Bhutáni kislány.A bhutáni és külföldi alkotók között találjuk a Bhutánban forgatott „A kis Buddha” című filmben részt vevő Kjence Norbut, vagy a „Hét év Tibetben” című alkotásban Brad Pitt mellett a tízenéves dalai lámát alakító Dzsamjang Dzsamcso Wangcsukot.

Ez a különleges fesztivál nem csupán a saját hangját kereső, sokszor üdítően egyszerű és őszinte  bhutáni filmművészet, hanem egy egész ország bemutatásáról szól. Egyedülálló lehetőséget teremt arra, hogy a nézők megismerjék a távoli és ismeretlen Bhutáni Királyság kultúráját, művészetét, ősi tradícióit, mindennapjait, a Bruttó Nemzeti Boldogság koncepciót, a buddhista hagyományokat, az érintetlen természeti szépségeket éppúgy, mint a modernizáció és globalizáció szülte kihívásokat.

A filmek mellett szakértői kerekasztal-beszélgetések, tea-sarok és fotókiállítás is várja az érdeklődőket, megmutatva azt is, hogy mi, magyarok, hogyan látjuk ezt a csodálatos és tiszteletreméltó országot. A meghívott előadók között van Jaksity György közgazdász, Hidas Gergely és Zentai György indológus, Vajdovich Györgyi filmtörténész és Arun Bhattarai, hazánkban tanuló fiatal bhutáni dokumentumfilmes.

A fesztiválon délután négy órától 20 filmet vetítenek párhuzamosan három teremben:

Chaplin-terem (ebben a teremben a filmek magyar hangalámondással is nézhetők, kivéve az első filmet) 16.00: Iskola a gleccserek között (School Among Glaciers) – dokumentum – rendező: Dordzsi Wangcsuk / 65p / 2005 / angol felirat.

Hingsel – játékfilm, r.: Rigzang / 110 p / 2012 / angol felirat, magyar hangalámondás. A film után beszélgetés: Vajdovich Györgyi filmtörténés: az indiai Bollywood hatásáról a bhutáni közönségfilmre – 20 perc.

Utazók és mágusok (Travellers and Magicians) – játékfilm – r.: Kjence Norbu / 110 p / 2003 / angol felirat, magyar hangalámondás.

Gyalsey, egy herceg öröksége (Gyalsey, the Legacy of a Prince) – játékfilm – r.: Dzsamjang Dzsamtcso Vangcsuk / 140 p / 2012 / angol felirat, magyar hangalámondás.

Buñuel-terem (ebben a teremben a filmek magyar hangalámondással is nézhetők):
86 centiméter (86 Centimeters) – doku. – r.: Cering Gjelcsen, Peterdzsan vd Burgh / 39 p / 2011 / angol felirat, hangalámondás. A másik döntő (The Other Final) – doku. – r.: Johan Kramer / 77 p / 2003 / angol felirat, hangalámondás.

Bhután: Kutatás a boldogság után (Bhutan: Search for Happiness) – doku. – r.: Pavol Barabas / 33 p / 2008 / angol nyelvű, hangalámondás. Újjászületett buddhisták (Born Again Buddhists) – doku. – r.: Lian Pek / 45 p / 2007 / angol nyelvű, hangalámondás. A film után beszélgetés: Hidas Gergely és Zentai György indológusok a reinkarnáció szerepéről a buddhizmusban – 20 perc.

Az idő hangja (Sound of Time) – 5 perces rövidfilm – r.: Pema Csering / 2011. Beszélgetés: Jaksity György közgazdász és Valcsicsák Zoltán a Bhutáni Társaság elnöke a Bruttó Nemzeti Boldogságról (Gross National Happiness) – 20 perc. Bhután: A boldogsághoz vezető középút (Bhutan: Taking the Middle Path to Happiness) – doku. – r.: Tom Vendetti / 57p / 2010 / angol nyelvű, hangalámondás. A klímaváltozás ára (The Cost of Climate Change) – doku. – r.: Csering Pendzsor / 32 p / 2010 / angol feliratos, hangalámondás. Tashi és Sakteng (Tashi and Sakteng) – doku. – r.: Szonam Funcso / 21 p / 2012 / angol feliratos, hangalámondás.

