Alighanem hiába mondta a minap a Kossuth rádiónak adott interjújában (?) Orbán Viktor: „Budapest a miénk is, az ország fővárosa, és itt élünk”.  Mer’ hát ez nem látszik… De hagyjuk most a fővárost, az ország nem egy településének polgármestere van hasonló helyzetben, mint Karácsony Gergely.

Mint például Győr is, ami bizonyos felmérések szerint Székesfehérvár után az ország második leggazdagabb városa. A helyzet jobb megértéséhez tekintsünk vissza kicsit a múltra!

A város rendszerváltás utáni első polgármestere (1990–94 között) az SZDSZ színeiben indult Kolozsváry Ernő lett. Gimnáziumi tanár, ismert műgyűjtő – közigazgatási tapasztalat nélkül, és ez nagyon is szembetűnő volt a közgyűlések levezetésekor. Mi, a helyi médiumok képviselői ezt nagyon szerettük. Akkoriban ugyanis az volt az elvárás, hogy az eseményekről minden részletet tudósítsunk, ahogy megtörténnek, és lehetőleg szó szerinti idézetekkel. Nos, „Ernő bácsi” be- és kiszólásai igazán színessé, olvasmányossá tették a tudósításokat…

Őt a szocialista Balogh József követte a polgármesteri székben, és maradt is 12 éven át, egészen 2006-ig. (A rendszerváltás előtt Győr tanácselnöke is volt.) Az ő működésének érdekessége volt, hogy maga mellé emelte alpolgármesternek a fideszes Dézsi Csabát. (Érdekesség: erről nem talált bizonyítékot a szerkesztő, mintha a főorvos úr röstellné a szoci-polgi mellett eltöltött időt…) Időnként előfordult ugyan köztük némi surlódás, de a gesztus, az együttműködési szándék mindennél fontosabb volt. (Erről később még bővebben.)

Sokáig egy nótát fújtak.

A következő polgármester (2006–19) Borkai Zsolt volt, amíg országra szóló szexbotránya bele nem szólt politikai karrierjébe. A győriek az újbóli választáskor is bizalmat szavaztak neki! (Talán úgy gondolkodtak,
mint az amerikaiak a Clinton–Lewinski „furulyázós” botbányról: na, ez egy tökös elnök…) Borkai azonban az újjáválasztása után két nappal lemondott. Tavaly a „Borkaival Közösen a Jövőnkért” szerveződés égisze
alatt újra indult, nem nyert, viszont önkormányzati képviselőként mégis csak benn ül a városvezetésben.

Öt évvel ezelőtt, 2020-ban dr. Dézsi Csaba Andrásnak jutott a polgármesteri szék. Munkamániásnak vallotta magát, hivatalában és kardiológus főorvosként  egyaránt. Ahogy mondani szokás, ott volt minden
kilométerkőnél, erről, és papagájos hobbijáról szinte naponta beszámolt a Facebookon. Ezt sokan már túlzásnak tartották, és a 2024-i választást mindössze 445 (!) szavazattal elveszítette. A még régi összetételű győri közgyűlésnek mindenesetre volt még egy utolsó dobása: saját érdekei szerint teljesen átírta a testület szervezeti és működési szabályzatát, alaposan megnyirbálta a polgármesteri jogkört is. (Ezt azóta csak „bosszú SZMSZ”-nek –  szervezeti és működési szabályzatnak hívják.)

Az új polgármester tehát Pintér Bence (Tiszta Szívvel a Városért Egyesület) lett. Újságírónak vallja magát, internetportálokba írt (legutóbb a választások előtt az „ugytudjuk.hu” portálon publikált) időnként meglehetősen vitatott/vitatható tartalmú cikkeket Győrről. Hivatalba lépése óta Pintérnek igencsak nehéz a dolga. A 21 tagú képviselőtestület kétharmada (14) fideszes, miáltal „az ellenzék” van többségben. A polgármesternek máig sem sikerült elérnie, hogy legyen egy második alpolgármestere is. Talán elfogadnák, ha a Fidesz jelölne valakit, de erre még kísérlet sem történt. Nyilvánvaló a szándék: nem
akarják akár ilyen módon is segíteni a polgármester munkáját. A város működését meghatározó költségvetést is csak többszöri nekiugrás után sikerült elfogadni…

Van még néhány dolog, ami mostanság az érdeklődés középpontjába került Győrött. Pintér még a választási kampányban megígérte, hogy nyilvánosságra hozza a város és az Audi Hungária titkos szerződését, amit 2010-ben a város részéről Borkai polgármester írt alá. Ebben a többi között az áll, hogy Győr – az országos a szokástól eltérően – nem 2, hanem 1,6 százalékban írja elő az Audi által fizetendő iparűzési adó mértékét. (Az Audi azóta is a város legnagyobb adófizetője, 12 ezer dolgozót foglalkoztat, de hozzá sorolhatunk még pár ezret, hiszen az ipari parkban működő száznál több cég nagy része valamilyen módon az
Audi beszállítója is.)

Borkai egy közgyűlésen már elmondta: nincs ebben a szerződésben semmi olyan, ami a városra nézve hátrányos lenne. Pintér azonban ragaszkodott választás előtti ígéretéhez, és a napokban bejelentette, a szerződést bárki elolvashatja a polgármesteri hivatal honlapján. Valóban. Sok rész viszont feketén áthúzva. Mert ugye a gazdasági, pénzügyi életben mindig voltak, vannak és lesznek is olyan passzusok, amelyek csak az érintett felekre tartoznak. Azaz: üzleti titkok. Így hát ebből az 2010-ben íródott szerződésről sem derülhetett ki semmi pikáns dolog. Hogy is mondja szólás? Nagyobb a füstje, mint a lángja…

Pintér persze – a maga szempontjából nem is érthetetlenül – ott próbál fogást találni a fideszeseken, ahol csak tud. A napokban például egy meglehetősen goromba hangú, eddig már sokszor hangoztatott múltbeli eseményeket is felidézve, nyilvánosan lemondásra szólította fel elődjét, dr. Dézsit, mert – miként egy lesifotóval is illusztrálta – a közgyűlés alatt társasjátékozott, s különben is, többször idő előtt elhagyta máe a tanácskozást. (Ilyen alapon vajon hány országgyűlési képviselőt kellene
lemondatni, mert az ülésteremben újságot olvas, vagy a laptopján, telefonján böngészik, játszik?!) Valóban: a képen Dézsi előtt egy társasjáték látszik, egy készülő meséskönyv mellékletének ellenőrzésre
váró nyomdai levonata. Egyébként: Dézsi kardiológus főorvos, ha a kórházból sürgős esethez hívják, akárhol van is, mennie kell.

Erről eszembe jut egy sok évtizedes történet: Hofi Géza a győri vízi színpadon lépett föl, közben valaki későn érkezett. A művész úr persze a szokott módján beszólt neki, hogy a munkába is ilyen pontosan megy? Kollégánk aztán a Kisalföldben megírta a történetet, azzal: az elkéső egy orvos volt, betegtől jött, ezzel nem kéne viccelődni. Hofi úgy megsértődött, hogy meg is üzente: Győrbe nem jön többet. Meg is tartotta a szavát, ha jól emlékszem…

De ha már Pintér Bence polgármester annyira a szívén viseli a nyilvánosságot, lenne itt közérdeklődésre számot tartó néhány téma.

Hol tartanak a tárgyalások a Volánnal (most már MÁV) arról, hogy a győri önkormányzat úgy 260 millió forinttal tartozik a személyszállító cégnek (ha egyáltalán tartozik – és ennyivel…)?

