A ÚJRA ÖNÁLLÓ AZ MTI bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A kormányfő szerint 36 éves adósságot törlesztenek azokkal szemben, akiket megfigyeltek, megzsaroltak, illetve akik máig nem tudják, mi történt családtagjaikkal. Úgy fogalmazott, hogy a rendszerváltás utáni politikai elitek az akták tartalmát manipulációra és hatalmi harcokra használták, miközben az érintettek hiába vártak a válaszokra.

Magyar Péter hangsúlyozta: a feltárás célja a diktatúra működésének bemutatása, nem az egyéni megbélyegzés. Felelősségre a rendszert irányítók, a megfigyeléseket és zsarolásokat elrendelő politikai vezetők, valamint az állambiztonság tisztjei tartoznak. A sajtótól és a közélettől is felelős, ellenőrzött tájékoztatást kért, az érintetteket pedig emberséges bánásmódra intette. Hozzátette: a gyermekek és az unokák nem felelősek hozzátartozóik múltjáért.

A miniszterelnök a külpolitikáról szólva elmondta, hogy novemberben Pozsonyban visegrádi csúcsot tartanak, jövő héten Berlinben Friedrich Merz német kancellárral tárgyal, szerdán pedig Dublinba utazik, ahol az uniós állam- és kormányfőkkel egyeztet. Beszámolt az Egyesült Államokkal kötött, egyebek mellett Magyarország orosz energiafüggőségének csökkentését célzó megállapodásokról is.

A belpolitikában élesen bírálta a Fideszt, amelyet politikai maffiaként jellemzett. Szerinte a Tisza nem a jobboldal, hanem a szervezett bűnözés, a gazdasági ragadozók és a politikai korrupció rendszerének felszámolására törekszik. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Magyarországnak szüksége van tisztességes, erős jobboldalra is.

Magyar Péter bejelentette: megszüntetik a volt köztársasági elnökök alapítványoknak szabadon szétosztható, több tízmillió forintos keretét. Törvényjavaslat készül arról is, hogy aki nem tölti ki elnöki mandátumát, ne kaphasson élete végéig államfői juttatásokat.

A kulturális intézmények átfogó átvilágítása folyamatban van, eredményeik a jövő évi költségvetésben is megjelennek. A kormányfő szerint a civil és egyházi támogatások elosztásában megszüntetik a politikai alapú egyedi juttatásokat, és átlátható pályázati rendszert vezetnek be. A 2027-es költségvetés tervezetét a Költségvetési Tanács egyhangúlag, alapvető kifogás nélkül jóváhagyta. Magyar Péter szerint a büdzsé megalapozott, és az ország pénzügyeinek rendezését, valamint Magyarország újjáépítését szolgálja.

A Magyar Péter: megkezdik az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Magyar Péter hétfőn, az Országgyűlésben ismertette a 2027-es költségvetés legfontosabb tervezett intézkedéseit. A miniszterelnök a bemutatót az előző kormány gazdasági örökségének bírálatával kezdte, majd jelentős adócsökkentéseket, családtámogatási és nyugdíjintézkedéseket jelentett be.

A kormányfő állítása szerint az Orbán-kormány 8,3 százalékos tényleges költségvetési hiányt hagyott hátra, miközben a magyar gazdaság négy év alatt mindössze 1,2 százalékkal növekedett. Összehasonlításként a lengyel gazdaság 9,5 százalékos bővülését említette. „Repülőrajtot ígértek, de csak a magángépek szálltak fel” – fogalmazott.

Magyar Péter arról is beszélt, hogy 2020 és 2025 között Magyarország 9200 milliárd forinttal többet fizetett kamatokra annál, mint amennyit az euróövezeti országok kamatszintje mellett kellett volna. A miniszterelnök szerint az örökölt helyzet egyszerre teszi szükségessé az állami gazdálkodás rendbetételét és a korábbi társadalmi igazságtalanságok orvoslását.

Kilencszázalékos szja a minimálbérre

A tervezett adóváltozások egyik központi eleme, hogy 2027-től 9 százalékra csökken a minimálbér személyi jövedelemadója. Magyar Péter közlése szerint a minimálbért keresők havi nettó jövedelme ezzel mintegy 20 ezer forinttal, éves szinten 240 ezer forinttal emelkedhet.

A miniszterelnök azt mondta, hogy az adócsökkentés összesen mintegy 2,5 millió munkavállalót érinthet. Egymillió embernek egy számjegyű lesz az szja-ja, további egymillió munkavállaló pedig havi 680 ezer forintos jövedelemig részesül adócsökkentésben. A kormányfő hangsúlyozta: a munkából származó jövedelmek adóterhe senkinél sem emelkedik.

A tervek szerint az intézkedés 250 milliárd forintot hagy az adófizetőknél.

