A Kerítések, félelem: Európa törekvése a menekültáradat megfékezésére (Fear and Fences: Europe’s approach to keeping refugees at bay) című jelentés beszámol arról, hogy a menekülteket hogyan zárta el a menedéktől, tette ki rossz bánásmódnak és késztette életveszélyes tengeri utazásokra az országhatárok lezárása, valamint az olyan országok biztonságosnak nyilvánítása, mint Törökország vagy Marokkó.

„A kerítések építése, a rossz bánásmód nem fogja megállítani azokat, akik háború elől menekülnek” – mondta Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország igazgatója. – Azonban várható, hogy ahol kerítéseket állítanak, ott emberi jogi jogsértések is lesznek. Egy dolog szabályozni az EU-ba való belépést, megint más azonban ezt egy az egyben megtagadni a menekültektől. Az előbbi átgondolt és legális, az utóbbi pedig embertelen és illegális, azonnal fel kell hagyni vele.”

„Az Európa határain szaporodó kerítésekkel csak súlyosbítják a jogsértéseket és megnehezítik a menekültek áradatának emberi és rendezett módon való kezelését” – jelentette ki John Dalhuisen, az Amnesty International európai és közép-ázsiai igazgatója. „Az EU-nak és a határain fekvő tagországoknak sürgősen újra kell gondolniuk, hogyan tudnának biztonságos és legális útvonalakat biztosítani az EU felé a külső határokról és a származási, illetve tranzitországokból érkezőknek egyaránt. Ezt nagyobb mértékű áttelepítésekkel, családegyesítéssel, illetve humanitárius célból kiadott vízumokkal érhetnék el.”

A Kerítések, félelem és a Human Rights Watch szintén ma kiadott Európa menekültválsága: Akcióterv (Europe’s Refugee Crisis: An Agenda for Action) című jelentése egyaránt javaslatokat fogalmaz meg arra nézve, hogy mennyi mindent kellene tennie az EU-nak és tagországainak, hogy kezelni tudják a menekültválságot.

Az Európa erődítmény kerítéseinek borsos ára

Az EU tagországai mintegy 175 millió euró felhasználásával összesen több mint 235 kilométernyi kerítést húztak fel az EU külső határain, elkészült:

• egy 175 kilométer hosszú kerítés a magyar-szerb határon;
• egy 30 kilométeres kerítés a bolgár-török határon, amit további 130 kilométerrel terveznek meghosszabbítani;
• 18,7 kilométernyi kerítés Spanyolország marokkói enklávéi, Ceuta és Melilla határain, valamint
• egy 10,5 kilométeres kerítés az Évrosz régióban, a görög-török határ mentén.

Ahelyett, hogy útját állták volna az emberáradatnak, a kerítések csupán más szárazföldi vagy veszélyes tengeri útvonalak felé terelték a menekülteket. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint 2015 novemberére az EU-ba tengeren érkezők száma elérte a 792 883 főt; ehhez képest az EU határellenőrzési ügynöksége, a Frontex adatai alapján tavaly a földön és vízen érkezők száma összesen „mindössze” 280 000 volt. A UNHCR szerint idén eddig csak Görögországba 647 581-en érkeztek a tengeren, az érkezők 93%-a pedig a világ tíz legtöbb menekültjét adó ország valamelyikéből jött.

Az idén november 10-ig 512 ember halt meg az Égei-tengeren, a Földközi-tenger egészén pedig majdnem 3500-an vesztették életüket.

Visszatoloncolás és más jogsértések a határokon

Görögországba, Bulgáriába és Spanyolországba belépni próbáló emberek meséltek az Amnesty Internationalnek arról, hogyan toloncolták ki őket a határellenőrzési szervek anélkül, hogy lehetőséget adtak volna menedékkérelem benyújtására vagy esélyük lett volna fellebbezni kiutasításuk ellen – mindez a nemzetközi jog egyértelmű megsértése. A visszatoloncolás gyakran jár együtt erőszakkal, emberi életeket veszélybe sodorva.

