Bennünket (is) fenyegetnek a brit kiválás következményei – a magyar kivitel látja kárát

Most az a kérdés, hogy átszakadt-e a gát. A francia és a holland Európa-ellenes vezetők máris referendumot követelnek. A közösségi terv mindig is az elitek programja volt, de ez addig nem számított, amíg hozta a gazdasági és társadalmi sikereket. Ám a közvélemény jelenleg nagyon nem bízik a több Európában. Szélsőjobbos vezetők felszították a nyugtalanságot, valamint a nacionalizmust, amikor kirohantak a bevándorlók és Brüsszel ellen. Egy kutató azt mondja, a helyzet roppant nehéz, mert most nem lehet előremenni, visszalépni nem akarnak, a státusz quo viszont fenntarthatatlan.

Franciaországban meredeken emelkedik a szélsőjobb népszerűsége, a németeknél jól szerepelt a bevándorlás-ellenes AfD. A magyar és a lengyel vezetők ellenségesek a migránsokkal szemben, bírálóik szerint aláássák a fékeket és ellensúlyokat. Az unió nemigen tud lépni, mert megbénítja a közelgő francia és német választás. Egyik ország sem szeretne nagyot dobni az összefogás ügyében, nehogy emiatt elpáholják a szavazóurnáknál. Vagyis: senki sem akarja vállalni Európa irányítását, ugyanakkor a tömegek elutasítják a politikát.

A Yale Egyetem üzleti iskolájának egyik professzora szerint a brit kiválás még jól is elsülhet a világ számára, csak sok idő és rengeteg kormányzati erőfeszítés kell hozzá, minden jelenlegi, apokaliptikus vízió ellenére – olvasható a Time-ban. Az tény, hogy a döntés táplálhatja a nacionalizmust, az idegengyűlöletet és az elitellenes lázadást, ezek a jelenségek már erősen megmutatkoznak a franciáknál, németeknél, hollandoknál, magyaroknál és lengyeleknél. De alakulhat még kedvezően, csak a politikusoknak távolabbra kell tekinteniük, mert nem lehet gyors megoldásokat találni, ám van kiút.

Azonkívül el kell ismerni, hogy foglalkozni kell a globalizáció okozta bajokkal, ideértve a gazdasági gondokat és a bevándorlást. Ezek mind világméretű problémák, ennélfogva a válasznak is globálisnak kell lennie. El kell ismerni, hogy mindent egybevéve a globalizáció jó dolog és nem fog leállni, bármilyen hatástalan vagy retrográd lesz az egyes országok politikája. De most hozzá kell látni a negatív következmények felszámolásához, kezelni kell azokat a gondokat, amelyeket a brit népszavazás felszínre hozott.

Ian Bremmer, az Eurasia Csoport vezetője úgy értékeli, hogy a brit referendum valójában az egész politikai elit elleni szavazásnak számít – írja a Time. A populista pártok mindenütt, így Magyarországon és Lengyelországban is nagy élvezettel verik ez ügyben a tamtamot.  Ugyanakkor a közelgő választások miatt a német és a francia vezetés egyértelművé akarja tenni a lakosság számára, hogy a kilépésnek súlyos ára van. Ám nagy dilemma, hogy a politika és a gazdaság irányítói megértették-e: egyre többen akarnak a változást. Nem tudható ugyanakkor, hogy eleget lehet-e tenni ezeknek a követeléseknek úgy, hogy közben nem okozzanak jóvátehetetlen károkat a politikának és a gazdaságnak?

Szakértők úgy látják, hogy a feltörekvő piac szereplői közül közép- és hosszútávon leginkább a közép-kelet-európai államokat fenyegetik a brit kiválás következményei – írja a Financial Times. A magyarok, csehek, szlovákok esetében a brit kivitel tavaly az összexport 3–5 %-ára rúgott, és ha ez kiesik, az bizony fájdalmas lesz. Peter Attard Montalto a Nomurától úgy gondolja, hogy a legjobban Csehország érzi majd a kedvezőtlen hatásokat, utána Magyarországon jön, nálunk fél százalékkal csökkenhet a GDP a brit referendum folyományaként. Azonkívül a lengyelek után a magyarok kapják a legtöbb támogatást a brit befizetésekből. Ez évente 385 millió dollár.

