A korábban közölteknek megfelelően a számos titkosszolgálati irattípus közül most három vált bárki számára ingyenesen hozzáférhetővé: a 6-os karton, a B (azaz beszervezési) -napló és a H (azaz hálózati) – adattár.

A 6-os karton a hálózati személy nyilvántartási lapja, amelynek első oldalán az ügynök személyazonosító adatai olvashatók, hátsó oldalán pedig az ügynöki tevékenységgel kapcsolatos legfontosabb adatok. A B-naplók a B (azaz beszervezési) – dossziék ügynökeinek nevét listázzák. Az 1970-es évektől mágnesszalagokon gyűjtött H-adattár szintén az ügynökök személyes adatait, fedőnevét rögzítette.

A negyedik irattípus, amelyet a törvény szerint február 25-éig kell nyilvánosságra hoznia a levéltárnak, a B-dosszié. Ez a tartótiszt szemszögéből részletesen tartalmazza az egész ügynöki életutat.

A Rákosi és Kádár- korszakban együttvéve 150-160 hálózati személy lehetett, közülük mintegy hatvanezer nevet ismerhet meg most a nyilvánosság – mondta Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója. A főigazgató hangsúlyozta: az emberek többsége a diktatúrában egyszerre volt áldozat és elkövető. Hozzátette: rengeteg embert megzsaroltak a beszervezéskor, az 1956-os forradalom után például sok esetben éppen a forradalomban való részvétellel gyakoroltak nyomást a beszervezni kívánt személyekre. Azt javasolta, hogy ha valaki egy ismerős névre talál rá a nyilvánosságra hozott dokumentumokban, akkor inkább érdeklődő és kíváncsi legyen, ne pedig ítélkező.

Cseh Gergő Bendegúz közölte, mintegy öt kilométernyi iratanyag áll rendelkezésre, ezek harmada található a raktárban, és folyamatosan bővül az állomány. Munkacsoportot hoznak létre a nyilvánosságra hozott ügynökakták okozta társadalmi traumák feldolgozásához – közölte Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.

A nyilvánosságra kerülő információk méltósággal és emberséggel történő kezelésére szólított fel Magyar Péter miniszterelnök a rendszerváltás előtt keletkezett titkosszolgálati iratok nyilvánosságra hozatala kapcsán rendezett sajtótájékoztatón.

A napvilágra kerülő információkról inkább beszélni érdemes, nem pedig ítélkezni miattuk. Az aktanyilvánosság, a „megkésett rendszerváltás” és jóvátétel okán sok család fog „számukra nehéz információkkal szembesülni” a legtöbb esetben már elhunyt családtagokkal kapcsolatban – hívta fel a figyelmet a kormányfő.

A Ügynökakták – Elérhetőek a dokumentumok bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A ÚJRA ÖNÁLLÓ AZ MTI bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Baka András köztársasági elnök első legfőbb ügyész-jelöltjét – Szathmáry Zoltánt – a Tisza Párt nem támogatta, viszont Fejes Pétert megszavazta a kormánypárti többség. Az Országgyűlés titkos szavazás után 139 igennel, 6 nem mellett Fejes Pétert választotta legfőbb ügyésznek. A voksoláson 145 képviselő vett részt, valamennyi leadott szavazat érvényes volt, tartózkodás nem volt.

Fejes kilenc évre kapott megbízatást az ügyészség vezetésére. Közel négy évtizedes pályája során Veszprém megyei főügyészként, majd Vas megyei főügyészhelyettesként is dolgozott. Jelölésekor a szakmai színvonal, a politikamentes működés és a társadalmi bizalom helyreállítását nevezte legfontosabb feladatainak. Baka András azzal indokolta a választását, hogy Fejes rendelkezik az ügyészi szervezet megújításához szükséges tapasztalattal és függetlenséggel.

Munkaszüneti nap lesz december 24., vizsgálják a politikusok gazdagodását

A képviselők egyhangúlag, 193 igen szavazattal fogadták el a december 24-ét munkaszüneti nappá nyilvánító törvényjavaslatot. A változtatás már az idei karácsonyra is vonatkozik: december 25. és 26. mellett a szenteste napja is bekerül a munkaszüneti napok közé.

Az üzletek főszabály szerint zárva tartanak majd december 24-én. A szabályozás több kivételt is meghatároz, így például a vendéglátóhelyek, a benzinkutak, valamint a pályaudvarokon és repülőtereken működő boltok továbbra is fogadhatnak vásárlókat.

A parlament 145 igen szavazattal elfogadta a politikusok vagyongyarapodásának ellenőrzéséről szóló előterjesztést is. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal azt vizsgálja majd, hogy az érintett tisztségviselők és meghatározott hozzátartozóik gazdagodása összhangban áll-e az adózott jövedelmükkel. Az ellenőrzés a miniszterelnökre, a kormány tagjaira, az országgyűlési és európai parlamenti képviselőkre, valamint több más vezető tisztségviselőre is kiterjed.

Ha az adatok adókötelezettség elmulasztására utalnak, adóellenőrzés következik, bűncselekmény gyanúja esetén pedig a nyomozó hatóságokhoz kerülhet az ügy. A hozzátartozói kör meghatározását ugyanakkor bírálta a Transparency International Magyarország: a szervezet szerint a közös háztartás feltétele túlságosan leszűkíti az ellenőrizhető családtagok körét, és a vizsgálható időszakot is egyértelműbben kellene rögzíteni.

Az átláthatóságot érintő másik döntéssel a képviselők 193 igen szavazattal módosították a zártkörű tőkealapokra vonatkozó szabályokat. Az értékpapírtitok a jövőben nem akadályozhatja a tényleges tulajdonosi adatok hatósági rögzítését. A változtatás a vagyonkezelő alapítványokhoz kapcsolódó tartós vagyonkezelési jogviszonyok haszonhúzóinak és irányítóinak nyilvántartására is kiterjed.

Önálló MTI-ről és új vizsgálóbizottságról is döntöttek

A közmédia átalakításának következő lépéseként elfogadták a Magyar Rádió és Televízió Zrt. alapító okiratát és az átalakulásához kapcsolódó határozatot, valamint az önálló Magyar Távirati Iroda Zrt. létrehozásáról szóló előterjesztést. Mindkettőt 139 igen, 48 nem és 6 tartózkodás mellett szavazták meg.

A Független Közmédia Testületbe bekerült Koncz Attila, a KDNP jelöltje is. Megválasztását 192 képviselő támogatta, egy tartózkodott; megbízatása november 4-én kezdődik.

Új parlamenti vizsgálóbizottság alakul a felzárkóztatási forrásokkal kapcsolatos visszaélések feltárására. A testület létrehozását 145 igen és 48 nem szavazattal támogatták. Feladata a 2004 és 2026 között felhasznált, társadalmi felzárkóztatást és esélyteremtést szolgáló magyar és európai uniós támogatások átvilágítása lesz.

Szóváltások kísérték az ülést

A reggeli üléskezdéskor bizonytalanság alakult ki Magyar Péter napirend előtti felszólalása körül. Hallerné Nagy Anikó ülésvezető elnök szót adott volna a miniszterelnöknek, aki jelezte, hogy nem tervezett önálló beszédet mondani. A frakció-felszólalásokat így Toroczkai László kezdte, Magyar később a képviselők felvetéseire válaszolt.

A Mi Hazánk elnöke az élelmiszeráfa csökkentését, a rendvédelmi béreket és a szociális tűzifapályázatok ügyét kérte számon a kormányon. A miniszterelnök válaszában az önkormányzatoknak szánt többletforrásokról beszélt, és új rendészeti intézkedéscsomagot ígért.

Nacsa Lőrinc KDNP-s képviselő 300 millió forintos költségvetési módosítást jelentett be a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség támogatására. Magyar Péter személy szerint támogatta a kezdeményezést, és azt mondta, a kárpátaljai magyarság támogatása nem csökkenhet a jövő évi költségvetésben.

Vita támadt az MNB 2025-ös beszámolójának elfogadását követően is. Magyar Péter azt állította, hogy Pócs János fideszes képviselő nem tartózkodott a teremben a voksoláskor, utólag mégis szavazógéphibára hivatkozott. A miniszterelnök a házbizottság összehívását és a képviselő megbüntetését kérte; az ülésvezető jelezte, hogy döntenek a kezdeményezésről.

A keddi napirenden további adóügyi előterjesztések vitája is szerepel: a képviselők a kata átalakításáról, a családokat érintő kedvezmények módosításáról, az adójóváírás bevezetéséről és a vagyonadóról is tárgyalnak.

A Az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára Fejes Pétert választotta legfőbb ügyésznek. bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A kormányfő szerint 36 éves adósságot törlesztenek azokkal szemben, akiket megfigyeltek, megzsaroltak, illetve akik máig nem tudják, mi történt családtagjaikkal. Úgy fogalmazott, hogy a rendszerváltás utáni politikai elitek az akták tartalmát manipulációra és hatalmi harcokra használták, miközben az érintettek hiába vártak a válaszokra.

Magyar Péter hangsúlyozta: a feltárás célja a diktatúra működésének bemutatása, nem az egyéni megbélyegzés. Felelősségre a rendszert irányítók, a megfigyeléseket és zsarolásokat elrendelő politikai vezetők, valamint az állambiztonság tisztjei tartoznak. A sajtótól és a közélettől is felelős, ellenőrzött tájékoztatást kért, az érintetteket pedig emberséges bánásmódra intette. Hozzátette: a gyermekek és az unokák nem felelősek hozzátartozóik múltjáért.

A miniszterelnök a külpolitikáról szólva elmondta, hogy novemberben Pozsonyban visegrádi csúcsot tartanak, jövő héten Berlinben Friedrich Merz német kancellárral tárgyal, szerdán pedig Dublinba utazik, ahol az uniós állam- és kormányfőkkel egyeztet. Beszámolt az Egyesült Államokkal kötött, egyebek mellett Magyarország orosz energiafüggőségének csökkentését célzó megállapodásokról is.

A belpolitikában élesen bírálta a Fideszt, amelyet politikai maffiaként jellemzett. Szerinte a Tisza nem a jobboldal, hanem a szervezett bűnözés, a gazdasági ragadozók és a politikai korrupció rendszerének felszámolására törekszik. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Magyarországnak szüksége van tisztességes, erős jobboldalra is.