Megduplázzák a családi pótlékot

A családokat érintő legnagyobb bejelentés a családi pótlék megduplázása. A változás 2027. január 1-jétől lépne életbe, és több mint egymillió családnak jelentene magasabb havi támogatást. A kormány erre a célra 300 milliárd forinttal többet fordítana a jövő évi költségvetésben.

Magyar Péter példákkal is érzékeltette a változás nagyságát:

• Egygyermekes család: évente 146 ezer forinttal kaphat többet.
• Kétgyermekes család: a jelenlegi havi 26 ezer forint helyett 53 ezer forintot kaphat, ami évi 319 ezer forintos többlet.
• Háromgyermekes család: az éves többlet 576 ezer forint lehet.
• Négygyermekes család: évente több mint 700 ezer forinttal juthat több támogatáshoz.

A kormány megtartaná a fiatalok szja-mentességét az átlagkeresetig, valamint a különböző korcsoportokba tartozó, illetve több gyermeket nevelő anyák adókedvezményeit is. Ugyanakkor havi bruttó egymillió forintos jövedelmi határt vezetnének be az anyák adómentességénél: az e fölötti jövedelemrész után ismét személyi jövedelemadót kellene fizetni.

A családi adókedvezmény szintén megmaradna. Magyar Péter szerint a családi pótlék emelése és a munkát terhelő adók csökkentése szélesebb társadalmi rétegekhez juttatna el támogatást, mint a korábbi rendszer.

A kormányfő összesítése szerint a családokat és a munkából élőket érintő három fő változás az ideihez képest 500 milliárd forinttal javíthatja az érintettek anyagi helyzetét.

A minimálnyugdíj 120 ezer forintra emelkedhet

Jelentős változást ígért a kormány a nyugdíjrendszerben is. A minimálnyugdíj összege 2027. január 1-jétől a jelenlegi havi 28 500 forintról 120 ezer forintra emelkedne. Emellett sávosan növelnék az alacsonyabb összegű nyugdíjakat is.

Magyar Péter szerint összesen 455 ezer nyugdíjas részesülne magasabb ellátásban. A miniszterelnök bírálta az egymást követő korábbi kormányokat, amiért közel két évtizeden át változatlanul hagyták a nyugdíjminimumot, miközben az idősek megélhetési költségei, különösen az élelmiszerek és a gyógyszerek árai jelentősen emelkedtek.

A kormány megtartaná a 13. havi nyugdíjat és a 14. havi nyugdíj első heti részletét is. Emellett 2030-ig fokozatosan bevezetnék a nyugdíjas SZÉP-kártyát, amely a tervek szerint 2,2 millió embert érinthet. Az első részletet már 2027-ben megkapnák a jogosultak.

A rokkantsági és rehabilitációs ellátásokat 10 százalékkal emelnék, az érintettek ellátása pedig legalább havi 120 ezer forint lenne. Az árvaellátás minimuma 20 százalékkal, az otthonápolási díjak 50 százalékkal emelkednének.

A miniszterelnök közlése szerint a nyugdíjellátásokra 123 milliárd forintot, a nyugdíjasokat érintő intézkedésekre összesen 449 milliárd forintot fordítanának. A tervezett intézkedések között szerepel a vényköteles gyógyszerek áfájának eltörlése is.

Szociális fordulatot ígér a kormány

Magyar Péter az egészségügy, az oktatás és a szociális ellátórendszer helyzetét is bírálta. Hosszú várólistákról, rossz állapotú kórházakról, túlterhelt és alulfizetett egészségügyi dolgozókról beszélt. A gyermekvédelemben szerinte válság alakult ki, miközben az időseket otthon ápoló hozzátartozók és a szociális ágazat dolgozói sem kaptak megfelelő segítséget.

A tanárok bérezését szintén elégtelennek nevezte. A kormányfő azt ígérte, hogy a választási vállalások egy részét már a kormányzati ciklus első évében teljesítik.

A bejelentések alapján a 2027-es költségvetésben a háztartások közvetlen támogatása kiemelt szerepet kapna: a családi pótlék emelése, az szja-csökkentés és a nyugdíjasok támogatása egyszerre növelné a lakosságnál maradó jövedelmet.

A számok döntik el, mennyire tarthatók az ígéretek

A költségvetés megítélésének kulcskérdése nemcsak az, hogy mekkora támogatást kapnak a családok és a nyugdíjasok, hanem az is, miből finanszírozza mindezt az állam, miközben csökkentenie kell a hiányt és stabilizálnia az államadósságot.

