„A paksi építkezésnek és a dunai vízszint emelkedésének köszönhetően a tervezettnél korábban, már ma újraindulhat a termelés a 3-as blokkban” – közölte a miniszterelnök szombat délután közösségi oldalán.

Pénteken Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter közölte, jól halad a munka a paksi atomerőmű működéséhez szükséges vízszintemelést szolgáló műtárgy építésénél, ezért hamarosan kivonhatják a korábban elsüllyesztett bárkákat a Dunából. 

A paksi atomerőmű több blokkját a Duna alacsony vízállása miatt augusztus elején kellett leállítani. Augusztus 2. óta csak a 2. blokk 2 turbinája működik teljes kapacitással, mivel a folyó vízszintje nem biztosított elegendő hideg vizet az erőmű hűtéséhez.

A kormányfő tájékoztatása szerint jövő csütörtök-péntekre az atomerőmű ismét teljes kapacitással működhet, ha a vízkiviteli műnél a munkálatoknak köszönhetően továbbra is megfelelő marad a vízszint.

A Már szombat este újraindult Pakson az atomerőmű hármas blokkja (frissítve) bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az államfőváltás jogvitája lezárult, de nem oldódott fel; hat hét után visszatért az M1 Híradója; a kormány teljes 4iG-átvilágítást indított. Paksnál már mérhető a beavatkozás hatása, a tűzifa áfájáról pedig benyújtották a törvényjavaslatot. Az első döntések megszülettek — tartósságukat most a végrehajtás méri.

A HÉT legfontosabb ügye

Az Alkotmánybíróság visszautasította az államfőváltás elleni indítványt

Az Alkotmánybíróság augusztus 17-én visszautasította ötven országgyűlési képviselő indítványát, amely a Sulyok Tamás mandátumát megszüntető alkotmánymódosítás átmeneti szabályát támadta. A többség szerint az Alaptörvény-módosítás formai elfogadási követelményei teljesültek, az indítvány érdeme pedig olyan tartalmi felülvizsgálatot kívánt volna, amelyre a testületnek nincs hatásköre.

A végzéshez több különvélemény csatlakozott; ezek egy része szerint a célzott, egyetlen hivatalviselőre szabott rendelkezést érdemben is vizsgálni kellett volna. Az AB tehát nem mondta ki, hogy a mandátummegszüntetés tartalmilag alkotmányos. Baka András augusztus 19-én hivatalba lépett, teljes államfői jogkörrel.

Miért fontos? A döntés lehetővé tette a közjogi átmenet lezárását, de nyitva hagyta a hatalom korlátairól szóló vitát. A precedens lényege: alkotmánymódosítással egy konkrét tisztségviselő mandátuma megszüntethető úgy, hogy a testület csak az elfogadás eljárását ellenőrzi.

Források: Alkotmánybíróság: 1385/2026. (VIII. 17.) AB végzés · Sándor-palota: Baka András hivatalba lépése · Telex: Baka András átvette hivatalát

KÖZMÉDIA

Hat hét után visszatért az M1 Híradója

Augusztus 20-án reggel hatkor, a július 7-i leállás után másfél hónappal újra híradót sugárzott az M1. Az első, 25 perces kiadás Baka András hivatalba lépésével kezdett, és kormányzati, ellenzéki, valamint a kormánnyal kritikus megszólalásokat is bemutatott. Az ünnepi napon négy kiadás készült; augusztus 21-től napi két Híradót terveznek.

Az átmeneti hírigazgató szerint az első kiadás szerkesztésében és riporteri munkájában nem vett részt a korábbi M1-es hírcsapat. Az AFP-nek nyilatkozó dolgozók ugyanakkor azt mondták, hogy a stáb nagy része a helyén maradt. Nyílt pályázaton választandó új vezérigazgatót október végéig ígértek.

Miért fontos? Az első adás látható fordulatot mutatott, de még nem bizonyíték a tartós szerkesztői függetlenségre. A közmédia hitelességét a következő hónapok konfliktusos ügyeinek kezelése, a vezetőválasztás átláthatósága és a napi gyakorlat fogja meghatározni.

Források: MédiaKlikk: az újraindult Híradó adásai · Telex: ellenzéki és kritikus véleményekkel indult az új Híradó · Euractiv/AFP: hat hét után újra hírek az M1-en

KÖZPÉNZ

A kormány minden állami 4iG-szerződést átvilágít

A kormány augusztus 17-én közölte, hogy négy minisztériummal felülvizsgálja az állam és a 4iG-csoport teljes tulajdonosi, pénzügyi és szerződéses kapcsolatrendszerét: az állami megrendeléseket, finanszírozást és garanciákat, továbbá a Vodafone-, Rába-, védelmi, Gondosóra- és műholdügyleteket.

Külön említették a választás előtt kötött, több mint 1300 milliárd forintos honvédelmi keretszerződést és a 850 milliárdot meghaladó műholdprogramot. A 4iG azt állítja, jogszerűen járt el, és együttműködést ígér; lapzártáig nem született lezárt vizsgálati megállapítás.

Miért fontos? Ez az előző korszak állami iparpolitikájának nagy elszámoltatási próbája. Az átvilágítás és a kormány gyanúi nem bizonyítják a teljes cégcsoport jogsértését; ezt dokumentált eredmény és szükség esetén hatósági eljárás állapíthatja meg.

Források: Kormány.hu: teljes 4iG-átvilágítás · Telex: a 4iG válasza

ENERGIA

Paksnál 10–15 centimétert nyert a vízügyi beavatkozás

A kormány szerint a fenékküszöb elkészült szakasza, a két 80 méteres bárka süllyesztése és a Ráckevei-Duna vízpótlása 10–15 centiméterrel emelte a paksi vízszintet. Mintegy 15 ezer tonna követ építettek be; a működő két turbinát nem kellett tovább visszafogni.

Kisebb árhullámot várnak. A kormány szerint vasárnaptól visszakapcsolhatják az álló turbinákat, a jövő hét végére pedig akár 2000 megawattos teljes termelés is elérhető. Ez prognózis, nem péntekig bekövetkezett eredmény.

Miért fontos? A 10–15 centiméter már mérhető válságkezelési eredmény. A teljes újraindulás, a hosszú távú üzembiztonság, a környezeti hatás és a végső költség még ellenőrzésre vár; Paks kiesése közvetlenül növeli az importáram-igényt.

Források: Kormány.hu: paksi újraindítási terv · Portfolio: paksi termelés

MEGÉLHETÉS

Benyújtották a tűzifa áfájának 27-ről 5 százalékra csökkentését

A kormány augusztus 17-én benyújtotta az Országgyűlésnek a T/504. számú törvényjavaslatot. A tervezet 27-ről 5 százalékra csökkentené a hasábfa, tuskó, rőzse, valamint a fűtési célú fűrészpor, fahulladék, pellet és brikett áfáját. A tervezett hatálybalépés szeptember 15.; lapzártakor ez még javaslat, nem kihirdetett törvény.

A kormány szerint másfél millió ember él fával fűtött háztartásban. A kritikusok szerint az adócsökkentés nem célzott: a legszegényebbek egy része nem legális kereskedőtől vásárol, a nedves fa vagy hulladék égetése pedig súlyos levegőminőségi kárt okozhat.

Miért fontos? Az áfacsökkentés gyorsan mérsékelheti a számlát azoknál, akik számlával vásárolnak, de önmagában nem oldja meg az energiaszegénységet. A tényleges fogyasztói ár attól is függ, hogy a kereskedők mennyit adnak tovább az adóelőnyből; a rászorultsági támogatás és a szigetelés célzottabb kiegészítés lehet.