Egykor ilyen „apróságokkal” kellett foglalkoznia az újságírónak, mint a „jól megtervezett” Bécsi kapu téri buszmegálló, ahol sárban taposva lehetett csak fölszállni a helyi tömeg-közlekedés járműveire.

Milyen eredménnyel járt az önkormányzat által meghirdetett, a jövőbeni buszközlekedésről szóló pályázat?

Mi lesz a jó 23 milliárd forintért épített uszoda sorsa? Mert a mostani üzemeltetővel évente meg kell újítani a szerződést, ám közgyűlési döntés szerint ezen sürgősen változtatni kellene, mert megállapodás híján egyszer csak bezárhat a „hét tengeri csillag”.

Nagyjából ilyen most egy gazdag magyar város vezetésének állapota.

A Egy gondokban is gazdag város bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A rendőrség mai határozata nem a Pride-felvonulást tiltja meg, hanem négy jogvédő szervezet (az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért) június elsejére bejelentett szivárványos felvonulását. 

A rendőrségi tiltó határozat az önkény iskolapéldája: a rendőrség három hete tudomásul vesz egy LMBTQ-felvonulást, egy héttel később megtiltja, de nem mondja meg, miért, és amikor emiatt a bíróság új eljárásra kötelezi, akkor inkább mégis tudomásul veszi, de annyira későn, hogy a szivárványos felvonulást nem lehet megszervezni, az időpont-módosítást pedig új bejelentésként kezeli, és megint megtiltja, azzal az indokkal, hogy hasonlíthat a Pride-ra.

A határozat továbbra sem indokolja meg, hogy az LMBTQI-emberek jogaiért kiálló szivárványos felvonulás miért lenne káros a gyermekekre. A rendezvény szervezői szerint a tiltással az állam önkényesen, diszkriminatív módon korlátozza az egyik legalapvetőbb emberi jogot: a békés gyülekezés és a szabad véleménynyilvánítás jogát. Ezért a tiltást a jogvédő szervezetek ismét meg fogják támadni a Kúrián. 

Pride lesz június 28-án, és ott is ki fogunk állni a jogainkért – zárul a négy társadalmi szervezet lapunkhoz eljuttatott közleménye.

A Az önkény iskolapéldája bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Magyarországon sportlövészet céljára 15, vadászaton 16 éves kortól használhat egy fiatal éles lőfegyvert legálisan, megfelelő körülmények között – erről később részletesen írunk. Természetesen mindkét esetben felnőtt felügyelete mellett. A jogszabály szerint így kiskorú (18. évét be nem töltött személy) részére nem adható ki fegyverviselési engedély, az illető – legálisan – csak és kizárólag akkor vehet éles lőfegyvert a kezébe, ha azt a fegyvert jogszerűen birtokló felnőtt „átengedi” neki használatra.

(Ettől függetlenül nem éles lőszerrel működő légfegyverekkel akár kisgyerekek is lőhetnek, elég egy gyors keresés, hogy lássuk: ma már számos vállalkozás kínál „élménylövészetet” akár kilenc-tízéves gyerekeknek is. Többen úgy kínálják a szolgáltatást, hogy légfegyvereik ’pontosan úgy néznek ki, mintha valódi, éles lőfegyverek lennének”.

A hatályos törvény és kormányrendelet szerint lőtéren lehet már 15 éves kortól éles lőfegyvert használni, vadászaton 16 év ez a korhatár. Sportlövészet céljára ugyanakkor a törvény szerint – szülői kérelemre – akár egy 15 éves kiskorú is tarthat magánál jogszerűen éles lőfegyvert. Egy lapunkhoz eljutott állampolgári megkeresésre válaszolva a Budapesti Rendőr-főkapitányság ezt írta: 

„…sportlőfegyver tartására vonatkozó kérelem hatóságunkhoz nem érkezett, így fegyver tartásának engedélyezésére nem került sor”. Kiskorú részére vadászati célból nem adható ki fegyverviselési engedély.

A legális fegyverhasználathoz a szülő/törvényes képviselő írásbeli kérelmére van szükség, amit a területileg illetékes rendőr-főkapitányság bírál el. A kérelemhez mellékelni kell egy orvosi alkalmassági igazolást is, amit a háziorvos állít ki. Többen visszásnak és túl megengedőnek tartják ezt a gyakorlatot, miközben a kormánytöbbség pár hete tiltotta be az energiaitalok vásárlását 18 éves kor alatt, két éve pedig az iskolai mobilhasználat betiltásáról volt élénk vita.

Ehhez kapcsolódóan: törvénykezési dömping részeként tiltották be a kiskorúak számára az energiaitalokat.

Nem feltétlenül ért egyet a hazai szabályozással a lapunknak nyilatkozó gyermekpszichológus sem. „A gyerekek, fiatalok nagyon beleélhetik magukat egy ilyen helyzetbe és nem mindig tudják a realitást és a vágyaikat megkülönböztetni egymástól. Emiatt belecsúszhatnak egy olyan helyzetbe, amiben a vágyaikat játsszák el, és ebből adódhatnak problémás helyzetek. Mert ezek a vágyak irányulhatnak mások, de akár saját maguk ellen is” – mondta a Szabad Európának Csák Annamária.

A gyermekpszichológus szerint „semmiképpen sem szerencsés gyakorlat”, hogy gyerekek, fiatalok éles lőfegyverrel lőhetnek, mert „lőni, harcolni vonzó lehet egy pszichés problémával rendelkező fiatal számára”, így ő – ha már a szabályozás ezt lehetővé teszi – legalábbis kiegészíttetné a most kötelező háziorvosi alkalmassági vizsgálatot egy pszichológiai felméréssel is.„Orvosilag simán lehet valaki alkalmas éles lőfegyver használatára, miközben olyan személyiségjegyeket hordoz, hogy pszichésen nem lenne tanácsos ezt tennie” – mondta a gyermekpszichológus. Csák Annamária szerint, ilyen körülmények között a fegyvert átadó felnőttnek nagyon egyértelművé kell tennie a használat szabályait, a vadászat, sportlövészet kereteit.

Ehhez kapcsolódóan: többet beszélgetnek, olvasnak a diákok, de sok helyen kaotikus a mobiltilalom.

Az Országos Magyar Vadászkamara részletes választ adott kérdéseinkre. A testület – mint az egyéni vadászok szervezete – illetékesség hiányában nem tartja nyilván a vadászati tevékenységre vonatkozó információkat, így nincs pontos adatuk arról, hogy hány fiatal vadászhat rendszeresen, de Földvári Attila szóvivő elmondta, hogy 58 olyan fiatal van, aki 2023. november 1-jét követően tette le a vadászvizsgát, illetve váltott vadászjegyet, és azóta még nem töltötte be a 18. életévét.

A fegyver átengedése a tulajdonostól egy fiatalnak azt jelenti, hogy a felnőtt korú tulajdonos mindvégig jelen van a vadászaton a fegyver használata közben, és teljes körű felelősséggel tartozik azért. Hogy ez a szabályoknak megfelelően történik-e, azt a lormányhivatalokban működő vadászati hatóság, illetve a rendőrség ellenőrzi, a vadászkamarának ebben sincs illetékessége.

„Azonban meggyőződésünk szerint egyfelől a vizsgára való felkészítés (amelynek egyebek mellett része az elméleti és gyakorlati fegyverismeret), másfelől a tapasztalt kísérő személye szavatolja a megfelelő, biztonságos fegyverhasználatot. Miheztartás végett: az ifjúsági vadászoknak pontosan ugyanazt a képzést kell elvégezniük, mint a felnőtteknek, és pontosan ugyanazt a vizsgát kell abszolválniuk” – közölte lapunkkal Földvári Attila.