A Telex hétfői háttércikke szerint a 2027-es büdzsé a Tisza-kormány első olyan költségvetése, amely teljes egészében a kabinet saját gazdaságpolitikai elképzeléseit tükrözi. A befektetők számára különösen fontos lesz a tervezett hiány, a gazdasági növekedés és a költségvetési konszolidáció hitelessége. https://telex.hu/gazdasag/2026/10/19/koltsegvetes-hiany-elemzo-befekteto-hedge-fund-magyar-peter-london

A kormány korábbi költségvetési helyzetértékelése szerint a 2026-os hiány a korrekciós intézkedések ellenére is magas maradhat. A kabinet a 2026-os költségvetés módosításakor 7,5 százalékos GDP-arányos hiánycélt jelölt meg, és a 2027-es évre további egyenlegjavulást helyezett kilátásba. https://kormany.hu/hirek/takarekos-allam-atlathato-mukodes-igy-modositja-a-koltsegvetest

A Világgazdaság hétfői összefoglalója szerint az elemzői várakozásokban is a hiány mérséklése az egyik legfontosabb kérdés: a Reuters által megkérdezett közgazdászok 2027-re 5,3 százalékos GDP-arányos deficittel számoltak, míg a Fitch Ratings 5,8 százalékos előrejelzést tett közzé. https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2026/10/koltsegvetes-alapkamat-foglalkoztatottsag-alrendszer

A most bejelentett intézkedések költségvetési hatását, a fedezetük részletes bemutatását és a hiánycél teljesíthetőségét ezért a teljes költségvetési dokumentum alapján lehet majd megítélni. A politikai vállalások és a költségvetési realitások közötti egyensúly lesz a Tisza-kormány első teljes költségvetésének egyik legfontosabb próbája.

Szerkesztői megjegyzés: A cikkben szereplő összegek és jogosulti létszámok a miniszterelnöki bejelentésekből származnak. A számok a tervezetben szerepelnek. A családi pótlék emelésének előkészítéséről a 24.hu, a költségvetési egyensúly kérdéseiről pedig a Telex és a Világgazdaság is közölt háttéranyagokat.

A Megduplázza a családi pótlékot, emeli a nyugdíjakat, csökkenti az szja-t a Tisza-kormány 2027-ben bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

I. Magyarország – parlamenti döntések és közélet

1. Elfogadta a parlament a gyermekvédelmi törvénycsomagot

Az Országgyűlés kedden 139 igen és 51 nem szavazattal fogadta el a gyermekek védelmét megerősítő jogszabályt, amely szigorítja a káros tartalmakra vonatkozó szabályokat, és gyorsított helyzetfelmérést ír elő a kórházban maradt gyermekek ügyében. A Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk ellenezte az előterjesztést, amelynek egyes rendelkezéseit a kormánypártok az LMBTQ-tartalmak oktatási megjelenésével kapcsolatos kifogásokkal bírálták.

2. Megválasztották a vagyonvisszaszerzési hivatal három elnökhelyettesét

Az Országgyűlés kedden Ötvös Károlyt, Gellért Károly Árpádot és Terhes Tibor Dávidot választotta meg a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökhelyetteseinek. Mindhárom jelölt 139 szavazatot kapott; a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk képviselői nem vettek részt a szavazásban.

3. Csak a Mi Hazánk jelöltje jutott be a Médiatanácsba

A parlament 189 igen szavazattal megválasztotta Radetzky Andrást a Médiatanács tagjává, miközben a Fidesz és a KDNP jelöltjei ismét nem kaptak többséget. A két elutasított jelölt helyett új személyeket kell állítani, a szavazás után pedig a két párt képviselői kivonultak az ülésteremből

4. Újra elfogadták az orvosi kamarai szabályok módosítását

A képviselők 138 igen és 50 nem szavazattal ismét elfogadták az egészségügyi szakmai kamarákról szóló, az államfő által megfontolásra visszaküldött törvénymódosítást. A változtatás a kamarai tagfelvétel határidejét és a folyamatban lévő etikai eljárások szabályait is rendezi, miközben a kamarai vezetők mandátumkorlátozása változatlan maradt.

5. Nem függesztették fel Gurzó Mária és Toroczkai László mentelmi jogát

Az Országgyűlés mindkét képviselő esetében a mentelmi jog fenntartása mellett döntött a magánvádas ügyekben kezdeményezett eljárások kapcsán. Mindketten felszólalásukban a felfüggesztést kérték, de a képviselők a mentelmi bizottság javaslatát követték.

6. Év végéig literenként 25 forinttal nő a fuvarozók jövedékiadó-kedvezménye

Az Országgyűlés döntése alapján mintegy 12 ezer közúti fuvarozó részesülhet nagyobb adókedvezményben az üzemanyagköltségek emelkedése miatt. A többletkedvezmény az év végéig érvényes.

7. A költségvetési hiánycél 7,5 százalékra emelkedhet

A parlament elfogadta a 2026-os költségvetés módosításához benyújtott összegző javaslatot, amely a kiadási főösszeget 49 025 milliárd, a bevételi főösszeget 41 915 milliárd forintra, a hiányt pedig 7110 milliárd forintra emelné. A módosítás a GDP-arányos hiánycélt 3,7-ről 7,5 százalékra változtatná, a gazdasági növekedési előrejelzést pedig 4,1-ről 2 százalékra mérsékelné; a végszavazásra később kerül sor.

