Jogi és kommunikációs diplomáját a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) szerző, majd Bécsben informatikai jogi mesterfokozatot (LL.M.) elért szakember elismert akadémiai karriert tudhat maga mögött. Éveken át vezette a PTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékét, majd az ELTE kommunikációs tanszékét, jelenleg pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) professzoraként oktat. Nevéhez fűződik a független Mérték Médiaelemző Műhely megalapítása is, amelynek élén végzett tényalapú kutatásaiért 2020-ban nemzetközi elismerést, a Potsdami Egyetem Voltaire-díját is átvehette. Egyebek között tanított a Bálint György Média Akadémián is.

Bizottsági meghallgatásán Polyák Gábor világossá tette szakmai programjának legfontosabb elemeit, amelyek a demokratikus nyilvánosság és a piaci egyensúly helyreállítását célozzák:

• Transzparencia a médiapiacon: Kijelentette, hogy a hatóságnak kötelező feladata feltárni és nyilvánossá tenni a hazai médiumok mögött álló valódi tulajdonosi hátteret és finanszírozási forrásokat.
• Szakmai párbeszéd: A korábbi, gyakran egyoldalúnak ítélt döntési gyakorlat helyett egy kiszámítható, a piaci szereplőkkel érdemi szakmai párbeszédet folytató Médiatanács képét vázolta fel.
• A közmédia megújítása: Kritikus hangvétellel rámutatott, hogy a közszolgálati média jelenlegi struktúrája és finanszírozása alapvető reformra szorul, hogy az újra valódi tájékoztatási funkciót tölthessen be.
• Nemzetközi presztízs: Célul tűzte ki, hogy Magyarország a sajtószabadságot mérő nemzetközi rangsorokban visszakerüljön a régió élvonalába.

Szavazott az Országgyűlés a Médiatanács tagjairól is, itt viszont már nem mindenkit választottak meg. A Tisza Párt jelöltjeit, a jogászként, újságíróként és médiaszabályozási szakemberként ismert Bencsik Mártát, Bodrogi Bea médiajogászt és Nagy Krisztina médiapedagógust teljesen egyértelműen megszavazta a parlament, Bencsikre 186-an, Bodrogira és Nagyra 187-en szavaztak igennel. Az utóbbi két jelöltre senki nem szavazott nemmel, nem is tartózkodott egyik képviselő sem. Bencsik Márta esetében csak egy tartózkodás volt, de nemmel rá se szavazott senki.

A Mi Hazánk jelöltje, az energiajogászként ismert Tóth Máté már kevesebb támogatást kapott, de 171 igen, 9 nem és 7 tartózkodás mellett őt is megválasztották.

A KDNP és a Fidesz jelöltjét viszont nem szavazta meg a parlament. Pindroch Ferencre a KDNP jelöltjére 78-an igennel, 84-en nemmel szavaztak, 18-an tartózkodtak. Szabó László, akit a Fidesz jelölt, mindössze 72 igent és 95 nemet kapott, 16-an tartózkodtak a szavazásnál.

A Médiatanács a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság önálló döntéshozó testülete, amelynek fő feladata a magyar médiapiac felügyelete és a sajtószabadság érvényesülésének ellenőrzése. Pályázatok útján odaítéli a rádió- és televíziós médiaszolgáltatási jogosultságokat, valamint megköti a hatósági szerződéseket. Ellenőrzi a médiaszolgáltatók működését, és figyeli a médiapiaci folyamatokat. Vizsgálja a médiatartalmakat (például a kiskorúak védelmét, a gyűlöletkeltés tilalmát vagy a kiegyensúlyozott tájékoztatást érintő szabályok betartását). Jogszabálysértés esetén figyelmeztetést adhat ki, bírságot szabhat ki, vagy eljárásokat indíthat a szolgáltatókkal szemben. Ellátja az állami tulajdonban lévő médiaszolgáltatásokkal és a közszolgálati sajtóval kapcsolatos tulajdonosi, illetve felügyeleti jogszabályi feladatokat.

A Megválasztották Polyák Gábort a Médiatanács elnökének bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Baka András hétfői parlamenti beszédében kifejtette, hogy ügyészségre minden demokratikus jogállamnak szüksége van; olyan ügyészségre, amely szakmailag hiteles, intézményileg független, és amelynek pártatlanságában az állampolgárok megalapozottan bízhatnak. „Ma ez a bizalom nincs meg. A bizalmat helyre kell állítani” – fogalmazott az államfő.

