A megalapozott gyanú szerint a TEK főigazgatója 2026. március 4-én eligazítást tartott – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felkérése alapján – az úgynevezett aranykonvoj ügy műveleti feladataiban résztvevő vezetőknek. Meghatározta, hogy az Ausztriából Magyarországon keresztül Ukrajnába tartó, nagy mennyiségben amerikai dollár- valamint euróbankjegyeket, továbbá befektetési aranytömböket szállító gépjárműveket meg kell állítani és fel kell tartóztatni.

A főigazgató azt az utasítást adta, hogy az ukrán állampolgárokat bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt kell elfogni, és bilincs, valamint látást akadályozó textília alkalmazásával elő kell állítani – idézték fel.

A nyomozó ügyészség a TEK főigazgatójával 7 rendbeli, a sértett sanyargatásával elkövetett jogellenes fogvatartás bűntettének gyanúját közölte. Hajdu János panasszal élt a gyanúsítás ellen, nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését és vallomást tett. A gyanúsított szabadlábon védekezik – olvasható a közleményben.

Emlékeztettek arra: a TEK hivatásos rendőrei 2026. március 5-én 13 órakor az M0-ás autóút alacskai pihenőhelyén a két ukrán pénzszállító autó személyzetét kiszállították, a hét ukrán állampolgárt a földre fektették, kezüket hátra bilincselték, majd fejükre a szemek eltakarása céljából – a rendeltetésszerű használattól eltérően a függőleges tengely mentén mintegy 180 fokkal elforgatott – kámzsát húztak. A műveletet Hajdu János személyesen a helyszínről irányította.

A nyomozás adatai szerint a főigazgató utasítására a NAV pénzügyőrei által megkezdett szemlét fel kellett függeszteni, mert a gépjárműveket, illetve az ukrán személyeket a TEK objektumába előállították. A TEK-nél készült jelentések szerint az előállítások lényegében 2 órán belül megszűntek, mert a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható ukrán állampolgárokat a NAV részére átadták.

Hajdu János ugyanakkor tudomással bírt arról – folytatták -, hogy a jelentésekben foglaltakkal ellentétben a NAV az előállított személyeket nem vonja büntetőeljárás hatálya alá, hanem tanúként hallgatják ki őket, és a személyi szabadságuk felett tényleges rendelkezési jogot a NAV nem gyakorolt, továbbra is a TEK őrzésében maradtak.

A főigazgató azt is tudta, hogy a pénzügyőrök többször kérték, hogy az általuk tanúként már kihallgatott ukránokról vegyék le a bilincset, illetőleg azt is jelezték, hogy további eljárási cselekményt nem terveznek, azonban a személyi szabadságuktól való megfosztást a TEK főigazgatója továbbra is fenntartotta, annak ellenére, hogy azt a NAV – mint eljáró nyomozó szerv – nem korlátozta – állapították meg.

A TEK beosztottjai a főigazgató utasítására a pénzszállítást végző személyeket – eljárásjogi helyzetüket tekintve tanúkat – személyi szabadságuktól legalább kilenc órára – az idegenrendészeti eljárásban elrendelt előállításig – jogalap nélkül megfosztották. Mindezt a sértettek sanyargatásával hajtották végre, mert a bilincs kényszerítő eszközt – még az alvás idejére is – szükségtelenül, míg a látást akadályozó textilt a rendeltetésszerű használattól eltérően az emberi méltóságot sértő módon alkalmazták, amely ezáltal a fogvatartással szükségszerűen együtt járó testi, lelki szenvedésénél lényegesen nagyobb szenvedést okozott – ismertették.

A tájékoztatás szerint az ügyészség vizsgálta, hogy a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések indítványozásának törvényi feltételei Hajdu János esetében fennállnak-e. Azt állapította meg, hogy a gyanúsított esetében a kényszerintézkedések elrendelésének nincs oka. A bűnismétlés a szolgálati viszonya megszűnésével már nem jöhet szóba, nincs adat arra, hogy kivonná magát az eljárás alól, továbbá a bizonyítás megnehezítése szintén nem alapos ok – sorolták.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a nyomozás nem nyilvános része a büntetőeljárásnak, továbbá az ügyészségi tájékoztatás minden esetben követő jellegű, ezért – figyelemmel a büntetőeljárás eredményességére – a rendelkezésre álló bizonyítékokról és az elvégzett, valamint a tervezett nyomozati cselekményekről további tájékoztatás nem adható.