II. Külpolitika – háborúk, diplomácia, biztonság

8. Újabb támadás érte a rijádi repülőteret, Szaúd-Arábia megtorlásra készül

A szaúdi főváros nemzetközi repülőterét további támadások érték a húszi felkelők részéről; a hétfői incidensben a szaúdi hatóságok szerint egy ember meghalt, tizenegy megsebesült. A támadások nyomán tovább nőtt a félelem attól, hogy a jemeni konfliktus átterjedhet az Öböl menti energetikai és közlekedési infrastruktúrára is.

9. Légicsapások Jemenben, a húszik megtorlással fenyegetőznek

A Szaúd-Arábia vezette koalíció kedden a húszik ellenőrizte jemeni főváros, Szanaa egyes területeinek kiürítésére szólította fel a lakosságot, majd újabb légicsapásokat hajtott végre. A húszi vezetés súlyos válaszlépéseket helyezett kilátásba, és a szaúdi energetikai létesítményeket is fenyegette.

10. Irán veszélyezteti az olajszállítást a Hormuzi-szorosban

Az amerikai Institute for the Study of War elemzése szerint Iránhoz köthető erők olyan kereskedelmi hajókat is célba vehetnek, amelyek a Hormuzi-szoros térségében hajók közötti olajátrakodást végeznek. A világ olajkereskedelmének egyik kulcsfontosságú útvonalán kialakuló bizonytalanság újabb ellátási zavarokat és tartósan magas energiaárakat okozhat.

11. Washington szerint érvényben van az orosz–ukrán energetikai tűzszünet, Kijev újabb támadásokról számol be

Donald Trump amerikai elnök azt állítja, hogy fennáll az energetikai létesítmények elleni támadásokat korlátozó megállapodás, miközben Ukrajna újabb orosz csapásokról jelentett, köztük egy kijevi lakóépületet ért dróntámadásról. A két fél eltérő közlései és a folytatódó harcok azt jelzik, hogy a tűzszünet tényleges betartatása továbbra is bizonytalan.

12. Washington és Moszkva tárgyalásai az orosz dízel amerikai értékesítéséről is szólhatnak

A Reuters értesülése szerint Donald Trump megbízottai egy olyan lehetőségről is egyeztettek ukrán tisztviselőkkel, amely megnyithatná az utat az orosz dízelüzemanyag amerikai értékesítése előtt, és a szélesebb béketárgyalások előmozdítását szolgálhatná. A Kreml kedden ugyanakkor azt közölte, hogy nem lát közvetlen kapcsolatot az esetleges üzlet és az ukrajnai béketárgyalások között.

13. Két hajót drónok találtak el a Fekete-tengeren

Bulgária miniszterelnöke szerint két hajót ért dróntámadás a Fekete-tengeren, és az egyik elsüllyedt. Az eset részleteiről, a hajók eredetéről és rakományáról egyelőre nem adtak teljes körű tájékoztatást.

14. A brit hírszerzés szerint Oroszország és Irán fokozza a hibrid műveleteket

A brit belső hírszerzés vezetője kedden arra figyelmeztetett, hogy Oroszország és Irán egyre intenzívebb hibrid műveleteket folytat Nagy-Britannia ellen. A fenyegetések a hagyományos kémkedés mellett a kibertámadásokra, a befolyásolási műveletekre és a kritikus infrastruktúra veszélyeztetésére is kiterjedhetnek.

III. Gazdaságpolitika – világgazdaság, energia, pénzügyi piacok

15. IMF: a mesterségesintelligencia-boom megtorpanása a világgazdaságot is megrázhatja

A Nemzetközi Valutaalap kedden közzétett előrejelzése 3,1 százalékos globális növekedést vár 2026-ra, de figyelmeztetett, hogy az AI-beruházások megtérülésével kapcsolatos csalódás, a növekvő államadósság és a közel-keleti háború együttesen komoly kockázatot jelent. Ha az AI-beruházások hirtelen visszaesnek, az IMF számításai szerint a globális GDP 2028-ra 1,1 százalékkal lehet alacsonyabb a kedvezőbb forgatókönyvhöz képest.

16. Az euróövezet növekedése jóval elmaradhat a világgazdaságétól

Az IMF 2026-ra 1,1 százalékos gazdasági bővülést jelez előre az euróövezetben, szemben a globális gazdaság 3,1 százalékos növekedésével. Az energiaköltségek, a geopolitikai bizonytalanság és a világgazdasági kereskedelem kockázatai továbbra is fékezik Európa teljesítményét.

17. Enyhén csökkent az olaj ára, de a Hormuzi-szoros továbbra is kockázati tényező

A Brent nyersolaj hordónkénti ára kedden 105,98 dollárra mérséklődött, miközben az amerikai WTI 93,74 dollár körül mozgott. Az árcsökkenést az orosz dízelexport esetleges bővülésének reménye segítette, de az Öböl térségében zajló támadások és az olajszállítási útvonalak veszélyeztetettsége továbbra is bizonytalanságot okoz.

