Ekkora mérnöki szellemi kapacitást sem itthon, sem a környező országokban nem gyűjtött maga köré más vállalat, 
ráadásul egyetlen célból: kutatásra és fejlesztésre. Csak az Ericsson Magyarország kutatási és fejlesztési 
központjában 1100-nál többen, a mérnöki szolgáltató központban pedig jó háromszázan dolgoznak. És bár a 
világban van még néhány K+F központja az Ericssonnak, a magyar szürkeállománynak kiemelkedő a szerepe abban, 
hogy a mobiltelefon-kapcsolatoknak csaknem a fele az idén 136 esztendős, 175 országban 92 500 munkatársat 
foglalkoztató Ericsson berendezései révén jön létre. Nálunk egyébként a svéd Telefonaktiebolaget L. M. Ericsson 
éppen 100 évvel ezelőtt vetette meg a lábát: az Ericsson Magyar Villamossági Rt. Budán építette föl hatalmas gyárát, hogy eleget tehessen a Magyar (király nélküli királyi) Posta megrendeléseinek; mindenekelőtt telefonkészülékeket és telefonközpontokat gyártott.

Fölsorolni sem könnyű, hány területen és céllal dolgoznak a magyar Ericsson szakemberei: rendszerintegráció, 
hálózattervezés, tanácsadás, támogatás; részt vesznek a teljes innovációs láncban, az oktatástól az alap- és 
alkalmazott kutatáson át az ipari megvalósításig, az IP-alapú hálózati és hálózatmenedzsment-kutatásokban, 
szoftver- és hardverfejlesztésben. Mindemellett a magyar Ericsson vezetőinek és munkatársainak jut idejük a 
stratégiai együttműködés ápolására a Budapesti Műszaki Egyetemmel és az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel. A 
cégnél dolgozók nagyrésze e két, világhírű alma mater diplomájával (előnnyel!) jelentkezett felvételre a svéd 
távközlési óriás magyar leányvállalához, amely (nem csupán mondja!) elkötelezett a magyarországi foglalkoztatás 
bővítése iránt. 

Bizonyára nem véletlen, hogy az Ericsson Magyarország Budapest két, lendületesen fejlődő kerületében, a Duna jobb és bal partja által határolt Ferencvárosban és Újbudán (még a két városrész kerületszámozása is ugyanazon római számok tükörképét formálja: IX. és XI. kerület) talált otthonra. Előbb a budai Tudományparkban (ott működik a 
kutatás és fejlesztés fellegvára), majd pedig, miután felépült az ország első, zöld irodaház-komplexuma, a pesti 
Népliget-centerben, ahová nemrég az Ericsson nem műszaki tevékenységet folytató részlegeit helyezték el. E két 
fellegávárat mutatták be ma az Ericsson vezetői a két kerület polgármestereinek, akiket arról is biztosítottak, hogy 
társadalmi felelősségvállalásának megfelelően, a társaság különösen szoros együttműködésre törekszik a többi 
között az ezüstkorúak digitális jártasságának az oktatásában, valamint abban, hogy személyes közreműködéssel és 
példamutatással szerettesse meg a középiskolásokkal a természettudományos tantárgyakat. Erre jó alkalom is 
kínálkozik: a svéd Ericssonnal egyidős (!), IX. kerületi Leövey Klára Gimnázium több százmillió forintot nyert 
pályázaton laboratóriumépítésre, ahol szívesen látják majd a távközlési berendezéseket gyártó cég embereit.
A magyar Ericsson két vezérigazgató-helyettese, Jakab Roland és dr. Sinisa Krajnovic, aki egyben a cég kutatási és 
fejlesztési igazgatója, újságírói kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a vállalat az idén is (akárcsak tavaly, amikor 
41,3 milliárd forintot produkált) ötszázakos árbevétel-növeléssel számol. Kutatásra és fejlesztésre a világcég – ahol a teljes létszám ötöde dolgozik a K+F ágazatban – a bevételének átlagosan az ötödét fordítja.  

