Sűrű közjogi és külpolitikai napot zárt Magyarország pénteken. Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta az Alaptörvény tizenhatodik módosítását, amely nyolc évben korlátozza a miniszterelnöki tisztség betöltésének időtartamát. A szabály a korábbi kormányfői megbízatásokat is figyelembe veszi 1990. május 2-tól kezdve, így a hatályos rendelkezés értelmében Orbán Viktor nem választható újra miniszterelnökké.

A módosítást az Országgyűlés június 15-én fogadta el. A szöveg szerint nem lehet miniszterelnök az, aki megszakításokkal együtt összesen legalább nyolc éven át már betöltötte ezt a tisztséget. A módosítás a kormányfői megbízatás megszűnésének eseteit is kiegészíti: a miniszterelnök megbízatása megszűnik, ha eléri a nyolcéves időhatárt.

Sulyok Tamás az aláírásról szóló közlés szerint azt állapította meg, hogy az Alaptörvény módosítása az eljárási követelményeknek megfelelt, ezért nem álltak fenn az előzetes normakontroll kezdeményezésének feltételei. A döntés politikai súlyát az adja, hogy a módosítás egyszerre érinti a miniszterelnöki hatalom időbeli korlátait és az Orbán-korszak egyik legfontosabb személyi következményét.

Közben fordulat történt Sulyok Tamás saját alkotmánybírósági indítványa ügyében. Az államfő korábban az Alkotmánybíróságtól kért Alaptörvény-értelmezést arról, hol húzódnak az alkotmánymódosítás határai, különösen akkor, ha egy módosítás nem általános szabályt alkotna, hanem konkrét személyekre vagy egyedi helyzetekre vonatkozna. A beadvány hátterében a közjogi tisztségviselők elmozdításáról szóló politikai vita áll.

Az Alkotmánybíróság teljes ülése azonban nem tárgyalja hétfőn az ügyet. A testület közlése szerint hét alkotmánybíró személyes és közvetlen érintettségre hivatkozva kizárási okot jelentett be, ezért a teljes ülés nem határozatképes. Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke ennek alapján levette az ügyet a napirendről. Ez nem érdemi döntés Sulyok indítványáról, hanem eljárási következmény: a testület jelen helyzetben nem tud határozni.

A belpolitikai közjogi vitákkal párhuzamosan Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben vett részt az Európai Tanács ülésén. Ez volt az első alkalom, hogy miniszterelnökként képviselte Magyarországot uniós csúcstalálkozón. Az ülés napirendjén Ukrajna, az uniós versenyképesség, a következő többéves költségvetés, a védelem, a migráció és külpolitikai kérdések szerepeltek.

Magyar Péter közlése szerint az Ukrajnáról szóló zárónyilatkozat szövege magyar javaslatra módosult, és kikerült belőle az ukrán uniós csatlakozás gyorsítására utaló rész. A miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy a végső szövegben olyan megfogalmazás maradt, amelyet a tagállamok korábban már konszenzussal elfogadtak. A brüsszeli tárgyalások egyik politikai jelentősége éppen az volt, hogy hosszabb vita után ismét valamennyi tagállam által elfogadható közös nyilatkozat körvonalazódott.

A kormányfő brüsszeli tárgyalásai más ügyeket is érintettek. Magyar Péter szerint napirenden van a Magyarország ellen az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke alapján indított eljárás lezárása. Emellett a visegrádi együttműködés újraindításáról is beszélt: a lengyel, a cseh és a szlovák kormányfőt június 23-ra Budapestre hívta.

A nap eseményei együtt azt mutatják, hogy a kormányváltás utáni magyar politika egyszerre mozog közjogi és külpolitikai pályán. Itthon az Alaptörvény módosítása és a közjogi tisztségviselők helyzete körüli vita alakítja a napirendet; Brüsszelben pedig az új kormány azt igyekszik jelezni, hogy Magyarország az uniós döntéshozatalban kompromisszumkeresőbb, de saját feltételeit továbbra is érvényesíteni kívánó szereplőként jelenik meg.

A Új korszak határán: közjogi vita Budapesten, tárgyalások Brüsszelben bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A Magyar-kormány eddigi személyi döntései alapján széles körű vezetőcsere zajlik az állam biztonsági apparátusában. A biztosan bejelentett változások a honvédség, a rendőrség és több belügyi rendvédelmi szerv élét érintik, míg a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál egyelőre részben újságírói értesülésekből ismert a folyamat.

A honvédségnél a legfontosabb változás a Honvéd Vezérkar élén történt. A Magyar Közlöny szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök, Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter előterjesztésére, 2026. május 31-i hatállyal felmentette Böröndi Gábor László vezérezredest a Honvéd Vezérkar főnöki beosztásából, majd 2026. június 1-jei hatállyal Sándor Zsolt altábornagyot nevezte ki a Honvéd Vezérkar főnökévé. Sándort egyidejűleg vezérezredessé léptették elő. A Honvédelem.hu ugyanezt erősítette meg, és azt is közölte, hogy Kun Szabó István és Apáti Zoltán is magasabb rendfokozatot kapott a vezérkari vezetésben.

A rendőrségnél előbb a budapesti, majd az országos vezetésben történt váltás. Pósfai Gábor belügyminiszter június elején felmentette Terdik Tamás rendőr vezérőrnagyot a Budapesti Rendőr-főkapitányság éléről, a BRFK vezetésével pedig Baricska Norbert Tamás rendőr ezredest bízta meg. A Portfolio a Belügyminisztérium közlése alapján azt írta: a döntés keddi, az új megbízás szerdai hatállyal lépett életbe.

Néhány nappal később az ORFK élén is váltás történt. Magyar Péter miniszterelnök Pósfai Gábor belügyminiszter előterjesztésére 2026. június 8-i hatállyal visszavonta Balogh János rendőr altábornagy országos rendőrfőkapitányi vezetői megbízását, és Mecser Tamás rendőr dandártábornokot bízta meg az Országos Rendőr-főkapitányság vezetésével.

A belügyi rendvédelmi szervek közül a katasztrófavédelem és a büntetés-végrehajtás vezetése is megváltozott. Pósfai Gábor 2026. június 2-i hatállyal felmentette Góra Zoltán tűzoltó altábornagyot, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatóját, valamint Tóth Tamás büntetés-végrehajtási altábornagyot, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának vezetőjét. Utódjukat is megnevezték: az OKF élére Varga Ferenc tűzoltó dandártábornok, a büntetés-végrehajtás élére Schmehl János bv. vezérőrnagy került.

A titkosszolgálati területen a kép részben még nem hivatalos. Panyi Szabolcs korábban arról írt, hogy az új kormány le fogja váltani Oláh Krisztiánt, az Információs Hivatal főigazgatóját. Panyi szerint Oláh 2022-ben, Rogán Antal polgári titkosszolgálatok feletti irányításának időszakában került az IH élére, előzőleg az Alkotmányvédelmi Hivatal műveleti főigazgató-helyettese volt. Ugyanebben az írásban Panyi azt is jelezte, hogy az IH az új kormányzati struktúrában visszakerül a külügy felügyelete alá.