Források: Országgyűlés: T/504. · Kormány.hu: tűzifaáfa · G7: az áfacsökkentés korlátai

Péntek este a világban

A geopolitika ezen a héten közvetlenül jelent meg az olajárban, a kötvényhozamokban és az ellátási láncokban. Washington új gazdasági nyomást ígért Iránra; az amerikai adósság átlépte a 40 ezermilliárd dollárt; Kijevet súlyos támadás érte, miközben robbanóanyagos drónt semmisítettek meg román energia-infrastruktúra közelében. Kanada a vámhatáridővel, Indonézia pedig a nagyhatalmi egyensúllyal tárgyalt.

IRÁN ÉS OLAJ

Washington „gazdasági D-napot” ígért, a részletek még hiányoznak

Donald Trump augusztus 19-én minden korábbinál keményebb gazdasági kampányt hirdetett Irán ellen. Scott Bessent pénzügyminiszter másodlagos szankciókat helyezett kilátásba azokkal az országokkal, bankokkal és vállalatokkal szemben, amelyek gazdasági kapcsolatot tartanak fenn Teheránnal. Irán elutasította a fenyegetést; a konkrét új intézkedéscsomagot péntekig nem tették közzé.

A Hormuzi-szoros forgalma továbbra is jóval a háború előtti szint alatt maradt. A Brent péntek délben 94 dollár közelében járt, és több mint 6 százalékos heti emelkedés felé tartott. A piacot nemcsak az iráni export, hanem a Perzsa-öböl többi termelőjének korlátozott kiszállítása is feszíti.

Miért fontos? A másodlagos szankciók az iráni konfliktust globális kereskedelmi és pénzügyi kérdéssé teszik: amerikai szövetségeseket és nagy vásárlókat, köztük Kínát és Indiát is választás elé állíthatnak. A részletek hiánya miatt egyelőre bejelentett stratégia, nem végrehajtott csomag — a bizonytalanság azonban már beépült az olajárba.

Források: AP: Washington „gazdasági D-napot” hirdetett Irán ellen · TIME: Teherán visszautasította az amerikai fenyegetést · Reuters: a Brent 94 dollár közelében

KÖTVÉNYPIAC

Átlépte a 40 ezermilliárd dollárt az amerikai államadósság

Az amerikai pénzügyminisztérium napi adata szerint augusztus 19-én a bruttó szövetségi adósság 40,013 ezermilliárd dollár volt; ebből 32,264 ezermilliárd a nyilvánosan forgalomban lévő adósság. A 40 ezermilliárdos küszöböt előző nap lépte át először, kevesebb mint egy évtized alatt megduplázva a teljes állományt.

A hosszú lejáratú hozamok közben több országban évtizedes csúcsra emelkedtek: az amerikai 30 éves papír 2007, a német tízéves 2011, a japán tízéves mintegy harminc éve nem látott szintet ért el. A piacot a költségvetési hiányok, az olajár, az inflációs kockázat és az AI-adatközpontok tőkeigénye egyszerre terheli.

Miért fontos? Az állampapírhozamok a lakáshitelek és a vállalati finanszírozás alapárát is meghatározzák. Ha a befektetők tartósan nagyobb kockázati felárat kérnek, a kamatkiadás még több költségvetési mozgásteret emészt fel — és a fiskális probléma önmagát erősítő spirállá válhat.

Források: U.S. Treasury: napi államadósság-adat · Reuters: átlépte a 40 ezermilliárd dollárt az amerikai adósság · Reuters: évtizedes csúcsokon a hosszú kötvényhozamok

UKRAJNA ÉS A FEKETE-TENGER

Kijevi tömegtámadás, robbanóanyagos drón a Neptun Deep mellett

Az augusztus 20-i orosz rakéta- és dróntámadás az ukrán elnöki hivatal közlése szerint 16 embert ölt meg, közel ötvenet megsebesített, és több mint kétszáz helyszínt rongált meg Kijevben és környékén. Volodimir Zelenszkij szerint a cirkálórakéták mintegy 90 százalékát elfogták, a ballisztikus rakéták ellen azonban elégtelen a védelem; ezért újabb Patriot-elfogórakétákat kért a partnerektől.

Ugyanezen a napon egy román F–16-os rálőtt egy tengeri drónra a Neptun Deep fekete-tengeri gázprojekt közelében; a maradványt egy hajó fedélzetéről semmisítették meg. A román védelmi minisztérium megerősítette, hogy az eszköz robbanóanyagot vitt. Eredetét hivatalosan nem állapították meg: Ukrajna tagadta, hogy az övé lett volna, a román elnök Oroszországot vádolta, Moszkva nem reagált.

Miért fontos? A két esemény ugyanazon kockázat két oldala: Ukrajna légvédelmi készletei fogynak, a háború eszközei pedig NATO-terület és stratégiai energia-infrastruktúra közelébe sodródnak. A drón eredetének tisztázása azért kulcsfontosságú, mert a politikai következtetés nem helyettesíti a műszaki bizonyítást.

Források: Ukrán elnöki hivatal: beszámoló az augusztus 20-i támadásról · Román védelmi minisztérium: robbanóanyagot vitt a tengeri drón · Reuters: tengeri drón a Neptun Deep közelében

KERESKEDELEM

Washington és Ottawa a szombati vámhatáridő előtt alkudozik

Donald Trump augusztus 18-án három nappal, augusztus 22-én 0:01 keleti parti időre halasztotta a kanadai alkoholra, tejtermékekre és járművekre tervezett, legfeljebb 50 százalékos pótlólagos vámok életbe lépését. A Fehér Ház a tárgyalások előrehaladásával indokolta a szünetet.

Dominic LeBlanc kanadai miniszter csütörtökön azt mondta, a megállapodás „nagyon közel” van, de még van tennivaló. A Reuters forrásai szerint a tervezet a kanadai autók vámját 25-ről 15, az acél és alumínium vámját 50-ről 25 százalékra csökkentheti; ez lapzártakor nem elfogadott megállapodás, hanem tárgyalási értesülés volt.

Miért fontos? Az Egyesült Államok és Kanada termelési láncai szorosan összekapcsolódnak, ezért a vám az alkatrészt többször is megdrágíthatja, mire késztermék lesz belőle. A háromnapos halasztás enyhítette az azonnali sokkot, de az utolsó pillanatig tartó bizonytalanság önmagában is készletezési és beruházási költség.

Források: Fehér Ház: vámhalasztás · Kanadai kormány: tárgyalási helyzetkép · Reuters: közel az alku

ÁZSIA

Kína és Indonézia a hadipartól a nikkelig mélyíti együttműködését

A kínai és indonéz külügy- és védelmi miniszterek augusztus 21-i jakartai találkozójukon szorosabb együttműködésben állapodtak meg a védelem, az energia- és ásványkincs-biztonság, a mesterséges intelligencia, a műholdak, a zöldenergia és a halászat terén. Katonai gyakorlatokat, tisztcseréket és védelmi ipari partnerséget is bővítenének.

Az indonéz védelmi miniszter közös, Indonéziában épülő lőszergyárról beszélt, amely kínai technológiaátadással rakétákat is gyártana; az indulást 2027-re tervezik. A két ország kereskedelme 2025-ben mintegy 167 milliárd dollár volt, Kína pedig meghatározó befektető az indonéz nikkelfeldolgozásban.

Miért fontos? Indonézia a világ legnagyobb nikkeltermelője és a nagyhatalmi blokkokon kívül maradni kívánó G20-állam. A mélyebb kínai katonai és nyersanyag-kapcsolat erősíti Jakarta alkupozícióját, de bonyolítja az Egyesült Államokhoz fűződő védelmi viszonyt és a dél-kínai-tengeri érdekellentéteket.

