A Parlament rekordgyorsasággal hagyta jóvá a Bizottság szeptember 9-i javaslatát 120 ezer menedékkérő áthelyezéséről. A képviselők ezzel is jelezni kívánják a szeptember 22-én ismét tárgyalóasztalhoz ülő uniós belügyminisztereknek, hogy ideje végre megállapodni a második vészhelyzeti mechanizmusról.
A Parlament módosítás nélkül, 370 szavazattal, 134 ellenszavazat és 52 tartózkodás mellett fogadta el a Bizottság javaslatát. Ezt követően 372 szavazattal, 124 ellenszavazat és 54 tartózkodás mellett fogadta el az állásfoglalását, amelyben tájékoztatja a Tanácsot a javaslat jóváhagyásáról, és arról, hogy a döntés nem befolyásolja az állandó áthelyezési mechanizmusról a jövőben kialakítandó parlamenti álláspontot. Ez utóbbiról a Parlament egyenrangú félként dönt a Tanáccsal.
A Bizottság javaslata értelmében további 120 ezer menedékkérőt telepítenének át Olaszországból (15 600-at), Görögországból (50 400-at) és Magyarországról (54 ezret). Ez a szám hozzáadódik az eredetileg javasolt 40 ezer áthelyezéshez, amelyhez a Parlament szeptember 9-én, a Tanács pedig szeptember 14-én járult hozzá. Az áttelepítendő menedékkérők száma tehát összesen 160 ezer.
Magyarország nem vesz részt az áttelepítésben
A szerdai plenáris vitában a Tanács elnöksége nevében felszólaló luxemburgi bevándorlás- és menedékügyi miniszter, Jean Asselborn tájékoztatta a képviselőket, hogy „fontos változás lesz az eredeti javaslatban: Magyarország nem tekinti magát határországnak, és nem kívánja kihasználni az áttelepítési mechanizmust. Az Európai Parlamentnek az álláspontja kialakításakor figyelembe kell vennie ezt a változást”.
A Parlament a kötelező elosztás mellett
A Bizottság által javasolt kötelező elosztási rendszer a tagállamok befogadó kapacitása alapján osztaná szét a menedékkérőket. A kapacitást az alábbi tényezők határoznák meg: a lakosság létszáma 40 százalékkal, a GDP 40 százalékkal, a korábbi menedékkérelmek száma 10 százalékkal, a munkanélküliségi ráta pedig 10 százalékkal esne latba (tagállamonkénti elosztási kulcs).
A mechanizmusban részt vevő tagállamok áttelepített menedékkérőnként 6000 eurót kapnának, amelynek felét a gyors nemzeti fellépés céljából előfinanszírozással fizetné az unió. A kiindulópontként szolgáló tagállamok minden áttelepített után 500 eurót kapnának az utazási költségek fedezésére.
Átmeneti szolidaritási cikkely
A javaslat szerint, ha egy tagállam méltányolható és objektív okok – például természeti katasztrófa – miatt átmenetileg nem képes részt venni a mechanizmusban, akkor GDP-jének 0,002 százaléka erejéig be kell fizetnie az uniós költségvetésbe. A tagállam indoklását a Bizottság értékeli, majd eldönti, hogy jogosnak tartja-e a tagállam kimaradását a rendszerből legfeljebb 12 hónapra.
A képviselők bírálták a tagállamokat és szolidaritást várnak
A képviselők többsége a szerdai plenáris ülésen élesen bírálta a tagállamok bel- és igazságügy-minisztereit a 120 ezer menedékkérő áttelepítéséről szóló, megegyezés nélkül záródó hétfői tanácsülés kudarca miatt. A Parlament a válság megoldását segítő közös és sürgős fellépésre szólította fel a tagállamokat, és hosszú távon is működő menedék- és bevándorlási rendszer kiépítését várja.
A szavazás előtt Martin Schulz, a Parlament elnöke bejelentette, hogy levelet küldött a Tanács soros elnöki tisztét betöltő Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnöknek azt kérve, hogy az unió azonnal biztosítson forrásokat a menekültek legnagyobb részét befogadó Libanon, Törökország és Jordánia számára.