Magyar Péter bejelentette: megszüntetik a volt köztársasági elnökök alapítványoknak szabadon szétosztható, több tízmillió forintos keretét. Törvényjavaslat készül arról is, hogy aki nem tölti ki elnöki mandátumát, ne kaphasson élete végéig államfői juttatásokat.

A kulturális intézmények átfogó átvilágítása folyamatban van, eredményeik a jövő évi költségvetésben is megjelennek. A kormányfő szerint a civil és egyházi támogatások elosztásában megszüntetik a politikai alapú egyedi juttatásokat, és átlátható pályázati rendszert vezetnek be. A 2027-es költségvetés tervezetét a Költségvetési Tanács egyhangúlag, alapvető kifogás nélkül jóváhagyta. Magyar Péter szerint a büdzsé megalapozott, és az ország pénzügyeinek rendezését, valamint Magyarország újjáépítését szolgálja.

A Magyar Péter: megkezdik az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az Ab közleménye szerint az új elnök pályázatában a legfontosabb feladatai közé sorolta az alkotmánybíráskodás iránti bizalom helyreállítását, a testület belső kohéziójának erősítését és az európai testvérintézményekkel való kapcsolatok újjáépítését.

Sonnevend Pál 1995-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán (ELTE ÁJK), PhD-fokozatát Németországban, a heidelbergi Ruprecht-Karls Egyetemen szerezte.

Az ELTE egyetemi tanára, valamint a Nemzetközi és Európai Közjogi Tanszék vezetője 2017 óta; 1997 és 2000 között az Ab-n Sólyom László tanácsadójaként dolgozott; 2000-től 2010-ig a Köztársasági Elnöki Hivatalban Mádl Ferenc és Sólyom László államfők munkáját segítette alkotmányjogi tanácsadóként, majd az alkotmányügyi és jogi főosztály vezetőjeként.

2010 és 2019 között az ELTE ÁJK nemzetközi ügyekért felelős dékánhelyettese, 2019-től 2025-ig dékánja volt.

Dull Szabolcs publicista a hírt kommentálva azt írta: Sonnevend Pált júliusban már a tiszás kétharmad választotta meg Alkotmánybírónak. Vagyis az elnökké választása jelzi, hogy az alkotmánybírók értik a politikai helyzetet, és véletlenül sem akartak olyan embert elnökké választani, aki még az előző ciklusban került be. Itthon nem fordulhat elő a lengyel forgatókönyv, ahol a kormány és az Alkotmánybíróság viszonya olyannyira elmérgesedett, hogy jogilag elég tisztázatlan módon távolították el az eddigi elnököt. Sonnevend Pál a pályázatában a legfontosabb feladatai közé sorolta az alkotmánybíráskodás iránti bizalom helyreállítását, a testület belső kohéziójának erősítését és a kapcsolatok újjáépítését az európai testvérintézményekkel.

A Sonnenvend Pál az Alkotmánybíróság új elnöke bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Alapítványunk egy budapesti iskola, a Rákospalotai Meixner Általános Iskola és AMI fenntartója, így magam is nagy figyelemmel kísérek minden olyan hírt, amely az oktatás javításával, változásával , az iskola átalakulásával foglalkozik. Az alábbi összefogaló azonban mindenki számára érdekes lehet.: Svédország, amely éveken át az iskolai digitalizáció egyik európai éllovasa volt, most a nyomtatott tankönyveknek, a kézírásnak és az elmélyült olvasásnak ad nagyobb teret. A fordulat nem a technológia elutasítását jelenti, hanem annak felismerését, hogy a korszerű eszközök önmagukban még nem garantálják a jobb oktatást. Más európai országok is hasonló következtetésekre jutnak.

Svédországban néhány éve még a digitális tantermek jelentették az oktatás jövőjét. A tanulók egyre több feladatot oldottak meg képernyőn, a digitális tananyagok mindennapos eszközzé váltak, a technológiai fejlődés pedig sok helyen a korszerű iskola mércéjének számított. Most azonban változik a szemlélet: a kormány ismét nagyobb hangsúlyt helyez a hagyományos tankönyvekre, a rendszeres olvasásra és az íráskészség fejlesztésére.

A fordulatnak pénzügyi fedezete is van. A svéd kormány 2023-ban indított programot a nyomtatott tankönyvek és a pedagógusok munkáját segítő kézikönyvek beszerzésére. A támogatás 2026-tól évente 555 millió svéd korona, mintegy 184 milliárd forint. A cél, hogy a diákok ne kizárólag digitális felületeken találkozzanak a tananyaggal, hanem megfelelő nyomtatott könyvekből is tanulhassanak.

A változás nem merül ki a tankönyvvásárlásban. A svéd oktatáspolitika a kisebb gyermekek nevelésében is nagyobb teret kíván adni az analóg módszereknek, a felolvasásnak, a nyelvi fejlesztésnek és a képernyőmentes tevékenységeknek. A mobiltelefonok iskolai használatának korlátozása pedig újabb lépés a tanulók figyelmének védelmében.

Nem minden képernyőn olvasott szöveg válik tudássá

A változtatások hátterében az a felismerés áll, hogy a digitális taneszközök előnyei nem minden tanulási helyzetben érvényesülnek. A képernyő gyors hozzáférést biztosít az információkhoz, megkönnyíti az interaktív feladatok megoldását, és nélkülözhetetlen digitális készségeket fejleszthet. Ugyanakkor a figyelemelterelés, a felszínes információfogyasztás és az elmélyült olvasás háttérbe szorulása is problémát okozhat.

Egy 2018-ban publikált, 54 vizsgálat eredményeit összegző nemzetközi metaanalízis szerint a szövegértési teljesítmény átlagosan jobb volt papíron olvasva, mint digitális felületen, különösen az információs szövegek esetében és időkorlátos feladatokban. Ez nem jelenti azt, hogy mindenki jobban olvas könyvből, vagy hogy a digitális olvasás eleve hátrányos. Arra viszont figyelmeztet, hogy a tanulás minőségét nem lehet pusztán a használt eszközök korszerűsége alapján megítélni.

A digitális figyelemelterelés problémája a nemzetközi oktatási adatokban is megjelenik. Az OECD Svédországról szóló, 2026-os elemzésében ismertetett PISA-adatok szerint a svéd tanulók jelentős időt töltenek digitális eszközök használatával az iskolában. A 2022-es felmérésben 33 százalékuk arról számolt be, hogy a legtöbb vagy valamennyi természettudományos órán gyakran elvonja társai figyelmét a digitális eszközök használata. Az OECD-országokban ugyanez az arány 28 százalék volt.

Az adatok nem bizonyítják, hogy a digitális oktatás önmagában rontja a tanulási teljesítményt. Azt azonban világossá teszik, hogy az eszközök használatának módja és mértéke egyaránt fontos.

Mobiltelefonok nélkül könnyebb figyelni

Svédország 2026 augusztusában a kötelező iskolai oktatás érintett intézményeiben bevezette a tanítási nap egészére vonatkozó mobiltelefon-korlátozást. Az általános szabály szerint a tanulók telefonját a nap kezdetén összegyűjtik, és a tanítás végén adják vissza. Meghatározott esetekben, például indokolt oktatási vagy egészségügyi célból, kivételek engedélyezhetők.

A cél nem az, hogy a gyerekek ne tanuljanak meg digitális eszközöket használni. Sokkal inkább az, hogy a tanórákon ne a telefonok, az értesítések és a közösségi alkalmazások versengjenek a pedagógus figyelmet igénylő munkájával.

Hasonló irányú intézkedéseket más európai országokban is bevezettek. Hollandiában országos megállapodások korlátozzák a mobiltelefonok tanórai használatát, Franciaországban pedig már korábban szigorú szabályokat vezettek be az iskolai telefonhasználatra. Dániában és Norvégiában ugyancsak előtérbe került az analóg és digitális taneszközök közötti egyensúly kérdése.

Az egyes országok intézkedései eltérnek, ezért nem beszélhetünk egységes európai visszarendeződésről. A közös kérdés azonban mindenütt ugyanaz: miként lehet úgy kihasználni a technológia előnyeit, hogy közben ne sérüljenek a tanulás alapvető feltételei?

A kézírás nem múzeumi tárgy

A hagyományos oktatási módszerek újbóli felértékelődésében a kézírásnak is fontos szerep jut. A betűk formálása, a szavak leírása és a gondolatok papíron történő megfogalmazása olyan készségek gyakorlását teszi lehetővé, amelyek a billentyűzet használatával nem teljesen azonos módon fejlődnek.

A norvég oktatáspolitikai vitákban is megjelent az igény, hogy a gyerekek többet olvassanak nyomtatott szövegeket, és megfelelő időt kapjanak az írás gyakorlására. A szakértői megközelítés azonban nem a digitális írás elhagyását szorgalmazza, hanem mindkét módszer tudatos elsajátítását.

A kézírás segítheti a betűk felismerésének és az íráskészségnek a fejlődését, a billentyűzet pedig gyorsabb szövegalkotást és könnyebb javítást tesz lehetővé. Nem az egyik vagy a másik eszköz kizárólagossága a cél, hanem annak megtanulása, hogy mikor melyik szolgálja jobban a feladatot.

Ugyanez érvényes az olvasásra. A képernyő kiváló lehet gyors információkeresésre, szemléltetésre vagy interaktív tanulásra, a nyomtatott könyv viszont sok esetben alkalmasabb lehet a hosszabb szövegek nyugodt, összefüggő feldolgozására.

Nem vissza a múltba, hanem előre

A svéd oktatáspolitikai fordulat könnyen értelmezhető a digitális technológiába vetett korábbi bizalom kudarcaként. A valóság azonban ennél árnyaltabb. A kormány nem mond le a digitális oktatásról, hanem nagyobb hangsúlyt kíván helyezni arra, hogy az eszközök használata valódi pedagógiai célt szolgáljon.

Ez a különbség Magyarország számára is fontos tanulságot hordoz. A korszerű oktatás nem attól lesz korszerű, hogy minden tanuló előtt képernyő van, hanem attól, hogy az iskola megfelelően választja meg a tanulást segítő módszereket. Ehhez jó tankönyvek, felkészült pedagógusok, rendszeres olvasás, az írás gyakorlása és a digitális készségek fejlesztése egyaránt szükséges.