Források: Kínai külügyminisztérium: kínai–indonéz stratégiai párbeszéd · Reuters: erősödik a kínai–indonéz katonai és nyersanyag-együttműködés · AP: közös lőszergyárat tervez Kína és Indonézia

A jövő hét három kérdése

1. Tartós szerkesztői fordulatot hoz-e az M1 új Híradója, és átlátható lesz-e a közmédia vezetőválasztása?
2. Vissza tud-e térni Paks 2000 megawattos teljesítményre, és mit mutatnak majd a fenékküszöb tényleges költség- és környezeti adatai?
3. Megállapodik-e Washington és Ottawa a vámhatáridő előtt, miközben az Irán elleni amerikai szankcióterv újabb olaj- és kötvénypiaci hullámot indíthat?

Szerkesztői megjegyzés

A „Péntek este” a hét fontos politikai-gazdasági eseményeiből válogat. A szöveg a 2026. augusztus 21-én 17 óráig nyilvánosan elérhető információk alapján készült. A folyamatban lévő ügyeknél a bizonyított tényeket, a hatósági vagy politikai állításokat és a szakmai véleményeket külön kezeli.

Az összeállítás az AI segítségével készült

A Péntek este bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Kossuth tér – zászlófelvonás és tisztavatás. Magyar Péter miniszterelnök szerint az országépítés nem egyetlen döntés vagy történelmi pillanat, hanem nemzedékeken át tartó munka, amelyhez működő intézmények, törvények, tudás, szövetségesek és felelősséget vállaló emberek kellenek. Erős, korszerű honvédséget sürgetett – nem a háború, hanem a béke megőrzése érdekében.

Kiemelte: a katonának Magyarországot, nem valamely kormányt vagy pártot kell szolgálnia, a honvédségen belül pedig a teljesítménynek, nem a politikai kapcsolatoknak kell számítania.

Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter azt hangsúlyozta, hogy a tiszti rang mindenekelőtt felelősség. A tekintélyt nem a rendfokozat adja, hanem ki kell érdemelni; a jó parancsnokot az mutatja meg, hányan követik, és miként gondoskodik a rábízott emberekről. A Kossuth téren csaknem 170 honvédtiszt tett esküt.

Kitüntetések az Országházban. Baka András köztársasági elnök beszédében azt mondta: az elismerések nem politikai nézeteknek, hanem a létrehozott értéknek, a tudományos, művészeti, oktatói, gyógyító és közösségépítő teljesítménynek szólnak. A kitüntetésekben szerinte az ország hálája fejeződik ki a munka, a kitartás, a lemondások és az újrakezdések iránt. Cserhalmi György színművész a Magyar Érdemrend nagykeresztjét kapta meg.

A teljes hivatalos névsor szerint Pongor Ildikó táncművész és Rainer M. János történész a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztjét a csillaggal, L. Ritók Nóra pedagógus a tisztikeresztet, Zsurzs Kati színművész pedig a lovagkeresztet vehette át.

Az ünnepi beszédek közös üzenete: szolgálat, személyes felelősség és teljesítmény – lehetőleg a napi pártpolitika fölött. Mivel az ünnepi nap még tart, ez a kora délutánig megjelent budapesti tudósítások összegzése.

A Magyarország ünnepe, augusztus huszadika bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A Jelent kiadó Liberty Press Kft. a mai napon átvette a Népszavát működtető XXI. század Média Zártkörűen Működő Részvénytársaságot annak érdekében, hogy a nehéz helyzetben lévő szerkesztőség hosszú távú fennmaradását biztosítsa.

A megállapodás része egy nagyobb szabású médiaakvizíciónak, melynek során a Liberty Press Kft. tulajdonosi szerkezete is megváltozik. A Népszava vezérigazgatói posztját a mai naptól Vető Balázs, a Forrás Társadalomkutató Intézet alapítója veszi át, a szerkesztőséget a hamarosan várható megújulásig ideiglenes főszerkesztőként Horváth Gábor irányítja. A Liberty Press Kft. új vezetése a további részletekről a közeljövőben tájékoztatja a nyilvánosságot.

A Liberty Press tulajdonosai jelenleg a Jelen vezető munkatársai: Lakner Zoltán politológus, valamint Krajczár Gyula és Tóth Ákos, akik korábban a Népszabadság főszerkesztő-helyettesei voltak.

A Népszava május végén egyik napról a másikra került nehéz helyzetbe, amikor a Fidesz-közeli Mediaworks a lap tartozásaira hivatkozva felmondta a szerződéseket. Július elején a szerkesztőség bejelentette, hogy megszünteti a nyomtatott kiadást, és az online megjelenésre koncentrál. Ezzel párhuzamosan a dolgozók mintegy 30 százalékától is megváltak, írja a kontroll.hu.

Az eddigi főszerkesztő, Németh Péter a Media1-nek nyilatkozva elmondta, a korábbi tervek szerint több mint 30 embert akarta elbocsátani, amit csak úgy vállalt volna, ha saját magát is felteszi a listára, tehát ilyen értelemben saját magának is felmondott volna. Ez két nap múlva következett volna be, de ez a mai lépés a tulajdonosváltással kapcsolatban megelőzte azt. „Az biztos, hogy én mostantól nem vagyok vezérigazgató és főszerkesztő” – mondta Németh Péter a Media1-nek.

Ha a tulajdonosváltás sikeres lesz, akkor esély lehet arra, hogy megmenekül az utolsó országos politikai napilap nyomtatott változata, hiszen Magyarország az egyetlen uniós tagország, ahol jelenleg nincs nyomtatott országos napilap.

A Megmenekülhet a Népszava, a lapnak új tulajdonosa van bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A megválasztást rögzítő országgyűlési határozat szerint az új államfő augusztus 19-én lép hivatalba, és az alaptörvény 17. módosításának értelmében megbízatása az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre szól.

A parlament azért választott új köztársasági elnököt, mert az alaptörvény 17. módosításával Sulyok Tamás államfői mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt. Jogköreit az alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke vette át.

A 2010 óta kormányzó Fidesz-KDNP vereségét és a Tisza Párt kétharmados győzelmét hozó április 12-i választás éjszakáján Magyar Péter, a Tisza elnöke felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt – és több, a korábbi Orbán-kormány által kinevezett állami vezetőt – hogy távozzon hivatalából. Ezt még több alkalommal megismételte, május 31-éig adva határidőt a lemondásra, és jelezte: ha nem mond le, a kapott felhatalmazással élve eltávolítják Sulyok Tamást a hivatalából. Az államfő nem tett eleget a felszólításnak.

Június 1-jén a kormányfő az igazságügyi miniszter társaságában felkereste a köztársasági elnököt, majd bejelentette: ha Sulyok Tamás nem mond le tisztségéről, leváltása érdekében módosítják az alaptörvényt.

A kormány július 4-én nyújtotta be az alaptörvény 17. módosítását kezdeményező javaslatot, amely kimondta: a módosítás hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik, és helyére az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre az Országgyűlés köztársasági elnököt választ.

A Fidesz és a KDNP tiltakozott a tervezett alkotmánymódosítás ellen, és július 9-én a „tiszás önkényuralom kiépítése” és az államfő elmozdítása ellen szervezett tüntetést a Sándor-palotánál.
Az Országgyűlés július 13-án elfogadta az alaptörvény 17. módosítását, Sulyok Tamás pedig 5 nap múlva bejelentette, hogy aláírja azt, de súlyos tartalmi ellenvetéseit fejezte ki, a módosítást a politikai hatalommal való visszaélés súlyos és szégyenteljes történelmi példájának nevezte.

Július közepén Polgár Judit sakkolimpiai bajnok köztársasági elnökké választását javasolta a tudomány, kultúra és sport tizenhat szereplője, majd Magyar Péter is, azonban Polgár Judit nem vállalta a pozíciót. A kormányfő a következő hetekben találkozott Fülöp Botond ügyvéddel, aki 2024-ben Vidéki Prókátor néven hívta fel a sajtó figyelmét a kegyelmi ügyre, Romsics Ignác Széchenyi-díjas történésszel, akadémikussal és Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével is.