Egy mostani Panyi-információ szerint a kormány az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatóit is felmentette. Ez az IH esetében Oláh Krisztiánt, az AH esetében Bárdos Szabolcsot, az NBSZ esetében pedig Kiss Csabát érinti. A hivatalos honlapok és közadatforrások szerint a változás előtt az IH főigazgatója Oláh Krisztián, az AH főigazgatója Bárdos Szabolcs, az NBSZ vezetője Kiss Csaba volt.

A polgári titkosszolgálati vezetők felmentésénél fontos különbség, hogy a rendőrségi, honvédségi és belügyi cserékkel szemben az utódlásról egyelőre nincs nyilvános, hivatalosan megerősített információ. A nemzetbiztonsági törvény szerint a szolgálatok élén főigazgatók állnak, akiket miniszteri előterjesztésre a miniszterelnök nevez ki és ment fel; az NBSZ főigazgatójánál a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszternek a honvédelmi és a rendészeti miniszterrel is egyetértésben kell előterjesztést tennie.

A polgári nemzetbiztonsági rendszer felett közben új szakmai koordinációs szerep is megjelenik. Panyi Szabolcs VSquare-hez és Facebook-bejegyzéséhez kapcsolódó beszámolók szerint Buda Péter volt elhárító alezredes stratégiai, szakmai felügyelői szerepet kap Tóth Péter nemzetbiztonsági főtanácsadó mellett. Buda nem operatív irányítóként, hanem államtitkári szintű szakmai szereplőként dolgozna; a nyilvános beszámolók szerint prioritásai közé tartozik a szolgálatok depolitizálása, szakmai megújítása és a transzatlanti biztonsági prioritásokhoz való igazításuk.

A most látható minta tehát kettős. A honvédségnél és a belügyi-rendvédelmi szerveknél a kormány már lezárt, utódokkal együtt bejelentett vezetőcseréket hajtott végre. A polgári titkosszolgálatoknál viszont Panyi értesülései alapján már megtörtént vagy folyamatban van a főigazgatói szintű tisztítás, de az új főigazgatók neve még nem ismert. A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat élén eddig nem találtunk nyilvános, 2026. júniusi vezetőváltásról szóló megerősített hírt; a hivatalos honvédségi adatok továbbra is Tajti Norbertet tüntetik fel főigazgatóként.

A Katonák, rendőrök, titkosszolgák, tűzoltók – új vezetés a biztonsági apparátusban bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A hét egyik legfontosabb politikai lépése az Alaptörvény módosításának előkészítése volt. A Tisza-frakció által benyújtott javaslat értelmében a jövőben legfeljebb nyolc évig tölthetné be valaki a miniszterelnöki tisztséget. A csomag része a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésének előkészítése, valamint annak kimondása is, hogy a közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványok vagyona nemzeti vagyonnak minősül.

Szintén a héten került az Országgyűlés elé a devizahiteles végrehajtások átmeneti felfüggesztéséről szóló javaslat. A kabinet közlése szerint a cél az, hogy az új végrehajtási szabályok kidolgozásáig ne történjenek további kilakoltatások. Emellett több parlamenti vizsgálóbizottság felállítását is kezdeményezték: külön vizsgálnák a kegyelmi ügyet, a gyermekvédelmi rendszer működését, az MNB-alapítványok gazdálkodását és a közvagyon átrendeződését.

A kormányzati intézkedések középpontjában ezen a héten az „átvilágítás” állt. Soron kívüli felülvizsgálat indult a 2026-os költségvetés ügyében, vizsgálják az MTVA működését, a vendégmunkás-szabályozást, valamint a Paks II beruházást és a paksi blokkok üzemidő-hosszabbítását is. Ugyancsak áttekintik a diplomata-útlevelek használatát és a kormányzati repülőgépes utazásokat.

A személycserék is folytatódtak. Május 19-én több minisztériumi vezetőt felmentettek, köztük a Közlekedési és Beruházási Minisztérium két helyettes államtitkárát. A hét egyik legnagyobb visszhangot kiváltó döntése ugyanakkor a NAV bűnügyi területét érintette: leváltották a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi nyomozásait irányító vezetőt. A kormány ezt a korrupcióellenes fellépés és az adóhatóság „szakmai hitelességének helyreállítása” szükségességével indokolta, míg ellenzéki kritikák szerint politikai tisztogatás zajlik az államigazgatásban.

A külpolitikai aktivitásban is erős hetet zárt Magyar Péter miniszterelnök. Első hivatalos külföldi útja Varsóba vezetett, ahol Donald Tusk lengyel kormányfővel tárgyalt az európai együttműködésről, az uniós forrásokról és a V4-ek jövőjéről. A magyar delegáció Gdanskban is folytatott egyeztetéseket.Ezt követően Bécsbe utazott, ahol Christian Stocker osztrák kancellárral és Alexander Van der Bellen államfővel találkozott. A felek egyaránt „új fejezet” megnyitásáról beszéltek a magyar–osztrák kapcsolatokban. Magyar Péter emellett június végére budapesti V4-csúcsot kezdeményezett.

Orbán Anita külügyminiszter tárgyalt ukrán kollégájával, és a közlemény szerint egyetértettek, hogy a párbeszéd helyreállítása pozitív fejlemény mindkét ország és egész Európa számára. A magyar külügyi vezető találkozott a német külügyminiszterrel is.

A hét összképe alapján a Tisza-kormány elsődleges célja jelenleg kettősnek látszik: egyrészt gyors politikai és személyi újrarendezést hajt végre az államigazgatásban, másrészt igyekszik egyszerre demonstrálni a korrupcióellenes fellépést és az európai partnerekkel való kapcsolatépítést. A következő hetek nagy kérdése az lesz, hogy az előkészített törvényjavaslatokból és átvilágításokból milyen konkrét, tartós intézkedések születnek.

A A Tisza-kormány első teljes hete: átvilágítások, személycserék és külpolitikai nyitás bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A minisztereket a miniszterelnök javaslatára nevezi ki az államfő. Az alaptörvény szerint a miniszterek kinevezésével megalakul a kormány. A parlamenti ülésen felszólal Magyar Péter miniszterelnök, bemutatja a minisztereket, akik ünnepélyes keretek között esküt tesznek. Kormánynak 16 minisztere lesz, őket hétfőn és kedden hallgatják meg a parlamenti bizottságok.

Az elsők között fogjuk benyújtani a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt – közölte Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlés szombati alakuló ülésén mondott beszédében megválasztása után. Magyar Péter azzal indokolt: a magyar embereknek joguk van tudni, hogyan működött az elmúlt évtizedek hatalmi rendszere, hogy milyen döntések vezettek oda, hogy a nemzet közös vagyonának jelentős része egy szűk politikai és gazdasági elit kezében koncentrálódott.Joguk van tudni, hogyan lett a közpénzből magánvagyon, az állami vagyonból politikai befolyás, a közbeszerzésből hűbéri rendszer, a koncessziókból kiváltság, mondta a miniszterelnök.