Hangsúlyozták, hogy a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a nyomozó ügyészség továbbra is minden szükséges nyomozati intézkedést megtesz és az ügy körülményeinek teljes feltárására törekszik, annak érdekében, hogy akik a büntetőeljárásban beszerzett bizonyítékok alapján bűncselekményt követtek el felelősségre vonásra kerüljenek. Az eddigi eljárásban a nyomozó ügyészség a tényállás megállapítás érdekében adatgyűjtést és iratbeszerzést végzett, valamint több mint 30 személyt hallgatott ki tanúként, ezt követően gyanúsították meg a Terrorelhárítási Központ volt főigazgatóját – olvasható a Központi Nyomozó Főügyészség közleményében.

A Fidesz a Terrorelhárítási Központ (TEK) korábbi elnöke, Hajdu János elleni eljárást „a tiszás politikai leszámolás részének” tartja. Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója hétfőn az MTI-vel azt közölte: „elindult a tiszás politikai leszámolás. A miniszterelnök utasítására eljárást indítottak Hajdu János tábornok, a TEK korábbi parancsnoka ellen”.

A Aranykonvoj – Hajdu Jánost gyanúsítottként hallgatták ki bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A tárcavezető elmondta: a változások egy része a lejáró megbízatásokhoz kapcsolódik, más esetekben pedig „az a cél indokolja a személyi döntéseket, hogy Magyarország érdekeit olyan nagykövetek képviseljék, akik az új külpolitikai prioritások mentén hitelesen és hatékonyan tudják képviselni és szolgálni hazánkat„.

Kiemelte: a személyi változások ugyanakkor egy szélesebb körű szakmai megújulás részét is képezik. A Külügyminisztérium célja egy professzionális, magas szakmai színvonalon működő diplomáciai kar felépítése: olyan nagykövetekre és diplomatákra van szükség, akik aktívan hozzájárulnak Magyarország külpolitikai céljainak megvalósításához, valamint nemzetközi érdekérvényesítő képességének megerősítéséhez – magyarázta.

Azt mondta: e törekvés részeként a Külügyminisztériumban megkezdte működését a humánstratégiáért és képzésért felelős helyettes államtitkárság. Az új szervezeti egység feladata egy korszerű, átlátható és teljesítményalapú diplomata-életpályamodell kialakítása, a külügyi felvételi rendszer megújítása, valamint a folyamatos szakmai továbbképzések rendszerének kidolgozása – mutatott rá.

Hangsúlyozta: a minisztérium célja, hogy a diplomácia ismét valódi hivatássá váljon, olyan pályává, amely kiszámítható szakmai fejlődést, stabil életformát és hosszú távú perspektívát kínál a legtehetségesebb szakembereknek.

Orbán Anita úgy vélte, Magyarország külpolitikai, gazdasági és nemzetstratégiai érdekeinek hatékony képviselete csak magas színvonalon képzett, motivált és professzionális diplomáciai karra épülhet. Ez egyben garanciája annak is, hogy a Külügyminisztérium a jövőben még eredményesebben tudja támogatni a szaktárcák nemzetközi céljainak megvalósítását is – tette hozzá.

https://www.facebook.com/plugins/video.php?height=476&href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Freel%2F2360404491154923%2F&show_text=false&width=267&t=0

A Orbán Anita hazarendel 37 misszióvezetőt bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Részlet a zsűri döntésének indoklásából:
„Iványi Gábor küzdelmének sajátos jellege abban rejlik, hogy két, egymástól elválaszthatatlan szinten bontakozott ki. Egyrészt hosszú évek óta valódi szolidaritási hálózatot épített ki Magyarországon a szegények, a hajléktalanok, a roma közösségek, a menekültek, a gyermekek, a fogyatékkal élők és a társadalmilag kirekesztett csoportok számára. Menhelyek, oktatás, élelmiszersegély és szociális szolgáltatások révén ő és az általa vezetett intézmények olyan emberekhez is eljutottak, akiket az állam elhanyagolt, elhagyott vagy szándékosan kirekesztett.