Bódy-terem – ebben a teremben minden film eredeti nyelven, angol felirattal megy, hangalámondás nélkül. Kísérleti rövidfilmek: Khamsum – r.: Lodaj Csopel / 23 p / 2011. Before Happiness (A boldogság előtt) – r.: Tandi Norbu / 9 p / 2011. A Forgotten Story (Egy elfelejtett történet) – r.: Tasi Gjeltcsen / 7 p / 2011. Losar (Loszár, holdújév) – r.: Arun Battarai / 7 p / 2011. An Original Photocopy of Happiness (Egy eredeti boldogság-másolat) – r.: Dechen Roder / 23 p / 2011. A filmek után beszélgetés: Arun Bhattarai, bhutáni fiatal dokumentumfilmes – 20 perc. She Sings (A lány énekel) – doku. / r.: Caroline Sascha Cogez, Decsen Roder / 48 p / 2011. Birds in Cages (Madarak a ketrecben) – rövidfilm / r.: Karma Deki / 23p / 2011. The Container (A doboz) – rövidfilm / r.: Dzsamjang Dordzsi / 13 p / 2011.

Bhután, magyar szemmel fotokiállítás a Művész mozi előterében április 20–30. között. A belépés ingyenes. Jegyek a fesztiválra már kaphatók. A fesztivál szervezői és támogatói: Motion Picture Association of Bhutan, Loden Foundation, Magyar–bhutáni Baráti Társaság, Budapest Film, Agra Kulturális Utazási Társaság, Café de Paris, Művész Mozi. További információk: A fesztivál hivatalos honlapja a részletes programmal: www.bhutanfilm.org.

A Bhutáni Királyság

Kevesen tudják elhelyezni a térképen a Mennydörgő Sárkány országát, a Bhutáni Királyságot. Még kevesebben jártak ott. Pedig csodálatos és egyedülálló ez a fél magyarországnyi terület a Himalája lejtőin, beszorítva a kínai Tibet és India közé, ahol, többek között, szubtrópusi dzsungelt és hófehér gleccsereket, a világ legmagasabb még meghódítatlan hegycsúcsait, egy meglepő és veszélyes repülőteret, számtalan buddhista kegyhelyet, templomot és kolostort, évszázados hagyományokat őrző falvakat, kedves és tiszteletreméltó embereket, vagya magyarnyelvnek is igen csípős csilipaprikás ételeket találunk.

A 700 ezres lakosú, különböző klímájú és magasságú térségekből álló ország több, mint 70%-át erdő borítja, amely olyan különleges és védett állatoknak ad otthont, mint a hóleopárd, a vörös panda, a bengáli tigris vagy az ország nemzeti állata, a besorolhatatlan és legendákat ihlető takin. Az ország évszázadokig szinte teljesen el volt zárva a külvilágtól, 1999-ig nem volt sem internet, sem kábeltévé és még ma is minimum 250 dolláros napidíjat fizet minden nyugati turista, aki oda belép.

Ugyanakkor Bhután egyik legfigyelemreméltóbb „találmánya”, a Bruttó Nemzeti Boldogság (Gross National Happiness) koncepció, amelynek lényege, hogy egy ország fejlődése nemcsak anyagiakban, termelésben és fogyasztásban, azaz a GDP mutatóval mérhető, hanem a kormány elsődleges feladata a polgárok boldogságának, közérzetének javítása. Eközben az életszínvonal emelése csak a természeti és kulturális környezet és a jól működő közösségek megóvása mellett képzelhető el. Ezt az alternatív mérési rendszert és a hozzákapcsolódó kormánypolitikát, ma már az ENSZ és számos nemzeti kormány is bevezetésre érdemesként tanulmányozza.

Bhután 1907 óta királyság és 2008 óta alkotmányos monarchia. Az ország jelenlegi, sorban az ötödik királya a 33 éves Dzsigme Keszar Namgyal Vangcsuk, aki 2011-ben személyesen üdvözölte a Magyar–bhutáni Baráti Társaság megalakulását, amely a Bhutáni Filmfesztivál fő kezdeményezője és szervezője is.

A bhutáni filmipar és filmművészet

Bhután filmipara a szomszédos országokkal, Kínával és Indiával összehasonlítva, nagyon fiatal és kevésbé fejlett, ugyanakkor izgalmas meglepetéseket és őszinte gesztusokat tartogat. Az első, nemzetközi koprodukcióban készült nagyjátékfilm, amelyet 2003-ban teljes egészében Bhutánban forgattak, a „Travellers and Magicians” című volt; ezt a budapesti fesztiválon is bemutatják.