Az újonnan megválasztott Országgyűlés tárgysorozatában automatikusan három visszaküldött törvény marad az előző ciklusból, ezek közül egy ciklusokon át öröklődő, 2017-ben benyújtott jogszabály a legrégebbi. Külön döntés nélkül lezártnak minősül a Fidesz-KDNP-s képviselők által benyújtott, a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslat.

A parlamenti honlapon olvasható dokumentum szerint az új Országgyűlés tárgysorozatán maradnak a visszaküldött törvények, valamint azok az önálló indítványok, amelyek olyan előterjesztőtől érkeztek, akinek jogállása a képviselők választásától független. Ennek megfelelően az Országgyűlés előtt marad a vízgazdálkodási törvény módosítása, amelyet az Alkotmánybíróság (Ab) az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánított.

A jogszabály alapján nyolcvan méteres mélységig engedély és bejelentés nélkül lehetett volna kutat fúrni. Áder Jánoos akkori államfő úgy értékelte, a törvény az ivóvízbázis jelenlegi állapotát és védelmét tekintve visszalépésnek minősül, álláspontját pedig osztotta az Alkotmánybíróság.Ezt követően a törvényalkotási bizottságot felkérték az Ab határozatának megfelelő módosító javaslat benyújtására, de ez nem történt meg, és a ki nem hirdetett törvény azóta is a parlament tárgysorozatában van, noha 2023-ban szabályozták a háztartási és mezőgazdasági kutak kérdését.

Automatikusan tárgysorozatban marad a Sulyok Tamás államfő által az Országgyűlésnek jogtechnikai okok miatt 2024 december végén megfontolásra visszaküldött EU-kirgiz partnerségi megállapodás. Az államfő azért kifogásolta a törvényt, mert a kormány a zárószavás előtt 197 oldalon lényeges elemekkel egészítette azt ki.

A kormány ugyanakkor pár hónappal később új előterjesztésként benyújtotta a törvényt és a Ház el is fogadta, a köztársasági elnök kihirdette.Ugyanez történt a nemzetközi polgári repülésről aláírt egyezmény, az Annex 1. és Annex 2. módosításainak kihirdetésével is. Ezt is azért kifogásolta Sulyok Tamás 2024 végén, mert a kormány nagy terjedelemben módosította a zárószavazás előtt. A kormány pár hónappal később új előterjesztésként ismét benyújtotta a parlamentnek a megállapodást és a képviselők el is fogadták.

Az új parlament nyolc beszámolót is „megörököl” az előző ciklusból, köztük a Kúria elnökének 2025-ös beszámolóját, az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tavalyi és 2024-es beszámolóját. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács 2021 és 2024 közötti működéséről szóló dokumentumok is tárgysorozatban maradnak, ahogy az Integritás Hatóság 2024-es beszámolója is. Az Országgyűlés a házbizottság javaslatára dönthet azonban úgy, hogy ezeket tárgyalás nélkül lezártnak minősíti.

A Kedden tesznek esküt a Tisza-kormány miniszterei, jön a Vagyonvisszaszerzési Hivatal bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Ruff Bálint elfogadta a felkérést, a Miniszterelnökséget vezető miniszter lehet

Elfogadta Magyar Péter felkérését Ruff Bálint, így a Miniszterelnökséget vezető miniszteri posztra készül az új kormányban – erről maga az egykori politikai tanácsadó, majd ismert médiaszereplő beszélt a Válasz Online-nak adott interjújában.

Ruff úgy fogalmazott: a választások után, hosszas egyeztetéseket követően mondott igent a felkérésre. Szerinte most „egyszer fordul elő az ember és az ország életében”, hogy egy rendszerváltást kell végigvinni, és az ő feladata az lesz, hogy a Miniszterelnökséget ennek a munkának a kiszolgálására szervezze meg.

A leendő miniszter arról is beszélt: a választási kampányban nem volt formális kapcsolata a Tisza Párttal, ugyanakkor politikai tanácsadóként több szereplővel, így Magyar Péterrel is többször egyeztetett.

Nem „halálcsillagot” ígér, hanem koordináló Miniszterelnökséget

Ruff Bálint szerint az általa vezetendő Miniszterelnökség nem az Orbán-rendszerből ismert, túlnövesztett központi szervezet mintájára működne. Azt mondta, nem „halálcsillagként” működő minisztériumot képzel el, hanem olyan intézményt, amely összehangolja a minisztériumok munkáját, figyeli a vállalások teljesítését, sürgeti a végrehajtást, és összegyűjti a jó kormányzáshoz szükséges információkat.

Az interjú alapján a Miniszterelnökségben kapna helyet a kormányzati stratégia központja is, emellett szakpolitikai referatúra segítené a döntéshozatalt. Ruff ezt a tárcát a „rendszerváltás motorjának” nevezte.

Az első lépések között az ügynökakták és a vagyonvisszaszerzés

A leendő miniszter két korai feladatot is megnevezett. Elmondása szerint az első naptól azon lesznek, hogy a lehető leghamarabb nyilvánosságra hozzák az ügynökaktákat, a lehető legkevesebb, nemzetbiztonsági okokra hivatkozó kitakarással. Ezt történelmi és morális ügynek nevezte, mondván: a múlt feltárása nélkül nem lehet új lapot nyitni.

Második kiemelt vállalásként egy Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal létrehozását említette. Az interjúban arról beszélt, hogy ennek a szervezetnek széles jogosítványokra lenne szüksége, mert szerinte az igazságszolgáltatásnak el kell érnie azokat, akik súlyos károkat okoztak az országnak. Ugyanakkor hangsúlyozta: miniszterként nem kíván személyeskedni, és a büntetések megítélését a bíróságok dolgának tekinti.

„Normális, működő, emberséges” országot ígér

Ruff Bálint az interjúban többször is a „normális ország” gondolatára építette mondanivalóját. Azt mondta, olyan államot szeretne, amely újra a polgárokért dolgozik, nem ellenük, és amely visszaszerzi az emberek bizalmát. Példákat is sorolt: az állam ne hallgassa le jogellenesen az állampolgárokat, a hatóságok valós adatokat közöljenek, az adóforintokat rendeltetésszerűen költsék el, és az állam ne elnyomni, hanem védeni, szolgálni és segíteni akarjon. A leendő miniszter szerint a magyarok április 12-én a megosztásra, a hergelésre és az „őrületre” mondtak nemet. Azt állította, nem akar olyan minisztériumot vezetni, amelynek bármi köze van az indulatok felkorbácsolásához.

Megszüntetnék a vizuális politikai riogatást

A társadalmi klímáról szólva Ruff arról is beszélt, hogy az Orbán-korszak egyik legsúlyosabb örökségének a propaganda által fenntartott lelki nyomást tartja. Azt mondta, a migrációval, háborúval vagy „woke”-kal riogató politikai hirdetések megszűnnek, sőt olyan jogszabályt is hoznának, amely kizárja az ilyen típusú kampányokat. Szavai szerint az utcákon és az online térben megjelent vizuális riogatásnak vége lesz.

