A MetróGaléria jóvoltából már számtalan kulturális élményben lehetett részünk Budapesten. Magyar zeneszerzők, nagy költők népszerűsítése mellett, a Nyugat folyóirat történetéből okulhattunk a megállók között, de láthattunk képzőművészeti alkotásokat, vagy a sokat vitatott holokauszt-képregény rajzait. A kétszáz felületen elhelyezett tanulságos üzenetek naponta több százezer emberhez jutottak el.
Szeptember 13-tól, péntektől ismét műalkotások váltják föl a bugyuta reklámokat. Mint a híradásokból is tudjuk, az UNESCO kiemelt évfordulói között szerepel a magyar származású, száz éve született Robert Capa életműve előtti főhajtás. Négy évvel ezelőtt egyébként a magyar kormánynak sikerült megvásárolnia a világhírű fotós hagyatékát.
Robert Capát eredetileg Friedmann Endre Ernő néven anyakönyvezték Budapesten 1913 októberében. Érettségi vizsgáját követően Berlinbe költözött, majd zsidó származása miatt Hitler hatalomra jutása után kénytelen volt elmenekülni Németországból. 1936-ban vette föl a Robert Capa nevet párizsi tartózkodása alatt. Franciaországból az Egyesült Államokba emigrált, ahol megkapta az állampolgárságot is. A második világháború alatt haditudósítóként dolgozott – a többi között a normandiai hadjáratban, majd az arab-izraeli háborúban, illetve a franciák indokínai háborújában. Ott érte a halál 1954-ben, amikor egy taposóakna a halálát okozta.
A Magyar Nemzeti Múzeumban hamarosan átfogó tárlat nyílik Capa műveiből: ennek beharangozójaként is fölfogható a Metró Art Galériájának mostani kiállítása. A képeket naponta mintegy 700-800 ezer ember láthatja. Talán nem mindenki tanulmányozza majd elmélyülten a tablókat, de aki igen, annak a látottak maradandó élményt nyújtanak. Ráadásul a magyar-zsidó fotóművész fotói nem igényelnek bonyolult előtanulmányokat. Maga is azt vallotta, hogy „nincs szükség trükkökre, mert az igazság a legjobb kép”. Capa az emberek fényképésze volt, alkotásainak fő „motívuma” az ember – mindenféle beállítás nélkül. Üzenete könnyen befogadható bárki számára, ezért is elegendő néhány percre megállni egy-egy fotó előtt – két metrómegálló között.
A Metró Galéria munkássága igazi hungarikum: tizenöt év alatt a magyar főváros kulturális jellemzőinek elválaszthatatlan részévé vált. Földrészünk más nagyvárosai nem büszkélkedhetnek hasonló szolgáltatással. A kedvező fogadtatás nyomán érdemes volna elgondolkodni azon, vajon nem találkozhatnánk-e folyamatosan hasonló tárlatokkal a szerelvényeken. Az évfordulókhoz kötött kiállítások mellett talán lehetne általánosabb kiállításokat i készíteni, amelyek Budapest, vagy Magyarország tájait, értékeit népszerűsítenék.
A budapesti Puskin mozi a Magyar Nemzeti Múzeum szeptemberben nyíló Robert Capa: A Játékos című kiállításában felvetett problémákat érintő, havonta jelentkező filmklubot szervez. A vetítések foglalkoznak a kivándorlással, a játékszenvedéllyel, a hős és a fotóriporter fogalmával. A nézők a vetítések után beszélgetéseken vehetnek részt Stőhr Lóránt filmesztétának és Fisli Éva, a múzeumi kiállítás kurátorának a társaságában. A sorozat célja – a közös filmnézés élményén túl –, annak tudatosítása, hogy a múzeumi kiállítások is többféleképpen elemezhetők és filmek segítségével tovább gondolhatók. A vetítésekről további információk ITT olvashatók.