Felvetődhet ugyanakkor, hogy akit eltiltottak a vadászattól, a tilalmat úgy próbálja megkerülni, hogy magával visz egy fiatalkorút „vadászni”, de valójában az ő kezében marad végig a fegyver. A vadászkamara szerint azonban ilyen visszaélés semmiképp sem fordulhat elő. 

„A fiatal vadásznak nincs, nem lehet fegyvere, mivel a fegyvertartás feltételeinek kizárólag a 18. életévét betöltött személy felelhet meg. Amennyiben a felnőtt állampolgár vadászjegyét és / vagy fegyvertartási engedélyét bevonták vagy érvénytelenítették, eleve nem tarthat fegyvert, lévén a vadászati célú fegyvertartás jogalapja az érvényes vadászjegy megléte. Tehát az ilyen személynek nem lesz fegyvere, amelyet átengedhetne. Emellett a fiatal kíséretéhez is érvényes vadászjegy kellene.”

A Az energiaital tilos a kiskorúaknak, a lőfegyverhasználat nem bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A kínzás és az embertelen/megalázó bánásmód megelőzéséért felelős bizottság (CPT)  jelentése szerint Tiszalökön válogatott módszerekkel kínozták az embereket, egy rendőrségi fogdában pedig a rendőrök kéz- és lábbilincsben csókoltatták meg a földet az előállítottal, mielőtt egy árokba lökték. A Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje szerint az Európa Tanács jelentése óta kicsit javult a helyzet a tiszalöki börtönben: megszüntették az úgynevezett bántalmazó-osztagokat és a parancsnokot is áthelyezték Debrecenbe. A bizottság április végén ad hoc vizitet tartott az uniós börtönökben, azaz Tiszalökön és Szombathelyen.

Az Európa Tanács kínzás megelőzésére létrehozott bizottsága (CPT) még tavaly decemberben adta tudtul a 2023. május 16-26. közötti magyarországi látogatásáról készült jelentését. A delegáció tagjai a tíznapos látogatásuk alatt a rendőrségi őrizetben, a börtönökben és az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben (IMEI) fogva tartottakkal is találkoztak, valamint azt vizsgálták: hogyan bánnak velük.

A CPT a székesfehérvári, a nyíregyházi és a tiszalöki börtönt is vizsgálta. A székesfehérvári börtönben nem hallottak a raboktól arról, hogy a személyzet verné őket. A nyíregyházi fegyintézetben csak néhány esetről szereztek tudomást. Ezzel szemben a tiszalöki börtönben rengeteg esetet ismertettek. A szakembereket mindez nem lephette meg, mivel a Magyar Helsinki Bizottság szakmai fórumokon már évek óta hangoztatja: Tiszalökön verik a rabokat.

„A tiszalöki börtönben a delegáció tagjai beszámolókat hallottak arról a fogvatartottaktól, hogy gyakori a felügyelői bántalmazás. A szakértők megnézték néhány ügy orvosi iratait, amik alátámasztották a beszámolókat és megnéztek videofelvételeket, ahol nyilván azt nem lehet látni, hogy ütlegelik a rabokat, de azt igen, ami a rabok elmondásából is nyomon követhető: hogy hánykor, hányan mentek be, melyik helyiségbe, ahol – állítják a rabok – őket bántalmazták. És ezekből az információkból összességében arra következtettek a CPT tagjai, hogy helytállóak és valósak az állítások, amik szerint a tiszalöki börtönben bántalmazások voltak” – magyarázta munkatársunknak Ivány Borbála, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.

A tiszalöki bántalmazóosztag

A CPT szerint Tiszalökön válogatott módszerekkel verték a rabokat. Néha úgy is, hogy kéz- és lábbilincset raktak rájuk. A verések pedig a kamerák látószögéből kieső helyeken, rendszerint raktárhelyiségekben, orvosi szobában (!) vagy a rabok által használt folyosói zuhanyzókban történnek. A dokumentumban azt írják, az állítólagos bántalmazásokat egyszerre több BV-dolgozó követte el. De akadt olyan eset is, amikor a különleges reagálású műveleti egységek fekete maszkos tagjai vertek rabokat. A börtön feljegyzéseibe való betekintés alapján a panaszolt bántalmazásokból származó sérülések között voltak törött borda, kitört fogak és vérömlenyek is – állapítja meg a jelentés.

Az összevert tiszalöki raboknak még abban sem volt sok köszönet, ha a verések után az orvosi részlegre kerültek.

A gyanú szerint az egészségügyi személyzet tagjai 2022 júniusa és 2022 szeptembere között chilipaprikával kevert fertőtlenítő folyadékot használtak nyílt sebek kezelésére.

Biztos, ami biztos: már a vizsgálat előtt a csípős oldatba mártották a gumikesztyűiket. A három egészségügyi alkalmazott közül a látogatás idején már egyikük sem dolgozott a tiszalöki börtönben. A vizsgálat idejére mindannyiukat felfüggesztették.

A jelentés szerint a tiszalöki börtönőrök más módszerekkel is operáltak. Akadtak olyan rabok, akiknek átengedték a piszkos munkát, vagyis azt, hogy büntetlenül verjék a társaikat. De voltak olyan rabok is, akiket utasítottak arra, hogy bántalmazzák a cellatársaikat.

TV-műsor és két törött borda

Bartha István szabó-varró és ipari alpinista. A férfi elmondása szerint besurranásos lopásokért több mint hét év letöltendőt kapott még 2017-ben, nemrég szabadult. Az ideje nagy részét a tiszalöki börtönben húzta le. Azt mondta: nem volt leányálom a börtön, aminek még távolról sincs jó híre. István egyik kedvenc tévéműsora miatt került bajba a rácsok mögött, pedig már nem sok volt hátra a szabadulásáig.

„A tiszalöki börtönben csökkentett áramrendszer működik. Na most, hogyha maszek alapon csinálnak vízmelegítőt – tudod, két penge, zsinór –, bedugják a konnektorba, és hogyha nem jól van megcsinálva, kiveri a biztosítékot. De nem csak ott, hanem úgy van megcsinálva, hogy az egész emeleten. Épp a kedvenc műsoromat néztem az M1-en, amit Rákay Philip csinált, a Szabadság tér ’89-et, az áramnak meg lőttek. Jeleztem az őrnek, hogy szeretnék tévét nézni és mondom, ha ez itt nem lehetséges, akkor tegyenek át egy másik épületbe. Nekem mindegy, csak szeretnék tévét nézni”

– emlékezett vissza Bartha István. Aki, miután jelezte, hogy a kedvenc műsorát nézné, hamarosan egy másik műsort is megnézett, aminek ő volt a főszereplője.

„Hamarosan feljött zárkába a főfelügyelő arra hivatkozva, hogy megtagadtam a zárkát. Ellenkeztem, hogy itt valami félreértés van. Kérdezte, hogy vertek már meg? Mondom, én tolvaj vagyok, nem gyilkos, miért vertek volna meg itt bent. Erre csapott egy olyat, hogy összeestem. Majd tovább ütött és rugdosott, de úgy, hogy elpukkant a bordám”

– magyarázta Bartha István, aki azt állítja: a verése után napokban több BV-dolgozó azt követelte tőle, hogy ne tegyen panaszt, hanem mondja azt: leesett a székről és emiatt lettek sérülései. Csakhogy István kötötte az ebet a karóhoz. Végül a verés után megvizsgálta a börtön egyik nővére is. A CPT kimondja: „a nővér 2023. április 28-i vizsgálati jelentése szerint „a bal füle enyhén duzzadt volt, a felszínén egy 2 mm-es horzsolással, amely már nem vérzett. Egyéb sérülés nem volt.”