Szabad kezet kaphat a csapatépítésben

Ruff azt mondta, Magyar Péterrel abban állapodtak meg, hogy maga rakhatja össze a saját csapatát. Állítása szerint az ország legjobb szakembereit szeretné a Miniszterelnökségre hívni, és nem politikai beállítottság, hanem teljesítmény alapján válogatna.

Arra a felvetésre, hogy korábbi megszólalásai alapján inkább baloldali programhoz állt közel, miközben most egy néppárti erő kormányában vállal szerepet, úgy válaszolt: a Tisza programja eleve heterogén, bal- és jobboldali, zöld, liberális és konzervatív elemeket is tartalmaz. Szerinte most nem az ideológiai harc, hanem a rendszerváltás ideje van.

Korlátokat ígér a hatalomnak

A kétharmados felhatalmazás és az önkorlátozás viszonyáról szólva Ruff Bálint azt mondta: hisz az intézményi korlátokban és abban, hogy a fékek és ellensúlyok képesek kordában tartani a hatalom torzító hatását. Az Orbán-rendszer kudarcának egyik okát éppen abban látta, hogy nem maradtak valódi ellensúlyok, a kontroll nélküli hatalom pedig szerinte elszakította a vezetőket a társadalomtól. Példaként említette, hogy Magyar Péter saját maga kezdeményezte: egy ember legfeljebb két cikluson át lehessen miniszterelnök.

Az uniós pénzek hazahozatalát kulcskérdésnek nevezte

A leendő miniszter arról is beszélt, hogy az EU-ügyek a miniszterelnök közvetlen irányítása alatt maradhatnak. Indoklása szerint ez azért fontos, mert az uniós pénzek hazahozatala és az Európai Unióval való viszony rendezése a következő hónapok egyik legsürgetőbb feladata lesz.

Szólt az átadás-átvételről is: elmondása szerint várhatóan Gulyás Gergellyel és Rogán Antallal is egyeztetnie kell, ugyanakkor ennél is fontosabbnak nevezte, hogy a kormányzati átadás-átvétel minden jogszabályt betartva, teljes körűen és precízen menjen végbe.

„Ennek az eufóriának hegyeket kell megmozgatnia”

Ruff Bálint az interjú egyik legerősebb mondatában úgy fogalmazott: a Tisza 141 fős frakciójában azt látja, hogy tisztában vannak a rájuk nehezedő felhatalmazás súlyával, és „ennek az eufóriának hegyeket kell megmozgatnia”. Arra a kérdésre pedig, mivel lenne elégedett négy év múlva, azt válaszolta: azzal, ha akkor is tiszta szívvel tud minden magyar szemébe nézni, és úgy érezheti, hogy „megcselekedtük, amit megkövetelt a haza”.

Az összefoglaló az MI segítségével készült

https://www.valaszonline.hu/2026/04/22/ruff-balint-magyar-peter-tisza-kormany-miniszter-interju

Jogász, kommunikációs szakember, politikai stratéga és leendő miniszter

Ruff Bálint tanulmányait először az ELTE-n végezte, ahol 2004-ben filozófia diplomát szerzett, majd 2005-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen jogi diplomát kapott. Pályafutását a Miniszterelnöki Hivatalban kezdte jogi tanácsadóként, Horn Gábor államtitkár mellett.

2007-től az SZDSZ kabinetfőnöke volt, később az MSZP-frakciónak is dolgozott. 2017 és 2024 között Botka László szegedi polgármester politikai főtanácsadójaként és kampányfőnökeként tevékenykedett. Országos ismertségre a Partizán Vétó politikai elemző műsorának vezetőjeként tett szert, ahol stratégiai kérdéseket boncolgatott és világos, elemző gondolkodásával kiemelkedett a hazai médiában. Ez a szereplés hozzájárult ahhoz, hogy neve széles körben ismertté vált.

A 2026-os választásokat követően, Magyar Péter felkérésére, elvállalta a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepét a Tisza Párt kormányában.

A Ruff Bálint: a Miniszterelnökség a „rendszerváltás motorja” lesz bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Alighanem hiába mondta a minap a Kossuth rádiónak adott interjújában (?) Orbán Viktor: „Budapest a miénk is, az ország fővárosa, és itt élünk”.  Mer’ hát ez nem látszik… De hagyjuk most a fővárost, az ország nem egy településének polgármestere van hasonló helyzetben, mint Karácsony Gergely.

Mint például Győr is, ami bizonyos felmérések szerint Székesfehérvár után az ország második leggazdagabb városa. A helyzet jobb megértéséhez tekintsünk vissza kicsit a múltra!

A város rendszerváltás utáni első polgármestere (1990–94 között) az SZDSZ színeiben indult Kolozsváry Ernő lett. Gimnáziumi tanár, ismert műgyűjtő – közigazgatási tapasztalat nélkül, és ez nagyon is szembetűnő volt a közgyűlések levezetésekor. Mi, a helyi médiumok képviselői ezt nagyon szerettük. Akkoriban ugyanis az volt az elvárás, hogy az eseményekről minden részletet tudósítsunk, ahogy megtörténnek, és lehetőleg szó szerinti idézetekkel. Nos, „Ernő bácsi” be- és kiszólásai igazán színessé, olvasmányossá tették a tudósításokat…

Őt a szocialista Balogh József követte a polgármesteri székben, és maradt is 12 éven át, egészen 2006-ig. (A rendszerváltás előtt Győr tanácselnöke is volt.) Az ő működésének érdekessége volt, hogy maga mellé emelte alpolgármesternek a fideszes Dézsi Csabát. (Érdekesség: erről nem talált bizonyítékot a szerkesztő, mintha a főorvos úr röstellné a szoci-polgi mellett eltöltött időt…) Időnként előfordult ugyan köztük némi surlódás, de a gesztus, az együttműködési szándék mindennél fontosabb volt. (Erről később még bővebben.)

Sokáig egy nótát fújtak.

A következő polgármester (2006–19) Borkai Zsolt volt, amíg országra szóló szexbotránya bele nem szólt politikai karrierjébe. A győriek az újbóli választáskor is bizalmat szavaztak neki! (Talán úgy gondolkodtak,
mint az amerikaiak a Clinton–Lewinski „furulyázós” botbányról: na, ez egy tökös elnök…) Borkai azonban az újjáválasztása után két nappal lemondott. Tavaly a „Borkaival Közösen a Jövőnkért” szerveződés égisze
alatt újra indult, nem nyert, viszont önkormányzati képviselőként mégis csak benn ül a városvezetésben.

