A Die Welt német konzervatív napilap is a nacionalisták felszólítására hegyezte ki tudósítását, pontosabban a populisták európai összefogásának szükségességére. Azonban nem maradt ki az ellenzék füttykoncertje sem a cikkből. A Brüsszelt meg kell állítani orbáni üzenete az Alternatíva Németországnak, a német AFD-nek is ismerős, s a lap megjegyzi, utóbbi a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint is bejut a Bundestagba.
A tekintélyes amerikai politikai folyóirat, a Foreign Policy a Geert Wilders-effektusról ír legfrissebb elemzésében, noha az a veszély nem fenyeget, hogy az országot rábíznák a választók. A hazánkra vonatkozó passzust azzal vezeti fel a szerző, James Traub, hogy Wilders még 2007-ben a Koránt az iszlám Mein Kampfjának nevezte és betiltásáért kampányolt, de eközben folyamatosan változott a retorikája, ahogy a helyzet kívánta. Hol balra tolódott, teret adva például az államosításoknak a gazdasági életben. Röviden, épp olyan európai populista lett belőle, mint amilyen Magyarország Orbán Viktora, vagy Franciaország Marine Le Penje. Trump nemzetbiztonsági tanácsadójával, Steve Bannonal – aki a Breitbart Newstól érkezett a Fehér Házba – jó kapcsolatot ápolt, és végig abban reménykedett, találkozik Donald Trumppal. Most kiderült, ez nem jött össze.
Ehhez kapcsolható az amerikai Breitbart News Magyarországra vonatkozó legutóbbi híre is, amely iszerint Marine Le Pen a lengyel Rzeczpospolita újságnak adott interjújában világosan fogalmazott: szövetséget akar kötni Theresa May brit kormányfővel, Orbán Viktorral és a lengyel miniszterelnökkel, hogy az Európai Uniót szétverjék. Ha megválasztják. Orbánnal beszélni akar arról, hogy számára mi nem elfogadható az Európai Unióban, mit nem tud tolerálni. Hasonló megbeszélésre készül Kaczynskival is. Felveti, lehet, hogy sok mindenben nem fognak egyetérteni, de mivel szabad és szuverén országokról van szó, így mindenkinek joga van a saját érdekeit megvédeni. Abban reménykedik Le Pen, hogy a menekültekre vonatkozó kvóta- ügyben egészen biztos egyetértés lesz, hisz ez már most nyilvánvaló Magyarország tekintetében is. Idézik Kovács Zoltán kormányszóvivő twitter-bejegyzését, amely szerint a menekültek jogait az uniós polgárok jogai elé helyezni – teljes őrültség. A lengyel újság megjegyzi, Orbán már jelezte is, hogy 2017 az európai lázadás éve lesz.
Az Európai Emberi Jogi Bíróság verdiktje szerint Magyarország törvénytelenül tartóztatott fel két bangladesi állampolgárt, akinek a kormány köteles fejenként 10 ezer euró kártérítést fizetni, illetve csaknem 10 000 eurót még perköltség gyanánt – erről ír a többi között az U.S News and World Report. A kormány egyelőre nem reagált a Reuters megkeresésére. A per ugyan 2015 szeptemberétől datálható, de a most hozott ítélet azt sejteti, hogy a szerb határ mentén most történtek sem lehetnek következmény nélküliek – erről Pardavi Márta nyilatkozott, aki a két menekültet képviselte Strasbourgban.
A verdikten felbuzdulva kitart az a 94 menekült, aki hétfőn a Békéscsaba melletti menekültközpontban éhségsztrájkba kezdett – erről is beszámol a The New York Times. A beszámoló szerint a tisztviselők akkurátusan ellenőrzik a fogva tartottak állapotát, nehogy végzetes baj legyen.
Magyarország szeme a kazah olaj és gázipari befektetéseken – címmel közölt cikket a két ország bővülő együttműködéséről a New Europe független uniós hetilap. Megtudjuk, az elmúlt 10 évben több mint 200 millió dollár értékben végzett földtani kutatásokat a MOL Kazahsztánban, s a jelek szerint a magyar olajipari vállalatnak ez a legsikeresebb és legkiterjedtebb külföldi kezdeményezése. Erről a kinti nagykövet, Baranyi András adott tájékoztatást.
A kuvaiti király őfelsége, a koronaherceg és a kormányfő is külön levélben gratulált Áder Jánosnak abból az alkalomból, hogy ismét köztársasági elnökké választotta a parlament – erről a Kuvaiti Hírügynökség számolt be. A két ország kapcsolatát barátinak nevezik, és remélik, hogy a gazdasági együttműködés a jövőben még dinamikusabban fejlődik.