A Tisza-frakció augusztus 8-án Baka Andrást jelölte köztársasági elnöknek. A Mi Hazánk Mozgalom Tóth Máté energiajogászt javasolta a tisztségre, de a jelölés érvényességéhez szükséges 40 képviselői aláírást a hatfős frakció nem csatolta. A Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja nem vett részt az új köztársasági elnök megválasztásában, mert illegitimnek tartja Sulyok Tamás eltávolítását. A két ellenzéki párt az Alkotmánybírósághoz is fordult az alaptörvény 17. módosításával kapcsolatban, de a testület augusztus 17-én hatáskör hiányára hivatkozva visszautasította a beadványt.

A Ma lép hivatalba az új köztársasági elnök, Baka András bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A Fidesz-KDNP az alaptörvény tizenhetedik módosításának egyes passzusait támadta meg utólagos normakontroll-eljárás keretében. Az ellenzéki pártszövetség megsemmisítését kérte annak a passzusnak, amely azonnali hatállyal megszüntette Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását.

Kezdeményezték a parlamenti képviselők választhatóságára vonatkozó időkorlátot bevezető módosítás megsemmisítését is, amely kimondja, hogy nem szerezhet parlamenti mandátumot az, aki már legalább tizenkét évig vagy három cikluson keresztül volt képviselő.

Az ellenzéki pártszövetség megtámadta az alkotmánybírókra vonatkozó alaptörvény-módosítást is, amely visszaállította a bírák hetvenéves felső korhatárát.

Az ún. kekvákról , a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) államosítása ellen t8ltakozó beadványt a bíróság már csütörtöki ülésén elutasította.

Az Alkotmánybíróság tehát két menetben folytatott tárgyalás után dobta vissza a Fidesz–KDNP parlamenti frakciójának valamennyi indítványát. Az ellenzéki képviselők közjogi érvénytelenségre hivatkozva kérték Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását megszüntető szabály, a parlamenti képviselők választhatóságára vonatkozó időkorlát, az alkotmánybírókra bevezetett 70 éves életkorhatár, valamint az uniós forrásokhoz való hozzáférést biztosító reformcsomag egyik kulcstörvényének megsemmisítését.

Az Alkotmánybíróság egyébként az Alaptörvény-módosításokat kizárólag eljárási szempontból vizsgálhatja, tartalmilag nem. Ennek oka, hogy a második Orbán-kormány 2013-ban kivette a testület hatásköréből az Alaptörvény-módosítások alkotmányosságának tartalmi felülvizsgálatát.

Magyar Péter miniszterelnök így kommentálta a döntést: „A pillanat, amikor a Fidesz által megválasztott alkotmánybírók elkaszálták a Fidesz minden beadványát. Alkotmányos volt Sulyok Tamás eltávolítása, a 12 éves képviselői cikluskorlát és a 70 éves alkotmánybírói korhatár is. Akkor ez is pipa”.

A Visszautasította az Alkotmánybíróság az alaptörvény-módosítások elleni Fidesz-KDNP-s beadványokat bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Magyarország különös ipari kísérletbe kezdett. Miközben Európa azt keresi, hogyan tudná megőrizni autóiparának versenyképességét a kínai és amerikai konkurenciával szemben, Budapest arra tett nagy tétet, hogy az elektromos autózás egyik európai gyártóközpontjává teszi az országot.

A stratégia logikája első pillantásra világos. Magyarország gazdaságában évtizedek óta meghatározó az autóipar. Ha pedig az autóipar technológiát vált, az országnak is vele kell váltania. A belső égésű motor korszakában megszerzett pozíciót aligha lehet úgy megőrizni, hogy közben kimaradunk az elektromos hajtás legfontosabb alkatrészének, az akkumulátornak a gyártásából.

Nem véletlen, hogy Magyarország néhány év alatt az európai akkumulátoripar egyik központjává vált. Az International Energy Agency (IEA) adatai szerint 2023-ban az Európában előállított elektromosjármű-akkumulátorok közel 30 százalékát Magyarországon gyártották. A CATL debreceni óriásberuházása, a Samsung SDI gödi üzeme és a hozzájuk kapcsolódó további fejlesztések ezt a pozíciót tovább erősíthetik.

Mi szól az akkumulátorgyárak mellett?

A legerősebb érv kétségtelenül a beruházások mérete. Egy-egy akkumulátorgyár milliárd eurós tőkebefektetést jelenthet, amely már az építkezés időszakában megrendeléseket teremt az építőiparnak, a logisztikai és szolgáltatócégeknek, később pedig növeli az ipari termelést és az exportot.

Ez a jelenlegi magyar gazdasági helyzetben különösen fontos. A beruházások az elmúlt időszakban gyengén teljesítettek, így minden nagy termelőkapacitás megjelenése érzékelhetően javíthatja a növekedési adatokat.

Az akkumulátorgyártás ráadásul szinte természetes módon illeszkedik a magyar autóiparhoz. Győrben Audi, Kecskeméten Mercedes-Benz, Debrecenben BMW, Szegeden BYD: az elektromos átállással az autógyár és az akkumulátorgyár földrajzi közelsége egyre fontosabb versenyelőny lehet.

A magyar modell mögött tehát felismerhető egy koherens elképzelés: ha az ország már jelentős autógyártó, akkor próbáljon meg minél nagyobb részt megszerezni az elektromos autó teljes értékláncából.

Az IMF és a Magyar Nemzeti Bank elemzései is arra számítanak, hogy az új jármű- és akkumulátoripari kapacitások termelésbe állása középtávon javíthatja Magyarország exportteljesítményét. Az MNB szerint az új exportkapacitások 2027-től már Magyarország világpiaci exportrészesedését is növelhetik.

És természetesen ott vannak a munkahelyek. A nagy beruházások több ezer dolgozót foglalkoztathatnak közvetlenül, miközben további állásokat teremtenek a beszállítóknál, logisztikai vállalkozásoknál és szolgáltatóknál. A Samsung SDI gödi kapacitásbővítése például mintegy 1200 közvetlen új munkahely létrejöttével járt. Csakhogy itt kezd bonyolódni a történet.

Munkahelyből van-e még hiány?

Magyarország ma egészen más munkaerőpiaci helyzetben van, mint a rendszerváltás utáni nagy ipari beruházások idején.

A probléma számos térségben már nem a tömeges munkanélküliség, hanem éppen ellenkezőleg: a megfelelő munkaerő hiánya. Az Európai Bizottság 2026-os országjelentése szerint a magyar munkaképes korú népesség évente nagyjából 30 ezer fővel csökken. Ez alapvetően megváltoztatja egy új gyár foglalkoztatási mérlegét.

Ha egy vállalat olyan térségbe érkezik, ahol nincs jelentős munkanélküliségi tartalék, akkor dolgozóinak egy részét más cégektől szerzi meg. Ez felfelé hajthatja a béreket – ami a munkavállalóknak jó hír –, ugyanakkor nehéz helyzetbe hozhatja azokat a magyar kis- és középvállalkozásokat, amelyek nem tudnak versenyezni egy multinacionális nagyvállalat fizetéseivel.

A másik megoldás a külföldi munkaerő alkalmazása. Így viszont a politikailag jól kommunikálható „több ezer új magyarországi munkahely” gazdasági jelentése már lényegesen összetettebb.

Ezért a fontos kérdés nem egyszerűen az, hogy hány állást hoz létre egy beruházás. Sokkal inkább az, hogy milyen termelékenységű, milyen képzettséget igénylő és milyen bérű munkahelyeket teremt.

A milliárdos export nem egyenlő a milliárdos magyar haszonnal

Az akkumulátoriparról folyó vitában talán ez a legfontosabb, mégis gyakran elsikkadó különbség.