Munkássága soha nem maradt meg a szimbolikus érdekképviselet szintjén; anyagi, mindennapi, életfenntartó szolidaritási formákat teremtett. Másrészt, pontosan ezen tevékenységek miatt Iványi és az általa vezetett intézmények maguk is politikai, adminisztratív, pénzügyi és végső soron büntetőjogi nyomásgyakorlás célpontjaivá váltak.

Ebben a tekintetben Iványi nemcsak a jogok védelmezője; közvetlen alanya is lett a jogsértéseknek, amelyek éppen az általa védett elvekből erednek. Esetében tehát az Ebru Timtik-díj szellemiségének középpontjában álló két dimenzió ötvöződik: mások igazságtalansággal szembeni védelme és a jogvédő személyes kitettsége az állami megtorlásnak.
…
Az ellene indított büntetőeljárás nemcsak egyetlen személy üldözésére vonatkozik. Rávilágít arra is, hogy a társadalmi szolidaritás intézményei, a független vallási közösségek, a szegényekért dolgozó civil szervezetek és a kormányzati politikát kritizáló emberi jogi aktivisták is ki vannak téve a kriminalizálás tágabb veszélyének. Iványi Gábor büntetőeljárását nemzetközileg is láthatóvá téve nemcsak a díj szimbolikus értékét, hanem védelmező és szolidaritáson alapuló funkcióját is erősítjük.”

A teljes laudáció itt olvasható:
https://metegyhaz.hu/…/ivanyi-gabor-ebru-timtik…/

A IVÁNYI GÁBOR KAPTA A NEMZETKÖZI EMBERI JOGI EBRU TIMTIK-DÍJAT bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A WHO vezetője szerint Európa nem halogathatja tovább az alkalmazkodást. Az egészségügyi rendszereket ellenállóbbá kell tenni a klímaváltozás hatásaival szemben, miközben fel kell gyorsítani az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó intézkedéseket is. A szakemberek szerint a hőség már most jelentős terhet ró a kórházakra, különösen az idősek, a krónikus betegek, a kisgyermekek és a szabadtéren dolgozók körében.

A tudományos közösség egyre egyértelműbben állítja, hogy az emberi tevékenység okozta klímaváltozás felerősíti az olyan szélsőséges időjárási jelenségeket, mint a hőhullámok, az aszályok és az árvizek. Egy ezen a héten közzétett kutatás szerint a jelenlegi európai hőhullám jelentősen nagyobb a globális felmelegedés következtében: a most mért hőmérsékletek 2–4 Celsius-fokkal alacsonyabbak lennének az emberi eredetű klímaváltozás nélkül.

A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a jövőben az ilyen extrém hőség nem kivételes esemény lesz, hanem egyre inkább az európai nyarak megszokott részévé válhat. Emiatt a városok hővédelmi intézkedései, a zöldfelületek növelése, a munkahelyi védelem és az egészségügyi felkészültség kulcsfontosságúvá válik a lakosság védelmében.

A Európának alkalmazkodnia kell a hőhullámokhoz bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Jelentős döntésekkel folytatódott kedden az Országgyűlés rendkívüli ülése. A képviselők több, politikailag és intézményileg is fontos előterjesztésről szavaztak: elfogadták a médiatörvény módosítását, az uniós forrásokhoz való hozzáférést célzó jogszabálycsomagot, valamint a védett üzemanyagár megszüntetéséről szóló törvényt.

Kilenc órakor napirend előtti felszólalásokkal indult a nap. A Telex tudósítása szerint Magyar Péter miniszterelnök „Közép-Európa jövője” címmel szólalt fel, majd több frakció képviselője is beszélt. A napirend súlypontját azonban a határozathozatalok adták.

A legnagyobb figyelmet a médiatörvény módosítása kapta. A parlament 145 igen és 39 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el a közmédiát átalakító javaslatot. A törvényt a Tisza Párt és a Mi Hazánk jelen lévő képviselői támogatták, a Fidesz-KDNP nemmel szavazott.

Az elfogadott szabályozás a jelenlegi közmédiastruktúra átalakítását irányozza elő. A 24.hu összefoglalója szerint a Közszolgálati Közalapítvány helyett Független Közmédia Testület jön létre, amely tulajdonosi jogokat gyakorolna a közmédia cégei fölött. Újra önálló lesz az MTI, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és az MTVA jelenlegi szervezete helyett pedig Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. alakulna. A módosítás a Sajtóalap létrehozását is tartalmazza, amelyhez független médiatartalom-szolgáltatók pályázhatnának.