Öt évvel ezelőtt, 2020-ban dr. Dézsi Csaba Andrásnak jutott a polgármesteri szék. Munkamániásnak vallotta magát, hivatalában és kardiológus főorvosként  egyaránt. Ahogy mondani szokás, ott volt minden
kilométerkőnél, erről, és papagájos hobbijáról szinte naponta beszámolt a Facebookon. Ezt sokan már túlzásnak tartották, és a 2024-i választást mindössze 445 (!) szavazattal elveszítette. A még régi összetételű győri közgyűlésnek mindenesetre volt még egy utolsó dobása: saját érdekei szerint teljesen átírta a testület szervezeti és működési szabályzatát, alaposan megnyirbálta a polgármesteri jogkört is. (Ezt azóta csak „bosszú SZMSZ”-nek –  szervezeti és működési szabályzatnak hívják.)

Az új polgármester tehát Pintér Bence (Tiszta Szívvel a Városért Egyesület) lett. Újságírónak vallja magát, internetportálokba írt (legutóbb a választások előtt az „ugytudjuk.hu” portálon publikált) időnként meglehetősen vitatott/vitatható tartalmú cikkeket Győrről. Hivatalba lépése óta Pintérnek igencsak nehéz a dolga. A 21 tagú képviselőtestület kétharmada (14) fideszes, miáltal „az ellenzék” van többségben. A polgármesternek máig sem sikerült elérnie, hogy legyen egy második alpolgármestere is. Talán elfogadnák, ha a Fidesz jelölne valakit, de erre még kísérlet sem történt. Nyilvánvaló a szándék: nem
akarják akár ilyen módon is segíteni a polgármester munkáját. A város működését meghatározó költségvetést is csak többszöri nekiugrás után sikerült elfogadni…

Van még néhány dolog, ami mostanság az érdeklődés középpontjába került Győrött. Pintér még a választási kampányban megígérte, hogy nyilvánosságra hozza a város és az Audi Hungária titkos szerződését, amit 2010-ben a város részéről Borkai polgármester írt alá. Ebben a többi között az áll, hogy Győr – az országos a szokástól eltérően – nem 2, hanem 1,6 százalékban írja elő az Audi által fizetendő iparűzési adó mértékét. (Az Audi azóta is a város legnagyobb adófizetője, 12 ezer dolgozót foglalkoztat, de hozzá sorolhatunk még pár ezret, hiszen az ipari parkban működő száznál több cég nagy része valamilyen módon az
Audi beszállítója is.)

Borkai egy közgyűlésen már elmondta: nincs ebben a szerződésben semmi olyan, ami a városra nézve hátrányos lenne. Pintér azonban ragaszkodott választás előtti ígéretéhez, és a napokban bejelentette, a szerződést bárki elolvashatja a polgármesteri hivatal honlapján. Valóban. Sok rész viszont feketén áthúzva. Mert ugye a gazdasági, pénzügyi életben mindig voltak, vannak és lesznek is olyan passzusok, amelyek csak az érintett felekre tartoznak. Azaz: üzleti titkok. Így hát ebből az 2010-ben íródott szerződésről sem derülhetett ki semmi pikáns dolog. Hogy is mondja szólás? Nagyobb a füstje, mint a lángja…

Pintér persze – a maga szempontjából nem is érthetetlenül – ott próbál fogást találni a fideszeseken, ahol csak tud. A napokban például egy meglehetősen goromba hangú, eddig már sokszor hangoztatott múltbeli eseményeket is felidézve, nyilvánosan lemondásra szólította fel elődjét, dr. Dézsit, mert – miként egy lesifotóval is illusztrálta – a közgyűlés alatt társasjátékozott, s különben is, többször idő előtt elhagyta máe a tanácskozást. (Ilyen alapon vajon hány országgyűlési képviselőt kellene
lemondatni, mert az ülésteremben újságot olvas, vagy a laptopján, telefonján böngészik, játszik?!) Valóban: a képen Dézsi előtt egy társasjáték látszik, egy készülő meséskönyv mellékletének ellenőrzésre
váró nyomdai levonata. Egyébként: Dézsi kardiológus főorvos, ha a kórházból sürgős esethez hívják, akárhol van is, mennie kell.

Erről eszembe jut egy sok évtizedes történet: Hofi Géza a győri vízi színpadon lépett föl, közben valaki későn érkezett. A művész úr persze a szokott módján beszólt neki, hogy a munkába is ilyen pontosan megy? Kollégánk aztán a Kisalföldben megírta a történetet, azzal: az elkéső egy orvos volt, betegtől jött, ezzel nem kéne viccelődni. Hofi úgy megsértődött, hogy meg is üzente: Győrbe nem jön többet. Meg is tartotta a szavát, ha jól emlékszem…

De ha már Pintér Bence polgármester annyira a szívén viseli a nyilvánosságot, lenne itt közérdeklődésre számot tartó néhány téma.

Hol tartanak a tárgyalások a Volánnal (most már MÁV) arról, hogy a győri önkormányzat úgy 260 millió forinttal tartozik a személyszállító cégnek (ha egyáltalán tartozik – és ennyivel…)?

Egykor ilyen „apróságokkal” kellett foglalkoznia az újságírónak, mint a „jól megtervezett” Bécsi kapu téri buszmegálló, ahol sárban taposva lehetett csak fölszállni a helyi tömeg-közlekedés járműveire.

Milyen eredménnyel járt az önkormányzat által meghirdetett, a jövőbeni buszközlekedésről szóló pályázat?

Mi lesz a jó 23 milliárd forintért épített uszoda sorsa? Mert a mostani üzemeltetővel évente meg kell újítani a szerződést, ám közgyűlési döntés szerint ezen sürgősen változtatni kellene, mert megállapodás híján egyszer csak bezárhat a „hét tengeri csillag”.

Nagyjából ilyen most egy gazdag magyar város vezetésének állapota.

A Egy gondokban is gazdag város bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A rendőrség mai határozata nem a Pride-felvonulást tiltja meg, hanem négy jogvédő szervezet (az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért) június elsejére bejelentett szivárványos felvonulását. 

A rendőrségi tiltó határozat az önkény iskolapéldája: a rendőrség három hete tudomásul vesz egy LMBTQ-felvonulást, egy héttel később megtiltja, de nem mondja meg, miért, és amikor emiatt a bíróság új eljárásra kötelezi, akkor inkább mégis tudomásul veszi, de annyira későn, hogy a szivárványos felvonulást nem lehet megszervezni, az időpont-módosítást pedig új bejelentésként kezeli, és megint megtiltja, azzal az indokkal, hogy hasonlíthat a Pride-ra.

A határozat továbbra sem indokolja meg, hogy az LMBTQI-emberek jogaiért kiálló szivárványos felvonulás miért lenne káros a gyermekekre. A rendezvény szervezői szerint a tiltással az állam önkényesen, diszkriminatív módon korlátozza az egyik legalapvetőbb emberi jogot: a békés gyülekezés és a szabad véleménynyilvánítás jogát. Ezért a tiltást a jogvédő szervezetek ismét meg fogják támadni a Kúrián. 

Pride lesz június 28-án, és ott is ki fogunk állni a jogainkért – zárul a négy társadalmi szervezet lapunkhoz eljuttatott közleménye.

