Baranyai barangolás – a várak és gyógyfürdők hazájában

Ha azt mondod, Pécs, azt mondom, Zsolnay. A világ egyik legtehetségesebb és legsikeresebb porcelángyár-alapító volt Zsolnay Vilmos, akinek nevét ma a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed őrzi. A negyed a gyönyörűséges porcelángyűjteményeken és galériákon túl egyben nagyon szép park és kirándulóhely is. Egyre bővül és fejlődik, gazdag, interaktív programokkal, valamint látvány-manufaktúrával szolgál kicsinek és nagynak, a különféle érdeklődési körű látogatónak egyaránt. Évente százezrek érkeznek ide – helyből, külföldről. (Képek: Okolicsányi Zoltán)

A Gyugyi-gyűjtemény a leghíresebb. Kétségkívül páratlan műremekeket tár a látogatók elé, különösen a szecessziós porcelánok szépségesek, de nekem a rózsaszín gyűjtemény a legkedvesebb: ennek az elbájoló romantikus színnek megannyi árnyalata fellelhető ezeken a régi tárgyakon.

A negyed ma számos országos hírű kulturális rendezvénynek ad otthont. Bár az m21 Galéria általában a kortárs képzőművészet bázisa, az idén a világhírű magyar festőzseni kiállításának ad otthont fél éven át: a legnagyobb és legátfogóbb magánkézben lévő Munkácsy-gyűjtemény november 10-ig tekinthető meg.

Szépséges Zsolnayk.

A Zsolnay Örökségkezelő NKft. (ZsÖK) ezzel a tárlattal tiszteleg a 175 éve született festőóriás előtt. A kiállított gyűjtemény Pákh Imre magyar–amerikai műgyűjtő kollekciójának része. Vitathatatlanul ez a legnagyobb anyagi értéket képviselő Munkácsy-magángyűjtemény, egyben a legátfogóbb is, ugyanis a festőzseni életművének valamennyi szakaszából őriz festményeket. Szerepel köztük az Ásító inas (1896), amely a legismertebb magyar festmények egyike, reprezentálva Munkácsy korai periódusát. De láthatók a bibliai témájú művek és a késői tájképek is.

A kiállításon Munkácsy festményei, egy sor rajza, tanulmánya, vázlatai és az életét dokumentáló fotóanyag is szerepelnek, összesen 58 mű és mintegy 20 fotó. Külön színfolt a kiállításban más ismert művészek – például Rippl-Rónai József, Hans Temple, Halmi Artúr, Pásztor János – által készített művek csoportja. A tárlat különlegességét az adja, hogy három kép most először látható.

Ha Pécs, akkor dzsámi, székesegyház és Cella Septichora (felső kép) is – valamennyi kihagyhatatlan látnivalója a baranyai megyeszékhelynek. Egyre sokrétűbb programcsokrot nyújt és számos látnivalóval, élménnyel szolgál a pécsi püspökség, továbbá profi honlappal és prospektussal. Hozzájuk tartozik a Magtár Látogatóközpont, a püspöki palota, a székesegyház, a dóm-kőtár, a zarándokház, a kincstár és a dzsámi is.

A magtár (felső kép) külön fejezetet érdemel. A 18. században épült gazdasági épület a mindenkori püspöki rezidenciához tartozott és az uradalom fő pincéjeként volt ismert. Napjainkban egy többszintes borospince fölött emelkedik a látogatóközpont, amely egyben turisztikai információs pont, konferenciák, közösségi események, művészeti bemutatók helyszíne. Egyben helyet ad egy kiváló kávézónak, ahol finom harapnivalókkal is szolgálnak a kedves hölgyek. Dicsérendő figyelmesség – egyben jó marketingötlet –, hogy minden belépőjegy tartalmaz egy-egy féláru kedvezményt kávé vagy ásványvíz fogyasztása esetén.

A pécsi székesegyház.

A kincstárat évszázadokig csak az avatott szemek láthatták. Kivételes műalkotásokat gyűjt egybe ez a képzőművészeti válogatás: festményeket, grafikákat, metszeteket, szobrokat, ötvöstárgyakat és numizmatikai emlékeket.

A Máriagyűdi Kegyhely.

Népszerű program a püspökibor-kóstoló. Már az 1700-as évek elején is folyt bortermelés a pécsi püspökség területén. A jelenlegi borokat az egyházmegyei borvidékekre jellemző szőlőfajtákból, versenyen választják ki. A borok a Magtár Látogatóközpontban megvásárolhatók, számos ízléses ajándéktárgy mellett. Jelentkezni lehet csoportosan három vagy öt tételes borkóstolóra, amelyet kiválóan felkészült szakértő mutat be a 18. századi ódon hangulatú pincében.