A törvény a médiafelügyeleti rendszert is átrendezi. Megszűnik a jelenlegi Médiatanács tagjainak mandátuma, és új testület áll fel. A módosítás érinti a médiahatóság elnökének megbízatását is. A kormányzati indoklás szerint a változtatások célja a közmédia szervezeti átalakítása, a vezetők kiválasztásának reformja és a médiafelügyelet újragondolása.

Az Országgyűlés elfogadta az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges törvénymódosításokat is. Az MTI szerint a csomagot 142 igen és 39 nem szavazattal szavazták meg. A javaslat célja, hogy rendezze azokat a jogi, intézményi és eljárási feltételeket, amelyek a rendelkezésre álló uniós források eléréséhez szükségesek. A Portfolio összefoglalója szerint a csomag közbeszerzési, vagyonnyilatkozati, átláthatósági és információszabadsági szabályokat is érint, valamint bővíti az Integritás Hatóság szerepét.

Több olyan törvényt is megszavaztak, amelyek kétharmados többséget igényeltek: elfogadták például a tiszás képviselők szavazataival (145-38 arányban) az Országgyűlés vizsgálóbizottságai munkájának hatékonyabbá tételéről szóló törvényjavaslatot is. Ez a vizsgálóbizottságok előtti megjelenés szabályainak szigorításáról szól: kötelezővé teszik a részvételt a beidézetteknek.

A képviselők a védett üzemanyagár kivezetéséről is döntöttek. A Portfolio tudósítása szerint a törvénymódosítást 130 igen szavazattal fogadták el. Kapitány István gazdasági és energiaügyi miniszter azzal indokolta a lépést, hogy a korábbi árkorlátozást rendkívüli energiapiaci helyzet tette szükségessé, a jelenlegi piaci környezetben azonban már nincs rá szükség. A jogszabály ugyanakkor fenntartja annak lehetőségét, hogy rendkívüli piaci változás esetén a kormány ismét beavatkozzon.

A keddi ülésen új szabályokat fogadtak el a politikai és kültéri reklámokra is. A módosítások a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorítását, valamint a gazdasági reklámok településképi illeszkedésének erősítését célozzák. Emellett a parlament megerősítette a vizsgálóbizottságok jogköreit; a Portfolio szerint a jövőben szigorúbb következményei lehetnek annak, ha valaki akadályozza ezek munkáját.

Az ülés napirendjén szerepelt továbbá az örökbefogadási nyilvántartási rendszer bevezetésének elhalasztása, valamint a polgármesteri és vármegyei közgyűlési elnöki javadalmazás korlátozásával összefüggő módosítás általános vitája is.

A keddi döntések közül a médiatörvény módosítása a legnagyobb intézményi átalakítást hozza: nem egyszerű személycseréről, hanem a közmédia működési, tulajdonosi és felügyeleti szerkezetének átszabásáról van szó. A változások tényleges hatása azonban attól függ majd, hogyan állnak fel az új testületek, kik kerülnek a vezetői posztokra, és a gyakorlatban mennyire érvényesülnek a függetlenségi garanciák.

Az összeállítás az AI segítségével készült

A Médiatörvény, uniós források, politikai reklámok, üzemanyagár: sűrű nap a Parlamentben bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A „Tangentopoli”: a kenőpénzek köztársasága

1992 februárjában Milánóban letartóztatták Mario Chiesát, a Szocialista Párt egyik helyi vezetőjét, aki kenőpénzt fogadott el. A pártvezér, Bettino Craxi gyorsan „elszigetelt gazembernek” nevezte. Chiesa azonban válaszul beszélni kezdett. Vallomásai nyomán feltárult egy országos korrupciós hálózat, amelyben a közbeszerzésekből szinte minden jelentős párt részesedett. Ezt nevezték el Tangentopolinak, vagyis „Kenőpénzvárosnak”.

A „Mani Pulite” (Tiszta Kezek) ügyészei rövid idő alatt több ezer politikust, vállalkozót és hivatalnokot vontak vizsgálat alá. Egy ponton az olasz parlament tagjainak több mint fele ellen folyt eljárás.

Mi lett a kereszténydemokratákkal?