Ha egy Magyarországon működő gyár importált nyersanyagból, külföldről behozott gépekkel és külföldi technológiával készít akkumulátort, amelyet aztán exportál, akkor a teljes exportérték természetesen megjelenik a külkereskedelmi statisztikában. De ettől még nem válik az egész összeg magyar hozzáadott értékké.

A nemzetgazdaság számára az számít igazán, mennyi magyar bér, magyar beszállítói teljesítmény, magyar mérnöki munka, kutatás-fejlesztés, adóbevétel és profit keletkezik az értékláncban. Ez dönti el, hogy Magyarország valóban technológiai központtá válik-e, vagy elsősorban rendkívül nagy méretű gyártóbázissá. A különbség óriási.

Egy akkumulátorgyár köré ugyanis kiépülhet magyar beszállítói hálózat, mérnöki szolgáltatások sora, egyetemi együttműködés, kutatás-fejlesztés, szoftverfejlesztés és akkumulátor-újrahasznosítás. Ebben az esetben a beruházás gazdasági hatása messze túlnyúlik a gyár kerítésén.

De kialakulhat az ellenkező modell is: importált alapanyag, importált technológia, külföldi tulajdon, korlátozott hazai beszállítói részvétel és nagyrészt exportra termelő üzem. Mindkettőt akkumulátorgyárnak hívjuk. A magyar gazdaság számára azonban korántsem ugyanannyit érnek.

Az energia a magyar modell Achilles-sarka lehet

Van egy további probléma, amely mellett nehéz elmenni: az akkumulátorgyártás energiaigényes iparág. Ez önmagában még nem lenne rendkívüli. Magyarország esetében azonban az energia már most is a versenyképesség egyik gyenge pontja.

Az Európai Bizottság 2026-os országjelentése szerint a magyar gazdaság egy egységnyi hozzáadott érték előállításához körülbelül 70 százalékkal több energiát használ fel az EU átlagánál, miközben 2024-ben energiaigényének mintegy felét importból fedezte.

A Bizottság arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország energia-, víz- és munkaerő-intenzív iparágak fejlesztését ösztönzi, közöttük az akkumulátorgyártást. Ez furcsa ellentmondást teremt. Egy energiaimporttól jelentős mértékben függő ország éppen energiaintenzív iparágakkal kívánja növelni exportját.

Ez működhet – de csak akkor igazán jól, ha közben az ország képes jelentősen növelni saját, versenyképes árú villamosenergia-termelését és hálózati kapacitását. Másképpen könnyen előállhat az a helyzet, hogy az akkumulátor formájában exportált hozzáadott érték egy részéért importált energia formájában fizetünk.

És ki fizeti az infrastruktúrát?

Egy több milliárd eurós ipari beruházáshoz nem elegendő egy nagy telek és egy bekötőút. Villamosenergia-hálózat, vízellátás, szennyvízkezelés, közlekedési infrastruktúra és sok esetben jelentős állami fejlesztések szükségesek hozzá. Ezek költségeit is bele kell számítani a beruházások társadalmi mérlegébe.

Ugyanez igaz a közvetlen állami támogatásokra. A Samsung SDI gödi bővítéséhez például Magyarország 89,6 millió euró támogatást biztosíthatott az Európai Bizottság jóváhagyása alapján.

A támogatás önmagában természetesen nem bizonyítja, hogy egy beruházás rossz üzlet. A világ szinte minden ipari nagyhatalma támogatásokkal próbál stratégiai beruházásokat megszerezni, felvet azonban egy nagyon egyszerű közgazdasági kérdést: ugyanaz a közpénz máshol mekkora hozamot termelt volna? Oktatásban? Kutatás-fejlesztésben? Magyar vállalkozások technológiai fejlesztésében? Energetikai beruházásokban?

A gazdaságpolitikában ugyanis nincs ingyenebéd – legfeljebb olyan ebéd, amelynek a számlája máshol jelenik meg.

Kínai függőség a német helyett?

A magyar gazdaság egyik régi problémája az autóipartól és különösen a német konjunktúrától való erős függőség. Az akkumulátorstratégia ezt részben átalakítja, de kérdéses, hogy valóban csökkenti-e.

Magyarország egyre nagyobb részt vállal ugyanabból az ipari ökoszisztémából: autógyártás, elektromos autó, akkumulátor, akkumulátor-alapanyag. Közben az ázsiai – mindenekelőtt kínai és dél-koreai – vállalatok súlya növekszik.

Vagyis könnyen előfordulhat, hogy Magyarország nem diverzifikálja a gazdaságát, hanem egyetlen ágazaton belül diverzifikálja a függőségeit. Ez jobb helyzet lehet, mint kizárólag a német autóiparra támaszkodni, de továbbra is komoly kitettséget jelent.

Különösen azért, mert az akkumulátoriparban elképesztő sebességű a technológiai fejlődés. Változnak az akkumulátorkémiák, esnek az árak, nő a globális gyártókapacitás, és folyamatosan fennáll a túlkapacitás veszélye. Egy ma korszerűnek számító beruházás hosszú távú versenyképessége ezért korántsem garantált.

Akkor jó vagy rossz üzlet Magyarországnak?

A kényelmes válasz az lenne, hogy jó. Vagy az, hogy rossz. A pontosabb válasz kevésbé alkalmas politikai plakátra: attól függ.

Az akkumulátorgyártás kétségtelenül növelheti a magyar ipari termelést és exportot, jelentős külföldi tőkét vonzhat az országba, munkahelyeket teremthet, és segíthet megőrizni Magyarország pozícióját az autóipar technológiai átalakulása közben. Ezek valódi előnyök, nem pusztán kommunikációs fogások.

Ugyanilyen valósak azonban a másik oldalon az energia- és vízigény, az infrastruktúra költsége, az állami támogatások, a munkaerőhiány, a magas importtartalom és az egyetlen ipari ökoszisztémától való fokozódó függés kockázatai. Ezért az akkumulátorstratégia sikerét nem az alapján kellene néhány év múlva megítélni, hogy hány gigawattóra kapacitás épült Magyarországon. Hanem például az alapján, hogy mekkora lett a hazai hozzáadott érték.

Hány magyar vállalkozás vált első vagy második körös beszállítóvá. Mennyi kutatás-fejlesztés települt az országba. Hány magyar mérnök dolgozik a technológia fejlesztésén, nem pusztán annak működtetésén. Mennyi adóbevétel keletkezett az állami támogatásokhoz képest. És mennyivel növekedett az ország energiaimportja az új ipari kapacitások miatt.

Ha ezekre kedvező válaszokat kapunk, az akkumulátoripari fordulat Magyarország egyik legfontosabb iparpolitikai sikere lehet.Ha viszont tíz év múlva azt látjuk, hogy hatalmas gyárak termelnek importált alapanyagból, importált energiával, kevés magyar beszállítóval és jelentős állami támogatással, akkor a történet egészen másképp fest majd.

Az akkumulátorgyárakról szóló vita ezért rossz helyen húzza meg a frontvonalat, amikor kizárólag arról szól, hogy „kellenek-e” vagy „nem kellenek”.A valódi gazdasági kérdés ennél prózaibb – és sokkal fontosabb: ha már itt vannak, hogyan érjük el, hogy minél több érték maradjon utánuk Magyarországon?

Az összeállítás az MI segítségével készült

A Akkumulátorgyárak Magyarországon: aranybánya vagy drága függőség? bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Baka András lett Magyarország új köztársasági elnöke

Az Országgyűlés augusztus 11-én 140 igen és 6 nem szavazattal köztársasági elnökké választotta Baka Andrást. A Fidesz–KDNP képviselői nem vettek részt a titkos voksolásban. A 73 éves jogtudós korábban az Emberi Jogok Európai Bíróságának magyar bírája, majd a Legfelsőbb Bíróság elnöke volt; hivatalát augusztus 19-én foglalja el.