A technológia önmagában nem ellensége az oktatásnak, de nem is csodaszer. A nyomtatott könyv és a digitális tananyag nem feltétlenül egymás riválisa: megfelelő használat mellett kiegészíthetik egymást.

Svédország példája végső soron arra figyelmeztet, hogy az oktatásban nem szabad összekeverni az újdonságot a haladással. A gyerekeknek a digitális világban is meg kell tanulniuk figyelni, olvasni, írni, gondolkodni és összefüggéseket felismerni. Ehhez néha képernyőre, máskor könyvre, tollra és zavartalan munkára van szükségük. Meg kell találni a megfelelő arányokat: a valóban modern iskola nem az, amelyik mindenáron digitalizál, hanem az, amelyik tudja, mikor érdemes bekapcsolni a képernyőt – és mikor jobb félretenni.

A Svédország visszaadja a gyerekeknek a tankönyveket bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

NÖVEKEDÉS

A nyári aszály visszahúzta a GDP-t: 1,5 százalék a harmadik negyedév

A Központi Statisztikai Hivatal október 30-i első becslése szerint a magyar gazdaság teljesítménye 2026 harmadik negyedévében 1,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A növekedés elmaradt a kormány éves, 2 százalékra mérsékelt céljához szükséges ütemtől.

A KSH és a gazdasági beszámolók a nyári szárazság mezőgazdasági hatását emelték ki. Ez első becslés: a részletes ágazati adatok és a későbbi revíziók módosíthatják a képet, de az irány egyértelműen gyenge és egyenetlen bővülést jelez.

Miért fontos? A lassú növekedés szűkíti az adócsökkentés és a hiánycsökkentés egyidejű mozgásterét. Az aszálykár pedig már nem egyszeri agrárügy: az öntözés, a biztosítás és a klímaalkalmazkodás makrogazdasági versenyképességi kérdés lett.

Források: KSH: október 30-i gyorstájékoztatók · Telex: 1,5 százalékkal nőtt a GDP a harmadik negyedévben · 24.hu: a KSH első becslése a harmadik negyedévről

ADÓPOLITIKA

Kilencszázalékos minimálbér-adó és új, sávos reklámadó a benyújtott csomagban

A kormány október 28-án benyújtotta a 2027-es adótörvényeket. A javaslat a minimálbéren dolgozók személyi jövedelemadóját adójóváírással ténylegesen 9 százalékra vinné le; a kormány becslése szerint az enyhítés 2,5 millió embert és évi 250 milliárd forintot érintene. A családi pótlék megduplázása és a 120 ezer forintos nyugdíjminimum is a csomag része.

A 9 százalékos társasági adó a legtöbb cégnél maradna, az évi legalább 500 millió eurós árbevételű vállalatoknál 15 százalék lenne. A reklámadó 500 millió forintig nulla, afölött 2,5–7,5 százalékos sávokban térne vissza. A törvényjavaslat még parlamenti vita előtt áll; a kormányzati hatásbecslések nem elfogadott költségvetési tények.

Miért fontos? A csomag láthatóan az alacsonyabb keresetű háztartások felé csoportosítana át jövedelmet, miközben a nagyvállalati és médiapiaci terheket emeli. A tartós eredményt a finanszírozás, az adóelkerülési reakciók és az uniós versenyjogi megfelelés dönti el.

Források: Kormány: benyújtották a 2027-es adótörvényeket · Portfolio: a 2027-es adócsomag fő változásai

LAKÁSPOLITIKA

A Wekerle-program hitelt, bérlakást, kollégiumot és felújítást kapcsolna össze

Október 27-én a kormány meghirdette a Wekerle-programot. A terv 2027-ben 30 milliárd forint uniós forrást irányítana megfizethető bérlakásokra és kollégiumokra; több év alatt 550 millió eurós EU-kerettel, banki és piaci társfinanszírozással számol. A meghirdetett cél tízezer új kollégiumi hely és 2030-ig több mint 120 ezer energiahatékony lakásfelújítás.

A Wekerle+ hitel október 28-tól váltja az Otthon Start konstrukciót: első lakásukra készülő 18–45 évesek legfeljebb 50 millió forintot igényelhetnek, a hitel legfeljebb a vételár felét fedezheti. A részletszabályok, a kivitelezési kapacitás és a pályázati ütem dönti el, mennyi valósul meg a bejelentett keretből.

Miért fontos? A program erénye, hogy a kereslet ösztönzése mellé kínálatot, bérlakást és energia-megtakarítást is rendel. A támogatott hitel ugyanakkor továbbra is emelheti az árakat, ha az új lakás, a kollégium és a felújítás nem készül el elég gyorsan.

Források: Kormány: elindul az átfogó Wekerle-program · Wekerle-program: hivatalos tájékoztató oldal · Daily News Hungary: olcsóbb hitel és felújítási keret

EURÓ ÉS KÖLTSÉGVETÉS

A kormány 2030-ra teljesítené az euró feltételeit

A pénzügyminiszter október 29-én kiadott 2027–2030-as programja 2030-ra 3 százalék fölötti növekedést, 3 százalék alatti hiányt és 2027-től csökkenő adósságrátát tűz ki. A dokumentum szerint Magyarország legkésőbb 2030-ra teljesítené az euróbevezetés valamennyi kritériumát.

A terv azt is közli, hogy 2027-ben az állami kiadások 1465 milliárd forinttal csökkennek a korábbi pályához képest, a 2026-os 700 milliárdos megtakarításon felül. Ezek kormányzati célok, nem teljesített eredmények; a részletes intézkedések és a közszolgáltatásokra gyakorolt hatás még nem látható teljesen.

Miért fontos? Az euróérettséget nem egy dátum, hanem tartós inflációs, hiány-, adósság- és árfolyam-fegyelem teremti meg. A program hitelességének próbája az lesz, hogy a kiadáscsökkentés tételes, ellenőrizhető és növekedésbarát-e.

Források: Pénzügyminisztérium: 2027–2030-as gazdasági és költségvetési program · Bruegel: öt próba a fenntartható magyar euróstratégiához

LÉLEGEZTETŐGÉP-BESZERZÉSEK

Tizenegy gyanúsított, két letartóztatás – a bűnösség még nem bizonyított

Az ügyészség szerint a megalapozott gyanú az, hogy két férfi 2020-ban bűnszervezetet hozott létre, és a lélegeztetőgépek, illetve maszkok állami eladásán elért több milliárd forintos haszon adóját fiktív számlákkal, strómancés céghálóval kerülték el. Költségvetési csalás és pénzmosás miatt tizenegy embert gyanúsítottak meg, egymilliárd forintnál több vagyont biztosítottak.

Az egyik feltételezett irányítót Ausztriában fogták el, a másikat Indonéziában. A győri bíróság október 29-én két gyanúsított letartóztatásáról döntött. A kényszerintézkedés nem ítélet: a hatósági állításokat bíróságnak kell bizonyítékok alapján elbírálnia, minden érintettet megillet az ártatlanság vélelme.

Miért fontos? Az ügy a járványkori rendkívüli beszerzések egyik legfontosabb elszámoltatási próbája. A közérdek egyszerre kívánja a szerződési lánc feltárását, a vagyon visszaszerzését és a politikai nyomástól mentes, tisztességes eljárást.

Források: Ügyészség: a gyanú szerint a lélegeztetőgépüzlet hasznával csaltak · NAV: nyomozás a lélegeztetőgép-beszerzések ügyében · Telex: letartóztatásba került két gyanúsított · Reuters: rajtaütések a járványkori beszerzések miatt

A HÉT A NAGYVILÁGBAN

A jegybankok kivárnak, a politika azonban gyorsít. A Fed és az EKB sem változtatott a kamaton, miközben az európai jegybank utódlási versenye megnyílt. Az amerikai gazdaság erős számmal fordul a félidős választásra. Szerbiában a diákmozgalom választási győzelme regionális fordulatot ígér, Ukrajnában pedig egy szűk humanitárius tűzszünet jelzi, hogy részmegállapodás lehetséges, de béke még nincs. London költségvetése a háztartásokat védi, de kisebb fiskális tartalékkal.

JEGYBANKOK

A Fed és az EKB sem lépett; Lagarde februárban távozik

A Federal Reserve október 28-án 3,75–4,00 százalékon hagyta az irányadó kamatsávot. Közleménye erős gazdasági aktivitást, ellenálló belső keresletet és továbbra is magas inflációt rögzített; két döntéshozó negyedszázalékpontos emelést támogatott. Az EKB október 29-én 2,5 százalékon tartotta a kulcskamatot, miközben a decemberi emelés lehetőségét sem zárta ki.

Christine Lagarde bejelentette, hogy 2027. február 7-én, mandátuma lejárta előtt távozik az EKB elnöki posztjáról. A kamatdöntés és az utódlás két külön ügy: az első adatfüggő monetáris kivárás, a második intézményi és politikai választás az euróövezet tagállamai között.

Miért fontos? A két nagy jegybank az inflációs kockázatot fontosabbnak ítéli a gyors lazításnál. Az EKB elnökváltása közben a piacoknak egyszerre kell beárazniuk a következő kamatlépést és azt, milyen monetáris filozófia vezeti majd az euróövezetet.

Források: Federal Reserve: az október 28-i FOMC-közlemény · Reuters: a Fed nem változtatott a kamaton · Reuters: az EKB kivárt, de decemberre emelést is jelzett · Le Monde: Christine Lagarde februárban távozik az EKB éléről

EGYESÜLT ÁLLAMOK

3,4 százalékos GDP-növekedéssel érkezik a félidős választás

Az amerikai gazdaság a BEA október 29-i első becslése szerint a harmadik negyedévben évesített 3,4 százalékos ütemben nőtt, gyorsabban a várt 3,2 százaléknál. A fogyasztás és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházás volt a fő hajtóerő; a címszám erős, de az MI-beruházás koncentráltsága és az emelkedett infláció kockázat maradt.

November 3-án félidős kongresszusi választást tartanak. Az országos felmérésekben mutatkozó demokrata előny nem fordítható automatikusan mandátumokra: a választókerületek határai, a részvétel és az egyes államok versenyei döntenek. A GDP-adat gazdasági tény; politikai hatása nem mechanikus.

