„A szörnyűségek tárháza” – az orvostanhallgatók egymás között csak ezzel a névvel illetik azt a mintegy 50 ezer preparátumból és csontvázból álló, 1796-ban alapított gyűjteményt, amely ma az egykori elmegyógyintézetben, a Narrenturmban (bolondok tornya) látható. Hamarosan az épület és a gyűjtemény is megújulhat.
A Bécsi Egyetemhez tartozó, kora klasszicista épületet 1784-ben emelték, hogy a világ első olyan kórháza kaphasson benne helyet, amely kizárólag pszichiátriai betegekkel foglalkozik. A 139 cellából álló, ötemeletes, kör alakú Narrenturmot az 1860-as évekig használták elmegyógyintézetként, majd nővérszállóvá alakították át, és szolgálati lakásokat is berendeztek benne orvosok számára. A műemlékvédelem alatt álló épület 1971 óta a világ legnagyobb patológiai-anatómiai gyűjteményének ad otthont, amelynek darabjain a ma ismert összes betegséget tanulmányozni lehet – néha a legextrémebb formában. A gyűjtemény működtetését 2012-ben vette át a Bécsi Természettudományi Múzeum.
Az építészeti gyöngyszem folyamatos működés mellett, több fázisban szépül meg: az első körben a belső homlokzatot és a nyílászárókat újítják fel, valamint újjáépítik a vizesblokkokat. Az 1,6 millió eurós beruházást az Osztrák Kulturális Minisztérium finanszírozza. A külső homlokzat a tervek szerint jövőre, a főváros anyagi hozzájárulásával újulhat meg. A munkák során újra használhatóvá teszik a történelmi jelentőségű szellőzőrendszert és tanulmányozzák a világ egyik legrégebbi villámhárító rendszerét, amely ezen az épületen található.
A következő években nemcsak az épület, de várhatóan a gyűjtemény is megújul majd, hogy a lehető legszélesebb közönséggel ismertessék meg. A különleges múzeum tavaly 24 ezer látogatót vonzott.