Eskütétele után Baka a jogállamiság helyreállításáról, a közpénzek ellenőrzéséről és a társadalmi megosztottság csökkentéséről beszélt. Kijelentette: a jogsértéseket fel kell tárni, de a bűnösséget a bíróságoknak kell megállapítaniuk, az új országot pedig nem lehet bosszúra építeni. Ezek programadó államfői mondatok; tartalmukat a későbbi döntések mérik majd.

Miért fontos? A Tisza kétharmadával megválasztott elnök első próbája saját intézményi önállósága lesz. Törvényt küldhet az Alkotmánybírósághoz, kegyelmet adhat és jelölési jogköröket gyakorolhat — vagyis a politikai semlegességét nem a beszéd, hanem az első konfliktusokban elfoglalt álláspont teszi hitelessé.

Források: Kormány.hu: Baka András lett a köztársasági elnök · Országgyűlés: az augusztus 11-i szavazások · Portfolio: Baka András beiktatási beszéde

ENERGIA

Fenékküszöbbel és készenlétbe helyezett bárkákkal védenék Paksot

A kormány megkezdte a Duna paksi vízkivételi térségét megemelő fenékküszöb előkészítését. Az atomerőmű csütörtökön két turbinával, összesen mintegy 500 megawatt teljesítménnyel működött, miközben a folyó ismét apadt. A tartós megoldáshoz 145 ezer köbméter követ terveznek beépíteni: az első 35 ezer köbméterből vízszintemelő kőborda, további 110 ezerből medervédelem készülne.

Gyors beavatkozásként két, egyenként 80 méteres bárkát is előkészítettek elsüllyesztésre, ha a vízállás ezt szükségessé teszi. A kormány 6,1 milliárd forintra becsüli a beruházást, és azt állítja, hogy árvíznél legfeljebb 1–2 centiméterrel emelné a vízszintet. Aszódi Attila energetikai szakértő működőképes, sürgős megoldásnak tartja a tervet; a kivitelezés tényleges hidrológiai és ökológiai hatását azonban csak a mérések igazolhatják.

Miért fontos? A krízis után már nem csupán fogyasztáscsökkentésről, hanem fizikai alkalmazkodásról van szó. A beruházás Paks üzemét stabilizálhatja, ugyanakkor precedenst teremt: a klímaváltozás miatt egyre több kritikus infrastruktúrát kell a korábbi víz- és hőmérsékleti viszonyoktól eltérő környezetre átépíteni.

Források: Kormány.hu: megkezdődött a paksi vízszintemelés előkészítése · Aszódi Attila: mire képes a paksi fenékküszöb? · Telex: politikai vita a paksi beavatkozás körül

KÖLTSÉGVETÉS

Júliusi többlet után átírták az államadósság-szabály kivételét

A központi alrendszer júliusban 524,3 milliárd forintos többletet ért el; hét hónap alatt ugyanakkor még 2857,9 milliárd forint volt a hiány, az éves törvényi cél 67,7 százaléka. A Pénzügyminisztérium szerint az éves összevetésben kedvezőbb egyenleget mintegy 300 milliárd forinttal alacsonyabb intézményi kifizetés, 109 milliárddal kisebb állami vagyonkiadás, valamint 157 milliárddal magasabb adó- és járulékbevétel segítette.

Az Országgyűlés közben módosította a stabilitási törvényt: az adósságcsökkentési szabály alól már nemcsak recesszió, hanem olyan hároméves időszak is kivételt jelent, amikor az összesített reálnövekedés nem éri el az 1 százalékot. A 2023–2025-ös növekedés a Portfolio számítása szerint 0,2 százalék volt, így az augusztus 14-én hatályba lépett szabály lehetővé teszi az idei büdzsé magasabb hiánnyal és adóssággal járó módosítását.

Miért fontos? A júliusi többlet jó hír, de egyetlen hónap részben elhalasztott kiadásokkal is javítható. A szabálymódosítás gazdaságilag mozgásteret ad az örökölt hiány kezeléséhez, intézményileg viszont felveti, mennyire hiteles egy olyan fiskális korlát, amelyet éppen az aktuális helyzethez igazítanak.

Források: Pénzügyminisztérium: júliusi államháztartási gyorsjelentés · Magyar Közlöny: a közpénzügyi reformok törvénye · Portfolio: átírták az államadósság-szabály kivételét

IPAR

Látványos éves növekedés mögött havi visszaesés maradt

A magyar ipari termelés júniusban nyers adatok szerint 10,1 százalékkal nőtt az előző évhez képest, de munkanaphatástól megtisztítva már csak 4,1 százalék volt a bővülés. A szezonálisan kiigazított kibocsátás májushoz viszonyítva 1,4 százalékkal csökkent. Az eltérést részben az okozta, hogy idén kettővel több munkanap volt júniusban.

A járműgyártás 41, a gép- és berendezésgyártás 26 százalékkal bővült, miközben az akkumulátor- és szárazelemgyártás 1,3, az élelmiszeripar 1,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az első félév egészében 2,4 százalékkal nőtt az ipar, a június végi rendelésállomány pedig 48 százalékkal haladta meg a tavalyit.

Miért fontos? Az exportágazatokban megjelent a fordulat, de még nem beszélhetünk széles alapú fellendülésről. A munkanaphatás és néhány nagy ágazat kiugró teljesítménye felfelé húzza a fő számot, miközben a havi csökkenés és a gyenge belföldi értékesítés óvatosságra int.

Források: KSH: ipari termelés, 2026. június · GKI: modellváltás kell a tartós növekedéshez

UNIÓS PÉNZ

Átláthatósági vita miatt elesett két RRF-támogatástól az Opus Titász

A Magyar Fejlesztési Bank augusztus 10-én kizárta az Opus Titász Áramhálózati Zrt.-t az RRF-ből finanszírozott hálózatfejlesztési és okosmérő-pályázatokból, arra hivatkozva, hogy a társaság nem teljesítette az átlátható tulajdonosi szerkezet követelményét. A döntés két, összesen mintegy 66 milliárd forintos korábbi támogatási döntést érint; a teljes pályázati keret meghaladja az 500 milliárd forintot.

A társaság vitatja az MFB álláspontját, jogorvoslatot helyezett kilátásba, és azt állítja, hogy a kizárás a tiszántúli fogyasztókat és a hálózat fejlesztését károsítja. Péntekig nem született bírósági vagy más jogerős döntés arról, hogy az MFB értékelése helyes volt-e; bizonyított tény maga a kizáró határozat és a cég tiltakozása.

Miért fontos? A vita egyszerre szól korrupciómegelőzésről és ellátásbiztonságról. Az uniós pénzekhez szigorú tulajdonosi átláthatóság kell, de az érintett térség hálózatfejlesztése sem maradhat el — a kormánynak ezért jogilag védhető és műszakilag gyors alternatívát kell találnia.

Források: Telex: az MFB kizárta az Opus Titászt az RRF-pályázatokból · HVG: mintegy 66 milliárdos támogatási döntést vontak vissza · Opus Global: a társaság vitatja az MFB döntését

Péntek este a világban

A geopolitikai kockázat és a gazdasági ár ezen a héten különösen közel került egymáshoz. A Hormuzi-szoros bizonytalansága az olajpiacot, az amerikai adatok a kamatvárakozásokat, a hőség Európa infrastruktúráját, a drónháború pedig egyszerre a civil lakosságot, a NATO légterét és a technológiai kereskedelmet érte el.