Miért fontos? A választás eldöntheti, ki ellenőrzi a Kongresszust, és ezzel az adó-, kül- és háborús politikát, valamint az elnököt. Az erős GDP és a megélhetési elégedetlenség együtt azt mutatja, miért nem elég egyetlen makrogazdasági mutató a választói hangulat megértéséhez.

Források: BEA: aktuális nemzeti számla-közlemények · Reuters: fogyasztás és MI-beruházás húzta az amerikai GDP-t · Reuters: a demokrata előny önmagában nem jelent földcsuszamlást

SZERBIA

Vučić elismerte a diáklista választási győzelmét

Aleksandar Vučić október 25-én elismerte a diákmozgalom által támogatott lista győzelmét. Az előzetes becslések szerint a Student List 135–140 helyet szerezhet a 250 fős parlamentben, míg a Szerb Haladó Párt mintegy 105 mandátumra számíthat. A részvételt 70 százalék körülire becsülték; a végleges mandátumelosztás a hivatalos eredménytől függ.

A mozgalom a 2024-es újvidéki pályaudvari előtető összeomlása után erősödött meg; a tragédia 16 ember halálát okozta, a tiltakozók korrupciót és intézményi felelőtlenséget emlegettek. Megfigyelők szabálytalanságokról és szavazatvásárlási vádakról számoltak be; ezek vizsgálatot igénylő állítások, nem jogerősen bizonyított tények.

Miért fontos? A váltás átrendezheti Szerbia EU-csatlakozási pályáját, Oroszországhoz és Kínához fűződő kapcsolatait, valamint a magyar–szerb gazdasági projekteket. A diákmozgalom győzelménél nehezebb feladat kormányt, parlamenti többséget és ellenőrizhető reformprogramot építeni.

Források: AP/PBS: Vučić elismerte a diákmozgalom győzelmét · Reuters: történelmi győzelem a szerb diáklistának

UKRAJNA

Helyi humanitárius tűzszünet Oleskiben – nem országos fegyvernyugvás

Október 27-én helyi tűzszünet lépett életbe az orosz megszállás alatt álló oleski térségben, hogy segélyt juttassanak be és civileket menekítsenek ki. Melania Trump amerikai first lady közvetítő szerepet vállalt; az orosz fél Herszon és Oleski körzetében leállította a csapásokat a megállapodás idejére.

A megállapodás területileg és céljában korlátozott: más frontszakaszokon folytatódtak a harcok és a légicsapások. A részletekről a felek és közvetítők eltérő hangsúllyal számoltak be; független ellenőrzésre és biztonságos segélyhozzáférésre van szükség.

Miért fontos? A helyi egyezség bizonyítja, hogy körülhatárolt humanitárius célban lehetséges megállapodni. Békeáttörésnek csak akkor nevezhető, ha tartós, ellenőrizhető és területileg bővül – addig inkább fontos mentőfolyosó, mint politikai fordulat.

Források: Reuters: kibővítették a herszoni helyi tűzszünetet · DW: segélyezési tűzszünet kezdődött Oleskiben · Al Jazeera: leálltak a csapások Herszonban a helyi megállapodás idejére

NAGY-BRITANNIA

Energiatámogatás bankadóból, kisebb fiskális tartalékkal

John Healey pénzügyminiszter október 28-i költségvetése 2027-ben 100 fontos háztartási energiatámogatást adna legfeljebb 20 millió angliai, A–D adósávba tartozó otthonnak, a többi országrész számára hasonló keretet biztosítva. Az áram áfájának ideiglenes csökkentését 2027. július 1-jéig meghosszabbítják; a kormány szerint ez áprilisban mintegy 50 fonttal mérsékli az éves árplafont.

A csomagot részben a banki társasági pótadó 3-ról 6 százalékra emelése finanszírozza 15 hónapra. A kormány 2029–30-ra 15 milliárd fontos fiskális tartalékkal teljesítené szabályát, 9 milliárddal kisebb pufferrel, mint márciusban; a csökkenést elsősorban a magasabb adósságszolgálati költségekkel indokolta.

Miért fontos? A költségvetés gyors megélhetési segítséget ad, de a kisebb tartalék sebezhetőbbé teszi Londont egy új kamat-, energia- vagy biztonsági sokkal szemben. A bankadó politikailag célzott finanszírozás, gazdasági árát a hitelezési reakció mutatja majd meg.

Források: Brit kormány: a 2026-os költségvetés fő intézkedései · HM Treasury: Budget 2026 dokumentum · Reuters: kisebb tartalékkal teljesülnek a brit fiskális szabályok

A jövő hét három kérdése

1. Megmutatja-e a 2027-es adócsomag parlamenti vitája, hogyan finanszírozható egyszerre a jövedelemadó-csökkentés, a családi pótlék és a nyugdíjminimum emelése?
2. Átalakítja-e az amerikai félidős választás a Kongresszus erőviszonyait, és ezzel az elnöki gazdaság- és háborús politika ellenőrzését?
3. A szerb diáklista győzelméből stabil reformkormány lesz-e, miközben az oleski humanitárius tűzszünet tartós és ellenőrizhető marad?

Szerkesztői megjegyzés

A hét fontos politikai-gazdasági eseményeiből válogattunk. A szöveg a 2026. október 30-án 16.45-ig nyilvánosan elérhető információk alapján készült. A folyamatban lévő büntető-, bírósági, diplomáciai és intézményi ügyeknél külön kezeli a bizonyított tényeket, a hatósági vagy politikai állításokat, a sajtóértesüléseket és a szerkesztői értelmezést. Az összeállítás az AI segítségével készült.

A A HÉT HÍREI bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Brazíliában a baloldal maradt hatalmon, Szerbiában a diákmozgalom tört át a hatalmi falon. Izraelben Netanjahu, Amerikában Donald Trump személyes népszavazása következik. Európa utcáin pedig egyelőre nem új világrend születik, hanem egyre hangosabban kérdezik: miért kerül mind többe a régi rend? A1994-ben a lengyel választások után beszéltünk arról, hogy a magyar választásokra megérkezett a varsói gyors, most pedig többen írták, hogy a budapesti gyors Belgrádba ment. A kérdés, hogy a világpolitika követi-e ezt a szerelvémyt?

Két választás, két figyelmeztetés

A politikai elemzők kedvenc műfaja a trendek felismerése. Különösen akkor, ha két egymást követő esemény már alkalmat ad arra, hogy a világ történetét egyetlen, szépen ívelő mondattal elintézzék. A valóság azonban rendszerint kevésbé engedelmes, mint a prezentáció.

A vasárnapi brazil és szerbiai választás mindenesetre figyelemre méltó. Brazíliában Luiz Inácio Lula da Silva a szavazatok 51,79 százalékával legyőzte Flávio Bolsonarót, és megszerezte negyedik, nem egymást követő elnöki mandátumát. Szerbiában a diákmozgalom által életre hívott választási lista a hivatalos részeredmények szerint 52,65 százalékot szerzett, Aleksandar Vučić politikai tábora pedig 39,22 százalékra szorult vissza. A szerbiai választás megfigyelői ugyanakkor súlyos egyenlőtlenségekről, a közforrások pártpolitikai felhasználásáról és a választókra nehezedő nyomásról is beszámoltak.

A két történet nem azonos. Brazíliában egy hivatalban lévő baloldali elnök győzte le a jobboldali populista dinasztia következő képviselőjét. Szerbiában viszont egy, a korrupcióellenes tiltakozásokból kinövő, diákok vezette politikai erő tört át egy hosszú ideje fennálló hatalmi rendszeren.

A közös nevező mégis fontos: a választók egyik országban sem fogadták el, hogy a politikai hatalom tartós birtoklása valamiféle történelmi szükségszerűség lenne.

A hatalom birtokosai szeretik magukat a nemzet, a stabilitás, a rend vagy éppen a józan ész kizárólagos képviselőjeként feltüntetni. A választópolgár azonban időnként arra a kellemetlen következtetésre jut, hogy a nemzetnek más képviselője is akadna. Sőt, esetleg ő maga is elboldogulna nélkülük.

Brazíliában Lula győzelme nem jelenti a bolsonarizmus végét. A jobboldali tábor csaknem 60 millió szavazót mozgósított, a Bolsonaro család politikai befolyása pedig aligha tűnik el egyetlen vereségtől. A brazil elnöknek ráadásul egy erős jobboldali parlamenti ellenzékkel is számolnia kell.

Szerbiában pedig a Vučić-rendszer választási veresége még nem egyenlő a teljes intézményrendszer átalakulásával. A diákmozgalom legfontosabb politikai teljesítménye egyelőre az, hogy bebizonyította: a hatalom leváltható. Az már a következő fejezet, hogy az új többség képes lesz-e független intézményeket, átlátható államot és működőképes politikai alternatívát teremteni.

Közhely, de attól még igaz, hogy a választási győzelem ugyanis belépőjegy a kormányzáshoz, nem pedig maga a kormányzás.

A populista-autokrata modell: visszaszorulás vagy alkalmazkodás?

A 2010-es évek politikai történetét sokan a populizmus diadalmeneteként írták le. Donald Trump, a Brexit, Jair Bolsonaro, a közép-európai illiberális rendszerek és több nyugat-európai radikális jobboldali párt erősödése azt sugallta, hogy a liberális demokrácia elveszíti korábbi vonzerejét.

A recept meglehetősen egyszerűnek bizonyult. A társadalmi elégedetlenségből politikai felhatalmazást kell teremteni, a politikai ellenfelet pedig nem egyszerűen más véleményen lévő polgárként, hanem a nemzet ellenségeként kell bemutatni.

A független sajtó gyanús. A bíróság akadékoskodik. A civil szervezetek idegen érdekeket szolgálnak. A nemzetközi intézmények korlátozzák a szuverenitást. A politikai vezető pedig – aki történetesen éppen a hatalom birtokosa – azt állítja, hogy egyedül ő tudja, mit akar valójában a nép.

Ez a rendszer a választási legitimációra hivatkozik, miközben fokozatosan gyengítheti a következő választás tisztaságát biztosító intézményeket. A választás megmarad, csak a versenyfeltételek válnak egyre egyenlőtlenebbé.