Egy 31 éves szír férfi elmondta, miként zajlott le egy tipikus visszatoloncolás idén áprilisban a görög–török határon: „A folyóhoz vittek minket és azt mondták, térdeljünk le. Már besötétedett, este fél kilenc körül volt. Más emberek is voltak ott, akikre szintén visszatoloncolás várt. Az egyik rendőr hátba vágott, majd a lábaimat és a fejemet kezdte ütni egy farúddal. Közelebb vittek minket a folyóhoz és ránk szóltak, hogy maradjunk csendben és ne mozogjunk. Ezután arrébb vittek a csoporttól, majd ököllel ütni kezdtek bennünket és a földön rugdostak. A hajamnál fogva lökdöstek a folyó felé.”

Az Amnesty International kutatásából kiderül, hogy a visszatoloncolások a görög–török határon szokásossá váltak, a bolgár-török határon azonban a jelentések szerint már állandósultak is.

2015 márciusában Spanyolország elfogadott egy jogszabályt, amelyben legalizálta, hogy spanyol polgárőrök toloncolják ki a menekülteket és migránsokat Spanyolország marokkói enklávéiból, Ceutából és Melillából. Szeptemberben Magyarország alakított ki tranzitzónákat Szerbiával közös határán, hogy kétes biztosítékok mellett, gyorsított eljárásban toloncolhassa vissza a menedékkérőket Szerbia területére.

Újabb próbálkozásként arra, hogy a menekülteket és migránsokat Európán kívül tudják, az EU és tagországai egyre gyakrabban fordulnak harmadik országok felé, hogy azok játsszák el Európa kapuőreinek szerepét.

Európa kapuinak őrzői

Legújabban egy EU–Törökország közös akcióterv van terítéken, amelynek értelmében Törökország feladata lenne, hogy „megakadályozza az irreguláris migrációt”. Az egyezség szemet hunyna a menekülteket és migránsokat Törökországban érő jogsértések fölött. Az elmúlt hónapok során Törökország ügyvéd biztosítása nélkül börtönzött be az országban feltartóztatott migránsokat és menedékkérőket, valamint küldött vissza erővel menekülteket Szíriába és Irakba is – ez a nemzetközi jog nyilvánvaló megsértése. Számos nem szír menekült öt évnél is tovább kénytelen várni, hogy menedékkérelmét feldolgozzák.

Marokkói határőrök szintén kivették a részüket a spanyol enklávékat körülvevő kerítéseket leküzdeni próbáló emberekkel való rossz bánásmódból, miközben az ország menekültügyi rendszerén eszközölt reformoknak egyelőre semmi eredménye sincsen.

„Az EU-nak nem szabadna a menekültek és migránsok jogait nem tisztelő országokhoz fordulnia, csak hogy azok elvégezzék helyette a piszkos munkát. A szomszédos országokat inkább menekültügyi és befogadó rendszereik fejlesztésében kellene segíteni; nem szabadna úgy tekinteni rájuk, mint akik a menekülteket és migránsokat sújtó következményekre való tekintet nélkül felbérelhetők” – tette hozzá John Dalhuisen.

Javaslatok az EU számára

Az EU képes rá és szükség is lenne rá, hogy a globális menekültügyi válságra reagálva, valamint az Európába már megérkezett százezrek védelmében bevezessen egy sor megvalósítható és gyakoraltias intézkedést.

„A globális menekültügyi válság óriási kihívást jelent az EU számára, de távolról sem fenyegeti a létét. Arra van szükség, hogy az EU ne félelemmel és kerítésekkel reagáljon a kialakult helyzetre, hanem a lehető legteljesebben közvetítse azokat az értékeket, amiket a legbecsesebbnek tart” – hangsúlyozta John Dalhuisen.

Az Amnesty International arra szólítja fel az EU-t és tagországait, hogy:

• teremtsenek biztonságos és legális utakat nagyobb arányú áttelepítés, családegyesítés, valamint humanitárius célból kiadott belépési engedélyek és vízumok kiadása által;
• biztosítsák, hogy a menekültek beléphessenek és menedékhez juthassanak az EU külső szárazföldi határain;
• hagyjanak fel a visszatoloncolásokkal és más emberi jogi jogsértésekkel a határokon, különös tekintettel a lehetséges jogsértések alapos kivizsgálására nemzeti szinten, illetve eljárások kezdeményezésére az Európai Bizottság által olyan esetekben, amikor az EU-s törvények sérülnek;
• jelentősen növeljék meg a befogadhatók számát, illetve a rövidtávú humanitárius segítség arányát az EU külső határain fekvő tagországokban; valamint
• az EU gyorsítsa fel és terjessze ki a menedékkérők áttelepítési programjának kivitelezését.