A Democrazia Cristiana (DC), a kereszténydemokrata párt 1945 óta gyakorlatilag megszakítás nélkül kormányzott. A hidegháború idején a rendszer tartóoszlopa volt. A korrupciós botrányok azonban szétverték a pártot. A DC már az 1992-es választáson történelmi visszaesést szenvedett el, majd 1994-ben feloszlott. Politikusai különböző utódpártokban folytatták pályafutásukat, de maga a párt eltűnt.

Mi lett az olasz szocialistákkal?

Még látványosabb volt az Olasz Szocialista Párt (PSI) bukása. Bettino Craxi az 1980-as évek egyik legerősebb európai szociáldemokrata vezetője volt, egy ideig miniszterelnökként is kormányzott. A Mani Pulite során azonban a PSI vált a korrupció szimbólumává. Craxi ellen több eljárás indult, 1994-ben Tunéziába menekült, ahol száműzetésben halt meg. A párt 1994-ben megszűnt létezni. Az európai szocializmus egyik legrégebbi pártját gyakorlatilag elsöpörte a botrány.

Andreotti: a túlélő

Giulio Andreotti hétszeres miniszterelnök és a kereszténydemokrata rendszer egyik ikonikus alakja volt. A korrupciós és maffiakapcsolati vizsgálatok őt is elérték. Politikai karrierje gyakorlatilag véget ért, de jogilag végül nem ítélték el olyan módon, hogy az életfogytig elkísérő bűnügyi státuszt kapjon. Politikai értelemben azonban ő is a régi rendszer bukásának jelképe lett.

Nemcsak korrupcióellenes, hanem maffiaellenes harc is volt

1992-ben a szicíliai maffia meggyilkolta Giovanni Falconét és Paolo Borsellinót, a maffiaellenes harc két legendás bíráját. Az egész országot megrázó merényletek tovább erősítették a politikai elit elleni társadalmi haragot. Az olaszok szemében a korrupció, a pártrendszer és a szervezett bűnözés összefonódott.

Magyarország: hasonlóságok és különbségek

A magyar közéletben az ellenzék és számos elemző használja a „maffiaállam” fogalmát a NER leírására. A párhuzam első pillantásra kézenfekvő: itt is gyakori vád, hogy az állami erőforrások egy szűk politikai-gazdasági kör érdekeit szolgálják.

A különbség azonban jelentős.

Olaszországban a rendszer összeomlását három tényező együttese okozta:

független és kezdeményező ügyészség,

erős bírói kar,

a politikai elit elleni elsöprő társadalmi felháborodás.

Magyarországon e három feltétel közül jelenleg még egyik sem áll fenn ugyanilyen formában. Az ügyészség nem a rendszer ellen, hanem annak részeként jelenik meg a kritikusok szemében; a bíróságok mozgástere korlátozottabb; a társadalmi elégedetlenség pedig nem koncentrálódott egyetlen korrupciós robbanáspont köré. Ugyanakkor a „Tisztítótűz” program, vagy akcióterv, amelyről Magyar Péter miniszterelnök beszélt ma az Országházban, és amelyet a parlamenti jóváhagyás után a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal indíthat el, már lehetővé teszi a hatékony fellépést a maffiaszerű összefonódások ellen.

A legfontosabb tanulság

Az olasz példa arra figyelmeztet, hogy a korrupció önmagában ritkán dönt meg rendszereket. A rendszerek akkor omlanak össze, amikor a politikai elit elveszíti a legitimációját, és az igazságszolgáltatás már nem hajlandó vagy nem képes együtt élni a kialakult gyakorlattal.

1992-ben Olaszországban nem egyszerűen kormányváltás történt. Eltűntek azok a pártok, amelyek fél évszázadon át uralták az országot. A kereszténydemokraták és a szocialisták politikai értelemben megszűntek létezni. Az első köztársaság összeomlott, és megszületett a második. Ahogy 2026-ban Magyarországon sem egyszerű kormányváltás volt, hanem rendszerváltás, amely megnyithatja a purgatóriumot is…

A Magyar Péter purgatóriuma és Olaszország 1992-ben: amikor a korrupció megbuktatta a rendszert. Mit tanulhatunk mi ebből? bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Sűrű közjogi és külpolitikai napot zárt Magyarország pénteken. Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta az Alaptörvény tizenhatodik módosítását, amely nyolc évben korlátozza a miniszterelnöki tisztség betöltésének időtartamát. A szabály a korábbi kormányfői megbízatásokat is figyelembe veszi 1990. május 2-tól kezdve, így a hatályos rendelkezés értelmében Orbán Viktor nem választható újra miniszterelnökké.