A konstrukció legnagyobb előnye, hogy nem kell mindenkit meggyőznie. Elég, ha a támogatók tábora kitart, az ellenzék megosztott marad, a gazdasági erőforrások és a nyilvánosság jelentős része pedig a hatalom rendelkezésére áll.

A legnagyobb gyengesége ugyanebből következik: a rendszer hajlamos összetéveszteni a politikai ellenőrzést a társadalmi támogatottsággal.

Amíg működik a gazdaság, viszonylag könnyű eladni a stabilitás ígéretét. Ha azonban emelkednek az árak, romlik a közszolgáltatások színvonala, terjed a korrupció, és a biztonság ígérete sem teljesül, a politikai kommunikáció egyre nehezebben pótolja a mindennapi tapasztalatokat.

A brazil és a szerbiai eredmény erre figyelmeztet.

A populizmus nem azért kerülhet bajba, mert az emberek hirtelen liberális demokratákká válnak. Azért kerülhet bajba, mert a választók egy idő után a populista kormánytól is eredményeket követelnek.

A politikai varázslatnak is van lejárati ideje. Különösen akkor, ha a pénztárnál nem fogadják el fizetőeszközként.

A liberális demokrácia azonban ne ünnepeljen idő előtt. A két választás nem bizonyítja, hogy a világ egyértelműen a demokratikus visszarendeződés irányába halad. Inkább azt mutatja, hogy az autoriter tendenciák és az ellenük szerveződő társadalmi erők közötti küzdelem még korántsem dőlt el.

A populizmus alkalmazkodóképes. Ha egy vezető elveszíti a választást, a mozgalom tovább élhet. Ha a korrupció vádja hiteltelenné teszi a kormányzást, a politikai tábor új ellenséget találhat. Ha a gazdasági ígéretek nem teljesülnek, előkerülhet a nemzeti szuverenitás, a bevándorlás vagy a kulturális fenyegetettség témája.

A populista politika egyik legfontosabb sajátossága éppen az, hogy a kudarcot is képes a saját történetének részévé tenni.

A liberális demokrácia ezzel szemben nem pusztán azt ígéri, hogy a megfelelő emberek kerülnek hatalomra. Azt ígéri, hogy a rossz döntésekért felelni kell, a hatalom ellenőrizhető, és a politikai váltógazdaság békésen működhet. Ez kevésbé látványos program. Viszont hosszabb távon megbízhatóbb konstrukció lehet.

A budapesti gyors: Magyarország már előrébb jár?

A magyarországi politikai fordulat nem légüres térben történt. A 2026. április 12-i választás után kialakult új helyzet azt mutatta, hogy egy hosszú ideje fennálló, erősen központosított politikai rendszerrel szemben is létrejöhet olyan választói többség, amely a változást fontosabbnak tartja a megszokott stabilitásnál.

A budapesti politikai gyors tehát elindult. A nemzetközi kérdés az, hogy a szerelvényhez hány másik ország csatlakozik.

A magyar tapasztalatból három következtetés adódik.

Az első, hogy a politikai túlhatalom nem feltétlenül önmagától omlik össze. A hosszú ideje kormányzó pártok jelentős intézményi, kommunikációs és gazdasági előnyökkel rendelkezhetnek. A választási fordulathoz rendszerint nem elegendő az elégedetlenség: olyan politikai alternatívára is szükség van, amely képes összegyűjteni a különböző okokból elégedetlen választókat.

A második, hogy a változás igénye nem azonos egy részletesen kidolgozott új társadalmi modellel.

A választók egy része korrupcióellenes fordulatot akar, mások jobb közszolgáltatásokat, kiszámíthatóbb gazdaságpolitikát, tisztességesebb közéletet vagy egyszerűen új politikai szereplőket. Ezek a várakozások a választás napján még elférnek ugyanabban a szavazófülkében. A kormányzás során azonban könnyen egymásnak feszülhetnek.

A harmadik következtetés a legfontosabb: a hatalom leváltása és a hatalom működésének megváltoztatása két külön politikai feladat.

Aki új kormányként pusztán a korábbi rendszer személyzetét cseréli le, miközben érintetlenül hagyja a túlzott központosítást, a politikai függőségeket és az ellenőrzés gyengeségeit, az könnyen ugyanazon a pályán találja magát, amelyről az elődje éppen most távozott.

A demokrácia minőségét nem az dönti el, hogy ki ül a miniszterelnöki székben, hanem az is, hogy milyen korlátok között gyakorolja a hatalmát.

Ebben az értelemben Magyarország nem egyszerűen egy nemzetközi politikai trend résztvevője. Sajátos próbája is annak, hogy egy választási fordulat után mennyire lehet gyorsan és tartósan helyreállítani a demokratikus intézményeket.

A következő hónapokban ezért nem pusztán az lesz érdekes, hogy mit tesz az új politikai vezetés, hanem az is, hogy mit kezd a parlament, a bíróságok, az államigazgatás, a média és a civil társadalom megerősítésével.

A budapesti gyors már elindult. De a demokratikus intézményépítés nem expresszjárat. Néha még a menetrendet is újra kell írni.

Izrael: Netanyahu politikai túlélőképességének újabb próbája

Az izraeli választás más természetű lesz, mint a brazil és a szerbiai fordulat. Itt nem egyszerűen egy autoriter tendenciákkal vádolt politikai vezetés és egy demokratikus ellenzék küzdelméről van szó. A biztonságpolitika, a háborúk, a társadalmi megosztottság, a vallási pártok befolyása és a 2023. október 7-i támadásért viselt politikai felelősség egyszerre alakítja a választók döntéseit.

Benjamin Netanjahu hosszú politikai pályafutása során többször bizonyította, hogy képes túlélni olyan válságokat, amelyek más országokban egy kormány bukásához vezettek volna.

A mostani választás előtt azonban nehéz helyzetbe került. A Hamász támadását megelőző biztonsági kudarcok, a háborúk következményei, a kormány igazságügyi reformjai körüli konfliktusok és a szélsőjobboldali, illetve ultraortodox koalíciós partnerek szerepe jelentős társadalmi ellenállást váltott ki.

Az ellenzék előtt így valódi lehetőség nyílt, de a győzelem még nem garantálja a kormányalakítást.

A választási előrejelzések szerint egyik politikai tömbnek sincs biztos útja a 120 fős knesszetben szükséges 61 mandátumhoz. Az ellenzék pártjai között jelentős ideológiai különbségek vannak, miközben Netanjahu lehetséges szövetségesei között olyan vallási és radikális jobboldali erők is találhatók, amelyek nélkül nehéz lehet többséget teremtenie.

A legfontosabb kérdés az, hogy létrejöhet-e olyan kormány, amely képes kezelni az izraeli társadalom belső konfliktusait, elszámoltatni a politikai vezetést a biztonsági kudarcokért, és újragondolni az ország nemzetközi kapcsolatait.

A külpolitikai fordulat azonban jóval bizonytalanabb, mint a belpolitikai.

Az izraeli politikai táborok között komoly különbségek vannak az igazságügy, a vallás és az állam viszonyában, valamint a kormányzás módjában. A biztonságpolitika és a palesztin államiság kérdésében viszont az ellenzék jelentős része sem képvisel gyökeresen eltérő álláspontot a jelenlegi kormánytól.

Netanjahu esetleges veresége tehát nem feltétlenül jelentene békepolitikai fordulatot.

Az izraeli választás igazi tétje az, hogy a biztonság fogalma továbbra is elsősorban katonai erővel és a fenyegetések elhárításával azonosul-e, vagy a politikai vezetés felelőssége, az intézményi ellenőrzés és a hosszabb távú regionális rendezés is nagyobb szerepet kaphat.

A választók személyi változást akarhatnak. A térség konfliktusai azonban nem igazodnak a választási naptárhoz.

Amerika: november 3-án Trump kapja a bizonyítványt

Az amerikai félidős választás a következő hetek egyik legfontosabb politikai eseménye lesz. November 3-án a választók a képviselőház és a szenátus összetételéről döntenek, miközben Donald Trump elnöki teljesítményéről is közvetett ítéletet mondanak.

A helyzet a republikánusok számára kedvezőtlenebbnek látszik, mint korábban. A Reuters/Ipsos október 19-én ismertetett felmérésében Trump támogatottsága 31 százalékra süllyedt, a kongresszusi választásra vonatkozó általános pártpreferencia pedig 47–35 arányban a demokratáknak kedvezett.

Ezek a számok komoly figyelmeztetést jelentenek a republikánusoknak, de nem tekinthetők a választás előrejelzett végeredményének. Az egyes körzetek sajátosságai, a jelöltek személye és a választási részvétel egyaránt módosíthatják az országos erőviszonyokat.

A republikánusok jelenleg mindkét házban szűk többséggel rendelkeznek. A demokratáknak négy-négy mandátumot kellene nettó módon nyerniük ahhoz, hogy átvegyék az irányítást a képviselőházban, illetve a szenátusban.

A gazdasági helyzet különösen kellemetlen Trump számára. A megélhetési költségek, az üzemanyagárak és az iráni háború következményei egyaránt rontják a kormányzat megítélését. A bevándorlás kérdése továbbra is mozgósíthatja a republikánus választókat, de a gazdasági elégedetlenség most komoly ellensúlyt jelenthet.

Ha a demokraták megszerzik a képviselőházi többséget, Trumpnak lényegesen nehezebb lesz keresztülvinnie a programját. A kongresszusi vizsgálatok, a költségvetési viták és a kormányzati döntések ellenőrzései is új lendületet kaphatnak. Ha mindkét házat elveszíti, az még súlyosabb politikai vereség lenne.

A félidős választás azonban nem elnökválasztás. A demokraták győzelme nem jelentené automatikusan Trump politikájának végét, és még kevésbé a trumpizmus eltűnését. A republikánus párt jelentős társadalmi támogatottsággal rendelkezik, az elnök pedig továbbra is meghatározhatja saját pártjának politikai napirendjét.

A legvalószínűbb demokratikus nyereség tehát elsősorban intézményi féket jelenthet.

Ez önmagában is fontos. A liberális demokrácia nem attól működik, hogy mindig a liberálisok nyernek. Hanem attól, hogy a veszteseknek is marad lehetőségük a politikai küzdelem folytatására, és a győztesek sem tehetnek meg mindent, amihez éppen elegendő szavazatuk van.