A Az önkény iskolapéldája bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Magyarországon sportlövészet céljára 15, vadászaton 16 éves kortól használhat egy fiatal éles lőfegyvert legálisan, megfelelő körülmények között – erről később részletesen írunk. Természetesen mindkét esetben felnőtt felügyelete mellett. A jogszabály szerint így kiskorú (18. évét be nem töltött személy) részére nem adható ki fegyverviselési engedély, az illető – legálisan – csak és kizárólag akkor vehet éles lőfegyvert a kezébe, ha azt a fegyvert jogszerűen birtokló felnőtt „átengedi” neki használatra.

(Ettől függetlenül nem éles lőszerrel működő légfegyverekkel akár kisgyerekek is lőhetnek, elég egy gyors keresés, hogy lássuk: ma már számos vállalkozás kínál „élménylövészetet” akár kilenc-tízéves gyerekeknek is. Többen úgy kínálják a szolgáltatást, hogy légfegyvereik ’pontosan úgy néznek ki, mintha valódi, éles lőfegyverek lennének”.

A hatályos törvény és kormányrendelet szerint lőtéren lehet már 15 éves kortól éles lőfegyvert használni, vadászaton 16 év ez a korhatár. Sportlövészet céljára ugyanakkor a törvény szerint – szülői kérelemre – akár egy 15 éves kiskorú is tarthat magánál jogszerűen éles lőfegyvert. Egy lapunkhoz eljutott állampolgári megkeresésre válaszolva a Budapesti Rendőr-főkapitányság ezt írta: 

„…sportlőfegyver tartására vonatkozó kérelem hatóságunkhoz nem érkezett, így fegyver tartásának engedélyezésére nem került sor”. Kiskorú részére vadászati célból nem adható ki fegyverviselési engedély.

A legális fegyverhasználathoz a szülő/törvényes képviselő írásbeli kérelmére van szükség, amit a területileg illetékes rendőr-főkapitányság bírál el. A kérelemhez mellékelni kell egy orvosi alkalmassági igazolást is, amit a háziorvos állít ki. Többen visszásnak és túl megengedőnek tartják ezt a gyakorlatot, miközben a kormánytöbbség pár hete tiltotta be az energiaitalok vásárlását 18 éves kor alatt, két éve pedig az iskolai mobilhasználat betiltásáról volt élénk vita.

Ehhez kapcsolódóan: törvénykezési dömping részeként tiltották be a kiskorúak számára az energiaitalokat.

Nem feltétlenül ért egyet a hazai szabályozással a lapunknak nyilatkozó gyermekpszichológus sem. „A gyerekek, fiatalok nagyon beleélhetik magukat egy ilyen helyzetbe és nem mindig tudják a realitást és a vágyaikat megkülönböztetni egymástól. Emiatt belecsúszhatnak egy olyan helyzetbe, amiben a vágyaikat játsszák el, és ebből adódhatnak problémás helyzetek. Mert ezek a vágyak irányulhatnak mások, de akár saját maguk ellen is” – mondta a Szabad Európának Csák Annamária.

A gyermekpszichológus szerint „semmiképpen sem szerencsés gyakorlat”, hogy gyerekek, fiatalok éles lőfegyverrel lőhetnek, mert „lőni, harcolni vonzó lehet egy pszichés problémával rendelkező fiatal számára”, így ő – ha már a szabályozás ezt lehetővé teszi – legalábbis kiegészíttetné a most kötelező háziorvosi alkalmassági vizsgálatot egy pszichológiai felméréssel is.„Orvosilag simán lehet valaki alkalmas éles lőfegyver használatára, miközben olyan személyiségjegyeket hordoz, hogy pszichésen nem lenne tanácsos ezt tennie” – mondta a gyermekpszichológus. Csák Annamária szerint, ilyen körülmények között a fegyvert átadó felnőttnek nagyon egyértelművé kell tennie a használat szabályait, a vadászat, sportlövészet kereteit.

Ehhez kapcsolódóan: többet beszélgetnek, olvasnak a diákok, de sok helyen kaotikus a mobiltilalom.

Az Országos Magyar Vadászkamara részletes választ adott kérdéseinkre. A testület – mint az egyéni vadászok szervezete – illetékesség hiányában nem tartja nyilván a vadászati tevékenységre vonatkozó információkat, így nincs pontos adatuk arról, hogy hány fiatal vadászhat rendszeresen, de Földvári Attila szóvivő elmondta, hogy 58 olyan fiatal van, aki 2023. november 1-jét követően tette le a vadászvizsgát, illetve váltott vadászjegyet, és azóta még nem töltötte be a 18. életévét.

A fegyver átengedése a tulajdonostól egy fiatalnak azt jelenti, hogy a felnőtt korú tulajdonos mindvégig jelen van a vadászaton a fegyver használata közben, és teljes körű felelősséggel tartozik azért. Hogy ez a szabályoknak megfelelően történik-e, azt a lormányhivatalokban működő vadászati hatóság, illetve a rendőrség ellenőrzi, a vadászkamarának ebben sincs illetékessége.

„Azonban meggyőződésünk szerint egyfelől a vizsgára való felkészítés (amelynek egyebek mellett része az elméleti és gyakorlati fegyverismeret), másfelől a tapasztalt kísérő személye szavatolja a megfelelő, biztonságos fegyverhasználatot. Miheztartás végett: az ifjúsági vadászoknak pontosan ugyanazt a képzést kell elvégezniük, mint a felnőtteknek, és pontosan ugyanazt a vizsgát kell abszolválniuk” – közölte lapunkkal Földvári Attila.

Felvetődhet ugyanakkor, hogy akit eltiltottak a vadászattól, a tilalmat úgy próbálja megkerülni, hogy magával visz egy fiatalkorút „vadászni”, de valójában az ő kezében marad végig a fegyver. A vadászkamara szerint azonban ilyen visszaélés semmiképp sem fordulhat elő. 

„A fiatal vadásznak nincs, nem lehet fegyvere, mivel a fegyvertartás feltételeinek kizárólag a 18. életévét betöltött személy felelhet meg. Amennyiben a felnőtt állampolgár vadászjegyét és / vagy fegyvertartási engedélyét bevonták vagy érvénytelenítették, eleve nem tarthat fegyvert, lévén a vadászati célú fegyvertartás jogalapja az érvényes vadászjegy megléte. Tehát az ilyen személynek nem lesz fegyvere, amelyet átengedhetne. Emellett a fiatal kíséretéhez is érvényes vadászjegy kellene.”

A Az energiaital tilos a kiskorúaknak, a lőfegyverhasználat nem bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A kínzás és az embertelen/megalázó bánásmód megelőzéséért felelős bizottság (CPT)  jelentése szerint Tiszalökön válogatott módszerekkel kínozták az embereket, egy rendőrségi fogdában pedig a rendőrök kéz- és lábbilincsben csókoltatták meg a földet az előállítottal, mielőtt egy árokba lökték. A Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje szerint az Európa Tanács jelentése óta kicsit javult a helyzet a tiszalöki börtönben: megszüntették az úgynevezett bántalmazó-osztagokat és a parancsnokot is áthelyezték Debrecenbe. A bizottság április végén ad hoc vizitet tartott az uniós börtönökben, azaz Tiszalökön és Szombathelyen.