A Renaissance Capital fő közgazdásza ugyanakkor a budapesti és a varsói politikai kockázatokra hívja fel a figyelmet. A két kormány ugyanis bevándorlás-ellenes és időről időre összecsap az unióval. Csakhogy az EU-t most lefoglalja a Brexit, ezért valószínűleg nemigen tudja visszafogni a magyar és a lengyel populista gesztusokat. Márpedig ez árt a piacnak. Egy másik alapkezelő úgy gondolja, hogy voltaképpen a veszély főként az, hogy pl. Magyarországon megerősödnek, illetve felbátorodnak a populisták.  

A Brexit dominóhatásától tart a német pénzügyminisztérium – jelenti a Die Welt. A tárcánál kidolgozott elemzés attól fél, hogy a franciák, osztrákok, finnek, hollandok és a magyarok követik a brit példát, ám ha ez valóban bekövetkezik, akkor az nagyban függ majd attól, miként jár el az unió a kilépési tárgyalások során az Egyesült Királysággal szemben. Azaz példát statuál-e, hogy ezzel visszatartson más államokat a kilépéstől, vagy pedig őrizze meg a szoros szálakat, ily módon mérsékelve a kedvezőtlen gazdasági következményeket. Ez arra is jó lenne, hogy mégiscsak meggyőzze a briteket az egyesült Európa előnyeiről.

A német kormányon belül szintén ez a két irányzat csap össze. A kemény álláspontot főleg az uniópártok képviselik, abból kiindulva, hogy különben más államok is referendummal fenyegetőznének, hogy engedményeket csikarjanak ki maguknak. Az azonban az EU végét jelentené.

Ezzel szemben a szociáldemokraták úgy vélik, hogy túl nagy a gazdasági tét, épp ezért felesleges ekkora megpróbáltatásnak kitenni a földrészt. Az értékelés különben biztosra veszi, hogy nehéz tárgyalások jönnek, a cél az, hogy a szigetország társult partner legyen.

Ugyanakkor arról is vita van a koalíción belül, hogy mi legyen az EU-val. Az SPD azt szorgalmazza, hogy megingás nélkül további kell menni a mélyebb integráció felé, mert nem szabad átengedni a terepet az unió ellenfeleinek. A CDU–CSU ehhez képest mérsékletre int, mondván, hogy a több Európával csak újabb népszavazásokat provokálnak és az olyan pártokat erősítik, mint a Front National vagy az AfD. A német pénzügy úgy kalkulál, hogy Berlin ezután kénytelen lesz évi 3 milliárd euróval többet fizetni a brüsszeli kasszának, miután kiesnek a britek.

Inkább politikai számítást lát, semmint szemléletváltást vél fölfedezni a Die Zeit abban, hogy a végén Orbán Viktor már a brit bennmaradás mellett korteskedett. Nagy-Britannia ugyanis fontos kereskedelmi partner, és ez a magyarokat arra ösztökélte, hogy a tagság megőrzése felé próbálják terelni Londont. A gazdasági érdekek magyarázzák azt is, hogy az Orbán-kormány nem szeretné elhagyni az uniót. Célja inkább az EU átalakítása, amire jó esélyt lát a jobboldali pártok megerősödésével.

Közép-Európa az új helyzetben nagyobb befolyást remél az EU-n belül, eközben Budapest és Prága identitásváltást sürget az uniótól, de fél Merkeltől – állapítja meg az osztrák Die Presse. Orbán a pénteki rádióbeszédben leginkább a kancellár asszony menekültpolitikáját okolta a britek távozásáért. Egyik tanácsadója ugyanakkor kemény őszre számít, mert Németország – az angol ellensúly nélkül – az eddiginél határozottabban léphet fel az unió bírálóival szemben. A másik aggály, hogy maradhat-e a szigetországban az ott dolgozó több százezer magyar?

Pröhle Gergely nem gondolja, hogy ezután nehezebb lesz a németekkel. A humán tárca európai ügyekért felelős államtitkára abban bízik, hogy Brüsszel ellép az egyre mélyebb integrációtól és inkább az Orbán-féle több nemzetállamhoz közelít. Egy magas rangú német bennfentes pedig arról beszélt, hogy ha a visegrádi négyek összefognak a térség többi államával, akkor jobban bele tudnak szólni abba, milyen legyen a Nagy-Britannia után EU.

Merkel ugyanakkor figyelmeztetett, hogy nem lenne jó, ha alcsoportok jönnének létre a 27-ken belül, ám Orbán éceszgébere azt tanácsolja a németeknek, hogy tisztelettel viszonyuljanak a V-4-ekhez.