A Máriagyűdi Kegyhely is a püspökséghez tartozik. Elegáns, nagyvonalú és ápolt a környék és a település, a templom is gyönyörűen rendben tartott, virágokkal díszített – elvégre híres zarándokhelyen vagyunk. A gazdag múltú kegyhely nemrég újult meg pályázati pénzből, hogy méltó módon fogadhassa a nagyszámú látogatót.  A Tenkes lábánál, lévő festői környezetben magasodó templomot évente százezren keresik fel.

Az ország talán leghangulatosabb Tourinform-irodája a pécsi. 

A mediterrán hangulatú, fiatalos pécsi belváros mindig jó kedvre derít. A nyüzsgő Király utca a még megmaradt kis boltokkal, a színházzal. Meg az egykor előkelő és fényes Palatinus szállóval, amelyből ideje lenne egy csodás, ötcsillagos hotelt varázsolni, hiszen az adottságai kiválóak. A mostaninál jobb sorsra érdemes, valamikori Nádor kávézóval együtt újra attrakció lehetne. Amint Páva Zsolt polgármestertől megtudtam, valóban ráférne a városra néhány magasabb szintű, reprezentációs célra is alkalmas szálloda, hiszen a megye látnivalói sokrétűek, közel a déli határ, számos a történelmi emlék, és évről-évre több a turista érkezik a mediterrán hangulatú városba. Itt található a múlt század harmincas éveiben modern luxusszállodának számított Hotel Kikelet, ahol a forgatókönyv szerint Páger Antal és Tőkés Anna, valamint Turay Ida és Kabos Gyula szeretett egymásba, ma egy magánklinikának ad otthont.

Mindeme turista-attrakciók gondozója a pécsi Tourinform iroda, munkatársai tematikus sétákat szerveznek, koncertjegy- és Magyar Turizmus-kártya értékesítéssel foglalkoznak – mondta el Máltesics Norbert, az iroda vezetője. Az idegenforgalmi „zarándokhely” évente mintegy 80 ezer vendéggel foglalkozik, miáltal egyike az ország öt, legforgalmasabb Tourinform-irodájának. Háromötöd részt belföldiek nyitnak be az irodába. A külföldiek elsősorban Német-, Francia-, Olaszországból, Nagy-Britanniából és Hollandiából érkeznek. Szép számmal érkeznek amerikai csoportok, és persze a környező országokból – Horvátországból, Szerbiából, Szlovéniából – is.

A Tourinform irodában nemcsak turisztikai információt kínálnak: a hangulatos „I Love Pécs” kávézóban (felső kép) olasz kávé- és teakülönlegességek, sütemények kóstolhatók – megfizethető áron. Jó szívvel említendő, hogy az ajándékválaszték is kitűnő, egyedi. Kiválóak a helyi kisiparos kekszei, csokoládéi, szépek a Vasarely-ékszerek, a márkás Zsolnay-tárgyak.

Ha Baranya, akkor vár és gyógyvíz. Jóformán nincs olyan népes település ezen a tájon, ahol ne harcoltak volna kitartóan a törökök ellen a magyarok, ne hagytak volna az utókorra legendákat és történelmi rejtélyeket, és nincs olyan hely sem, ahol ne mártózhatnánk meg egy jót gyógyító forrásvízben.

Harkány régtől keresett és nagyszerű fürdőváros, nemrég lehetőséget kapott a fejlődésre-fejlesztésre is. Jó háromezer millió forintból kezdődhetnek az idegenforgalmat, a gyógyturizmust serkentő beruházások. A pénzt elsősorban medencecsarnok építésére és egy gyermek vízi birodalom megteremtésére fordítják.

Néhány évvel ezelőtt látványos megújulás, bővítés ment végbe a Harkányi Termál Rehabilitációs Centrumban, amely a gyógyvízre alapozva, jó fél évszázad óta enyhíti a különféle betegségek tüneteit. Négy éve adták át a pikkelysömör-centrumot: 45 szobás épületszárnnyal bővült a létesítmény. Az új épületben az elhelyezés szállodai színvonalú, tornatermek, masszázsra szolgáló és elektroterápiás helyiségek, tangentor-kádak és galván-kezelő kínál gyógyító enyhet a már-már népbetegség ellen. Közvetlen átjáró vezet a medencecsarnokba és a súlyfürdőbe – mutatja dr. Péter Iván Antal főigazgató bőrgyógyász.