Az Európa Tanács kínzás megelőzésére létrehozott bizottsága (CPT) még tavaly decemberben adta tudtul a 2023. május 16-26. közötti magyarországi látogatásáról készült jelentését. A delegáció tagjai a tíznapos látogatásuk alatt a rendőrségi őrizetben, a börtönökben és az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben (IMEI) fogva tartottakkal is találkoztak, valamint azt vizsgálták: hogyan bánnak velük.

A CPT a székesfehérvári, a nyíregyházi és a tiszalöki börtönt is vizsgálta. A székesfehérvári börtönben nem hallottak a raboktól arról, hogy a személyzet verné őket. A nyíregyházi fegyintézetben csak néhány esetről szereztek tudomást. Ezzel szemben a tiszalöki börtönben rengeteg esetet ismertettek. A szakembereket mindez nem lephette meg, mivel a Magyar Helsinki Bizottság szakmai fórumokon már évek óta hangoztatja: Tiszalökön verik a rabokat.

„A tiszalöki börtönben a delegáció tagjai beszámolókat hallottak arról a fogvatartottaktól, hogy gyakori a felügyelői bántalmazás. A szakértők megnézték néhány ügy orvosi iratait, amik alátámasztották a beszámolókat és megnéztek videofelvételeket, ahol nyilván azt nem lehet látni, hogy ütlegelik a rabokat, de azt igen, ami a rabok elmondásából is nyomon követhető: hogy hánykor, hányan mentek be, melyik helyiségbe, ahol – állítják a rabok – őket bántalmazták. És ezekből az információkból összességében arra következtettek a CPT tagjai, hogy helytállóak és valósak az állítások, amik szerint a tiszalöki börtönben bántalmazások voltak” – magyarázta munkatársunknak Ivány Borbála, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.

A tiszalöki bántalmazóosztag

A CPT szerint Tiszalökön válogatott módszerekkel verték a rabokat. Néha úgy is, hogy kéz- és lábbilincset raktak rájuk. A verések pedig a kamerák látószögéből kieső helyeken, rendszerint raktárhelyiségekben, orvosi szobában (!) vagy a rabok által használt folyosói zuhanyzókban történnek. A dokumentumban azt írják, az állítólagos bántalmazásokat egyszerre több BV-dolgozó követte el. De akadt olyan eset is, amikor a különleges reagálású műveleti egységek fekete maszkos tagjai vertek rabokat. A börtön feljegyzéseibe való betekintés alapján a panaszolt bántalmazásokból származó sérülések között voltak törött borda, kitört fogak és vérömlenyek is – állapítja meg a jelentés.

Az összevert tiszalöki raboknak még abban sem volt sok köszönet, ha a verések után az orvosi részlegre kerültek.

A gyanú szerint az egészségügyi személyzet tagjai 2022 júniusa és 2022 szeptembere között chilipaprikával kevert fertőtlenítő folyadékot használtak nyílt sebek kezelésére.

Biztos, ami biztos: már a vizsgálat előtt a csípős oldatba mártották a gumikesztyűiket. A három egészségügyi alkalmazott közül a látogatás idején már egyikük sem dolgozott a tiszalöki börtönben. A vizsgálat idejére mindannyiukat felfüggesztették.

A jelentés szerint a tiszalöki börtönőrök más módszerekkel is operáltak. Akadtak olyan rabok, akiknek átengedték a piszkos munkát, vagyis azt, hogy büntetlenül verjék a társaikat. De voltak olyan rabok is, akiket utasítottak arra, hogy bántalmazzák a cellatársaikat.

TV-műsor és két törött borda

Bartha István szabó-varró és ipari alpinista. A férfi elmondása szerint besurranásos lopásokért több mint hét év letöltendőt kapott még 2017-ben, nemrég szabadult. Az ideje nagy részét a tiszalöki börtönben húzta le. Azt mondta: nem volt leányálom a börtön, aminek még távolról sincs jó híre. István egyik kedvenc tévéműsora miatt került bajba a rácsok mögött, pedig már nem sok volt hátra a szabadulásáig.

„A tiszalöki börtönben csökkentett áramrendszer működik. Na most, hogyha maszek alapon csinálnak vízmelegítőt – tudod, két penge, zsinór –, bedugják a konnektorba, és hogyha nem jól van megcsinálva, kiveri a biztosítékot. De nem csak ott, hanem úgy van megcsinálva, hogy az egész emeleten. Épp a kedvenc műsoromat néztem az M1-en, amit Rákay Philip csinált, a Szabadság tér ’89-et, az áramnak meg lőttek. Jeleztem az őrnek, hogy szeretnék tévét nézni és mondom, ha ez itt nem lehetséges, akkor tegyenek át egy másik épületbe. Nekem mindegy, csak szeretnék tévét nézni”

– emlékezett vissza Bartha István. Aki, miután jelezte, hogy a kedvenc műsorát nézné, hamarosan egy másik műsort is megnézett, aminek ő volt a főszereplője.

„Hamarosan feljött zárkába a főfelügyelő arra hivatkozva, hogy megtagadtam a zárkát. Ellenkeztem, hogy itt valami félreértés van. Kérdezte, hogy vertek már meg? Mondom, én tolvaj vagyok, nem gyilkos, miért vertek volna meg itt bent. Erre csapott egy olyat, hogy összeestem. Majd tovább ütött és rugdosott, de úgy, hogy elpukkant a bordám”

– magyarázta Bartha István, aki azt állítja: a verése után napokban több BV-dolgozó azt követelte tőle, hogy ne tegyen panaszt, hanem mondja azt: leesett a székről és emiatt lettek sérülései. Csakhogy István kötötte az ebet a karóhoz. Végül a verés után megvizsgálta a börtön egyik nővére is. A CPT kimondja: „a nővér 2023. április 28-i vizsgálati jelentése szerint „a bal füle enyhén duzzadt volt, a felszínén egy 2 mm-es horzsolással, amely már nem vérzett. Egyéb sérülés nem volt.”

Az Bartha István számára is csak néhány nappal később derült ki, hogy a sérüléseit ellátó és jelentést megíró ápoló az őt megverő főfelügyelő felesége volt. Bartha Istvánnak két bordája tört el, ez hat nappal később a Jósa András Oktatókórház röntgenfelvételeiből derült ki. A férfi végül 2023. április 30-án tett feljelentést a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészségen. A CPT vizsgálatából kiderül: amikor a reintegrációs tiszt István sérüléseiről érdeklődött, a körlet főfelügyelője és a biztonsági tiszt is azt mondta neki: István leesett a stokiról. Az ügyészség néhány nappal később nyomozást indított az ügyben. A személyzet négy tagja ellen fegyelmi eljárást indítottak, beleértve az ápolót is. Bartha István, bár azóta szabadult Tiszalökről, de a rendőrség máig nem hallgatta ki az üggyel kapcsolatban.