Baka András azt mondta, az ügyészség társadalmi és szakmai megítélése mélypontra jutott. Ennek egyik alapvető oka az – mondta – , hogy az intézmény egyes tagjainak vélt vagy valóságos politikai kötődése hosszú időn keresztül kétséget ébresztett az ügyészség tényleges függetlenségével és működésével kapcsolatban. Az a közvélekedés, hogy bizonyos szint felett megakadt a büntető igazságszolgáltatás.

Közölte, ez a közvélekedés nem csupán a vezetést terheli, hanem kisugárzik az egész szervezetre, arra a több ezer ügyészre és ügyészségi dolgozóra, aki nap mint nap becsülettel és szakmai lelkiismerettel végzi munkáját. Baka András sok emberrel beszélt a legfőbb ügyészi jelölés előtt. Arra jutott, hogy semmi sincs úgy, ahogy kívülről látszik vagy ahogy a médiában megjelenik. „Eszközökben nem válogató, felelősséget másra hárító menekülés zajlik, amiről a külvilág nem tud” – mondta. Számos belső és külső, az ügyészi szervezetet is illető vizsgálat folyik.

Szathmáry Zoltán a Legfőbb Ügyészségen dolgozik, a büntetőbírósági ügyek főosztályán osztályvezető ügyészként, ami a másodfokú bírósági ügyeket jelenti. Pályáját Miskolcon kezdte ügyészségi fogalmazóként, ott lett ügyész is 2012-ben. Később a fővárosba helyezték át, onnan került a Legfőbb Ügyészségre 2018-ban. Megválasztásához a parlament kétharmados többsége szükséges, vagyis a Tisza-frakciónak is meg kell szavaznia.

A köztársasági elnök elmondta azt is, hogy vannak észrevételei az alkotmánybírósági törvény múlt héten elfogadott, már aláírt módosításával kapcsolatban, de nem kívánta késleltetni a törvény elfogadását.

Fontosnak nevezte, hogy az Alkotmánybíróság társadalmi, szakmai és politikai részről is a lehető legszélesebb körben tekintélyt és közbizalmat élvezzen, függetlenségéhez és hiteles, autonóm működéséhez pedig semmiféle kétség ne férhessen.

Ez nem függhet kizárólag attól, hogy az Országgyűlés kellő szakmai kvalitásokkal és integritással rendelkező személyeket választ-e meg alkotmánybírónak, hanem szükséges, hogy a jelölési eljárásnak olyan jogi garanciái legyenek, amelyek biztosítják, hogy a politikai, hivatásrendi és civil szervezeti álláspontok figyelembevételével választják ki a tagokat, és így kiegyensúlyozott összetételű lehet az Alkotmánybíróság.

Baka András kifogásolta, hogy a törvény részletesen meghatározza, miként választja meg az Alkotmánybíróság saját tagjai közül az elnökét, pedig a testület függetlenségét és működésének autonómiáját jobban erősítette volna, ha a törvény e kérdés rendezését az Alkotmánybíróság saját belső működési szabályaira, ügyrendjére bízza.

A A Tisza – frakció nem támogatja a köztársasági elnök jelöltjét, Szathmáry Zoltánt a legfőbb ügyész pozíciójára (Frissítve) bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

ÁRAK

Magyarországon 1,3 százalékra süllyedt az infláció, de a szolgáltatások öt százalékkal drágultak A KSH szeptember 8-i közlése szerint augusztusban a fogyasztói árak 1,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, júliushoz képest pedig 0,2 százalékkal nőttek. A maginfláció 2,0, a nyugdíjas fogyasztóiár-index 0,9 százalék volt. Az élelmiszerek összesített ára 1,4 százalékkal csökkent, miközben a járműüzemanyagok 1,3 százalékkal drágultak.

A kedvező főmutató mögött nagy különbségek vannak: a szolgáltatások ára 5,0 százalékkal emelkedett, ezen belül több közlekedési, javítási és kulturális szolgáltatás jóval gyorsabban drágult. A háztartási energia 4,3 százalékkal olcsóbb lett; ez is lefelé húzta az átlagot.