Az Bartha István számára is csak néhány nappal később derült ki, hogy a sérüléseit ellátó és jelentést megíró ápoló az őt megverő főfelügyelő felesége volt. Bartha Istvánnak két bordája tört el, ez hat nappal később a Jósa András Oktatókórház röntgenfelvételeiből derült ki. A férfi végül 2023. április 30-án tett feljelentést a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészségen. A CPT vizsgálatából kiderül: amikor a reintegrációs tiszt István sérüléseiről érdeklődött, a körlet főfelügyelője és a biztonsági tiszt is azt mondta neki: István leesett a stokiról. Az ügyészség néhány nappal később nyomozást indított az ügyben. A személyzet négy tagja ellen fegyelmi eljárást indítottak, beleértve az ápolót is. Bartha István, bár azóta szabadult Tiszalökről, de a rendőrség máig nem hallgatta ki az üggyel kapcsolatban.

Az akadozó igazságszolgáltatás

A Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje szerint a delegáció látogatása után nem sokkal részben felsóhajthattak a tiszalöki rabok, történtek intézkedések, például parancsnokcsere volt és képzést tartottak, ennek ellenére az azóta beérkezett panaszok szerint sem szűntek meg a bántalmazások.

„Javult a helyzet, a hozzánk érkezett jelzések alapján szétszedték azokat a bántalmazó „osztagokat”, amelyekre a legtöbb panasz érkezett. A rabok szerint lehetett tudni, hogy ha aznap XY van szolgálatban, akkor csúnya világ lesz. Volt egy magasabb beosztású tiszt, akiről nagyon sok panaszt kaptunk fogvatartottaktól és ügyvédi körből is, hogy noha nyilván kötelezettsége lett volna megakadályozni a felügyelői erőszakot, mégis szemet hunyt ezek felett. Ennél súlyosabb vádak is szóltak ellene, de a hírek szerint nem volt érdemi következménye ennek, bár nyílt titok, hogy mik történtek”

– mondta lapunknak Ivány Borbála.

A tiszalöki fegyintézet vezetősége tájékoztatta a CPT-küldöttséget, hogy tudatában van a személyzet által elkövetett bántalmazás gyakoriságának és hogy az 2019–23 között elkövetett állítólagos bántalmazási ügyekben több büntetőeljárás is folyamatban van. Azt is elismerték, hogy a tiszalöki börtönből jelentett, a személyzet által elkövetett bántalmazásos esetek száma magasabb az országos átlagnál.

A Magyar Helsinki Bizottság a Legfőbb Ügyészségtől megkapott közérdekű adataiból kiderült: a Budapesti és a Debreceni Regionális Nyomozó ügyészségen arányában más ügyészségekhez képest is ritkán rendelnek ki igazságügyi szakértőt a fogvatartottak bántalmazási ügyében.

Az adatok szerint Debrecenben nagyon elhúzódnak ezek az eljárások: átlagosan 29 hónap telt el az eljárás megszüntetéséig, 25 hónap a vádemelésig. A Magyar Helsinki Bizottság több alkalommal is a strasbourgi bírósághoz fordult az elhúzódó és elégtelen nyomozás miatt. Ezek többsége a debreceni ügyészséget érinti. Ezekben az ügyekben az a tapasztalat, hogy a sértetteket akár évekkel a feljelentésüket követően hallgatják csak meg, a börtönök kamerafelvételei már nem elérhetőek, többször nem rendelnek ki orvosszakértőt és a panaszolt felügyelőket ki sem hallgatja az ügyészség.

Az Európa Tanács CPT-jelentése kiterjedt a rendőrségi fogdákra is. A küldöttség találkozott egy olyan esettel is, amely szerint a rendőrök arra kényszerítettek egy embert, hogy megcsókolja a földet, mielőtt egy árokba lökték volna, miközben a keze és a bokája meg volt bilincselve.

A delegáció szerint olajozott volt az együttműködés a belügyminisztériummal és a háttérintézményekkel is. Csupán egy furcsa törökszentmiklósi esetet említenek. A törökszentmiklósi rendőrségi fogdában a rendőrök azt mondták a delegációnak, hogy helyi szinten utasítást kaptak arra, hogy írásban tájékoztassák a fogdában lévőket arról, hogy nem kötelesek együttműködni a CPT-vel. Az őrizetben lévők ezt úgy értelmezték, hogy megtiltották nekik a rendőrök. Csakhogy a küldöttséggel beszélgető, fogva tartottak nevének írásos rögzítése tilos az esetleges megtorlások miatt, valamint a hatóságok nem akadályozhatják azzal a vizsgálatot, hogy nyomást gyakorolnak a fogva tartottakra, hogy ne beszéljenek a CPT delegációjával.

Tavaly decemberben a bizottság megküldte a kormánynak a legfontosabb ajánlásait. Ismét azt ajánlotta a magyar hatóságoknak, hogy minden rendőrtisztnek a legmagasabb politikai szintről származó világos és határozott üzenetet küldjenek arról, hogy a fogva tartott személyekkel szembeni bármilyen bántalmazás, beleértve az azzal való fenyegetést, illetve annak felettesek általi eltűrése elfogadhatatlan és büntetendő is.

A CPT megérti, hogy egy-egy bántalmazásra vonatkozó panaszt követő felfüggesztés súlyos intézkedés, azonban a felfüggesztés alkalmazása vagy legalább egy másik szolgálati helyre való áthelyezés – ahol a tisztviselő nem kerül közvetlen kapcsolatba a fogvatartottakkal –, néha szükséges.

A CPT azt ajánlja, hogy a magyar hatóságok gondoskodjanak arról, hogy azok a személyi állományi tagok, akik ellen prima facie vagyis erős, közvetlen bizonyítékok állnak rendelkezésre a bántalmazásról, az ügy kivizsgálásának befejezéséig ne végezhessenek olyan feladatokat, amelyek során kapcsolatba kerülnek a fogvatartottakkal.

A Bilincsbe verve kényszerítették a magyar foglárok a talaj csókolgatására bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Panyi Szabolcs emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor már a februári évértékelőjében arról beszélt: „A birodalom budapesti lerakatával húsvétra végezhetünk is.” A Nemzeti Információs Központ egyfajta titkosszolgálati csúcsszerv, ahová az összes többi szolgálat információja befut, és amelyekből az jelentéseket ír a miniszterelnöknek és nemzetbiztonsági stábjának. Az egyik forrása azt is elárulta, hogy a parancs a külföldről finanszírozott szervezetek titkosszolgálati összeírására természetesen nem vonatkozik azokra a magyarországi bejegyzésű kínai civil szervezetekre, melyek a kínai Egyesült Fronttal és a kínai hírszerzéssel állnak kapcsolatban, ahogy az oroszok által pénzelt szervezetekre sem. Állítása szerint kizárólag azokra a civil, jogvédő és médiaszervezetekre koncentrálnak, melyek az Egyesült Államokból vagy Európából kaptak támogatást. 

Azt nem tudni, hogy a kormány mire akarja majd használni az elkészült jelentést és listát. Panyi ezeket a lehetőségeket sorolja fel: nyilvánosságra hozzák vagy kiszivárogtatják a propagandamédiának, hogy az aztán egy újabb lejáratókampányt indíthasson, vagy esetleg már valami komolyabb hatósági vizsgálat, vegzálás, esetleg valami pénzbeli büntetés lesz a következő lépés. Panyi a hírlevélben azt is hozzáteszi, hogy

a lista miatt akár meg is tagadhatják majd a nyugati országok, hogy információt adjanak át a magyar kormánynak, hiszen azokat nem nemzetbiztonsági, hanem a saját, akár az információt átadó országoktól támogatást kapott civil szervezetei és médiája elleni leszámolásra szánja. Midezzel kapcsolatban küldött hivatalos kérdéseket, de eddig sem a NIK, sem a kormány nem reagált. 