18. Az OPEC+ jelentősen növelte a kitermelést szeptemberben

Az olajexportáló országok és partnereik napi átlagos kitermelése szeptemberben 900 ezer hordóval, 39,07 millió hordóra emelkedett az OPEC adatai szerint, elsősorban a szaúdi termelés növekedése miatt. A kínálat bővülése enyhítheti az árnyomást, de nem feltétlenül ellensúlyozza a közel-keleti konfliktus miatt kialakuló szállítási zavarokat.

19. Japánban 6,8 százalékkal emelkedtek a nagykereskedelmi árak

A japán nagykereskedelmi árak szeptemberben 6,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, ami továbbra is jelentős inflációs nyomást jelez. A fejlemény erősíti a várakozásokat, hogy a japán jegybank a közeljövőben ismét kamatot emelhet.

20. A befektetők az amerikai inflációs adatokra és a Fed kamatpolitikájára figyelnek

A deviza- és kötvénypiacokon a befektetők azt mérlegelik, hogy az infláció és a geopolitikai feszültségek miként befolyásolhatják az amerikai jegybank következő döntéseit. A magasabb kamatok visszafoghatják a fogyasztást és az olajkeresletet, miközben drágítják a vállalatok és az államok finanszírozását.

21. A magyar költségvetésben 7110 milliárd forintra nőhet a hiány

A kedden elfogadott összegző módosító javaslat szerint a 2026-os költségvetés hiánya a korábban tervezett 4218 milliárdról 7110 milliárd forintra emelkedhet, miközben a GDP-arányos hiánycél 7,5 százalékra változna. A végleges parlamenti döntés még hátravan, de a számok már most jelentős költségvetési kiigazítási kényszert jeleznek.

A nap három legfontosabb tanulsága

• Magyarországon: a parlamenti döntések egyszerre érintik a gyermekvédelmet, a médiarendszer személyi összetételét, az orvosi kamarát és az állami vagyon visszaszerzésének intézményrendszerét.
• A nemzetközi politikában: a közel-keleti konfliktus már nem csupán katonai és diplomáciai kérdés, hanem közvetlen veszélyt jelent az energiakereskedelemre és a tengeri szállításra is.
• A világgazdaságban az AI-beruházások megtérülése, a magas államadósság és az energiapiaci bizonytalanság egyre szorosabban összefüggő kockázatot alkot.

A Hírösszefoglaló – 2026. október 13., kedd bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Jogi és kommunikációs diplomáját a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) szerző, majd Bécsben informatikai jogi mesterfokozatot (LL.M.) elért szakember elismert akadémiai karriert tudhat maga mögött. Éveken át vezette a PTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékét, majd az ELTE kommunikációs tanszékét, jelenleg pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) professzoraként oktat. Nevéhez fűződik a független Mérték Médiaelemző Műhely megalapítása is, amelynek élén végzett tényalapú kutatásaiért 2020-ban nemzetközi elismerést, a Potsdami Egyetem Voltaire-díját is átvehette. Egyebek között tanított a Bálint György Média Akadémián is.

Bizottsági meghallgatásán Polyák Gábor világossá tette szakmai programjának legfontosabb elemeit, amelyek a demokratikus nyilvánosság és a piaci egyensúly helyreállítását célozzák:

• Transzparencia a médiapiacon: Kijelentette, hogy a hatóságnak kötelező feladata feltárni és nyilvánossá tenni a hazai médiumok mögött álló valódi tulajdonosi hátteret és finanszírozási forrásokat.
• Szakmai párbeszéd: A korábbi, gyakran egyoldalúnak ítélt döntési gyakorlat helyett egy kiszámítható, a piaci szereplőkkel érdemi szakmai párbeszédet folytató Médiatanács képét vázolta fel.
• A közmédia megújítása: Kritikus hangvétellel rámutatott, hogy a közszolgálati média jelenlegi struktúrája és finanszírozása alapvető reformra szorul, hogy az újra valódi tájékoztatási funkciót tölthessen be.
• Nemzetközi presztízs: Célul tűzte ki, hogy Magyarország a sajtószabadságot mérő nemzetközi rangsorokban visszakerüljön a régió élvonalába.

Szavazott az Országgyűlés a Médiatanács tagjairól is, itt viszont már nem mindenkit választottak meg. A Tisza Párt jelöltjeit, a jogászként, újságíróként és médiaszabályozási szakemberként ismert Bencsik Mártát, Bodrogi Bea médiajogászt és Nagy Krisztina médiapedagógust teljesen egyértelműen megszavazta a parlament, Bencsikre 186-an, Bodrogira és Nagyra 187-en szavaztak igennel. Az utóbbi két jelöltre senki nem szavazott nemmel, nem is tartózkodott egyik képviselő sem. Bencsik Márta esetében csak egy tartózkodás volt, de nemmel rá se szavazott senki.