A módosítást az Országgyűlés június 15-én fogadta el. A szöveg szerint nem lehet miniszterelnök az, aki megszakításokkal együtt összesen legalább nyolc éven át már betöltötte ezt a tisztséget. A módosítás a kormányfői megbízatás megszűnésének eseteit is kiegészíti: a miniszterelnök megbízatása megszűnik, ha eléri a nyolcéves időhatárt.

Sulyok Tamás az aláírásról szóló közlés szerint azt állapította meg, hogy az Alaptörvény módosítása az eljárási követelményeknek megfelelt, ezért nem álltak fenn az előzetes normakontroll kezdeményezésének feltételei. A döntés politikai súlyát az adja, hogy a módosítás egyszerre érinti a miniszterelnöki hatalom időbeli korlátait és az Orbán-korszak egyik legfontosabb személyi következményét.

Közben fordulat történt Sulyok Tamás saját alkotmánybírósági indítványa ügyében. Az államfő korábban az Alkotmánybíróságtól kért Alaptörvény-értelmezést arról, hol húzódnak az alkotmánymódosítás határai, különösen akkor, ha egy módosítás nem általános szabályt alkotna, hanem konkrét személyekre vagy egyedi helyzetekre vonatkozna. A beadvány hátterében a közjogi tisztségviselők elmozdításáról szóló politikai vita áll.

Az Alkotmánybíróság teljes ülése azonban nem tárgyalja hétfőn az ügyet. A testület közlése szerint hét alkotmánybíró személyes és közvetlen érintettségre hivatkozva kizárási okot jelentett be, ezért a teljes ülés nem határozatképes. Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke ennek alapján levette az ügyet a napirendről. Ez nem érdemi döntés Sulyok indítványáról, hanem eljárási következmény: a testület jelen helyzetben nem tud határozni.

A belpolitikai közjogi vitákkal párhuzamosan Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben vett részt az Európai Tanács ülésén. Ez volt az első alkalom, hogy miniszterelnökként képviselte Magyarországot uniós csúcstalálkozón. Az ülés napirendjén Ukrajna, az uniós versenyképesség, a következő többéves költségvetés, a védelem, a migráció és külpolitikai kérdések szerepeltek.

Magyar Péter közlése szerint az Ukrajnáról szóló zárónyilatkozat szövege magyar javaslatra módosult, és kikerült belőle az ukrán uniós csatlakozás gyorsítására utaló rész. A miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy a végső szövegben olyan megfogalmazás maradt, amelyet a tagállamok korábban már konszenzussal elfogadtak. A brüsszeli tárgyalások egyik politikai jelentősége éppen az volt, hogy hosszabb vita után ismét valamennyi tagállam által elfogadható közös nyilatkozat körvonalazódott.

A kormányfő brüsszeli tárgyalásai más ügyeket is érintettek. Magyar Péter szerint napirenden van a Magyarország ellen az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke alapján indított eljárás lezárása. Emellett a visegrádi együttműködés újraindításáról is beszélt: a lengyel, a cseh és a szlovák kormányfőt június 23-ra Budapestre hívta.

A nap eseményei együtt azt mutatják, hogy a kormányváltás utáni magyar politika egyszerre mozog közjogi és külpolitikai pályán. Itthon az Alaptörvény módosítása és a közjogi tisztségviselők helyzete körüli vita alakítja a napirendet; Brüsszelben pedig az új kormány azt igyekszik jelezni, hogy Magyarország az uniós döntéshozatalban kompromisszumkeresőbb, de saját feltételeit továbbra is érvényesíteni kívánó szereplőként jelenik meg.

A Új korszak határán: közjogi vita Budapesten, tárgyalások Brüsszelben bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Hozzátette, úgy tudják, hogy a törvény december 31-én lép hatályba, és a főváros ehhez kívánja igazítani szabályozását, tehát az év végéig kellene eltüntetni az érintett reklámokat. „Azt hiszem, hogy ez jelentős városképi változás lesz majd” – fogalmazott.