A VSquare: Orbán Viktor „szupertitkosszolgálata” már listáz bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A tanácskozáson dr. Bakonyi Bernadett jegyző megtette azt, ami addig senkinek sem jutott eszébe: nyilvánosan megköszönte a polgármesteri hivatal dolgozói és mindazok munkáját, akik a költségvetést formába öntötték. A tervezet 238 oldalból, több száz tételből, számsorokból áll. A Fidesz-frakció szintén elismerését fejezte ki…

Mi legyen a Volánnal?

A napirenden sok megtárgyalandó ügy szerepelt, csak a tizennyolcadik volt a leginkább várt, a költségvetés. A vitát keltő egyik téma a város tömegközlekedése volt. Marad-e a Volán kezében, vagy érdemes lenne más vállalkozók után is nézni? Elhangzott: próbálkoztak ezzel már más városok, nem sok sikerrel. Mert igen nagy vállalkozásról van szó; például: telephelyről kell gondoskodni, és ilyenje most nincs a városnak. És kellene legalább száz autóbusz. (Győr az utóbbi években 51 újat szerzett be az elavultak lecserélésére.) A Volánnal a szerződést most évente újra megkötik, de a kiszámíthatóság miatt a városnak és a szolgáltatónak is jobb lehetne egy több évre szóló megállapodás. Jó lenne megteremteni az egymástól távoli városrészek közti közvetlen összeköttetést, csúcsidőszakokban a zsúfoltságot enyhítő, kevesebb megállójú gyorsjáratok indítását…

Az már a költségvetési vitában hangzott el, hogy a Fidesz-frakció módosító javaslata szerint más célokra kellene költeni azt a mintegy 650 millió forintot, amit arra tettek félre, ha a város veszítene a Volánnal két éve tartó pereskedésben. (Győr nem ismeri el, hogy ennyivel tartozik.) Végül a jegyző figyelmeztetett: veszélyes lenne elkölteni ezt a pénzt. A perben szereplő összegre ugyanis rárakódik a kamat, az ügyvédi költség, vesztes esetben a másik fél ügyvédjéé is, a perköltségek… De lehet, hogy a tárgyalásokon születik valamiféle megállapodás, és ha így marad pénz, az majd felhasználható…

Szó volt egyebek között arról, hogy pályázat alapján teljesen megújul a Lajta utcai orvosi rendelő. Kész tervek vannak a katasztrofális állapotban lévő hajléktalanszálló (egészségcentrum) felújítására. Sürgős lenne most már a szentiváni, Váci utcai fogorvosi rendelő praxisának betöltése. Orvos híján az ide tartozók kénytelenek a városközpontba, Győrbe, a Liezen-Mayer utcába járni kezelésre… 

A korábbiakkal ellentétben már nem fenyegeti a polgármesteri hivatal dolgozóinak 15 százalékos béremelését, és nincs szó konkrétan tizenöt dolgozó elbocsátásáról sem: a létszám jogszabályilag határozott, és most is vannak üres álláshelyek…

Bosszú a szentivániak ellen?

Dr. Balog-Farkas Renáta indulatos, vádló szavakkal beszélt, mivel úgy érzi, a fideszesek bosszúhadjáratot folytatnak a szentivániak ellen azért, mert a tavalyi választásokon nem az ő jelöltjükre voksoltak. (A város tizenöt választókerületében 14-ben fideszes lett a képviselő, egyedül Balog-Farkas Renáta civil a nyertes, mégpedig nagy, 72 százalékos aránnyal. A testületnek még hat, nem fideszes képviselője van, ők azoban nem választással, hanem a kompenzációs listáról jutottak be.)

A szentiváni képviselő november óta már többször benyújtotta indítványát, hogy Szentivánon állítsák vissza a tavalyi megszüntetésig jól működő polgármesteri hivatali, sok ügyet helyben intéző információs irodát. Mindannyiszor elutasították, pedig a hivatalban megvannak a tárgyi és személyi feltételek is. Ehhez a témához kapcsolódott Huszár Gábor, aki a szintén Szentivánhoz tartozó Kertváros képviselője is. Mint mondta, összegyűjtöttek kétezer aláírást, és azt kérik, a városrészben a szolgáltatók is (GYHV, Győrszol, Pannonvíz) nyissanak ügyfélszolgálati irodát. Balog-Farkas Renáta közölte, már tárgyalt erről a szolgáltatókkal, akik kijelentették, hogy erre nincs lehetőségük. Hajtó Péter képviselő próbált tompítani a vita élén azzal: ilyen alapon más városrészek is követelhetnének szolgáltatói irodákat. Javasolta, legyen közös javaslat, hogy erről még tárgyaljanak. Balog-Farkas Renáta elfogadta ezt, és csatolta az indítványához.

Ám még ez sem volt elég: a közgyűlés 10 igen, 12 tartózkodás mellett ismét elutasította. (A többi, tizenhat napirendi témát viszont egyhangúan elfogadták.)

Mi, honnan, hová?

A költségvetési vita sok témája között megint szóba került, miért csökkentették 100 millióra a polgármesteri tervezetben a közösségi célú (a város lakónak kérésére szánt) 1000 millió forintos összeget. Pintér Bence polgármester immár nem először és nem is egyszer elmondta: a kormányzat az idén a tavalyinál 4000 millió forinttal többet, összesen 15 000 milliót von el a várostól, miáltal tetemesen csökken a felhasználható keret. Ehhez is kapcsolódva kérdezte Kósa Roland alpolgármester a fideszes frakcióvezetőt, dr. Fekete Dávidot: hozott-e valamennyi pénzt Győrbe amikor a miniszterelnöknél járt? Később többször is megismételte a kérdést, de egy árva hang választ sem kapott.

A „közösségi” helyett a Fidesz-frakció egy megemelt összegű, sport, kulturális és egyéb célú programcsomagot javasolt beépíteni a költségvetésbe. Ehhez a pénzhez pályázat útján lehetne hozzájutni. Visszautasították azt az ellenvetést, hogy ez olyan „zsák” lenne, amiből csak a Fidesz osztogat. Az is ellenérv volt, hogy a szervezetek, intézmények eddig a költségvetésben rögzített módon és idejében megkapták a támogatást, de ha pályázniuk kell, az a működésükre is veszélyes lehet…

Végül sikerült…

Még a múltkori, félbeszakított ülésen is az hangzott el, annyi a fideszes módosító indítvány, hogy az már-már új költségvetésnek számít. Most elmondták: valójában kompromisszumra törekedtek a város működése végett, és a költségvetési tervezet 93 százalékát érintetlenül hagyták, mindössze 7 százalékban módosítanának.

A vita hosszúra nyúlt, és még este 8-kor is úgy döntöttek a képviselők, hogy nem zárják le. A polgármester félórás szünetet rendelt el, és a képviselők a közönség elől elvonultak egy másik terembe. Sokan értetlenül kérdezték:  elzárkózhatnak-e a nyílt közgyűlésen? Közben telt az idő, és éjjel negyed 11 lett, mire a képviselők előkerültek. Akkor viszont a polgármester bejelentette: konszenzusra jutottak. Minden képviselő az aláírásával is igazolta: elfogadják a költségvetést.

Már csak a szavazás volt hátra; az eredménye: ellenvetés, tartózkodás nélkül 22 igen. A módosításokkal kiegészített költségvetés megtalálható, tanulmányozható lesz a polgármesteri hivatal honlapján. Működhet a város.