OLAJPIAC

A Hormuzi-szoros zavara már a készleteket éli fel

A Nemzetközi Energiaügynökség augusztusi jelentése szerint a világ olajkínálata júliusban napi 101,5 millió hordóra emelkedett, de még 6,3 millióval elmaradt az egy évvel korábbitól; a Perzsa-öböl térségében 8,3 millió hordónyi napi termelés továbbra is kiesett. Az IEA a harmadik negyedévre napi 1,8 millió hordós hiányt vár, több mint kétszer akkorát, mint egy hónappal korábban.

Júliusban 69 millió hordóval csökkentek a megfigyelt készletek, miközben az IEA a magas árak és a szoros részleges lezárása miatt 2026 egészére napi 1,6 millió hordós keresletcsökkenést jelez. Az OPEC ezzel szemben még napi 0,6 milliós keresletnövekedéssel számol. A Brent pénteken 87 dollár körül járt, és mintegy 6 százalékos heti emelkedés felé tartott a megrekedt amerikai–iráni tárgyalások közepette.

Miért fontos? A készletpuffer fogyása azt jelenti, hogy minden újabb tankerincidens gyorsabban jelenhet meg az üzemanyagárakban. Az IEA és az OPEC ellentétes keresleti prognózisa pedig megmutatja, milyen széles a bizonytalansági sáv — a jegybankoknak egyszerre kell gyenge növekedést és új energiaár-sokkot kezelniük.

Források: IEA: Oil Market Report, 2026. augusztus · OPEC: 2026. augusztusi olajpiaci jelentés · Reuters: olajdrágulás a Hormuzi-szoros körüli feszültségben

EGYESÜLT ÁLLAMOK

Enyhült a havi infláció — de az éves árnyomás még magas

Az amerikai fogyasztói árindex júliusban 0,1 százalékkal nőtt, az éves infláció 3,4 százalék volt. A havi emelkedés mintegy kétharmadát a lakhatási költségek adták. A termelői árindex havi alapon nem változott, mert a szolgáltatások 0,2 és az építőipar 2,2 százalékos drágulását ellensúlyozta az áruk 0,7 százalékos árcsökkenése.

A termelői árak ugyanakkor éves alapon 4,7 százalékkal emelkedtek, és az élelmiszer-, energia- és kereskedelmi szolgáltatások nélkül számított mutató is 0,4 százalékkal nőtt egy hónap alatt. A piacok mégis csökkentették a szeptemberi Fed-emelés valószínűségét, a technológiai részvények pedig rekordközeli szintekre vitték az S&P 500-at.

Miért fontos? A két adat egyszerre ad okot megkönnyebbülésre és óvatosságra. A pillanatnyi árnyomás hűlt, de az éves termelői infláció és a lakhatás drágulása nem egyeztethető össze könnyen a Fed 2 százalékos céljával — különösen akkor, ha az olajár ismét emelkedik.

Források: BLS: amerikai fogyasztói árak, 2026. július · BLS: amerikai termelői árak, 2026. július · Reuters: csökkent a szeptemberi Fed-emelés esélye

KLÍMA

Rekordalacsony folyók és tüzek rajzolták át Európa nyarát

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja szerint a Loire, a Pó, a Rajna és a Duna augusztusban rekordalacsony vízszintre süllyedt. A tavasz óta tartó csapadékhiányhoz ismétlődő hőhullámok társultak, a jelenlegi előrejelzések pedig szeptemberig az átlagosnál melegebb és szárazabb idő kockázatát mutatják. A vízhiány már a mezőgazdaságot, az energiatermelést, a folyami szállítást és a turizmust is egyszerre terheli.

Franciaországban, Spanyolországban, Németországban, Görögországban, Horvátországban és az Egyesült Királyságban is lakóterületeket veszélyeztető tüzek égtek. Az AP beszámolója szerint Horvátországban halálos áldozat és több kórházi sérült is volt; Nagy-Britanniában augusztus 13-án 38,1 Celsius-fokot mértek, az ország történetének ötödik legmelegebb napját.

Miért fontos? A rendkívüli időjárás már nem egyetlen ágazat kockázata, hanem összekapcsolt gazdasági sokk. Ugyanaz a vízhiány csökkenti a termést, drágítja az energiát, akadályozza a szállítást és növeli a tűzoltás költségét — vagyis az alkalmazkodás közpénzügyi és versenyképességi kérdéssé vált.

Források: EU Közös Kutatóközpont: rekordalacsony folyók és súlyosbodó aszály · Copernicus: rekordmeleg óceán és európai tűzveszély · AP: Európa több országban küzd erdőtüzekkel

UKRAJNA

A civil veszteség csúcsra ért, egy drónt már NATO-gép lőtt le

Az ENSZ emberi jogi megfigyelői júliusban legalább 437 civil halálát és 2610 sérülését ellenőrizték Ukrajnában. Az összes civil veszteség 2022 márciusa óta nem volt ilyen magas egy hónapban; a halottak száma 2022 májusa, a gyermekáldozatoké 2022 áprilisa óta a legnagyobb. A tényleges szám ennél magasabb lehet, különösen a megszállt területeken, ahol korlátozott az ellenőrizhető információ.

Augusztus 14-én a NATO balti légtérrendészeti missziójának vadászgépei lelőttek egy Lettország légterébe belépő külföldi drónt. A lett védelmi minisztérium az orosz elektronikai hadviselést nevezte a berepülés okának, de közleményében nem azonosította a drón üzemeltetőjét. Az AP szerint valószínűleg egy ukrán eszköz tért el az útvonalától; ez sajtóértesülés, nem végleges vizsgálati megállapítás.

Miért fontos? A háború egyszerre lett intenzívebb a civil lakosság számára és kiszámíthatatlanabb a NATO keleti határán. Egy félreirányított drón is éles szövetségi reakciót válthat ki, miközben a légvédelemnek tömeges támadásokat és véletlen vagy szándékos légtérsértéseket egyaránt kezelnie kell.

Források: ENSZ: 2022 márciusa óta nem volt ennyi civil áldozat · Lett védelmi minisztérium: NATO-gép lőtt le egy drónt · AP: nő a civil veszteség, drón lépett NATO-légtérbe

TECHNOLÓGIAI KERESKEDELEM

Washington akár százszázalékos vámot vet ki a drónokra

Donald Trump augusztus 13-i proklamációja 100 százalékos vámot rendel el a 25 kilogrammnál nehezebb vagy bizonyos érzékeny képalkotó képességgel rendelkező drónokra, azok dokkolóállomásaira és egyes kritikus alkatrészeire. A kisebb, kevésbé érzékeny rendszerekre és más alkatrészekre 25 százalékos vám kerül; a fő szabályok 21 nappal az aláírás után lépnek hatályba.

Az Európai Unióból, Japánból, Dél-Koreából, Svájcból, Tajvanról és Liechtensteinből érkező, szigorú eredetszabályoknak megfelelő termékek 15, a brit drónok 10 százalékos kulcsot kaphatnak. A Fehér Ház nemzetbiztonsági és iparpolitikai intézkedésként indokolja a lépést, és amerikai gyártást ösztönző programot is engedélyez; a Financial Times szerint a fő cél a kínai technológiától való függés csökkentése.

Miért fontos? A drón egyszerre fogyasztási cikk, ipari eszköz és fegyverrendszer, ezért a vám új szintre emeli a technológiai kereskedelmi háborút. Az amerikai gyártók időt nyerhetnek, de a rendőrségek, gazdák és vállalatok rövid távon drágább beszerzéssel és szűkebb kínálattal szembesülhetnek.

Források: Fehér Ház: új vámok a drónokra és alkatrészeikre · Fehér Ház: a drónvámokról szóló elnöki proklamáció · Financial Times: Washington a kínai drónfüggést célozza

A jövő hét három kérdése

1. Mit mond hétfőn az Alkotmánybíróság a Sulyok Tamás távozását eredményező szabályról, és zavartalan lesz-e Baka András augusztus 19-i hivatalba lépése?
2. Szükség lesz-e a két bárka elsüllyesztésére Paksnál, és a fenékküszöb építése milyen gyorsan emeli meg mérhetően a vízszintet?
3. Közelebb kerül-e az amerikai–iráni megállapodás, vagy az olajkészletek további fogyása újabb üzemanyagár- és inflációs hullámot indít?