Az évente mintgegy 30 filmet produkáló bhutáni filmgyártás megpróbálja felvenni a versenyt Hollywood és Bollywood együttes hatásával szemben és a minőségi alkotásokat növekvő nemzetközi figyelem kíséri. A Bhutan Broadcasting Service által 2009-ben készített dokumentumfilm, a „The Cost of Climate Change” elnyerte az ENSZ nemzetközi klímaváltozás-díját. Dordzsi Wangcsuk rendező 2003-ban nyerte az első nemzetközi díját a „School Among Glaciers” című dokumentumfilmjéért, amelyet 15 további hazai és nemzetközi díj követett. A Damjang Dordzsi rendezte „The Container” c. rövidfilm premierje 2011-ben Cannes-ban volt és később Decsen Roder „An Original Photocopy of Happiness” c. filmjével közösen bemutatásra került a brüsszeli filmfesztiválon is.

Izgalmas új fejlemény a bhutáni filmek világában 2010 óta a Beskop Tshechu dokumentum- és rövidfilm fesztivál Thimphuban, amely sok fiatal filmest felkarol.

A közönségfilmek. Bhutánban a kereskedelmi filmipar évente 15–20 alacsony költségvetésű nagyjátékfilmet termel ki, amelyet hét mozitermében, illetve vásárokon felállított ideiglenes mozisátrakban és közösségi házakban vetítenek a 700 ezer lakosú országban. Külföldi filmeket a mozikban nem vetítenek, a népszerű helyi készítésű filmek a szűk befogadóképesség miatt hónapokig várnak a bemutatásra.

A közönségfilmek nagy része a cselekményt egy szerelmi történet köré szövik, Bhutánban új, olyan társadalmi kérdéssekkel fűszerezve, mint a városiasodás vagy a drogfogyasztás. A visszatérő jellemekkel, hagyományos párbeszédekkel, dalokkal, táncokkal, összegabalyodó emberi kapcsolatokkal, illetve esetenként konfliktusokkal és tettlegességgel operáló filmek elsősorban a vidéki vagy a vidékről nemrég a növekvő városokba költözött nézőket célozzák meg.

Egy-egy sikerese filmet majdnem 100 ezer ember néz meg, ami az összlakosság hetede, ám a bhutániak 60 százaléka sosem megy moziba. Ők inkább a tévénézést vagy a tehetősebb fővárosi családok az otthoni DVD-s filmnézést választják. Az elzárt vidéki, hegyi közösségekben áram és tévékészülék sincs.

A filmvetítés alatt a nézők úgy viselkednek, minta magyarközönség viselkedhetett a mozi hőskorában: amikor felbukkan a gonosz szereplő, fújolnak, a dalokat dúdolják és a családok egymás között otthonról hozott ételeket osztanak meg, amíg ölükben a gyerekek csörgő-villogó játék-mobiltelefonokkal játszanak, és a szünetben sietnek a büfébe vagy megvenni a film zenéjét. Igazi kedélyes népünnepély.

A néhány jól ismert és sokat foglalkoztatott színészt és rendezőt, népszerűségük ellenére nem kíséri sztárkultusz, az utcán nem állítják meg őket autogramért. Ennek oka részben a filmipar és a média fejletlensége, részben a helyi visszafogott kultúra, illetve az átlagember szerény és félénk viselkedése.

Alkotói és dokumentumfilmek. A szerény költségvetéssel dolgozó, művészi ihletésű vagy szociálisan érzékeny független filmeseket magánemberek támogatják. Egyik fontos csoportjuk a Bhutan Backstage, amely a nemrég szerveződött Beskop Tsechu független filmfesztivált is jegyzi. A népszokásokat, vallási fesztiválokat feldolgozó vagy a természetvédelemmel foglalkozó dokumentumfilmek támogatói és megrendelői sokszor az állam vagy nemzetközi segélyszervezetek. Az ilyen filmek számos hazai és nemzetközi díjat nyertek. A gleccserolvadással összefüggő problémákat megrendítő emberi sorsokon keresztül bemutató két dokumentumfilmet most itthon is vetítik.

A múlt években egyre több filmkészítő érkezett Ausztráliából, az Egyesült Államokból, Tájföldről, Indiából, Dél-Koreából, Dániából, és készített érdekes és izgalmas filmet Bhutánról, nem egyszer koprodukcióban.

A Magyar–bhutáni Baráti Társaság

Az önkéntesekből álló közhasznú egyesület az első bhutáni filmfesztivál kezdeményezője és egyik fő szervezője. A társaság 2011 óta népszerűsíti Bhutánt hazánkban, és tavaly hivatalosan is bejegyezték. Bárki számára nyitott rendezvényein olyan témák kerülnek terítékre általában bhutáni vendégekkel, mint a Bruttó Nemzeti Boldogság, Bhután története, a buddhizmus, a természetvédelem vagy a bhutáni ünnepek. További információk a társaságról: www.bhutan.info.hu