A harkányi psoriasis (pikkelysömör)-kezelés hatásossága különösen figyelemreméltó, a helyiek szakértelme nemzetközi hírű, sok páciens érkezik külföldről. A harkányi gyógyvíz kedvező hatásának köszönhetően, két-háromhetes kezeléssel látványos javulás érhető el.

Országos hírű az ugyancsak harkányi kardiológiai rehabilitáció is: a súlyos kockázattól fenyegetett betegek, műtét után lábadozók számára kínálnak szívműködést javító programot – kardiológus felügyeletével.

A képen Szigetvár főtere,

Ha Szigetvár, akkor Zrínyi és Szulejmán párbaja: 1561-ben Zrínyi Miklós várkapitányra hárult a Buda és Nándorfehérvár közti hadi és kereskedelmi út védelme, az életfontosságú délvidéki végvár megtartása. Néhány évnyi nyugalmas időszakot követően 1566-ban zajlott le – a védők hősiessége ellenére – a vereséggel végződött szigetvári ütközet. I. Szulejmán szultán ötvenezres sereggel vette ostrom alá 1566 nyár végén Szigetvár várát, amelyet Zrínyi Miklós mintegy 2500 katonával védett, 34 napig állt ellen az oszmán túlerőnek.

Bal oldalt: egykori katonai viselet; dr. Pap Norbert tanszékvezető egyetemi tanár (jobb oldalt).

A történelemkönyvekből csaknem mindenki tudja: 1566. szeptember 7-én, amikor már a belső vár is lángokban állt, Zrínyi és még harcképes 300 katonája kitörést kísérelt meg („Zrínyi kirohanása”), de a várkapuban valamennyien hősi halált haltak. A vár bevétele után a törökök azonnal megkezdték az erőd és a település újjáépítését. Számos középületet emeltek a városban, közülük jó néhány nagy becsben álló, oszmán-török építészeti alkotás: a Szulejmán szultán és Ali pasa dzsámi, valamint a Török ház kisebb-nagyobb mértékben átalakítva napjainkig fennmaradt.

Napjainkban a szigetvári vár nagyon szépen parkosított épületegyüttes, ahol érdemes megtekinteni a Zrínyiek öröksége című tárlatot. Izgalmas és látványos produkciót, egy 16. századi magyar katonai viselet- és fegyverbemutatót láthattunk itt a vár hagyományőrzőinek előadásában. Sajátos hangulatot kínál a várban eltöltött este. Korhű vacsorát kínálnak, az akkori, húsban gazdag konyha remekeit – nagyszerű mai borral. Elvégre közel vagyunk Villányhoz, illik, hogy jóféle legyen a szőlő leve, amint azt a Hóbor-pincészet kínálata bizonyította is.

Szigetvári várfalrészlet.

Ami Szulejmánt illeti, nemcsak a 21. századi török szappanoperában vannak feltáratlan titkai; napjainkra is hagyott számos, nyitott rejtélyt, munkát adva a régészeknek. A Szigetvárhoz tartozó turbéki ásatások meglepő módon egy magánkert végében zajlanak, ahol éppen érik a cseresznye és nyílik a pünkösdi rózsa. Bár pár éve az állam kisajátította ezt a területet, virul a hajdani tulajdonos kiskertje. Dr. Pap Norbert tanszékvezető egyetemi tanár lebilincselően magyarázta el, hol tartanak most a kutatások.

A szigetvári óratorony.

Szigetvár-turbéki ásatás.

Szigetvári fegyverbemutató (részlet).

A siklósi vár hazánk egyik legrégebbi és legépebben megmaradt erődítménye, amely koronaként díszíti a villányi borvidék nyugati felén elterülő történelmi kisváros dombját. Látogatásunkkor csupa lelkes, városáért rajongó hölggyel találkozunk, szeretettel végzi a munkáját, hogy szórakoztató-oktató, maradandó élménnyé tegye a vendégek ott töltött idejét. A kitűnő süteményekkel büszkélkedő Udvari Sütöde vezetője egyben a létesítmény igazgatója. A bormúzeum, az illatszertár, a játékország, a történelmi játszóház örök élettel telítik a jó néhány száz esztendős épületet.

Siklós legendás vára.

Baranyára érdemes jó néhány napot áldozni, hálás úti cél, gazdag programkínálattal. Célszerű Pécsről indulni, csillagtúraszerűen meglátogatni a környék kisvárosait, fürdőit, amint azt Máltesics Norbert, lelkes úti kalauzunk, is ajánlotta. Rengeteg ezen a vidéken a magyarok számára is felfedezetlen látnivaló.