Miért fontos? Az alacsony infláció növeli a bérek vásárlóerejét és teret adhat a jegybanknak, de a szolgáltatási árak makacssága, valamint a szeptemberben megugró olajár miatt korai tartós árstabilitást hirdetni. Az augusztusi index még alig tükrözi az új energiaár-sokkot.

Források: KSH: fogyasztói árak, 2026. augusztus · MNB: fegyelmezett stratégia kell az euróhoz

IPAR

Júliusban 4,7 százalékkal nőtt a termelés A KSH első becslése szerint az ipari termelés volumene júliusban éves összevetésben 4,7, az előző hónaphoz képest 1,7 százalékkal bővült. Január és július között a kibocsátás 2,7 százalékkal haladta meg a 2025 azonos időszakit.

A növekedés azonban koncentrált volt. A járműgyártás, valamint a számítógép-, elektronikai és optikai termékek gyártása erősödött, miközben a feldolgozóipari alágak többségében csökkent a termelés; a villamos berendezések és az élelmiszeripar is visszaesett. A részletes második becslés szeptember 15-én érkezik.

Miért fontos? A jó főszám támogatja a GDP-növekedést és az exportot, de a kevés húzóágazatra támaszkodó élénkülés sérülékeny. A fordulat akkor válik széles alapúvá, ha a beszállítók, az élelmiszeripar és az akkumulátor-értéklánc is tartós növekedést mutat.

Források: KSH: ipari termelés, 2026. július — első becslés

ÜZEMANYAG

Havi ötezer forintot ígér a kormány a kisebb dízelautók tulajdonosainak Magyar Péter szeptember 11-én bejelentette: a legfeljebb 150 lóerős dízel személyautók tulajdonosai szeptembertől decemberig havi 5000, összesen legfeljebb 20 ezer forint támogatást kapnak. A közel egymillió érintettnek nem kell kérelmet benyújtania; a Magyar Államkincstár a NAV adatai alapján utalna. A gazdák év végéig a gázolaj jövedéki adójának teljes összegét visszaigényelhetik.

A miniszterelnök szerint a védett ár visszaállítása havi 50–100 milliárd forintba kerülne és importkiesést okozna. A Mol szintén ellátási kockázatra figyelmeztetett. Lapzártakor a részletes végrehajtási szabályok még nem jelentek meg; az egymillió jogosulttal számolt támogatás elméleti felső költsége mintegy húszmilliárd forint.

Miért fontos? A kabinet nem az árat rögzíti, hanem célzottan kompenzál: ez kisebb ellátási kockázatot és jobban korlátozható költséget jelent. Ugyanakkor csak a dízelautósok egy részét éri el, és nem fékezi a fuvarozásból, mezőgazdaságból, majd az élelmiszerárakból továbbgyűrűző költségeket.

Források: Telex: célzott támogatás a dízelautósoknak · MTI: a Mol reakciója a dízeltámogatásra

EURÓ ÉS KÖLTSÉGVETÉS

Az euró bevezetéséhez inflációs feltétel közelebb van, a hiánycél továbbra is messzebb. Varga Mihály jegybankelnök a szeptember 10-i Közgazdász-vándorgyűlésen azt mondta: Magyarország az 1,3 százalékos augusztusi inflációval ismét teljesítheti az euró egyik legfontosabb konvergenciakritériumát. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a közös pénz nem csodaszer, és fegyelmezett, összehangolt kormányzati-jegybanki stratégia kell hozzá.

Kármán András pénzügyminiszter ugyanott 2030-ra három százalék alatti hiányt, az őszi költségvetési tervezés visszaállítását, a kiadások felülvizsgálatát és vagyonadót helyezett kilátásba. Ezek programadó vállalások: a 2026-ra tervezett 7,5 százalékos hiány és 77,5 százalékos adósságráta még távol van a maastrichti küszöböktől.

Miért fontos? Az euróhoz nem elég egy kedvező inflációs hónap. Tartós árstabilitás, három százalék alatti hiány, fenntartható adósság, árfolyam-stabilitás és jogi felkészülés kell. A hét nyilatkozatai irányt jelölnek, de még nem adnak céldátumot vagy teljes menetrendet.

