A kiigazítatlan adatok alapján a gazdasági teljesítmény – öt negyedéven át tartó  – csökkenése 2010 első negyedévében megállt, és azóta gyorsuló ütemű a növekedés. A 2011. II. negyedévi növekedési ütem azonban elmarad az első negyedévitől, de a növekedés hajtóereje továbbra is elsősorban az ipari termelés, illetve a külkereskedelmi egyenleg maradt.

 Az Európai Unió (EU27) bruttó hazai terméke 2011 II. negyedévében 1,7%-kal bővült az előző év azonos negyedévhez viszonyítva, amely a magyar gazdaságéhoz hasonló mértékű visszaesést jelent az első negyedévhez (+2,4%) képest.

A magyar gazdaság egészét tekintve heterogén az ágazatok II. negyedévi teljesítménye. A mezőgazdaság átlagos teljesítményt mutat, de az előző évi alacsony szinthez képest ez jelentős növekedést (24%) jelent. A mezőgazdaság 0,6%-kal járult hozzá a növekedéshez. A növénytermesztés volumene elsősorban a ka-lászos gabonák tavalyinál kedvezőbb terméseredménye következtében emelkedett, míg az állattenyésztés volumene – a sok éve tartó folyamatokhoz hasonlóan – stagnált. Az ipar hozzáadott értéke 5,6%-kal növekedett, főként a feldolgozóiparban bekövetkezett 6,6%-os bővülés következtében. Az ipari termelés motorja – az elmúlt negyedévekhez képest kisebb mértékű növekedés ellenére – változatlanul az export-orientált vállalatok teljesítménye. A feldolgozó-ipari ágazatok többségében növekedés figyelhető meg.

A legnagyobb mértékű növekedés a csekély súlyú textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártásában volt a kül-piaci értékesítés kedvező alakulásának köszönhetően. A legnagyobb mértékű visszaesés a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában következett be elsősorban a híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti exportkereslet csökkenésének következményeként. Az ipar egészé-ben 1,3 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez. Az építőipar teljesítményének hatodik éve történő visszaesése tovább folytatódott (-10,3%), minden építménycsoport termelése csökkent. A máso-dik negyedév során harmadával kevesebb új lakás épült, mint egy évvel korábban.

A mezőgazdaság, az ipar és az építőipar együttesen 1,5 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez

 

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 0,3%-kal csökkent, így 0,2 százalékponttal mérsé-kelte a GDP változását. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén 0,6%-os, míg a szállítás, raktározás területén 0,5%-os teljesítménybővülés mutatkozott. Utóbbi első negyedévihez képest alacsonyabb növekedési ütemét elsősorban a közúti áruszállítás gyengébb teljesítménye okozta, melyben tükröződik az ipari teljesítmény alakulása. A pénzügyi tevékenység teljesítményének csökkenését a bankok hitelezési aktivitásának mérséklődése okozta. A bankszektorban az újonnan kihelyezett lakossági és vállalati hitelek volumencsökkenését az emelkedő kamatmarzsok tompították. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke 0,4%-kal csökkent. Ezen belül egyedül az egészségügyé nőtt, míg a másik két nemzetgazdasági ág teljesítménye csökkent. A szolgáltatásokon belül legnagyobb mértékben az információ, kommunikáció ág hozzáadott értéke nőtt (1,9%).

A termékadók- és támogatások egyenlege 0,1 százalékponttal járult hozzá a GDP II. negyedévi növekedéséhez.

A GDP felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztásának korábbi negyedévekben tapasztalt csökkenése megállt (2011 második negyedévében 0,1%-kal növekedett). Ez a folyamat döntően annak köszönhető, hogy a háztartások fogyasztási kiadása, ha szerény mértékben is, de emelkedni kezdett (0,4%-kal nőtt). Ezen belül a lakberendezésre, a hírközlésre és a szabadidő és kulturális szolgáltatásokra fordított kiadások volumene kis mértékben emelkedett, míg az élelmiszerek fogyasztása lényegében vál-tozatlan maradt.

Volumencsökkenés mutatkozott a lakásszolgáltatásokra, a közlekedésre és a vendéglátás- és szálláshely-szolgáltatásokra fordított kiadásoknál az előző év azonos időszakához képest.

A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 0,3%-kal lett alacsonyabb. A közösségi fo-gyasztás szerény mértékben növekedett (0,1%).