A Sok vita után, másodszorra: kompromisszummal – mégis lett költségvetése Győrnek bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

„Nem új törvényeket tervezünk, hanem meglévők módosítását. Egy új törvény elfogadása hetekbe telhet, több bizottságban is meg kell tárgyalni, több fordulóban vitázni róla a parlamentben; egy törvénymódosítás azonnal megvan” – mondta a Szabad Európának egy kodifikációban jártas Fidesz-képviselő többek között annak kapcsán, hogy szerinte a Fidesz kedden kezdődő, kétnapos balatonfüredi frakcióülésének egyik kiemelt témája lesz a „Soros-hálózat kisöprése” Magyarországról – ahogy a miniszterelnök mostanában emlegeti az egyes civil szervezetekkel és független szerkesztőségekkel szemben tervezett kormányzati fellépést.

Mint megtudtuk, az egyik fő csapásirány a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) jogköreinek kiterjesztése lehet, akár hatósági jogosultságokkal is felruházhatják. Pedig nem így indult a történet. „A világ legtermészetesebb dolga, hogy egy hivatal vezetője sosem elégedett a jogköreivel, mindig újabbakat akar. Itt jelentősebb lépés az lehetne, ha a Szuverenitásvédelmi Hivatal hatósági jogköröket kapna, de ebben és más területen sem tervezünk semmilyen változtatást” – ezt mondta még tavaly júliusban Tusnádfürdőn több kormányzati szereplő a Szabad Európának. Az apropót az adta, hogy egy pódiumbeszélgetésen Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) elnöke több jogkört kért.

Együttműködést!

Akkor arról beszélt, hogy bár a Transparency International és az atlatszo.hu oknyomozó portállal szemben is vizsgálatot indítottak, a két szervezet „megtagadta az együttműködést” (egyébként korábban mindketten közölték, hogy az SZH olyan adatokat kért tőlük, amelyek nyilvános forrásokból, a honlapjukról vagy éves beszámolóikból elérhetők), és szeretne olyan jogköröket, amelyekkel ilyen esetekben élhetnének.

Több jogkört szeretne magának a Szuverenitásvédelmi Hivatal

Az SZH elnöke akkor nem mondta ki, de a szavaiból arra lehetett következtetni: ezt az „együttműködést” szeretné kikényszeríteni. Tavaly július óta persze sok idő eltelt, többek között – ez az egyik legfontosabb változás – amerikai elnökké választották Donald Trumpot. Orbán Viktor egyértelművé tette, hogy szerinte „szuverenitásvédelmi fordulat” történt a világpolitikában. Január 20., az elnök beiktatása óta több kormánypárti forrásunk hangsúlyozta, hogy arra számítanak: támogatni fogják Washingtonból a magyar kormány ilyen tartalmú intézkedéseit, ami akár az Európai Unió intézményeivel, mindenekelőtt az Európai Bizottsággal szemben is ütőkártya lehet.

A Fidesz balatonfüredi frakcióülése kedden és szerdán tehát ebben a légkörben zajlik majd. Az SZH jelenleg csak hivatal, nem rendelkezik hatósági jogkörökkel, de ez megváltozhat. Érdekes, hogy Tusnádfürdőn egy kormányzati szereplő még éppen arra hivatkozva zárta ki a hatósági jogkörök megadását a szervezetnek, hogy ezzel párhuzamosan akkor lehetővé kell tenni azt is, hogy bírósági úton lehessen megtámadni a döntéseit, mint bármely más hatóságét, ezt a jogalkotási fejezetet viszont nem szeretné megnyitni a kormány, mert „még ők sem látják a végét”.

Egymásra találva

Most azonban teljesülhetnek Lánczi Tamás kérései. Valójában épp az volt a furcsa, hogy létezett egy, a Fidesz számára fontos állami hivatal, amelynek a vezetője folyamatosan a nyilvánosság előtt fogalmazta meg az igényeit, és ezek mindeddig süket fülekre találtak. Lánczi Tamás – mint a Népszava felidézte – korábban azt is felvetette, hogy egy „progresszív globalista szervezetekből álló nyomásgyakorló hálózat” jött létre részben Soros György, részben „az Egyesült Államok globalista elitje” finanszírozásából, Orbán Viktor pedig két héttel korábbi rádióinterjújában arról beszélt, hogy ezeknek a szereplőknek a létét „jogilag lehetetlenné kell tenni”.

Ennek legvalószínűbb módja, hogy egyszerűen megtiltják a külföldi finanszírozásukat, azt pedig, hogy mely szervezetek kerülnek ebbe a kategóriába, már az SZH mint hatóság lesz jogosult eldönteni. Hogy milyen kritériumok alapján, egyelőre nagy kérdés, hiszen az, hogy nyomásgyakorló szerv, nem adekvát jogi kategória. Korábban egy forrásunk például éppen azt hozta fel érvként az SZH hatósági jogkörei ellen, hogy jogilag lehetetlen definiálni például a háborúpárti újságcikk fogalmát, márpedig a hivatal ezeket is vizsgálta.

Pethő András A dinasztiáról: Bepillantás az Orbán körei által felépített világba

A jelenlegi jogszabályok a politikai pártok és a választásokon induló civil szervezetek esetében tiltják a külföldi finanszírozást. Ha kéretlenül kapnak ilyet, azonnal vissza kell utalniuk, különben az Állami Számvevőszék létezésüket ellehetetlenítő mértékű pénzbírsággal sújthatja őket.

A Direkt36 oknyomozó portál ellen indított kormányzati támadás után – Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető azzal vádolta őket, hogy A dinasztia című dokumentumfilmjüket ukrán titkosszolgálati akcióban finanszírozták – komoly valószínűsége van annak, hogy a civileket érintő korlátozó intézkedéseket a kormánypárt a független média egy részére is kiterjesztené – ezt említett fideszes forrásunk sem cáfolta. A legtriviálisabbnak az tűnik, hogy ezeknek a szerkesztőségeknek is megtiltanák, hogy külföldi adományt fogadjanak el.

Arról ugyanakkor egy szakmai forrásunk beszélt, hogy tudomása szerint nincs tervben a nemzetbiztonsági szolgálatok bármilyen újabb jogosultságokkal való felruházása. Igaz, az SZH saját hatáskörben már most is kérheti az illetékesektől titkosszolgálati eszközök alkalmazását „vizsgálatai” támogatásához.

A A civilek és a sajtó működését nehezítő jogszabályokat hozna a Fidesz bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Valamiképpen pedig dönteni szükséges, hiszen a városnak működnie kell. Ahogyan azt még az alakuló közgyűlésen mindkét fél megerősítette: Győrért, a győriekért fognak dolgozni. Nos, ezt még, alighanem, gyakorolniuk kell.

Pintér Bence polgármester úgy gondolta, hogy a február 21-re ütemezett közgyűlés előtt ismerteti a képviselőkkel és a bizottságokkal az elfogadásra váró költségvetési tervezetet. A napokban összehívott beszélgetésre azonban például a többségi Fidesz-frakció vezetője, dr. Fekete Dávid el sem ment. Ehelyett sajtóközleményt adott ki:

„Pintér Bence baloldali polgármester tudatosan kizárta a költségvetés tervezésének folyamatából a győriek által megválasztott képviselőket, majd a hivatali elefántcsonttoronyban átláthatatlan módon kidolgozott költségvetési javaslatot színházi előadás keretében kívánta bemutatni a többségi frakciónak. Öntelt direktorként azonban megsértődött, hogy nem volt teltházas az előadás. Ráadásul amatőr színjátszásban is kipróbált helyettese számos olvasópróbát követően sem adhatta elő monodrámáját. A Fidesz-KDNP győri frakciója nem hajlandó asszisztálni Pintér Bence színházához, mi komolyan vesszük a feladatunkat, és a győrieket képviselve, felelős szakmai javaslatot teszünk Győr város 2025-ös költségvetésére”.