Trump számára a novemberi választás így egyszerre lesz népszerűségi próba és figyelmeztetés arra, hogy az elnöki felhatalmazás nem korlátlan politikai hitelkártya. A demokraták számára pedig annak tesztje, hogy képesek-e a Trump-ellenességen túl saját, meggyőző politikai ajánlatot tenni.

Nyugat-Európa: az utca nem párt, de lehet belőle hatalom

A nyugat-európai tüntetések első pillantásra más történetet mesélnek, mint a választások. Franciaországban, Belgiumban, Olaszországban és Portugáliában az októberi demonstrációk középpontjában a megélhetési költségek, a lakhatás, az alacsony bérek és a közszolgáltatások állapota állt.

Franciaországban az október 17-i tiltakozásokat súlyos zavargások kísérték, majd október 24-én újabb nagy megmozdulásokat tartottak. A francia belügyminisztérium becslése szerint az utóbbi alkalommal mintegy 410 ezren vonultak utcára. A sárgamellényes mozgalom szervezői október 31-re újabb tiltakozásokat jeleztek, a szakszervezetek pedig november 5-re mozgósítanak.

A tüntetések politikai jelentősége azonban nem egyszerűsíthető le arra, hogy az emberek elégedetlenek a kormánnyal. A megélhetési válság ugyanis nem feltétlenül a hagyományos baloldalnak kedvez. A drágulás, a lakhatási nehézségek és a közszolgáltatások romlása egyaránt táplálhat baloldali szociális követeléseket és jobboldali rendszerellenes indulatokat.

A szakszervezetek magasabb béreket, jobb közszolgáltatásokat és nagyobb társadalmi igazságosságot követelnek. A radikális jobboldal viszont ugyanezt a társadalmi elégedetlenséget a bevándorlás, a nemzeti szuverenitás és a rend helyreállításának kérdései felé terelheti.

A politikai verseny tehát nem pusztán arról szól, hogy ki tudja jobban megmagyarázni a válságot. Arról is, hogy ki képes meghatározni, kit kell felelőssé tenni érte.

A francia kormány számára különösen nehéz helyzetet teremt, hogy a társadalmi elégedetlenséghez költségvetési korlátok társulnak. A kormány nem ígérhet korlátlan kiadásokat úgy, hogy közben a közpénzügyek állapotával is foglalkoznia kell.

Az utca viszont nem feltétlenül fogadja el a pénzügyi tárca érvelését. A háztartások költségvetése ugyanis nem távoli makrogazdasági mutatókból áll, hanem lakbérből, élelmiszerből, energiából és a hónap végéig kitartó fizetésből.

Ez a konfliktus az egész kontinensen politikai következményekkel járhat.

A tüntetések önmagukban nem jelentik a liberális demokrácia válságát. Ellenkezőleg: a békés tiltakozás a demokratikus rendszer egyik alapvető eszköze. A probléma akkor kezdődik, amikor a kormányzat a társadalmi elégedetlenséget kizárólag rendészeti kérdésként kezeli, vagy amikor a tiltakozások erőszakba fordulnak, és a politikai szereplők ezt saját hatalmi céljaikra használják fel.

A radikális jobboldal számára az utcai káosz különösen hasznos politikai érv lehet. Ha a kormány nem tud rendet teremteni, akkor erős vezetőre van szükség – mondják. Az viszont már kevésbé világos, hogy a rend helyreállítása után miként lesz olcsóbb a lakhatás, jobb az iskola, és magasabb a fizetés.

A demokratikus politikának itt kellene megmutatnia, hogy a szabadság és a kormányzóképesség nem egymást kizáró fogalmak.

A következő hónapokban ezért nemcsak az lesz fontos, hányan vonulnak utcára, hanem az is, hogy a tiltakozásokból születik-e tartós politikai szerveződés, új választói koalíció vagy olyan szociális megállapodás, amely képes enyhíteni az elégedetlenséget. Az utca önmagában még nem ad kormányprogramot, de időnként átírja vagy megírja azt.

Merre tart a világpolitika?

A brazil és a szerbiai választás, az izraeli voksolás és az amerikai félidős választás nem ugyanannak a történetnek négy fejezete. Mégis érdemes együtt vizsgálni őket, mert ugyanazokat az alapvető kérdéseket vetik fel. Mennyire elégedettek a választók a fennálló politikai renddel? Képesek-e a kormányok megőrizni a társadalmi támogatottságukat? És ha a választók változást akarnak, milyen politikai erő tudja megszervezni ezt az igényt?

A következő időszakban három lehetséges irány rajzolódik ki.

Az első a demokratikus korrekció. Brazília és Szerbia azt mutatja, hogy a hosszú ideje fennálló politikai dominancia nem feltétlenül végleges. A társadalmi elégedetlenség, a választási mozgósítás és a hitelesnek tekintett alternatíva együtt képes lehet fordulatot előidézni.

A második az autoriter alkalmazkodás. A választási vereség nem feltétlenül szünteti meg a populista politikai mozgalmakat. A vezetők és a pártok újraszerveződhetnek, új témákat emelhetnek napirendre, és a korábbi kudarcot is saját politikai történetük részévé tehetik.

A harmadik a demokratikus kiüresedés veszélye. A választók leválthatják a kormányokat, miközben az új politikai vezetés nem képes javítani az életkörülményeken, helyreállítani az intézményekbe vetett bizalmat vagy mérsékelni a társadalmi megosztottságot. Ebben az esetben a következő választáson ismét vonzóvá válhat egy olyan vezető, aki gyors, radikális és egyszerű megoldásokat ígér.

A demokratikus rendszerek most akkor kerülhetnek tartós előnybe, ha képesek egyszerre biztosítani a politikai szabadságot, a kormányzóképességet és az anyagi biztonságot. Ha e három közül valamelyik tartósan hiányzik, a populista ajánlat újra és újra visszatérhet.

A világpolitika következő fordulata így nem feltétlenül egy új ideológia győzelme lesz. Inkább annak eldőlése, hogy melyik politikai rendszer tud meggyőzőbb választ adni a mindennapi élet problémáira anélkül, hogy közben felszámolná saját demokratikus korlátait.

A végállomás még messze van

A vonat megy, a brazil és a szerbiai eredmény azt jelzi, hogy a populista-autokrata politikai modell nem verhetetlen. Izraelben a választók a biztonság, a politikai felelősség és a kormányzás kérdéseiről döntenek. Amerikában Trump elnökségének politikai korlátai kerülnek előtérbe. Nyugat-Európában pedig a megélhetési elégedetlenség és a radikális jobboldal közötti kapcsolat válhat a következő évek egyik meghatározó kérdésévé.

Mindez azonban még nem jelenti a liberális demokrácia világméretű győzelmét. A populista vezetők továbbra is jelentős társadalmi támogatottsággal rendelkeznek. A demokratikus ellenzékek pedig gyakran könnyebben egyeznek meg abban, kit nem akarnak hatalmon látni, mint abban, hogy mit tennének helyette.

A liberális demokrácia számára ezért most a legfontosabb feladat annak bizonyítása, hogy a politikai pluralizmus, a jogállamiság és az intézményi ellenőrzés nem a hatékony kormányzás akadálya, hanem annak feltétele.

A budapesti gyors már elindult. A brazil és a szerbiai eredmény alapján más országokban is felszállhatnak rá utasok. De az egyes szerelvények nem feltétlenül ugyanabba az irányba tartanak, és a jegy sem garantálja, hogy mindenki ugyanazon az állomáson akar majd leszállni.

A világpolitikai fordulat tehát lehetséges, de még nem bizonyított. Egyelőre annyi látszik, hogy a választók egyre kevésbé fogadják el a hatalom birtokosainak azt az állítását, hogy rajtuk kívül nincs más politikai lehetőség. Ez már önmagában is változás.

A kérdés most az, hogy a demokratikus alternatívák képesek lesznek-e többet nyújtani a leváltás élményénél. A választási győzelem éjszakáján táncolva-énekelve még könnyű hinni a jövőben. A nehezebb feladat hétfő reggel kezdődött Brazíliában és Szerbiában is. hiszen a populista vezetők veresége nem feltétlenül a populizmus veresége.

Források: Associated Press Euronews; EBESZ/ODIHR megfigyelői jelentése; Reuters összefoglalója; Reuters/Ipsos felmérése; Euronews áttekintése Le Monde október 26-i beszámolója, a https://balk.hu/

Az összeállítás az AI segítségével készült

A Merre ment a budapesti választási gyors? bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Magyar Péter hétfőn, az Országgyűlésben ismertette a 2027-es költségvetés legfontosabb tervezett intézkedéseit. A miniszterelnök a bemutatót az előző kormány gazdasági örökségének bírálatával kezdte, majd jelentős adócsökkentéseket, családtámogatási és nyugdíjintézkedéseket jelentett be.

A kormányfő állítása szerint az Orbán-kormány 8,3 százalékos tényleges költségvetési hiányt hagyott hátra, miközben a magyar gazdaság négy év alatt mindössze 1,2 százalékkal növekedett. Összehasonlításként a lengyel gazdaság 9,5 százalékos bővülését említette. „Repülőrajtot ígértek, de csak a magángépek szálltak fel” – fogalmazott.

Magyar Péter arról is beszélt, hogy 2020 és 2025 között Magyarország 9200 milliárd forinttal többet fizetett kamatokra annál, mint amennyit az euróövezeti országok kamatszintje mellett kellett volna. A miniszterelnök szerint az örökölt helyzet egyszerre teszi szükségessé az állami gazdálkodás rendbetételét és a korábbi társadalmi igazságtalanságok orvoslását.

Kilencszázalékos szja a minimálbérre

A tervezett adóváltozások egyik központi eleme, hogy 2027-től 9 százalékra csökken a minimálbér személyi jövedelemadója. Magyar Péter közlése szerint a minimálbért keresők havi nettó jövedelme ezzel mintegy 20 ezer forinttal, éves szinten 240 ezer forinttal emelkedhet.

