Ilyen körülmények között egyre előkelőbb helyet foglal el a baromfihús és a tojás a táplálékok között. Népesedési előrejelzések szerint a Földön ötven év múlva mintegy kilencmilliárdnyian élünk majd, s a következő 35 évben annyi élelmiszert kell termelnünk, mint az elmúlt nyolcezer évben együttvéve.
Mint a mai tanácskozáson elhangzott, a magyar mezőgazdaság kilátásai kedvezőek, tavaly 12,6 százalékos növekedést ért el az ágazat, és számottevő a kivitelből származó bevétel, bár az oroszországi szankciók miatt némi visszaesés tapasztalható. Érdekes adalék, hogy az agráriumban is megjelent a közmunka, az erre kiadott mintegy 11 milliárd forint ellenére hatékonynak mondható a termelés. Ami konkrétan a baromfiágazatot illeti: ez száz százalékban magyar tulajdonban van, és a hazai baromfiszektor helyzete kedvezőnek mondható – hangzott el a tanácskozáson. Ám könnyen lehet, hogy erről hamarosan múlt időben kell szólnunk. A sertéshús fogyasztói árának tervezett radikális csökkentése ugyanis versenyhátrányt idézhet elő. Megfontolandó – érveltek az előadók – az áfa-csökkentés kiterjesztése a baromfihúsra is, ami segítené a feketegazdaság és az illegális kereskedelem visszaszorítását.
Európai összevetésben a szárnyasok fogyasztása kiugróan magas nálunk, amiben nemcsak a baromfihús árának (jelenlegi) viszonylagos olcsósága játszik szerepet. Mind többen ismerik föl a tudatos táplálkozás fontosságát, illetve a vörös húsok túlzott fogyasztásának egészségügyi kockázatait.
A baromfihús előállítása néhány évtized alatt nagyságrendekkel lett olcsóbb – köszönhetően a technológiai újításoknak. Ugyanakkor meg kell felelni az uniós állatjóléti előírásoknak, amelyek tetemes terheket rónak a gazdákra. Sokat fejlődött közben az állategészségügyi és élelmiszer-minőségi ellenőrzések színvonala is. Ennek ellenére – miként erre egy felmérés is rávilágított – sokan ódzkodnak a nagyüzemi baromfitartástól. Negatív vélemények hangzottak el azzal kapcsolatban is, hogy az ilyen csirkék húsa „vizes, tápos”.
Az európai baromfiágazat számára kihívás a külső behozatalból származó hatalmas, kereskedelmi tételek is. Bár az effajta import vámköteles, a dömpingárak még így is leszorítják a jövedelmezőséget.
A problémák ellenére a szektorban dolgozók biztosak benne, hogy „fényes jövő” vár a baromfitenyésztőkre és -feldolgozókra. Elvégre még a vegetáriánusok közül is jó néhányan hajlandóak – ha csak időlegesen is – csirkefalatokat fogyasztani, és a baromfihús fogyasztását egyik vallás sem tiltja.
A baromfiszektor szerepe Magyarországon már ma is meghatározó, hiszen – 35 kilogrammos egy személyre jutó éves mennyiséggel – a hazai lakosság e húsféleségből fogyasztja a legtöbbet, az ágazat pedig több mint 60 ezer embernek ad munkát és megélhetést. A hazai, üzemszerűen egy év alatt meghizlalt élőbaromfi mennyisége meghaladja a 600 ezer tonnát, amely mintegy 450 ezer tonna vágott súlynak felel meg. Magyarország önellátottsági szintje baromfihúsokból 141 százalékos, így az ágazat exportja is számottevő. A világ baromfihús-termelése 1970 óta csaknem meghatszorozódott, így a legdinamikusabban nőtt az állati termékek közül.
A Baromfi Termék Tanács néhány éve több nemzetközi szervezetnél is kezdeményezte, hogy nyilvánítsák május 10-ét baromfi-világnappá. A hétvégén a Budai Várban a kenyér- és péksütemény-fesztiválon a baromfiágazat reprezentatív vállalkozásai a nagyközönségnek is bemutatják tevékenységüket.