A Bárka ugyanis olyan kéthavi megjelenésű irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat (papír alapú és online változatban), amelynek kiadója egykor a megyei könyvtár volt, öt éve pedig a békéscsabai Jókai Színház, melyben a szerkesztőség is helyet kapott.
Mint az est házigazdája: Elek Tibor irodalomtörténész, főszerkesztő elmondta, a lapra jellemző, hogy a legkülönbözőbb irodalmi és esztétikai ízlésvilág képviselőinek szövegeit közlik. A Bárka olyan ablak a kortárs magyar irodalomra, amely „… nyitott, befogadókész minden érték iránt, tekintet nélkül a korra, nemre, származásra és lakhelyre, az uralkodó és háttérbe szorított kánonokhoz, a különböző művészeti irányzatokhoz, csoportokhoz való tartozásra.” Tudatos kánontörésre törekszik, amelynek eredménye egyfajta „termékeny eklektika” a regionalitás és az egyetemesség, a minőség- és értékelvű szemlélet- és gondolkodásmód keretei között. Tehát 15 éve nagy hangsúlyt kap a régió, nagy teret szentelnek a határokon túli magyar irodalomnak, és a fiatal íróknak is rendszeresen teret adnak. Például a legfrissebb számot a 26 éves helyi költő, Csillag Tamás versei nyitják, ezzel is reá irányítva a szélesebb figyelmet, a határon túlról megtalálhatók Markó Béla, Ungvári László Zsolt versei, Sigmond István prózája, és a megyét is számosan képviselik.
A szerkesztőtársak, Farkas Wellmann Éva ésKiss Lászlóiskiemeltek alkotókat a lapszámból, az olvasó figyelmébe ajánlva őket, ígyMárton László,KissJudit Ágnes, Pollágh Péter neve hangzott el, majd verseket választottak felolvasásra. A szerkesztés szeret egy-egy számot bizonyos témaköröket belső erővonalak mentén egymással rímeltetve összeállítani, így ebben a számban a tematikus csomópont a haza fogalma. Az erős szépirodalmi rovat után a Műhely című tanulmányrovatban négy írás is összekapcsolódik egy tavaly őszi konferencia előadásaiból; ugyanitt két írás a lapszámot illusztráló Finta Edit munkásságával foglalkozik. A Figyelő című kritikai rovat is hagyományosan erős, és van kritika a Színház és a Papírhajó rovatokban is.
A folyóirat nyomtatott és online változata szépen kiegészítik egymást, az utóbbi természetesen frissebb tud lenni, pl. a Deszka 2013 már az esemény után egy nappal olvasható az eseményről, amit majd írásban bővebb változat fog követni. De hogy mi mindent tartalmaz ez a internetes változat, arról a www.barkaonline.hu oldalon a Bárka iránt érdeklődő olvasóink is tájékozódhatnak.
Az esten nagy sikert arattak szemelvényversek, különösen a költő előadásábanKiss Ottó„apa” versei, amelyeket kislánya nézőpontjából írt. Darvas Ferenc arról beszélt, mennyire fontos, hogy a lap a békéscsabai és gyulai színházi évadokról és fesztiválokról rendszeresen közöl írásokat, de mára már az országos színházi fesztiválokat és kortárs magyar darabok előadásait is értékelik, továbbá a megjelenő színházi könyveket.
A Bárka-est végén Tege Antal színművész, rendező a Jókai Színházról beszélt, így a gyorsasági drámaíró versenyről, amit idén március 22–25. között rendeznek, vagy nyáron a Gyulai Várszínházban sorra kerülő irodalmi humorfesztiválról. A színház az utóbbi időben tematikus évadokat rendez, így volt kortárs magyar dráma évad, aztán egy közép-európai szomszédolás, de volt klasszikus évad is, most pedig a diákokhoz és fiatalokhoz szólnak a darabok, részben kötelező olvasmányokhoz kapcsolódva, de egyórás mesékkel gondolnak a kicsinyekre is.
De az ifjúsághoz egy különös új kortárs bemutató is kötődi, az izlandi Árni Ibsen: Mennyország című skizofrén vígjátéka. Hat 30 év körüli fiatalember (3 férfi, 3 nő) mesél az első szexuális élményéről, mintegy tükröt tartva az egyéniségtorzító, értékromboló folyamatoknak, amiknek a néző tizenévesek még ki vannak téve. A darab érdekessége az is, hogy egy hétvégi ház szobájában, illetve a ház előtt egyszerre zajlik az előadás két közönség előtt, akik a szünetben helyet cserélnek, hogy megnézzék a másik felvonást is. A színész ugyanis, mikor az egyik színből kilép, azonnal a másik színben, tehát a darab másik felvonásában találja magát. A különös dramaturgia a nézőnek ugyanazt az előadást de más élményt jelent az idők felcserélésével, mert ki-ki más sorrendben látja az ok-okozati összefüggéseket. Tehát a „hasadás” a fiatalok kapcsolatában és a színházban magában is bekövetkezik. A sikeres bemutatkozás végén Kara Tünde színművész ebből az előadásból adott elő egy monológot.
Végezetül országosan is kellemes olvasást a Bárka folyóirat régi és új olvasóinak és kellemes szórakozást a színház nézőinek.