A miniszterelnök azt mondta, hogy az adócsökkentés összesen mintegy 2,5 millió munkavállalót érinthet. Egymillió embernek egy számjegyű lesz az szja-ja, további egymillió munkavállaló pedig havi 680 ezer forintos jövedelemig részesül adócsökkentésben. A kormányfő hangsúlyozta: a munkából származó jövedelmek adóterhe senkinél sem emelkedik.

A tervek szerint az intézkedés 250 milliárd forintot hagy az adófizetőknél.

Megduplázzák a családi pótlékot

A családokat érintő legnagyobb bejelentés a családi pótlék megduplázása. A változás 2027. január 1-jétől lépne életbe, és több mint egymillió családnak jelentene magasabb havi támogatást. A kormány erre a célra 300 milliárd forinttal többet fordítana a jövő évi költségvetésben.

Magyar Péter példákkal is érzékeltette a változás nagyságát:

• Egygyermekes család: évente 146 ezer forinttal kaphat többet.
• Kétgyermekes család: a jelenlegi havi 26 ezer forint helyett 53 ezer forintot kaphat, ami évi 319 ezer forintos többlet.
• Háromgyermekes család: az éves többlet 576 ezer forint lehet.
• Négygyermekes család: évente több mint 700 ezer forinttal juthat több támogatáshoz.

A kormány megtartaná a fiatalok szja-mentességét az átlagkeresetig, valamint a különböző korcsoportokba tartozó, illetve több gyermeket nevelő anyák adókedvezményeit is. Ugyanakkor havi bruttó egymillió forintos jövedelmi határt vezetnének be az anyák adómentességénél: az e fölötti jövedelemrész után ismét személyi jövedelemadót kellene fizetni.

A családi adókedvezmény szintén megmaradna. Magyar Péter szerint a családi pótlék emelése és a munkát terhelő adók csökkentése szélesebb társadalmi rétegekhez juttatna el támogatást, mint a korábbi rendszer.

A kormányfő összesítése szerint a családokat és a munkából élőket érintő három fő változás az ideihez képest 500 milliárd forinttal javíthatja az érintettek anyagi helyzetét.

A minimálnyugdíj 120 ezer forintra emelkedhet

Jelentős változást ígért a kormány a nyugdíjrendszerben is. A minimálnyugdíj összege 2027. január 1-jétől a jelenlegi havi 28 500 forintról 120 ezer forintra emelkedne. Emellett sávosan növelnék az alacsonyabb összegű nyugdíjakat is.

Magyar Péter szerint összesen 455 ezer nyugdíjas részesülne magasabb ellátásban. A miniszterelnök bírálta az egymást követő korábbi kormányokat, amiért közel két évtizeden át változatlanul hagyták a nyugdíjminimumot, miközben az idősek megélhetési költségei, különösen az élelmiszerek és a gyógyszerek árai jelentősen emelkedtek.

A kormány megtartaná a 13. havi nyugdíjat és a 14. havi nyugdíj első heti részletét is. Emellett 2030-ig fokozatosan bevezetnék a nyugdíjas SZÉP-kártyát, amely a tervek szerint 2,2 millió embert érinthet. Az első részletet már 2027-ben megkapnák a jogosultak.

A rokkantsági és rehabilitációs ellátásokat 10 százalékkal emelnék, az érintettek ellátása pedig legalább havi 120 ezer forint lenne. Az árvaellátás minimuma 20 százalékkal, az otthonápolási díjak 50 százalékkal emelkednének.

A miniszterelnök közlése szerint a nyugdíjellátásokra 123 milliárd forintot, a nyugdíjasokat érintő intézkedésekre összesen 449 milliárd forintot fordítanának. A tervezett intézkedések között szerepel a vényköteles gyógyszerek áfájának eltörlése is.

Szociális fordulatot ígér a kormány

Magyar Péter az egészségügy, az oktatás és a szociális ellátórendszer helyzetét is bírálta. Hosszú várólistákról, rossz állapotú kórházakról, túlterhelt és alulfizetett egészségügyi dolgozókról beszélt. A gyermekvédelemben szerinte válság alakult ki, miközben az időseket otthon ápoló hozzátartozók és a szociális ágazat dolgozói sem kaptak megfelelő segítséget.

A tanárok bérezését szintén elégtelennek nevezte. A kormányfő azt ígérte, hogy a választási vállalások egy részét már a kormányzati ciklus első évében teljesítik.

A bejelentések alapján a 2027-es költségvetésben a háztartások közvetlen támogatása kiemelt szerepet kapna: a családi pótlék emelése, az szja-csökkentés és a nyugdíjasok támogatása egyszerre növelné a lakosságnál maradó jövedelmet.

A számok döntik el, mennyire tarthatók az ígéretek

A költségvetés megítélésének kulcskérdése nemcsak az, hogy mekkora támogatást kapnak a családok és a nyugdíjasok, hanem az is, miből finanszírozza mindezt az állam, miközben csökkentenie kell a hiányt és stabilizálnia az államadósságot.

A Telex hétfői háttércikke szerint a 2027-es büdzsé a Tisza-kormány első olyan költségvetése, amely teljes egészében a kabinet saját gazdaságpolitikai elképzeléseit tükrözi. A befektetők számára különösen fontos lesz a tervezett hiány, a gazdasági növekedés és a költségvetési konszolidáció hitelessége. https://telex.hu/gazdasag/2026/10/19/koltsegvetes-hiany-elemzo-befekteto-hedge-fund-magyar-peter-london

A kormány korábbi költségvetési helyzetértékelése szerint a 2026-os hiány a korrekciós intézkedések ellenére is magas maradhat. A kabinet a 2026-os költségvetés módosításakor 7,5 százalékos GDP-arányos hiánycélt jelölt meg, és a 2027-es évre további egyenlegjavulást helyezett kilátásba. https://kormany.hu/hirek/takarekos-allam-atlathato-mukodes-igy-modositja-a-koltsegvetest

A Világgazdaság hétfői összefoglalója szerint az elemzői várakozásokban is a hiány mérséklése az egyik legfontosabb kérdés: a Reuters által megkérdezett közgazdászok 2027-re 5,3 százalékos GDP-arányos deficittel számoltak, míg a Fitch Ratings 5,8 százalékos előrejelzést tett közzé. https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2026/10/koltsegvetes-alapkamat-foglalkoztatottsag-alrendszer

A most bejelentett intézkedések költségvetési hatását, a fedezetük részletes bemutatását és a hiánycél teljesíthetőségét ezért a teljes költségvetési dokumentum alapján lehet majd megítélni. A politikai vállalások és a költségvetési realitások közötti egyensúly lesz a Tisza-kormány első teljes költségvetésének egyik legfontosabb próbája.

Szerkesztői megjegyzés: A cikkben szereplő összegek és jogosulti létszámok a miniszterelnöki bejelentésekből származnak. A számok a tervezetben szerepelnek. A családi pótlék emelésének előkészítéséről a 24.hu, a költségvetési egyensúly kérdéseiről pedig a Telex és a Világgazdaság is közölt háttéranyagokat.

A Megduplázza a családi pótlékot, emeli a nyugdíjakat, csökkenti az szja-t a Tisza-kormány 2027-ben bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A hét legnagyobb gazdaságpolitikai híre az uniós jogállamisági eljárás lezárása és 4,2 milliárd euró felszabadítása volt, de a költségvetés módosítása és a Fitch figyelmeztetése megmutatta, hogy ez nem helyettesíti a tartós egyensúlyt. Közben a kormány részletesebbé tette az új kata tervét, az Országgyűlés korrigálta az egészségügyi kamarai szabályokat, az új elszámoltatási intézmény pedig teljes vezetéssel kezdheti meg működését.

UNIÓS FORRÁSOK

Lezárult a feltételességi eljárás, 4,2 milliárd euró szabadul fel

Az Európai Unió Tanácsa október 13-án elfogadta az Európai Bizottság javaslatát, és megszüntette a Magyarországgal szembeni jogállamisági feltételességi intézkedéseket. A 2022-ben felfüggesztett 6,3 milliárd euróból 4,2 milliárd ismét hozzáférhető; az Erasmus+ és a Horizont Európa programokban a magyar részvétel újraindításához még a szükséges megállapodásokat is meg kell kötni.

A Bizottság a döntést több mint száz jogszabály-módosítással, az Integritás Hatóság hatásköreinek erősítésével, az összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozati szabályok átírásával, az Európai Ügyészséghez való csatlakozással és a közérdekű vagyonkezelő alapítványi rendszer kivezetésével indokolta. A döntés nem jelenti automatikusan minden korábban visszatartott uniós összeg felszabadítását.

Források: Kormány: lezárult a jogállamisági feltételességi eljárás · Európai Bizottság: javaslat a magyar intézkedések feloldására · Euronews: az EU feloldotta a magyar forráskorlátozások egy részét

KÖLTSÉGVETÉS

A hiánycélt 7,5 százalékra emelnék, a Fitch szerint ez a fő kockázat

Az Országgyűlés előtt lévő módosítás 3,7-ről 7,5 százalékra emelné a 2026-os eredményszemléletű hiánycélt. A javaslat indoklása szerint a választások után átvett költségvetési pálya intézkedések nélkül 8 százalék fölötti hiányt eredményezett volna; a zárószavazást október 19-re tervezik. A Költségvetési Tanács a módosítást véleményezte, de a többéves kiigazítás részletei maradnak a döntő kérdések.

A Fitch Ratings a magyar államadósságot továbbra is BBB, negatív kilátású kategóriában tartja. A hitelminősítő 2026-ra 7,3, 2027-re 5,8 százalékos hiányt vár, és arra számít, hogy az adósságráta 2028-ra 78,1 százalékra nőhet. A Fitch előrejelzése nem tény, hanem kockázati becslés; a tényleges pályát a növekedés, a kamatok és a kormány intézkedései alakítják.

Források: Országgyűlés: a 2026-os költségvetés módosításának javaslata · Költségvetési Tanács: a 2026-os költségvetés módosításának véleményezése · Budapest Business Journal: a Fitch költségvetési és adósságkockázatokról

KISVÁLLALKOZÁSOK

Az új kata szélesebb körnek nyílna meg, de több féket is kapna

A kormány október 15-én ismertette a társadalmi egyeztetés után kialakított kata-tervet. Január 1-jétől mellékállásúak, nappali tagozatos hallgatók és nyugdíjasok is választhatnák, és a kisadózók cégeknek is számlázhatnának. Az éves bevételi határ 22 millió forint lenne; a főállású havi tétel 100 ezer, a mellékállású 50 ezer forint.