A törvény nagy valószínűséggel megtiltja új hirdetőoszlopok kihelyezését és felhatalmazást ad a meglévők számának önkormányzati szabályozásra. Ennek alapján a városvezetés azt javasolja majd a Fővárosi Közgyűlésnek, hogy csak ott maradjanak meg a hirdetőoszlopok, ahol annak várostörténeti hagyománya van, a módosítással a mostani 955 hirdetőoszlop az ötödére csökkenne. Kiss Ambrus elmondta, minden óriásplakátot – ebből 8393 van bejelentve Budapesten – leszedetnének. Óriásplakátnak a 12 négyzetméternél nagyobb felületű hirdetőhelyek számítanak.

A citylight – legfeljebb három négyzetméteres megvilágított – reklámfelületből nagyságrendileg 5000 van Budapesten, és a törvényjavaslat szerint ezek csak utasvárók részeként maradhatnak. Tehát ez utóbbiakkal a közgyűlésnek nincs teendője ettől kezdve – jegyezte meg.

A főváros azt javasolja, hogy csak a várostörténeti okokból indokolt tetőreklámok maradjanak meg. A reklámhálókra teljes tiltást rendelnénk el törvényi felhatalmazás alapján.

Megjegyezte azt is, hogy a reklámhálók mellett az szokott érvként elhangzani, hogy a társasházak a belőlük befolyó pénzből újíthatják fel épületeiket. Hozzátette: Budapesten 267 feszített reklámhálót szedetnének le, közülük csak egyet jelentettek be építési hálóként.

Kiss Ambrus a főváros pénzügyi helyzetéről szólva emlékeztetett, haladékot kaptak a szolidaritási hozzájárulás megfizetésére.

Ez nem oldja meg a problémákat, de lehetőséget ad arra, hogy folytassák az egyeztetéseket a kormánnyal, miként lehet a főváros és az állam követeléseit valamilyen módon „összevezetni” 2026 tekintetében – mondta, hozzátéve, hogy peren kívül kellene egyezséget kötni a szolidaritási hozzájárulás 2024-es és 2025-ös részéről is.
Kiss Ambrus közölte, tavaly decemberben úgy fogadta el a büdzsét a Fővárosi Közgyűlés a Tisza Párt fővárosi frakciójának javaslatára, hogy azt idén június 30-ig felül kell vizsgálni és módosított költségvetést kell beterjeszteni.

A főigazgató kérdésre válaszolva közölte: jelenleg mínusz 49,5 milliárd forinton áll a fővárosi önkormányzat folyószámlája.

A taxis tarifákról elmondta: a taxis szervezetek kidolgoztak egy közös javaslatot, amely minden tételben nagyságrendileg 18 százalékos díjemeléssel számol. A taxisok a reptéri tarifánál 800 forintos alapdíjemelést szeretnének, valamint bevezetnék a szintén 800 forintos kényelmi díjat az előrendelésekre. Az ügyben pénteken tartanak egyeztetést a frakciókkal, és ezt követően döntenek arról, hogy benyújtanak-e javaslatot a taxirendelet módosítására – mondta a főigazgató, aki ezt indokoltnak tartja.

A parkolási rendelet július elsejével hatályba lépő változásairól Kiss Ambrus közölte, hogy a főváros már biztosította azokat a táblákat, amelyeket a kerületi parkolási üzemeltetőknek kell kihelyezniük.
A megszűnő készpénzes fizetésről szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy a parkolásért nemcsak okostelefonon lévő applikáción keresztül lehet fizetni, hanem sms-sel és hanghívással is. Kiss Ambrus közölte, a BudapestGO alkalmazásban történő fizetés kialakítása az applikáció következő nagy fejlesztési csomagjának lesz a része. Ugyanakkor – tette hozzá – nem tud időpontot mondani, hogy mikortól lesz elérhető az az opció az alkalmazásban.

A Budapest vezetése az év végéig leszedetné az összes óriásplakátot bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A kormány szerint az intézkedések célja az állami működés egyszerűsítése és a költségvetési egyensúly javítása. A tájékoztatón szó esett a 2026-os költségvetés végrehajtásáról és több infrastrukturális beruházás felgyorsításáról is.

Vitézy Dávid elmondta: „ellendrukkereket lehet hallani a magyar közéletben”, akik azért dolgoznak, hogy a hazánknak járó uniós források ne érkezzenek meg. A miniszter bejelentette, hogy a folyamat a menetrend szerint halad, ahogyan arról Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Magyar Péter kormányfő korábban Brüsszelben megállapodott.