(A szerk. megj.: vitathatatlan, szép szöveg, minden sora szurkálás. Így kell csinálni, kérem, „összefogással” a győriekért…Ha ezt Czechmeister Károly, aki ugyancsak fiatalon, 36 évesen lett győri polgármester előre sejtette volna, még idejében el is költözött volna a folyók városából, amit igazán ő tett naggyá a 19./20. század fordulóján.) 

És persze a másik oldalról rögtön szóba került a jelenlegi polgármester bejegyzésében, hogy az elmúlt hónapokban a Fidesz jól láthatóan azzal volt elfoglalva, hogy minél többet szórjon el a győri adófizetők pénzéből önmagára. Például 37 millió forint ment a Fidesz javaslatára, a Tiszta Szívvel a Városért frakció ellenszavazatai ellenére tavaly a képviselők visszamenőleges fizetésemelésére; 172 millió forintot szavazott meg a Fidesz köztéri Lebó-szobrokra; 300 millió forintot kérdés nélkül utaltattak át a Győr-Projekt Kft.-nek egy rejtélyes adósság kiegyenlítésére; sok tízmillió forintot költöttek a fideszes képviselőkhöz közel álló alapítványok támogatására; 169 millió forint hiányt halmoztak fel a Győr Plusz című fideszes pártlapban; 50 millió forintért betonozna a fideszes képviselő futópályát a marcalvárosi Kiserdőben a lakosság beleegyezése nélkül;  háromszobás frakcióirodát és frakcióasszisztenst finanszíroztat magának a Fidesz az önkormányzat pénzén…

Mindezek ellenére, hosszú munkával, de sikerült elérni – írja a polgármester –, hogy a költségvetési tervezet egyensúlyban legyen. Összességében durván 80 000 millió forintról van szó! Óvatos gazdálkodásra van szükség, mert például a kormány az idén 15 000 millió forintot von el a várostól, 4000 millióval többet, mint tavaly.

Egyelőre ennél sokkal többet nem is tudunk meg a költségvetési tervezetből, ami szokásosan és kötelezően táblázatokból és sok-sok számból áll. Bizonyára most is így van, elvégre a polgármesteri hivatal szakemberei gyakorlottak, jól értik a dolgukat. Részletesebb számokat később fognak közölni. Így viszont nem nagyon érthető, miért hívták össze a szóban forgó megbeszélést – hiszen megint csak ellenségeskedés lett a vége.

Egyébként egy régi, fideszes képviselőtől hallottuk: nem akarják minden áron támadni az ellenzéki polgármestert. Csupán arról van szó, hogy „Pintér Bencének még sokat kell tanulnia, eligazításokra van szüksége, mert nem ért ahhoz, amire vállalkozott. Ezt leplezendő pedig ellentámadásokkal operál”

.Ami biztos: a közgyűlés költségvetési vitája sok módosító javaslattal és sokáig fog tartani. A témát tekintve egyébként ez teljesen természetes. A személyeskedés, vádaskodás viszont méltatlan Győr városához.

A Méltatlan vita a győri költségvetés-tervezetről – Nincs béke a torony alatt bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Személyes oka is volt rá Pintérnek, jó ideig, az úgytudjuk.hu újságírójaként maga is meggyőződhetett róla, mennyire nehéz, néha lehetetlen a városházától a város működését érintő közérdekű adatokhoz hozzájutni.

A közérdekű adatigénylés tartalmilag is, formailag is bonyolult, a válaszadási határidő – ha minden rendben van – 15 nap, és alkalmasint pénzbe is kerül.

Az átláthatósági irodában a hivatal jogi osztályának egyik munkatársa várja az érdeklődőket, és kívánságra részletes üvegzseb-kivonatot készít akár egy órán belül. Mindazonáltal jó tudni, hogy ebben a dokumentumban, az üvegzseb-kivonatban nem szerepelnek olyan adatok, amelyek vagy a városháza, vagy a felhasználó számára jogi eljárásokra adhatnak okot.

Pintér Bence polgármester (Tiszta Szívvel a Városért -LMP-Momentum) szerint az átláthatósági szoba átmeneti, ám mindenképpen jó megoldás, mert azt szeretné, hogy az összes releváns információ, ami a közre tartozik, az elérhető legyen digitálisan, kereshető módon.

Tehát a végső cél, hogy ne kelljen befáradni az állampolgárnak vagy újságírónak a hivatalba, és nyomtatott szerződésekből kézírásos jegyzetet készítenie. Viszont addig is, amíg a teljes digitalizáció megvalósul, ez a szoba és az ott helyet foglaló munkatárs fog rendelkezésre állni.

A szobába működő számítógépre az önkormányzat és a polgármesteri hivatal szerződéseit töltik fel: a szerződés megnevezése, típusa, tárgya, a szerződő fél megnevezése, a szerződés összértéke, a szerződés időtartama, kelte, a számla fizetési határideje alapján lehet megtalálni a keresett adatokat, dokumentumokat. Az irodában dolgozó szakember kérésre megkeresi magát a szerződést, tételes költségfelsorolással együtt.

Tudni kell, hogy ilyen módon még nem megismerhetők az önkormányzati tulajdonú (vagy részben tulajdonú) cégek szerződései. A szeptemberi, a még régi összetételű közgyűlésen ugyanis a Fidesz-frakció elvette a polgármester tulajdonosi jogait, így adatkérő jogait is. Az adatokról az adott cégek (Győr-Szol Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt., GYHG Győri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft., Győr Megyei Jogú Város Útkezelő Szervezete, Városrendészet , Mezőőri és Parkőri Szolgálat, Esély Győri Rehabilitációs és Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft., Győr Projekt Kft., Győri Térségfejlesztési és Projektmenedzsment Kft., Xantus János Állatkert Közhasznú Nonprofit Kft., Pannon-Víz Zrt., Innonet Innovációs és Technológiai Központ Kft., Mobilis Közhasznú Nonprofit Kft.) és a fideszes bizottság döntenek.

A győri polgármester felhívja a figyelmet arra is, hogy az újságíróknak viszont – még az egyszerűen megválaszolható kérdéseiket is –adatigénylésként kell beadniuk az állami és önkormányzati szereplőknek, mert a sajtótól érkező kérdésekre, e-mailekre nem válaszolnak a hivatalok. Ezért Pintér azt kéri a sajtó munkatársaitól, hogy hivatalos kérdéseiket e-mailben küldjék el az illetékeseknek, ne pedig adatigénylésként. Ebben az esetben ugyanis sokkal nagyobb a mozgástér.

A közérdekű adatigénylésről

A közügyek és a közpénzek felhasználásának átláthatósága végett az állampolgárok jogosultak közérdekű információhoz jutni Magyarország bármely állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó szervétől, intézményétől. A közérdekű adatigénylés menetét az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.), a megállapítható költségtérítés részleteit a 301/2016. (IX. 30.) Korm. rendelet szabályozza.

Milyen formában nyújtható be az adatigénylés?

Az adatigénylést formai kötöttségektől mentesen bárki szóban, írásban vagy elektronikus úton nyújthatja be a közfeladatot ellátó szervhez. Az adatigénylésben az egyértelműség végett célszerű hivatkozni az Infotv.-re azért, hogy azt az intézmény ne közérdekű bejelentésként vagy közigazgatási ügyként kezelje. Az igénylő által egy éven belül benyújtott azonos adatkörre vonatkozó kérés elutasítható.

