikai programokra és cselekvési tervekre. 2016-ban a kormányok tétlenül szemlélték a háborús bűncselekményeket; olyan egyezségeket kötöttek, amelyek aláássák a menedékjogot; olyan jogszabályokat fogadtak el, amelyek sértik a véleménynyilvánítás szabadságát; szerhasználók meggyilkolására buzdítottak; igazolták a kínzás és tömeges megfigyelés létjogosultságát és elképesztő módon kiterjesztették a rendőrség jogköreit.
“2016-ban a politika fősodrába került, hogy embercsoportokat megfosztanak emberi jellegükről, amely rendkívül káros. Megváltoztak az „elfogadhatóság” határai. A politikusok szégyentelenül és aktívan legitimálják a legkülönbözőbb, az emberek identitását célba vevő gyűlöletbeszédeket: nőgyűlöletet, rasszizmust illetve a homo- és transzfóbiát.” – mondta Salil Shetty.
A VILÁG HÁTAT FORDÍT A TÖMEGES ATROCITÁSOKNAK
Az Amnesty International arra figyelmeztet, hogy 2017-ben a már ismert krízisek elmélyülnek, a globális együttműködést felváltja egy sokkal agresszívebb és támadóbb világrend.
Világunknak számtalan válsággal kell szembenéznie, és nincs kézzelfogható politikai szándék arra, hogy ezeket a válságokat kezeljék, legyen szó akár Szíriáról, Jemenről, Líbiáról, Afganisztánról, Közép- Amerikáról, a Közép-Afrikai Köztársaságról, Burundiról, Irakról, Dél-Szudánról vagy Szudánról. Az Amnesty International Éves Jelentése dokumentálja azt is, hogy 2016-ban 23 ország követett el háborús bűncselekményeket. A háborús bűnökkel kapcsolatos nemzetközi közöny általánossá vált, az ENSZ Biztonsági Tanácsa pedig megbénult az állandó tagok közötti rivalizálástól.
MAGYARORSZÁG EMBERI JOGI TELJESÍTMÉNYE KIÁBRÁNDÍTÓ
Az éves jelentésben az előző évekhez képest több szó esik Magyarország emberi jogi teljesítményéről. Több területen is – például a terrorellenes intézkedések vagy a menekültek és menedékkérők jogainak megsértése kapcsán – hazánk az európai régió egyik legkiábrándítóbb teljesítményét nyújtja.
A Jelentésben többször előkerül Ahmed H.-nak, annak a Cipruson élő, szíriai állampolgárnak az esete, akit 2016 novemberében terrorcselekmény vádjában első fokon bűnösnek talált a Szegedi Törvényszék és 10 év fegyházra ítélt. Az ellen folyó eljárás egyszerre árulkodik a terrorcselekmény tényállásának téves alkalmazásáról és a magyar kormány azon törekvéséről, hogy mindenáron összemossa a menedékkérőket a terroristákkal.
A Magyarországról szóló országjelentés foglalkozik még a magyar kormány terrorizmussal kapcsolatos intézkedéseivel, az Emberi Jogok Európai Bírósága által is jogsértőnek talált tömeges megfigyelésekkel, a civil szervezetek elleni támadásokkal, a Népszabadság bezárásával és a romák elleni diszkrimináció különböző formáival.
„A Magyarországról szóló rész legsúlyosabb megállapításai azonban a menekültekkel és menedékkérőkkel kapcsolatban hangzanak el.” – mondta Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója.
„Tragikus azt látni, hogy Magyarország évek óta szisztematikusan mindent megtesz azért, hogy a háborúk és üldözés elől menekülők semmilyen védelmet ne kapjanak. Az egész rendszer arra lett kitalálva, hogy távol tartsák a védelemre szoruló embereket, eközben pedig elképesztő mennyiségű közpénzből gonosztevőknek és terroristáknak állítsák be őket.”
KI EMELI FEL SZAVÁT AZ EMBERI JOGOKÉRT?
Az Amnesty International arra kéri az embereket világszerte, hogy utasítsák vissza a régóta kiharcolt emberi jogaik korlátozására tett cinikus kísérleteket, akármilyen jóléttel és biztonsággal is kecsegtetik őket. Az Éves Jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a globális szolidaritás és közös cselekvés különösen fontos lehet annak érdekében, hogy megvédjék az emberi jogok védelmezőit. Ők azok, akik fellépnek a hatalommal szemben az emberi jogok védelmében, és akiket gyakorta a gazdasági fejlődés, biztonság vagy más állami érdek útját keresztező fenyegetésként próbálnak meg beállítani.
“Nem támaszkodhatunk a kormányzatokra abban a kérdésben, hogy kiálljanak az emberi jogokért, nekünk, embereknek kell cselekednünk. Olyan politikusok mellett, akik mindinkább azon vannak, hogy egész közösségeket démonizáljanak, mindannyiunk kötelessége, hogy felemeljük a szavunkat az emberi méltóság és egyenlőség alapvető értékeinek védelme érdekében” – mondta Salil Shetty.