Bíró Mihály 1886-ban született Budapesten, és már fiatalon elkötelezte magát a szociáldemokrata világszemlélet mellett. Számos plakátot és illusztrációt tervezett 1910–14 között az akkori szociáldemokrata pártnak és a Népszavának; művei a háború, az elnyomás és a kizsákmányolás ellen szóltak.
Figyelemfelkeltő munkái nyomán Bíró számos felkérést kapott kulturális és kereskedelmi plakátok tervezésére is, és kora egyik legkeresettebb grafikusa lett. Abból az időszakból származik például a Palma kaucsuksarok-plakát is, amelyből számtalan verzió készült.
A grafikus az I. világháború után Bécsbe menekült a Horthy-diktatúra elől. Az osztrák fővárosban bemutatott Horthy-album, amelyben húsz színes litográfián leplezetlenül dokumentálja a rezsim kegyetlenkedéseit, törést hozott az életében. A Horthy-kormány nemcsak hivatalos tiltakozást adott ki a magyar emigránsok beszámolóit vizuálisan összefoglaló album ellen, hanem megkezdte Bíró Mihály üldözését is.
Bíró tervezte 1920-ban a bécsi szociáldemokraták összes választási plakátját – megjelenítve ezzel a párt arculatának alapjait –, és számos plakátot készített a gazdaság és az akkoriban virágzó filmipar számára is. 1928-ban Berlinbe, a kultúra és művészetek akkori fővárosába települt át. 1934-ben a fasizmus elől Csehszlovákiába menekült, ahol megbetegedett és depressziós lett. Később betegsége Párizsban is tovább súlyosbodott, a város felszabadítását a Rothschild Kórházban vészelte át. Végül 1947-ben térhetett vissza Budapestre.
A bécsi iparművészeti múzeumban, a MAK-ban 2011. január 9-ig látható kiállítás középpontjában Bíró Mihály világháború előtti és a két világháború közötti magyar és osztrák politikai történéseket dokumentáló munkái állnak.