Magyarország benyújtotta a helyreállítási tervet, amelyet jelenleg pontosítanak: véglegesítik a mérföldköveket és egyeztetnek a projektekről. A miniszter szerint bár a megállapodás kritikusai éppen a technikai részleteket kérték számon, a munka jól halad. A folyamatban lévő projekteket le kell zárni, és újakat kell indítani. Már közzé is tettek egy pályázatot a villamoshálózat-fejlesztésről, az ehhez kapcsolódó szabályozás pedig még ma este megjelenik a Magyar Közlönyben.

Közben Brüsszelben Magyar Péter miniszterelnök uniós vezetőkkel folytatott egyeztetéseket. A tárgyalások középpontjában az uniós források felszabadítása, az Ukrajnával kapcsolatos európai döntések, valamint a migrációs paktum végrehajtásának kérdése állt. A brüsszeli megbeszéléseken szóba került Magyarország és az Európai Bizottság együttműködése, illetve a befagyasztott támogatások ügyének rendezése is. A kormányfő az Európai Tanács ülését megelőzően több kétoldalú egyeztetést is folytatott európai vezetőkkel.

A Magyar Brüsszelben tárgyal, Budapesten folytatódik a NER lebontása bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

„Alapos megfontolás után arra a nehéz döntésre jutottunk, hogy támogatjuk a NER hivatalban maradt vezető közjogi tisztségviselőinek leváltását. Egyúttal indokoltnak látjuk, hogy az Országgyűlés önkorlátozó módon járjon el az új közjogi tisztségviselők megválasztásakor” – áll jogtudománnyal foglalkozó egyetemi oktatók és kutatók csütörtökön közzétett, az Országgyűlésnek szóló nyílt levelében.

„Akármilyen döntéseket hoznának a jövőben, ők hatalomfüggő és részrehajló döntéshozóknak bizonyultak, akik nem a törvény szelleme és betűje alapján járnak el. Megbízatásuk fenntartása meggátolná a demokratikus jogállam helyreállítását” – írják állásfoglalásukban.

Az állásfoglalás felidézi, az országgyűlési választások után Magyar Péter miniszterelnök lemondásra szólította fel a köztársasági elnököt, a Kúria, az Országos Bírói Hivatal, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal és a Médiahatóság elnökét, valamint a legfőbb ügyészt. Ha a közjogi tisztségviselők nem mondanak le, akkor a kormányfő szerint az Országgyűlés az Alaptörvény módosításával fogja eltávolítani őket a hivatalukból.

A nyílt levél kiemeli: az Országgyűlés kétharmados többséggel módosíthatja az Alaptörvény, és más intézmény nem bírálhatja felül tartalmi szempontból a módosítást. Ha a köztársasági elnök vétót emel a megfelelő eljárásban elfogadott módosítással szemben, és az Alkotmánybíróság felülvizsgálja a módosítást, akkor megsértik az Alaptörvényt. Ugyanakkor a kétharmados többség hatalma sem korlátlan.

A közjogi tisztségviselők eltávolítása példátlan lépés, amelyre kivételes indokból, igazolható célok érdekében és megfelelő jogi eszköz alkalmazásával kerülhet sor – hangsúlyozzák a jogászok.

Azt is kiemelték: „A közjogi tisztségviselők leváltásának kivételes indoka a demokratikus jogállam helyreállítása. Az Európai Parlament több évvel ezelőtt, szakértők álláspontját is figyelembe véve megállapította, hogy Magyarország nem demokrácia, hanem az autokrácia egy újabb formájává vált.

Az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága jelentős ügyekben mondta ki, hogy egyes alkotmányos intézmények és közjogi vezetői megbízatások átalakítása önkényesen és jogsértően történt. Mértékadó kutatások sora támasztja alá, hogy az elmúlt időszakban a közjogi intézményrendszer nem a demokratikus jogállam működését mozdította elő, hanem egyszemélyi hatalom eszközévé vált. A közjogi intézmények elvesztették jogállami integritásukat.”– áll a nyílt levélben.

A A NER hivatalban maradt közjogi tisztségviselőinek leváltása mellett álltak ki jogtudománnyal foglalkozó oktatók és kutatók bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.