SZÁZÉVES A MAGYAR ERICSSON

1911 novemberében a svéd Telefonaktiebolaget L.M. Ericsson Budapesten vállalatot létesített a gyorsan növekedŐ 
távközlési igények nyomán. Az Ericsson Magyar Villamossági Rt. a polgári célú berendezések előállítása (a magyar 
posta megrendeléseinek fele Ericsson) mellett hamarosan az egyik legfontosabb beszállítóként több mint 30 ezer 
tábori telefonkészüléket gyártott a hadsereg számára.

Az 1920-as években távírógépek, telefonkészülékek, manuális CB-főközpontok és automatikus alközpontok 
tervezésén, gyártásán és üzembe helyezésén kívül az Ericsson szállította Győr, Veszprém, Makó és Békéscsaba új 
telefonközpontjait. Exportra is dolgozott (rádió-fejhallgatók, távközlési berendezések), valamint Philips-készülékek 
összeszerelésével és alkatrészek gyártásával foglalkozott.

A vidéki telefonhálózat automatizálása az 1930-as években kezdődött meg Magyarországon. A berendezések 55%-át az Ericsson adja. Az első, Ericsson-rendszerû ARG 500-as automata központ része lett a Budapest–Miskolc–Kassa 
közötti (Európában is egyedülálló) automatikus távhívó-rendszernek. Az Ericsson 1937-ben kivonult az országból, a 
Standard lépett a helyére, a telefóniában főszereplőként jóformán egyedül maradva.

A II. világháború után a teljes hazai hírközlési hálózat romokban hevert, az újjáépítés egyik kulcsterülete a távközlés. A Standardet 1949-ben államosították, neve 1952-ben Beloiannisz Híradástechnikai Gyárra (BHG) változott. 1968-ban, az új gazdasági mechanizmus első évében a posta és a BHG szakemberei több rendszert is megvizsgáltak, majd az L.M. Ericsson AR központcsaládját és a crossbar (keresztrudas) rendszert választották a távközlés korszerűsítésére. Három évtizeddel az 1937-i kivonulás után a keleti (szocialista) blokkban elsőként Magyarországon ismét az Ericsson technológiája segíti a távközlés korszerűsítését. Az AR-központok üzembe helyezésével folyamatosan bővült a közvetlenül távhívható helységek sora. A magyar köznyelvben sokáig crossbar-nak hívták az automatikus távhívást.

1990 decemberében bejegyezték az Ericsson Technika Kft.-t.

AZ ERICSSON BUDAPESTI K+F KÖZPONTJA

Az Ericsson 1991-ben alapított szoftverfejlesztő központot Magyarországon, amely az 1996-ban megalakult 
kutatólaboratóriummal integrálódott egységes szervezetbe, így létrehozva az Ericsson Magyarország kutatási, 
fejlesztési központját. A szellemi centrum az Ericsson kutatási világhálózatának tagjaként működik, már több mint 
1100 tehetséges mérnöknek, kutatónak és szoftver-, illetve hardver-fejlesztőnek adva munkát, perspektívát és 
versenyképes jövedelmet. Az ezeregyszáz munkatársból több mint száznak már van (vagy rövidesen lesz) PhD-
fokozata. A tudás és a kompetencia együttes jelenléte arra ösztönözte az Ericsson Magyarországot, hogy szoros 
kapcsolatot alakítson ki egyetemekkel, oktatási központokkal.

Az Ericsson K+F Igazgatóságán végzett kutatási, fejlesztési tevékenység eredményei beépülnek az Ericsson-csoport 
termékeibe, rendszereibe. A budapesti kutatások elsősorban a hálózat-menedzsmentre és a jövő IP-hálózataira 
irányulnak. A fejlesztő tevékenységet végző szakértők többsége a kutatásokhoz kapcsolódó szoftverfejlesztéssel, 
azon belül hálózatmenedzsment-, IP-, platform- és alkalmazásfejlesztéssel foglalkozik. Az alapkutatásokra épülve 
hardvertervezés és -fejlesztés is folyik Magyarországon, mely világviszonylatban is egyedülálló. E területen az 
Ericsson az egyetemekkel, valamint néhány nemzetközi központtal működik együtt.

Az Ericsson Magyarország Kft. nem csupán beszállítói kapcsolatban áll a svéd anyavállalattal és leányvállalataival, 
hanem egyre növekvő mértékben, mind több területen a világot átfogó, teljes termékfelelősséget is vállal.