A végső fogyasztás 0,1%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest 0,1 százalékponttal járulva hozzá a GDP növekedéséhez.

 

 

A bruttó állóeszköz-felhalmozás esetén a visszaesés újra nagymértékű, 8,1%-os, amely folyamat 1,5 százalékponttal mérsékelte a GDP változását. Miközben az építési beruházások jócskán elmaradtak az egy évvel korábbi értékektől, addig a gép- és berendezés-beruházások nőttek, főként a járműgyártás, az élelmiszer valamint az elektronikai iparhoz kapcsolódó egyedi nagyberuházások következményeként. Egyedi nagyberuházások okoztak kétszámjegyű növekedést több kisebb súlyú ágazatban is, mint az egészségügyi, szociális vagy a művészetek, szórakoztatás, szabadidős tevékenységek területén. Mind-emellett a nemzetgazdaság ágainak többségében továbbra is csökkenés jelentkezett. A nagy súlyú ágazatok közül az ingatlanügyletek és a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágakban továbbra is jelentős csökkenés figyelhető meg.

A készletek állománya a II. negyedévben folyó áron 73 milliárd Ft-tal nőtt, míg az előző év azonos idő-szakában 43 milliárd Ft volt a növekedés. A feldolgozóipar több fontos húzóágazatában (pl. gép és járműgyártás, kőolaj-feldolgozás) valamint a kereskedelemben is készletnövekedés mutatkozott. Viszont jelentősen csökkentek a feldolgozóipar híradás-technikai ágazatába és a villamosenergia-, gáz- és gőzellátás ágazatba sorolt vállalatok készletei.

A készletváltozás és statisztikai eltérés együttesen 0,1 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez.

A belföldi felhasználás a II. negyedévben összességében 1,4%-kal csökkent.

 

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában, folyó áron 675 milliárd Ft aktívum keletkezett. Az export és az import volumene immár csak egyszámjegyű növekedést mutatott, az export 8,8%-kal, az import 6,1%-kal növekedett. A külkereskedelmi forgalom pozitív egyenlege 2,8 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Az áruforgalom exportja 8,2%, importja 6,6%-kal nőtt. A gépek, szállítóeszközök (közúti jármű, általános rendeltetésű ipari gépek) és feldolgozott termékek (gyógyszer, gumigyártmány) exportja és importja az átlagnál nagyobb mértékű, míg az élelmiszerek, italok, alkoholtermékek (gabona, gabonakészítmények) és az energiahordozók összességében átlag alatti növekedést mutattak. Az energiahordozók importján belül figyelemre méltó a kőolaj és kőolajtermékek behozatalának kétszámjegyű emelkedése és a természetes és mesterséges gáz behozatalának jelentős csökkenése. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások exportja 11,3%-kal, míg importja 3,3%-kal nőtt.

 

A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2011 II. negyedévében a gazdaság teljesítménye stagnált az előző negyedévhez képest. A mezőgazdaság 9,2%-os növekedést, míg az ipar 0,9%-os, az építőipar 4,9%-os, a szolgáltatások összesen pedig 0,5%-os mérséklődést mutatott. A háztartások fogyasztási ki-adása nem változott. A kormányzattól származó természetbeni juttatások 0,8%-kal csökkentek. A közösségi fogyasztás 0,7%-os, a végső fogyasztás 0,4%-os csökkenést mutatott. Az export 1,0%-kal, míg az import 3,5%-kal csökkent.

 

Az Eurostat gyorsbecslése szerint az Európai Unió bruttó hazai terméke 2011 II. negyedévében 1,7%-kal bővült az előző év azonos negyedévhez viszonyítva. A rendelkezésre álló adatok szerint az EU tagország-ok közel felében az EU átlaga fölötti volt a gazdasági növekedés. Öt tagország, köztük Magyarország az EU átlaga körüli növekedést mutatott, míg Görögországban és Portugáliában csökkent a GDP volumene. A magyar export legfőbb felvevőpiacát jelentő német gazdaság teljesítménye is jelentősen esett (+2,8%) az első negyedévi, történelmi szempontból is kiugró 5%-kos növekedéshez képest.

 

[1] Az előző negyedévvel történő összehasonlítás mindig a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján történik

A bruttó hazai termék volumene az II. negyedévben a szezonális és naptári hatás kiszűrésével 1,2%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.