A Mi Hazánk jelöltje, az energiajogászként ismert Tóth Máté már kevesebb támogatást kapott, de 171 igen, 9 nem és 7 tartózkodás mellett őt is megválasztották.

A KDNP és a Fidesz jelöltjét viszont nem szavazta meg a parlament. Pindroch Ferencre a KDNP jelöltjére 78-an igennel, 84-en nemmel szavaztak, 18-an tartózkodtak. Szabó László, akit a Fidesz jelölt, mindössze 72 igent és 95 nemet kapott, 16-an tartózkodtak a szavazásnál.

A Médiatanács a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság önálló döntéshozó testülete, amelynek fő feladata a magyar médiapiac felügyelete és a sajtószabadság érvényesülésének ellenőrzése. Pályázatok útján odaítéli a rádió- és televíziós médiaszolgáltatási jogosultságokat, valamint megköti a hatósági szerződéseket. Ellenőrzi a médiaszolgáltatók működését, és figyeli a médiapiaci folyamatokat. Vizsgálja a médiatartalmakat (például a kiskorúak védelmét, a gyűlöletkeltés tilalmát vagy a kiegyensúlyozott tájékoztatást érintő szabályok betartását). Jogszabálysértés esetén figyelmeztetést adhat ki, bírságot szabhat ki, vagy eljárásokat indíthat a szolgáltatókkal szemben. Ellátja az állami tulajdonban lévő médiaszolgáltatásokkal és a közszolgálati sajtóval kapcsolatos tulajdonosi, illetve felügyeleti jogszabályi feladatokat.

A Megválasztották Polyák Gábort a Médiatanács elnökének bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Baka András hétfői parlamenti beszédében kifejtette, hogy ügyészségre minden demokratikus jogállamnak szüksége van; olyan ügyészségre, amely szakmailag hiteles, intézményileg független, és amelynek pártatlanságában az állampolgárok megalapozottan bízhatnak. „Ma ez a bizalom nincs meg. A bizalmat helyre kell állítani” – fogalmazott az államfő.

Baka András azt mondta, az ügyészség társadalmi és szakmai megítélése mélypontra jutott. Ennek egyik alapvető oka az – mondta – , hogy az intézmény egyes tagjainak vélt vagy valóságos politikai kötődése hosszú időn keresztül kétséget ébresztett az ügyészség tényleges függetlenségével és működésével kapcsolatban. Az a közvélekedés, hogy bizonyos szint felett megakadt a büntető igazságszolgáltatás.

Közölte, ez a közvélekedés nem csupán a vezetést terheli, hanem kisugárzik az egész szervezetre, arra a több ezer ügyészre és ügyészségi dolgozóra, aki nap mint nap becsülettel és szakmai lelkiismerettel végzi munkáját. Baka András sok emberrel beszélt a legfőbb ügyészi jelölés előtt. Arra jutott, hogy semmi sincs úgy, ahogy kívülről látszik vagy ahogy a médiában megjelenik. „Eszközökben nem válogató, felelősséget másra hárító menekülés zajlik, amiről a külvilág nem tud” – mondta. Számos belső és külső, az ügyészi szervezetet is illető vizsgálat folyik.

Szathmáry Zoltán a Legfőbb Ügyészségen dolgozik, a büntetőbírósági ügyek főosztályán osztályvezető ügyészként, ami a másodfokú bírósági ügyeket jelenti. Pályáját Miskolcon kezdte ügyészségi fogalmazóként, ott lett ügyész is 2012-ben. Később a fővárosba helyezték át, onnan került a Legfőbb Ügyészségre 2018-ban. Megválasztásához a parlament kétharmados többsége szükséges, vagyis a Tisza-frakciónak is meg kell szavaznia.

A köztársasági elnök elmondta azt is, hogy vannak észrevételei az alkotmánybírósági törvény múlt héten elfogadott, már aláírt módosításával kapcsolatban, de nem kívánta késleltetni a törvény elfogadását.

Fontosnak nevezte, hogy az Alkotmánybíróság társadalmi, szakmai és politikai részről is a lehető legszélesebb körben tekintélyt és közbizalmat élvezzen, függetlenségéhez és hiteles, autonóm működéséhez pedig semmiféle kétség ne férhessen.

Ez nem függhet kizárólag attól, hogy az Országgyűlés kellő szakmai kvalitásokkal és integritással rendelkező személyeket választ-e meg alkotmánybírónak, hanem szükséges, hogy a jelölési eljárásnak olyan jogi garanciái legyenek, amelyek biztosítják, hogy a politikai, hivatásrendi és civil szervezeti álláspontok figyelembevételével választják ki a tagokat, és így kiegyensúlyozott összetételű lehet az Alkotmánybíróság.