Kerítések, félelem: Európa törekvése a menekültáradat megfékezésére – az Európa-erődítmény számokban

Közel 60 millió világszerte az otthonaikból konfliktusok, erőszak és üldöztetés miatt elmenekült emberek száma.

Több, mint 19 millió a menekültek száma, azoké, akik hazájukon kívül élnek; 86%-ukat a fejlődő országok látják el, valamint 25%-uk él jelenleg a legfejletlenebb országok valamelyikében.

95% azon szír menekültek aránya, akik valamelyik Szíriával szomszédos országban élnek.

A körülbelül 2,6 millió afgán menekült 95%-a Pakisztánban vagy Iránban él.

1 153 300: a UNHCR becslése szerint ennyi azon menekültek száma, akiket 2016 folyamán át kellene telepíteni valahová.[1]

1,45 millió azon menekültek száma, akiket az Amnesty International szerint a következő két év folyamán világszerte át kellene telepíteni. Mindez azon a feltevésen alapul, miszerint ez idő alatt 26,5%-os növekedésre számíthatunk az áttelepítést igénylő menekültek számában.[2]

Legalább 300 000 áttelepítéshez szükséges és humanitárius befogadásra alkalmas helyet kellene felajánlania az EU tagországainak a következő két évben a legsebezhetőbb helyzetben levő, EU-n kívülről érkező menekültek számára.

Az Európa erődítmény

235 km az Európa erődítményt körbevevő kerítések becsült teljes hossza (a marokkói-spanyol, a török-görög, a török-bolgár, illetve a szerb-magyar határokon).

2015. november 3-ig mintegy 2,2 millió[3] szír menekült érkezett Törökországba az ország 76 milliós lakossága mellé.[4]

1,1 millió[5] volt 2014-ben az EU 28 tagállamában élő menekültek száma, az összlakosság akkor 508 millió fő volt.[6]

Körülbelül 800 000 ember érkezett idén eddig az EU-ba. Ehhez képest 2014-ben egész évben mindössze 280 000 menekült jött.

Az Európába iregguláris módon, tengeri útvonalakon érkező emberek tették ki 2015 első nyolc hónapja során az EU-ba érkező menekültek számának több mint 90%-át.[7]

3440 azoknak a száma, akikről tudni lehet, hogy elvesztek vagy meghaltak a tengeren 2015 első tíz hónapjában. Ehhez képest ez a szám 2014-ben év végéig érte el a 3500-at.

0 azon eljárások száma, amit az Európai Bizottság EU tagállamok ellen indított, amiért azok kitoloncoltak embereket, amivel a kollektív kitoloncolás tilalmának megszegésével az EU törvényeit sértették meg.

Spanyolország

Spanyolország az EU külső határainak védelmére létrehozott alapjából 120 millió eurót költött 2007 és 2010 között. Ebből mintegy 44 milliót eurót költött a SIVE-re, a tengerszorosok és tengerek megfigyelését célzó integrált rendszerre.

Csak 2005-ben majdnem 40 millió eurót költött Spanyolország a kerítések karbantartására és megerősítésére.

2014-ben mindössze 296-an érték el a Kanári-szigeteket, míg 2007-ben ez a szám még 12478 volt. Spanyolország, Maurutánia, illetve Szenegál között létrejött kölcsönös megegyezéseknek, illetve a származási országokkal a migránsok visszaküldését célzó szerződések megkötésének is köszönhető, hogy ez a szám ilyen drámaian csökkent.

Kerítések Marokkó és Spanyolország között

Elhelyezkedés: két kerítés övezi Európa az afrikai kontinenshez tartozó területeit. Ezek alkotják a spanyol enklávékat (Ceuta és Melilla) Marokkótól elválasztó határt.

Év: Az építkezéseket az 1990-es években kezdték meg. 

10,5 km hosszú a Melillát a marokkói Nadortól elválasztó háromrétegű kerítésrendszer és

8,2 km hosszú Ceuta kettős kerítésrendszere