Források: MNB: fegyelmezett stratégia kell az euróhoz · Telex: a pénzügyminiszter gazdaságpolitikai programja · MKT: a 64. Közgazdász-vándorgyűlés programja

ALKOTMÁNYOSSÁG

Öt új alkotmánybíró-jelölt van és fideszes bojkott. A Tisza Párt Chronowski Nórát, Kovács András Györgyöt, Ligeti Miklóst, Orosz Árpád Gábort és Szomora Zsoltot jelölte az Alkotmánybíróságra. A bizottsági meghallgatást szeptember 14-re, a parlamenti választást szeptember 15-re tervezik. A kormánypárt kétharmados többsége miatt az öt jelöltet ellenzéki támogatás nélkül is megválaszthatja.

A Fidesz-frakció bejelentette, hogy bojkottálja az eljárást, és a korábbi személyi változásokra hivatkozva jogellenesnek, illetve illegitimnek nevezi a választást. Ez politikai-jogi álláspont; az eljárás törvénytelenségét bíróság vagy más független fórum nem állapította meg.

Miért fontos? A vita túlmutat az öt személyen: arról szól, elfogadja-e az ellenzék a kormányváltás utáni intézményi rend legitimitását. A bojkott nem akadályozza meg a szavazást, de tovább gyengítheti az Alkotmánybíróság körüli politikai konszenzust és a döntések elfogadottságát.

Források: Telex: a Fidesz bojkottálja az alkotmánybíró-választást · HVG: öt új alkotmánybíró jelölése

Péntek este a világban

Az energiaár alakulása ismét a világpolitika mozgatója lett. A húszik stratégiai szigetet foglaltak el a Vörös-tenger kapujában, az olaj pedig száz dollár fölé került. Az ECB kamatot emelt, az amerikai infláció a Fedet szorítja, az ukrajnai közvetítés nem hozott tűzszünetet. Németországban az AfD tartományi győzelme újabb politikai próba elé állítja a demokratikus centrumot.

KÖZEL-KELET

Száz dollár fölött az olaj, a húszik elfoglalták a Vörös-tenger kulcsszigetét A Brent szeptember 9-én 101,21 dolláron zárt, péntekre pedig 108 dollár fölé emelkedett. Az áremelkedést az amerikai–iráni támadások, a hormuzi bizonytalanság és a szaúdi olajlétesítmények elleni húszi akciók hajtották. A drágulás ténye piaci adat; a későbbi 120–150 dolláros forgatókönyvek elemzői becslések, nem előrejelzett bizonyosságok.

Szeptember 11-én a jemeni húszik elfoglalták Majjún szigetét a Báb el-Mandeb-szorosban; a területszerzést jemeni kormányzati és húszi források is megerősítették. A sziget a Vörös-tenger déli kijáratát ellenőrzi, Szaúd-Arábia korlátozott légicsapásokkal válaszolt.

Miért fontos? A világ két fő közel-keleti hajózási szűkülete egyszerre került nyomás alá. Ez nemcsak nyersolaj-, hanem dízel-, műtrágya-, szállítási és biztosítási költségsokkot is okozhat; a hatás a magyar kutakon és az élelmiszerárakban is megjelenhet.

Források: AP: száz dollár fölé emelkedett az olaj · The Guardian: 108 dollár fölött a Brent · AP: a húszik elfoglalták Majjún szigetét

EURÓÖVEZET

Az ECB 2,50 százalékra emelte a betéti kamatot. Az Európai Központi Bank szeptember 10-én 25 bázisponttal emelte mindhárom irányadó kamatát. Szeptember 16-tól a betéti kamat 2,50, a fő refinanszírozási kamat 2,65, a jegybanki hitelkamat 2,90 százalék. Az ECB az energiaár-sokkot és a tartósan cél feletti inflációt nevezte meg fő okként.

Az új alappálya az Unióban 2026-ra 3,0, 2027-re 2,5, 2028-ra 2,1 százalékos inflációt, illetve 0,9, 1,4 és 1,5 százalékos növekedést vár. A testület nem ígért előre meghatározott kamatpályát, és külön jelezte, hogy az iráni konfliktus alakulása miatt a bizonytalanság rendkívül nagy.

Miért fontos? Az ECB egyszerre fékezi a másodkörös áremelkedést és kockáztatja a gyenge növekedés további lassítását. A magasabb eurókamat Magyarországon is emelheti a finanszírozás költségét, és szűkítheti az MNB kamatcsökkentési mozgásterét.