Baka András kifogásolta, hogy a törvény részletesen meghatározza, miként választja meg az Alkotmánybíróság saját tagjai közül az elnökét, pedig a testület függetlenségét és működésének autonómiáját jobban erősítette volna, ha a törvény e kérdés rendezését az Alkotmánybíróság saját belső működési szabályaira, ügyrendjére bízza.

A A Tisza – frakció nem támogatja a köztársasági elnök jelöltjét, Szathmáry Zoltánt a legfőbb ügyész pozíciójára (Frissítve) bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A kormányfő szerint a jelentés súlyos, rendszerszintű problémákat tárt fel: a gyermekvédelmi intézményekben folyamatos és szisztematikus bántalmazás történt, miközben a rendszer szakemberhiánnyal, elégtelen finanszírozással és rossz intézményi körülményekkel küzdött.

A dokumentumban idézett adatok szerint az állami fenntartású intézményekben 2024-ben 1959, 2025-ben 1684 gyermekbántalmazási esetet rögzítettek, két év alatt pedig 2249 rendőrségi feljelentés történt.

Az intézkedéscsomag részeként 184 új vagy új funkciójú férőhelyet hoznának létre, tizenöt speciális gyermekotthonban erősítenék meg az ellátást, és nyolcvan gyermek számára új krízisellátást indítanának. Külön program készül az autizmus spektrumzavarral, értelmi fogyatékossággal, súlyos pszichés vagy magatartási problémákkal élő gyermekeknek, továbbá bentlakásos addiktológiai rehabilitációt is indítanak. A veszélyeztetett serdülő lányok és fiatal édesanyák támogatására mintegy 440 millió forint jut.

Regionális pszichológiai, pszichiátriai és gyógypedagógiai szakmai csoportokat is létrehoznak, másfél milliárd forintot fordítanak a gyermekvédelemben dolgozók szakmai és lelki támogatására. A kórházban rekedt csecsemők helyzetének rendezésére bővítenék a nevelőszülői kapacitásokat, és javítanák a gyermekvédelmi rendszer informatikai, illetve tárgyi feltételeit is.

Magyar Péter bejelentette: a kormány kétlépcsős bérrendezést is tervez a gyermekvédelemben, amelynek első lépése már ősszel megtörténhet. A kabinet emellett a jövő héten törvénycsomagot nyújt be az Országgyűlésnek a gyermekek jogainak és biztonságának megerősítésére.

A tervek között szerepel a kiskorúak számára hozzáférhető szexuális, kizsákmányoló vagy manipulatív tartalmak szabályainak szigorítása, valamint a közterületi reklámokra, politikai hirdetésekre és médiatartalmakra vonatkozó gyermekvédelmi előírások módosítása is.

A miniszterelnök a magyar állam nevében bocsánatot kért azoktól a gyermekektől és egykori állami gondozottaktól, akiket a rendszer nem védett meg, valamint a problémákat korábban jelző szakemberektől. Azt mondta: a bocsánatkérésnek csak akkor van értelme, ha konkrét intézkedések követik.

Magyar Péter nyilvánosságra hozta azt a 2016-os dokumentumot, amely szerint Orbán Viktor akkori miniszterelnök terjesztette fel a Magyar Bronz Érdemkeresztre Vásárhelyi Jánost, a bicskei gyermekotthon később pedofil bűncselekmények miatt elítélt igazgatóját. Az előterjesztésen Orbán Viktor neve és aláírása is szerepel, indoklása pedig Vásárhelyi gyermekekért végzett „példaadó” munkáját méltatja. Magyar Péter szerint a férfival szemben ekkor már évek óta súlyos jelzések érkeztek az állami szervekhez. Az előterjesztés Balogh Zoltán református püspök javaslatára készült.

A kormány az örökbefogadás szabályain is változtatna: Magyar Péter szerint az egyedülállók és azonos nemű párok esetében nem miniszteri engedélynek, hanem szakmai szempontoknak kell eldönteniük, hogy egy gyermek megfelelő családi környezetbe kerülhet-e.

Fotó: MTI, a képen Magyar Péter és Gyurkó Szilvia

A Tízmilliárdos gyermekvédelmi krízisprogramot indít a kormány bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Bálint Viktort, Hargitai Miklóst, Szabó Györgyöt, négy évre, de legfeljebb az új Országgyűlés megalakulásáig, míg Bayer Juditot, Kollár Árpádot és Sükösd Miklóst két évre a választották a testület tagjává szeptember 9-i hatállyal.

Az Országgyűlés a 2010-ben elfogadott médiatörvény idén nyári módosításával hozta létre a közszolgálati média- és hírszolgáltatás biztosítására, függetlenségének védelmére a Független Közmédia Testületet, amelynek három-három tagját a kormányoldal, az ellenzéki frakciók, illetve a médiaszakmai szervezetek jelölik.