Az akadozó igazságszolgáltatás

A Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje szerint a delegáció látogatása után nem sokkal részben felsóhajthattak a tiszalöki rabok, történtek intézkedések, például parancsnokcsere volt és képzést tartottak, ennek ellenére az azóta beérkezett panaszok szerint sem szűntek meg a bántalmazások.

„Javult a helyzet, a hozzánk érkezett jelzések alapján szétszedték azokat a bántalmazó „osztagokat”, amelyekre a legtöbb panasz érkezett. A rabok szerint lehetett tudni, hogy ha aznap XY van szolgálatban, akkor csúnya világ lesz. Volt egy magasabb beosztású tiszt, akiről nagyon sok panaszt kaptunk fogvatartottaktól és ügyvédi körből is, hogy noha nyilván kötelezettsége lett volna megakadályozni a felügyelői erőszakot, mégis szemet hunyt ezek felett. Ennél súlyosabb vádak is szóltak ellene, de a hírek szerint nem volt érdemi következménye ennek, bár nyílt titok, hogy mik történtek”

– mondta lapunknak Ivány Borbála.

A tiszalöki fegyintézet vezetősége tájékoztatta a CPT-küldöttséget, hogy tudatában van a személyzet által elkövetett bántalmazás gyakoriságának és hogy az 2019–23 között elkövetett állítólagos bántalmazási ügyekben több büntetőeljárás is folyamatban van. Azt is elismerték, hogy a tiszalöki börtönből jelentett, a személyzet által elkövetett bántalmazásos esetek száma magasabb az országos átlagnál.

A Magyar Helsinki Bizottság a Legfőbb Ügyészségtől megkapott közérdekű adataiból kiderült: a Budapesti és a Debreceni Regionális Nyomozó ügyészségen arányában más ügyészségekhez képest is ritkán rendelnek ki igazságügyi szakértőt a fogvatartottak bántalmazási ügyében.

Az adatok szerint Debrecenben nagyon elhúzódnak ezek az eljárások: átlagosan 29 hónap telt el az eljárás megszüntetéséig, 25 hónap a vádemelésig. A Magyar Helsinki Bizottság több alkalommal is a strasbourgi bírósághoz fordult az elhúzódó és elégtelen nyomozás miatt. Ezek többsége a debreceni ügyészséget érinti. Ezekben az ügyekben az a tapasztalat, hogy a sértetteket akár évekkel a feljelentésüket követően hallgatják csak meg, a börtönök kamerafelvételei már nem elérhetőek, többször nem rendelnek ki orvosszakértőt és a panaszolt felügyelőket ki sem hallgatja az ügyészség.

Az Európa Tanács CPT-jelentése kiterjedt a rendőrségi fogdákra is. A küldöttség találkozott egy olyan esettel is, amely szerint a rendőrök arra kényszerítettek egy embert, hogy megcsókolja a földet, mielőtt egy árokba lökték volna, miközben a keze és a bokája meg volt bilincselve.

A delegáció szerint olajozott volt az együttműködés a belügyminisztériummal és a háttérintézményekkel is. Csupán egy furcsa törökszentmiklósi esetet említenek. A törökszentmiklósi rendőrségi fogdában a rendőrök azt mondták a delegációnak, hogy helyi szinten utasítást kaptak arra, hogy írásban tájékoztassák a fogdában lévőket arról, hogy nem kötelesek együttműködni a CPT-vel. Az őrizetben lévők ezt úgy értelmezték, hogy megtiltották nekik a rendőrök. Csakhogy a küldöttséggel beszélgető, fogva tartottak nevének írásos rögzítése tilos az esetleges megtorlások miatt, valamint a hatóságok nem akadályozhatják azzal a vizsgálatot, hogy nyomást gyakorolnak a fogva tartottakra, hogy ne beszéljenek a CPT delegációjával.

Tavaly decemberben a bizottság megküldte a kormánynak a legfontosabb ajánlásait. Ismét azt ajánlotta a magyar hatóságoknak, hogy minden rendőrtisztnek a legmagasabb politikai szintről származó világos és határozott üzenetet küldjenek arról, hogy a fogva tartott személyekkel szembeni bármilyen bántalmazás, beleértve az azzal való fenyegetést, illetve annak felettesek általi eltűrése elfogadhatatlan és büntetendő is.

A CPT megérti, hogy egy-egy bántalmazásra vonatkozó panaszt követő felfüggesztés súlyos intézkedés, azonban a felfüggesztés alkalmazása vagy legalább egy másik szolgálati helyre való áthelyezés – ahol a tisztviselő nem kerül közvetlen kapcsolatba a fogvatartottakkal –, néha szükséges.

A CPT azt ajánlja, hogy a magyar hatóságok gondoskodjanak arról, hogy azok a személyi állományi tagok, akik ellen prima facie vagyis erős, közvetlen bizonyítékok állnak rendelkezésre a bántalmazásról, az ügy kivizsgálásának befejezéséig ne végezhessenek olyan feladatokat, amelyek során kapcsolatba kerülnek a fogvatartottakkal.

A Bilincsbe verve kényszerítették a magyar foglárok a talaj csókolgatására bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Panyi Szabolcs emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor már a februári évértékelőjében arról beszélt: „A birodalom budapesti lerakatával húsvétra végezhetünk is.” A Nemzeti Információs Központ egyfajta titkosszolgálati csúcsszerv, ahová az összes többi szolgálat információja befut, és amelyekből az jelentéseket ír a miniszterelnöknek és nemzetbiztonsági stábjának. Az egyik forrása azt is elárulta, hogy a parancs a külföldről finanszírozott szervezetek titkosszolgálati összeírására természetesen nem vonatkozik azokra a magyarországi bejegyzésű kínai civil szervezetekre, melyek a kínai Egyesült Fronttal és a kínai hírszerzéssel állnak kapcsolatban, ahogy az oroszok által pénzelt szervezetekre sem. Állítása szerint kizárólag azokra a civil, jogvédő és médiaszervezetekre koncentrálnak, melyek az Egyesült Államokból vagy Európából kaptak támogatást. 

Azt nem tudni, hogy a kormány mire akarja majd használni az elkészült jelentést és listát. Panyi ezeket a lehetőségeket sorolja fel: nyilvánosságra hozzák vagy kiszivárogtatják a propagandamédiának, hogy az aztán egy újabb lejáratókampányt indíthasson, vagy esetleg már valami komolyabb hatósági vizsgálat, vegzálás, esetleg valami pénzbeli büntetés lesz a következő lépés. Panyi a hírlevélben azt is hozzáteszi, hogy

a lista miatt akár meg is tagadhatják majd a nyugati országok, hogy információt adjanak át a magyar kormánynak, hiszen azokat nem nemzetbiztonsági, hanem a saját, akár az információt átadó országoktól támogatást kapott civil szervezetei és médiája elleni leszámolásra szánja. Midezzel kapcsolatban küldött hivatalos kérdéseket, de eddig sem a NIK, sem a kormány nem reagált. 

A VSquare: Orbán Viktor „szupertitkosszolgálata” már listáz bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.