Az idén szeptemberben az ipari termelés volumene az előző év azonos időszakához képest három százalékkal nőtt. A termelés bővüléséhez elsősorban a járműgyártás eladásainak növekedése, valamint az élelmiszeripar jó teljesítménye járult hozzá. Az előző hónapokhoz hasonlóan folytatódott a híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti kereslet csökkenése.

Folyamatosan csökkenek a feldolgozóipar belföldi eladásai,

a  számítógépek, elektronikai, optikai termékek kivitele

A termelés az év kilenc hónapjában 6,2%-kal magasabb volt, mint 2010 azonos időszakában. Az előző év szeptemberéhez mért, munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlannal. A szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított ipari termelési index augusztushoz képest szeptemberben 3,9%-kal emelkedett. Egy évvel ezelőtt a termelésben 11,2, az exportban 13,3%-os volumennövekedést mértünk. A hazai eladások 2010 októbere óta egyetlen hónapban sem nőttek.

Az ipari export 2011 kilenc hónapjában 9,1, szeptemberben 4,1%-kal emelkedett 2010 azonos időszakához képest. Az exportértékesítésnek csaknem a felét a feldolgozóipar két alága adta. Szeptemberben a feldolgozóipar több mint negyedét képviselő járműgyártás kivitele 7,4%-kal bővült. Ezzel szemben a másik meghatározó alág, a feldolgozóipar exportjának mintegy negyedét adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának exportvolumene 2,4%-kal mérséklődött. Az idén ez már a hatodik hónap, amikor az utóbbi alág exportértékesítésében csökkenést regisztráltunk.

Az ipar belföldi értékesítése január–szeptemberben 5,2, szeptemberben 7%-kal visszaesett 2010 azonos időszakához képest. A feldolgozóipar belföldi eladásai szeptemberben 5,4%-kal maradtak el az egy évvel korábbitól.

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül 2011 szeptemberében a feldolgozóipar termelése 3,5, a csekély súlyú bányászaté 18,1%-kal nőtt. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 6,2%-kal csökkent, elsősorban az előző évinél jóval melegebb időjárás hatására (az Országos Meteorológiai Szolgálat közlése szerint 2011 szeptemberében a 2010. szeptemberi átlagos középhőmérsékletnél 6,3°C-kal magasabbat mértek).

2011 szeptemberében a feldolgozóipar tizenhárom alága közül nyolcban regisztráltunk termelésbővülést. A feldolgozó-ipari termelés ötödét képviselő járműgyártás termelése 12%-kal emelkedett, a magas bázis ellenére is. Az alág mind a hazai, mind a külpiaci eladásait bővíteni tudta. A második legnagyobb súlyú alág, a feldolgozóipar ötödét adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 7,3%-kal csökkent, elsősorban a híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti exportkereslet mérséklődése miatt. A harmadik legnagyobb alág, a feldolgozó-ipari termelés több mint kilencedét kitevő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 7,7%-kal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában, ami az előző évinél nagyobb volumenű és jobb minőségű mezőgazdasági terméssel is összefügg.

Átlag felettti volumenbővülést regisztráltunk még a közepes súlyú fémalapanyag és fémfeldolgozási termék (6,1%), valamint a gumi-, műanyag és nem fém ásványi termék gyártásában (3,9%) is. A növekedési ütem gyorsulása figyelhető meg a kisebb súlyú gyógyszergyártásban, az alág termelése kiugróan, 34,2%-kal nőtt. Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 17%-kal a villamos berendezés gyártása maradt el az egy évvel korábbitól.

2011 szeptemberében a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 7,7%-kal nőtt 2010 azonos hónapjához mérten. Az új exportrendelések 9,7%-kal emelkedtek, ezzel szemben az új belföldi rendelések 4,9%-kal visszaestek. Az összes rendelésállomány 14,2%-kal haladta meg az esztendővel azelőttit.

2011 kilenc hónapjában az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 1,7%-os bővülése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében – a 2010. január–szeptemberi 2,7%-os létszámcsökkenés után – 4,2%-os létszámnövekedés mellett következett be.

2010 azonos időszakához képest az ipari termelés 2011 kilenc hónapjában Magyarország minden régiójában nőtt. A legnagyobb mértékű volumenbővülés Észak-Magyarországon (12,4%), a legkisebb a Közép-Dunántúlon (1,9%) figyelhető meg.