A képviselőcsoportok delegáltjainak mandátuma négy, míg a szakmai szervezetek jelöltjeié két esztendőre szól. A tag egy alkalommal újraválasztható. A tagok közül választ a testület élére elnököt a törvényhozás. Nem akadálya a testület megalakulásának, ha nem minden jelölt kapja meg a szükséges többséget. A frakciók és a médiaszakmai szervezetek által jelölt tagok legalább kétharmadának megválasztásával is megalakul a testület.

Az Országgyűlés művelődési bizottsága szeptember 2-án egyhangú szavazással támogatta a médiaszakmai szervezetek által a testületbe javasolt tagok – Bayer Judit médiakutató, médiajogász, Kollár Árpád költő, kultúraszervező és Sükösd Miklós szociológus, médiakutató – jelölését, a Tisza képviselőinek voksaival pedig a kormányoldal által javasolt Bálint Viktor közgazdász, médiaszakember, Hargitai Miklós, a Sajtószakszervezet elnöke és Szabó György, a Sanoma Media Budapest volt vezérigazgatója testületbe kerülését.

A művelődési bizottság – akárcsak egy héttel korábban – nem támogatta, hogy a közmédia-testület tagja legyen a Fidesz által jelölt Siklósi Beatrix televíziós és rádiós médiaszakember, a KDNP jelöltje, Martí Zoltán újságíró, médiaszakember, valamint a Mi Hazánk által javasolt Moys Zoltán médiaszakember, a Hazajáró műsor létrehozója. Radnai Márk (Tisza), a bizottság alelnöke korábban közölte: a „felkészült, hiteles, szakmailag és emberileg alkalmas” személyeket támogatni fogják a testületbe, de ha nem ajánl ilyeneket az ellenzék, a fennmaradó helyeket a médiaszakmai szervezet jelöltjeivel töltik fel.

A művelődési bizottsági meghallgatás során Bayer Judit hangsúlyozta: a média által kínált túláradóan sok információ dacára szükség van a közszolgálati médiára, annak iránymutatására, hitelességére, Magyarország pedig olyan történelmi helyzetben van, hogy európai szinten is példaértékű környezetet alakíthat ki.

A Tagokat választott a parlament a Független Közmédia Testületbe, elnököt a fórum élére bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Berend T. Iván 1930. december 11-én született Budapesten. 14 évesen túlélte a dachaui náci koncentrációs tábort. Tanulmányai középpontjában Európa gazdaság- és társadalomtörténete állt. 1953-tól a Marx Károly (ma Corvinus) Közgazdaságtudományi Egyetem professzora, 1973 és 1979 között rektora volt; tanítványai máig szeretettel és nagyrabecsüléssel emlékeznek rá.

1973-tól az MTA tagjává választották, majd 1985 és 1990 között az Akadémia elnöke volt. 1990-től 2015-ig diákok ezreit tanította mint a University of California, Los Angeles professzora. Ezalatt a Center for European and Eurasian Studies igazgatójaként is működött. Élete drámai fordulatokban bővelkedő történetét A történelem – ahogyan megéltem (angolul History in My Life: A Memoir in Three Eras) című önéletrajzában írta meg.

Tudományos eredményein túl legélénkebben talán jóságára, derűjére, optimizmusára és rendíthetetlen életerejére fogunk emlékezni. Élete legnehezebb megpróbáltatásai közepette is a remény, a bátorítás és az erő forrása maradt mindazok számára, akik körülvették. Töretlen lelkiereje és bizakodó életszemlélete számtalan magyar és amerikai diákját, kollégáját, barátját, valamint mindazokat inspirálta, akiknek megadatott, hogy ismerjék őt, írja Radics Katalin.

A Meghalt Berend T. Iván történész, az MTA egykori elnöke bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Kármán ismertette, hogy a 2008 óta változatlan, 28 500 forintos nyugdíjminimumot 2027. január 1-jétől 120 000 forintra emelik, a legalacsonyabb nyugdíjakat pedig sávosan tovább növelik.

Az intézkedéscsomag több mint 700 ezer embert érint, és felelős költségvetési gazdálkodás mellett erősíti az idősek megélhetésének biztonságát – fogalmazott közösségi oldalán a miniszter.

Kármán András posztjában hozzátette: „nem hagyhatjuk tovább, hogy idős honfitársaink százezrei kapjanak méltatlanul alacsony nyugdíjat.”

Magyarországon 2026 elején mintegy 2,4 millió ember részesült nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban, a 28 500 forintos hivatalos minimális nyugdíjat (nyugdíjminimumot) pedig csak kevesen, néhány tízezren kapják, míg sokaknak alacsony az ellátása.

A A nyugdíjminimum emelése mellett a legalacsonyabb nyugdíjakat sávosan tovább növelik, mondta a miniszter – 120 ezer forint lesz a legkevesebb öregségi nyugdíj bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.