Szerkesztői megjegyzés

A „Péntek este” a hét fontos politikai-gazdasági eseményeiből válogat. A szöveg a 2026. augusztus 14-én 17 óráig nyilvánosan elérhető információk alapján készült. A folyamatban lévő ügyeknél a bizonyított tényeket, a hatósági vagy politikai állításokat és a szakmai véleményeket külön kezeli. Az összeállítás az MI segítségével jött létre.

A Péntek este itthon és külföldön bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A Partizán alapítója egy pénteken közzétett videóban beszélt az elmúlt hónapok eseményeiről. Május közepén egészségügyi okokra hivatkozva vonult vissza átmenetileg a nyilvánosságtól. Most elmondta, hogy tizennégy éve diagnosztizált szívritmuszavara az elmúlt ősszel és télen súlyosbodott, ezért a választások után újabb beavatkozás vált szükségessé. A Honvédkórházban többórás nyílt szívműtéten esett át, amely elmondása szerint sikeres volt, jelenleg jó állapotban van.

A nyári lábadozás egy új Partizán-produkció ötletét is magával hozta. A magyar szív címmel dokumentumfilm készül a magyarországi szív- és érrendszeri betegségekről, amelyben egészségügyi szakemberek és ritkán látható kórházi helyszínek is szerepelnek majd. A film Gulyás saját műtétjének egy különleges pillanatát is bemutatja.

A szervezeti átalakulás részeként a Partizán szétválasztja a szervezetvezetői és a főszerkesztői feladatokat. Az új főszerkesztőt a szervezet választotta meg: Földiák Vince szeptember 1-jén veszi át a szerkesztőség szakmai irányítását. Gulyás szerint bár utódja kevésbé ismert szereplője a magyar médiának, a Partizánnak jelenleg éppen egy tőle eltérő karakterű, erősen közösségi szemléletű szakmai vezetőre van szüksége.

Gulyás a változás után több időt kíván fordítani átfogó videós anyagokra. Egy további, évek óta előkészítés alatt álló új Partizán-projekt indulását is bejelentette, amelynek részleteit augusztus 28-án hozzák nyilvánosságra.

A 2018-ban indult Partizán mára a hazai online médiapiac egyik meghatározó szereplője: YouTube-csatornáját több mint 700 ezren követik, videói pedig összesen több mint 390 millió megtekintést értek el. A médium működését döntően nézői támogatásokból, adományokból és az szja egy százalékos felajánlásaiból finanszírozzák.

A szerkesztő megjegyzése:

Köszönet Marcinak!
Életben akar maradni, és ez racionális döntés, mindannyiunk érdekében. Gulyás Marcinál kevesen tettek többet azért, hogy szabad levegőt szívhassunk a hazánkban. Szívét-lelkét kitette, és a szíve azt mondta, most talán velem is törődhetnél egy keveset.

Köszönjük Gulyás Marci, köszönjük..

A Lemondott a Partizán főszerkesztői posztjáról Gulyás Márton bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Jelenleg mínusz 125 centiméteres a vízállás Paksnál, a helyzet nehéz, az atomerőműnél néhány centiméternek is jelentősége lehet, valamikor vasárnap vagy hétfőn érheti el a mínusz 132 centiméteres szintet a Duna. Ez az a szint, amikor a jelenleg üzemelő két turbinából egyet ismét le kellene állítani – magyarázta még tegnap a kormányfő.

Szerinte a középtávú előjelzések sem biztatóak: a következő 6-7 napban mínusz 136-137 centiméter is lehet a vízállás. Megjegyezte, mínusz 140 centiméternél a teljes atomerőművet le kellene állítani. Magyar Péter beszámolt arról is, hogy már elkezdték megépíteni Paks és Dunaszentbenedek között a fenékküszöböt, amely tartósan segít emelni a folyó vízszintjét, és később nem okoz gondot egy esetleges árvíznél. Ezzel párhuzamosan előkészítenek két nyolcvanméteres bárkát, hogy ha szükséges, már napokon belül be tudjanak avatkozni, ha tényleg mínusz 132 centiméter alá csökken a vízszint – jelezte a bárkák elsüllyesztésével kapcsolatban.

Ismertetése szerint a fenékküszöb közvetlenül az atomerőmű hidegvíz-csatornája mellett épül meg; a bárkákat nem a partra merőlegesen, hanem 45 fokos felfelé álló szögben helyezik el.

Mindkét parton dolgoznak már a vízügyi szakemberek, a kijelölt vállalkozók, a honvédség. A bal parton, amelyet szárazon lehet megközelíteni, a honvédség katonái kezdték meg a munkát, az erőmű oldalán, a jobb parton, amely mélyebb, nagyobb ott a vízhozam, a kijelölt vállalkozók a vízüggyel együttműködve dolgoznak – magyarázta.

Hozzátette, a munkagépek jelentős része már a helyszínen van, kialakították a felvonulási területeket, a szállítási útvonalakat és a nagy mennyiségű kő tárolóhelyét. Megjegyezte, már kő is érkezett a helyszínre, és már elkezdődött egy kisebb mennyiség elhelyezése a Dunánál. Közölte, Pakson jelenleg a nyolcból két turbina üzemel, csaknem 500 megawatt energiát termelnek.

Hozzátette, a teljes paksi termeléskiesés havonta legalább 50 milliárd forintos kárt okozna a költségvetésnek, és ebben nincs benne a magas importárak miatt a gazdaságnak, a vállalatoknak okozott kár. Úgy összegzett, a kialakult helyzet kezeléséhez sürgős, azonnali döntésekre volt szükség.

Kitért arra, hogy két hete folyamatosan ülésezik a védelmi munkacsoport, figyeli az előrejelzéseket, értékeli az adatokat. Magyar Péter szerint aki azt mondja, hogy a jelenlegi helyzet hónapok óta előrelátható volt, az lódít, vagy inkább hazudik. Ráadásul pont azok mondják ezt, akik tizenhat évig nem tettek semmit a jelenlegi válsághelyzet megelőzéséért – hangoztatta.

A kiválasztott megoldásról, a fenékküszöbről és a bárkák elsüllyesztéséről azt mondta, ez a leghatékonyabb, legbiztonságosabb és legköltséghatékonyabb lehetőség a probléma kezelésére, és ezek a megoldások minden szakember és hatóság támogatását élvezik.

A romániai cernavodai atomerőműnél tett intézkedésekről mint követendő példáról azt mondta, a romániai erőművet csütörtökön 11 órakor teljesen leállították. Ennyit az önjelölt szakértők robbantásos, mederkotrásos, vagy éppen azonnal beépíthető, 100 köbméter/szekundum teljesítményre képes szivattyútelepes agymenéseiről – fogalmazott.

Hozzátette, a kormánynak a nukleáris biztonságot, az energiabiztonságot, az ország gazdasági és költségvetési helyzetét, azaz a magyar emberek biztonságát és érdekét kell minden pillanatban szem előtt tartania. A miniszterelnök kijelentette, a jelenlegi válsághelyzetben nemzeti összefogásra van szükség, majd köszönetet mondott az energetikai, a vízügyi, a honvédségi szakembereknek, a Védelmi Igazgatási Hivatal munkatársainak, a műszaki egyetemnek, a tervezőirodáknak, hogy az utóbbi időszakban „0-24-ben a hazájukat szolgálják”

A Friss ! Zsilipnyitással, bárkák elsüllyesztésével és fenékküszöbbel emelik a Duna vízszintjét a paksi atomerőműnél bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.