Milyen adatokat, információkat kell megadni a kérelemben?

Az adatigénylő nevén és elérhetőségén túl (postai cím, e-mail cím) – ahová a tájékoztatás megküldését kéri – egyéb adatok megadására nem köteles. Az adatkezelő nem jogosult a személyazonosság ellenőrzésére, és nem kérhet nyilatkozatot az adatkérés céljáról, motivációjáról sem. Ugyanakkor a közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásának számlaszintű, illetve tételes ellenőrzésére irányuló adatmegismerésekre külön törvények rendelkezései irányadók.

Az állampolgár az igényelt adatok körén túl a kérelemben megjelölheti azt a formát, illetve módot, ahogyan a közérdekű adatokat meg szeretné kapni.

Érdemes ugyanakkor átgondolni, hogy az adatoknak a kívánt formába történő rendezése okozhat-e olyan többletfeladatot az adatkezelőnek, melynek költségét az igénylőnek kell majd viselnie.

A Átláthatósági iroda a győri városházán: hozzáférhető szerződések – de nem minden bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A kormánytöbbség tavaly decemberben fogadta el az ún. „szuverenitásvédelmi törvényt”. Az alkotmánymódosítással járó parlamenti folyamatot és a készülő új szabályozást heves hazai és nemzetközi tiltakozás övezte. Ennek ellenére a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZVH) az idén februárban megkezdte a tevékenységét. Elsőként még júniusban a Transparency International Magyarországnál (TIM), majd az Átlátszó oknyomozó portált működtető közhasznú nonprofit kft.-nél indított „egyedi – átfogó jellegű – vizsgálatot”. A TIM haladéktalanul alkotmányjogi panaszt nyújtott be a nyilvánvalóan megtorló és megbélyegző eljárást lehetővé tévő „törvény” ellen.

A TIM panaszát 31 civil szervezet közös alkotmánybírósági beadvánnyal (amicus curiae) támogatta. Az Európai Bizottság pedig kötelezettségszegési eljárást indított a Magyar Állam ellen, majd októberben bejelentette, hogy – gyorsított eljárást kérve – az Európai Unió Bírósága elé viszi az uniós joggal számos ponton ellentétes jogszabályt.

Fontos fejlemény az is, hogy még márciusban az Európa Tanács Velencei Bizottsága több ponton is alapjogi problémákat tárt föl a szabályozásban.

Mindezek ellenére az AB most úgy döntött, hogy a szabályozással minden rendben van. A törvény az SZVH-nak nem teszi lehetővé semmilyen jogkövetkezmény alkalmazását, így a támadott rendelkezései nem hozhatók összefüggésbe a véleménynyilvánítás szabadságával, ezért az Alkotmánybíróság az ennek megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította.

Az AB szerint az SZVH olyan „független, autonóm államigazgatási szerv”, amely nem minősül hatóságnak és nem folytat közigazgatási jogi értelemben vett hatósági ellenőrzést sem, és nem szankcionálhat. A hivatal közvetlenül nem jogosult jogkövetkezmények alkalmazására, ezért az AB megállapította, hogy eljárására a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog védelmi köre nem terjed ki. És mivel az SZVH jelentései nem minősülnek sem hatósági, sem más közigazgatási döntésnek, velük szemben jogorvoslatot sem szükséges biztosítani. 

Csakhogy jogállamban nem lehet a szándékos állami károkozást és önkényt „előre lepapírozni”. Márpedig itt ez történt. Tehát nem olyan törvényről van itt szó, amely a köz javát szolgálná, hanem veszélyes politikai propagandatermékről, ami egyes egyedül a kormány hatalmi érdekeit szolgálja: nem hazánk szuverenitását védi, hanem a kormányzati önkényt.

A TIM, mivel az AB mostani döntésével kimerítette a hazai jogorvoslati lehetőségek tárházát, és továbbra is alaptörvény-ellenesnek, valamint nemzetközi szerződésekbe ütközőnek tartja a Szuverenitásvédelmi Hivatal létét megalapozó törvényt, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul az ügyben.

A civil szervezetek a kezdetektől ellenzik ezt az önkényvédelmi törvényt. A TIM alkotmánybírósági panasza és a 31 civil szervezet csatlakozó beadványa részletes jogi érvekkel támasztotta alá, miért alkotmányellenes a törvény számos rendelkezése: 

1.) Sértik a véleménynyilvánítás szabadságához, a tisztességes hatósági, illetve bírósági eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogokat, valamint nemzetközi szerződésbe is ütköznek.

2.) A homályosan megfogalmazott „törvény” sérti a jogállamiság részét képező normavilágosság és előreláthatóság követelményét. A törvényben használt fogalmak tisztázására ráadásul bírósági gyakorlat sem alakulhat ki, ugyanis az SZVH jelentéseivel szemben nem lehet bírósághoz fordulni. 

3.) A „törvény” szélsőségesen tág teret enged az önkényes értelmezésnek, és nem ad biztosítékot az emberek, a civil szervezetek és a médiaszereplők számára az SZVH visszaéléseivel szemben. A hivatal olyan jogosultságokkal rendelkezik, amelyek a demokratikus közvélemény szabad kialakulását és működését korlátozzák.

4.) Az SZVH a vizsgált szervezet minden adatához és dokumentumához hozzáférhet, ami különösen a korrupcióellenes, emberi jogi szervezetek és sajtótermékek esetében azt jelentheti, hogy a jogsértéseket és más visszaéléseket bejelentők nem mernek ezekhez a szervezetekhez fordulni. Ez nemcsak a bizalmas információk (pl. ügyvédi vagy orvosi titok) védelmét előíró jogszabályokkal ellentétes, de a végrehajtó hatalom tevékenységét ellenőrző szervezetek jogszerű munkáját is akadályozza, és egyúttal korlátozza az emberek tájékozódáshoz való jogát is.

5.) Az SZVH jelentése bármely, jogszerűen működő szervezetet úgy tüntethet fel, mint amely Magyarország alapvető érdekei, értékei és biztonsága ellen, illetve külföldi érdekek érvényesítése érdekében dolgozik. Az önkényes vizsgálat és a jogorvoslat hiánya így további szankciók nélkül is olyan dermesztő hatást vált ki, amely eltántoríthatja az egyes szervezeteket és embereket az alapjogaik jogszerű gyakorlásától.

Az Alkotmánybíróságot nem győzték meg sem a civilek kimunkált jogi érvei. Pedig a károk már most érzékelhetők, a dermesztő hatás máris kimutatható: számos civil szervezet döntött úgy, hogy felhagy bizonyos – minden tekintetben jogszerű – tevékenységekkel, illetve nem vesz igénybe bizonyos – szintén jogszerűen hozzáférhető (pl. európai uniós) – forrásokat.

Az év elején felállított intézmény valós célja a közügyek szabad megvitatásának akadályozása és a kormány számára kellemetlen tevékenységek (pl. civil jogvédelem, aktív közéleti tevékenység, fellépés a korrupció ellen, nyomozó újságírás) hitelének aláásása. 

Országunk elemi érdeke, hogy mielőbb megszüntessék ezt a pártos „hivatalt”. Ezért a civil szervezetek folytatják a jogi küzdelmet, és mivel a „szuverenitásvédelmi törvény” által okozott jogsérelem a hazai jogrendszerben ezek szerint nem orvosolható, nemzetközi fórumoktól, többek között a strasbourgi emberi jogi bíróságtól kérik annak kimondását, hogy a szabályozás ellentétes az alapvető polgári jogokkal és szabadságokkal.

A A magyar alkotmánybíróság zöld utat adott az állami önkénynek bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.