Magánszemélynek kiállított számlánál 2027-ben 75 ezer, 2028-tól 100 ezer forintos havi jóváírás csökkentené a tételt. A céges bevétel után 15 százalékos teher járna, amelybe a kata beszámítható; 22 millió forint fölött 40 százalékos különadó maradna. A kormány százezer fölötti kedvezményezetti körrel számol, de a szabályokat még törvénybe kell foglalni.

Források: Kormány: több mint százezer kisadózónak kedvezhet az új kata · G7: az új kata foglalkoztatási és adózási kockázatai · MKIK: kamarai álláspont a kata átalakításáról

EGÉSZSÉGÜGYI ÖNKORMÁNYZAT

Módosítva állították vissza a kötelező kamarai tagságot

Az Országgyűlés október 13-án ismét elfogadta az egészségügyi kamarai törvényt, miután Baka András köztársasági elnök szeptember 30-án megfontolásra visszaküldte. A törvény helyreállítja a kötelező tagságot az orvosok, fogorvosok és más egészségügyi szakemberek számára, és szakmai önigazgatási jogokat ad vissza a kamaráknak.

A parlament az államfő több technikai és jogbiztonsági kifogását beépítette a végleges szövegbe. A Magyar Orvosi Kamara támogatta az önrendelkezés visszaállítását, de a gyakorlatban még el kell választani a szakmai-etikai felügyeletet az állami munkáltatói és finanszírozói jogköröktől.

Források: Telex: módosítva fogadták el az egészségügyi kamarai törvényt · 24.hu: az államfő kifogásai után újratárgyalták a kamarai törvényt · Magyar Orvosi Kamara: közlemény a kamarai törvényről

ELSZÁMOLTATHATÓSÁG

Teljes lett az NVVH vezetése, közben feljelentés született egy 2021-es szerződés miatt

Az Országgyűlés október 13-án titkos szavazással megválasztotta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonfelügyeleti Hatóság három elnökhelyettesét, így az új intézmény teljes vezetéssel kezdheti meg működését. A szervezetnek a jogsértően szerzett közvagyon feltárása, biztosítása és visszaszerzése a feladata; tényleges függetlenségét és eredményességét csak a későbbi ügyek mutatják meg.

A Miniszterelnökség október 14-én feljelentést tett egy 2021-ben, közbeszerzés nélkül kötött, mintegy 2,97 milliárd forint kifizetésével járó tanácsadói szerződés miatt. A tárca szerint a feltárt iratok hűtlen kezelés, költségvetési csalás és hivatali visszaélés gyanúját vetik fel. Ezek kormányzati állítások és nyomozást megalapozó gyanúk, nem bizonyított tények; büntetőjogi felelősségről csak hatósági eljárás és jogerős ítélet dönthet.

Források: Telex: megválasztották az NVVH három elnökhelyettesét · Miniszterelnökség: feljelentés a 2021-es tanácsadói szerződés ügyében · 24.hu: feljelentés a titkosított, milliárdos tanácsadói szerződés miatt

Nagyvilág

A világgazdaság 3 százalék körüli növekedéssel ellenállónak látszik, de az amerikai infláció gyorsulása és a közel-keleti háború terjedése újra megmutatta az energiaárak politikai erejét. Washington orosz dízel előtt nyitott egy szűk csatornát, miközben az EU az ukrajnai szankciós vonalat tartotta. Brüsszel és Peking közben menedzselt kereskedelmi megállapodással próbálja elkerülni az autóipari vámháborút.

VILÁGGAZDASÁG

Az IMF 3,1 százalékos idei növekedést vár, de szűkülnek a tartalékok

Az IMF október 13-i előrejelzése szerint a világgazdaság 2026-ban 3,1, 2027-ben 3,4 százalékkal bővülhet. A globális inflációt az alapforgatókönyv 4,7, majd 4,1 százalékra teszi. Ezek előrejelzések, nem biztos eredmények; a háborúk, a kereskedelmi korlátozások, az adósság és a technológiai beruházási hullám jelentős lefelé mutató kockázatot hordoznak.

Az alaphelyzet kettészakítja a nyerteseket és veszteseket. Az energiaimportőr, a mesterségesintelligencia-beruházási láncból kimaradó országok rosszabb helyzetben vannak, miközben sok kormány költségvetési és monetáris mozgástere szűk. A növekedés tehát nem omlott össze, de egy újabb energiapiaci vagy pénzügyi sokk kezelésére kevesebb tartalék maradt.

Források: IMF: World Economic Outlook, 2026. október · The Guardian: az IMF új világgazdasági előrejelzése

EGYESÜLT ÁLLAMOK

Az infláció 3,7 százalékra gyorsult, főként az energia miatt

Az amerikai fogyasztói árindex szeptemberben 0,6 százalékkal emelkedett az előző hónaphoz, és 3,7 százalékkal az egy évvel korábbihoz képest; augusztusban az éves ütem 3,4 százalék volt. A maginfláció 2,6 százalék maradt, miközben az energiaár-index éves növekedése 20,4 százalékra ugrott, a havi drágulásban a benzin játszotta a legnagyobb szerepet.

A Federal Reserve szeptemberben 3,75–4,00 százalékos sávba emelte az irányadó kamatot. Az új adat egyszerre erősíti a szigorúbb politika indokát és mutatja meg, hogy a kínálati eredetű olajsokkot a kamat csak nagy gazdasági áron fékezi. A november 3-i félidős választás előtt a megélhetési költség ismét központi politikai kérdés lett.

Források: Amerikai Munkaügyi Statisztikai Hivatal: szeptemberi fogyasztói árak · AP: az amerikai infláció szeptemberben 3,7 százalékra gyorsult · Federal Reserve: a szeptemberi kamatdöntés

UKRAJNA ÉS SZANKCIÓK

Washington orosz dízelre adott engedélyt, az EU kitart a szankciók mellett

Az amerikai pénzügyminisztérium október 9-én általános engedélyt adott meghatározott, orosz eredetű dízelhez kapcsolódó tranzakciókra. A Fehér Ház az ellátási és árnyomás enyhítését várja, bírálói viszont attól tartanak, hogy a kivétel bevételt ad Moszkvának és gyengíti a szankciók egységét. Az engedély jogi ténye világos; piaci és háborús hatásáról egyelőre csak becslések vannak.

Az október 15–16-i Európai Tanács közben megerősítette Ukrajna támogatását, nem ajánlott fel szankcióenyhítést, és új tárgyalási fejezetek megnyitását támogatta. Az uniós vezetők a magas energiaárak rövid távú enyhítéséről és a versenyképességről is tárgyaltak, de a gyors, közös megoldást a tagállami érdekellentétek nehezítik.

Források: Amerikai pénzügyminisztérium: engedély az orosz dízeltranzakciókra · AP: vita az amerikai–orosz dízelmegállapodásról · Európai Tanács: az október 15–16-i ülés következtetései · Európai Tanács: António Costa nyilatkozata Ukrajnáról

KÖZEL KELET

A húszi támadások Szaúd Arábiára és a polgári közlekedésre is kiterjedtek

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa október 15-én elítélte a húszi támadások eszkalációját. A testület közleménye szerint az október 10–11-i, a szaúd-arábiai King Khalid repülőteret érő csapásokban 13 ember meghalt és több mint 300 megsebesült. A húszik jemeni és regionális célpontok, köztük polgári repülési és energetikai infrastruktúra ellen is újabb rakétákat indítottak.

A háborús jelentések részletei és az elkövetői állítások nem minden esetben ellenőrizhetők függetlenül, de a regionális kiterjedés ténye több hivatalos és sajtóforrásból megerősített. Az incidensek a Vörös-tenger, az Ádeni-öböl és az öböl menti légtér biztosításának költségét is növelik.

Források: ENSZ Biztonsági Tanács: közlemény a húszi támadások eszkalációjáról · AP: a közel-keleti háború új regionális frontjai · The Guardian: húszi rakétatámadások Áden térségében

EU ÉS KÍNA

Évi 350 ezer darabnál húznák meg a kínai hibridautó-import határát

Az EU és Kína közös megértése szerint 2026 decemberétől négy évre évi 350 ezer darab körül korlátoznák az Európába irányuló kínai hibrid- és plug-inhibridautó-exportot, a keret évente 6 százalékkal nőhetne. A Kínában gyártott tisztán elektromos autókra továbbra is külön uniós vámok vonatkoznak; a kínai tulajdonú, de Európában gyártó üzemek termékei nem esnének a kvótába.

A megállapodás részleteinek végrehajtását még ki kell dolgozni. Kína szeptemberi személyautó-exportja éves alapon 64 százalékkal, mintegy 919 ezer darabra nőtt, miközben a hazai értékesítés csökkent. Az exportnyomás tehát tartós, és az európai gyártásra való átállás stratégiai értéke tovább nő.

Források: Európai Bizottság: közös nyilatkozat a kínai hibridautó-exportról · AP: évi 350 ezer darabos korlát a kínai hibrid autókra · The Guardian: az EU–Kína autóipari megállapodás részletei

A jövő hét három kérdése

1. Elfogadja-e az Országgyűlés október 19-én a 7,5 százalékos hiánycélt, és bemutat-e a kormány hiteles, többéves adósságcsökkentési pályát?

2. A közel-keleti támadások tovább drágítják-e az energiát és a szállítást, vagy sikerül biztosítani a fő tengeri és légi útvonalakat?

3. Washington kiszélesíti-e az orosz energiahordozókra adott kivételeket, vagy a kongresszusi és európai nyomás visszaszorítja a dízelmegállapodást?

Szerkesztői megjegyzés

A HÉT az elmőlt 168 óra fontos politikai-gazdasági eseményeiből válogat. A szöveg a 2026. október 16-án 16.45-ig nyilvánosan elérhető információk alapján készült. A folyamatban lévő büntető-, bírósági, diplomáciai és intézményi ügyeknél külön kezeli a bizonyított tényeket, a hatósági vagy politikai állításokat, a sajtó értesüléseit és a szerkesztői értelmezést.

Az összeállítás az AI segítségével készült.

A A HÉT bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.