Források: ECB: 25 bázispontos kamatemelés · ECB: Lagarde sajtótájékoztatója

EGYESÜLT ÁLLAMOK

3,4 százalékra gyorsult az infláció, a Fed kamatemelés felé sodródik . Az amerikai fogyasztóiár-index augusztusban havi 0,4, éves 3,4 százalékkal emelkedett. A benzin egyetlen hónap alatt 3,9 százalékkal drágult, és a havi áremelkedés több mint harmadát adta. Az energia és élelmiszer nélkül számított maginfláció havi 0,3, éves 2,4 százalék volt.

A Reuters által idézett határidős piac pénteken mintegy 85 százalékos esélyt árazott a Fed szeptember 15–16-i ülésén egy 25 bázispontos emelésre. Ez piaci várakozás: a jegybank döntése még nem született meg, és az energiaárak mellett az egyes szolgáltatási tételek is torzították a havi adatot.

Miért fontos? A magasabb amerikai kamat erősítheti a dollárt, emelheti a globális kötvényhozamokat és drágíthatja a feltörekvő országok finanszírozását. Az adat azt is mutatja, milyen gyorsan fordíthatja vissza az olajsokk a korábbi dezinflációt.

Források: BLS: amerikai fogyasztói árak, 2026. augusztus · Reuters: a piac kamatemelést vár a Fedtől

UKRAJNA

Az amerikai közvetítők új lendületről beszéltek, de a háború folytatódott. Steve Witkoff és Jared Kushner szeptember 5-én több mint három órán át tárgyalt Vlagyimir Putyinnal Moszkvában, majd másnap Kyivben Volodimir Zelenszkijjel és európai képviselőkkel. A felek biztonsági és gazdasági garanciákról, légvédelemről, téli támogatásról és egy új amerikai–orosz–ukrán tárgyalási fordulóról beszéltek.

A találkozókat minden fél érdeminek nevezte, de nem született tűzszünet vagy nyilvános kompromisszum a területi kérdésekről. Szeptember 8-án az orosz csapások újra elérték Kyivet, legalább két ember halálát okozva; Ukrajna közben orosz energia- és katonai célpontokat támadott.

Miért fontos? A diplomáciai csatorna újranyílt, de a harctéri ösztönzők nem változtak. A „jelentőségteljes” vagy „érdemi” tárgyalás politikai minősítés; a valódi előrelépést ellenőrizhető tűzszünet, humanitárius megállapodás vagy közös tárgyalási keret jelezné.

Források: RFE/RL: amerikai közvetítési kísérlet Kyivben és Moszkvában · CBS: a támadások a tárgyalások után folytatódtak

NÉMETORSZÁG

Az AfD 43,8 százalékkal nyert Szász-Anhaltban. A szeptember 6-i tartományi választáson a szélsőjobboldali AfD 43,8 százalékot és 39 mandátumot szerzett a 83 fős parlamentben; 2021-hez képest több mint húsz százalékponttal erősödött. A CDU 17,2 százalékkal 15 helyet kapott, az SPD és a Zöldek egyaránt nyolcat, a Baloldal nyolcat, a BSW ötöt. A részvétel 77,8 százalék volt.

Az AfD egyedül nem rendelkezik többséggel. A párt tartományi szervezetét a német belső elhárítás szélsőjobboldali szervezetként kezeli; a CDU és a legtöbb más párt elutasítja az együttműködést, a BSW azonban korábban nem zárta ki. A kormányalakítás ezért nyitott.

Miért fontos? Az eredmény megrendíti Friedrich Merz kancellár CDU-ját és a szélsőjobboldallal szembeni politikai „tűzfalat”. Ha az AfD kormányra kerülne, az Németország háború utáni történetének fontos határátlépése lenne, és az EU Ukrajna-, migrációs és gazdaságpolitikájára is hatna.

Források: OSW: az AfD győzelme Szász-Anhaltban · The Guardian: AfD-áttörés a tartományi választáson

A jövő hét három kérdése

1. Megjelennek-e a dízeltámogatás részletes szabályai, és pontosan hány jogosulttal, illetve mekkora költségvetési kiadással számol a kormány?
2. Megválasztja-e az Országgyűlés mind az öt alkotmánybírót a fideszes bojkott mellett, és hogyan reagálnak erre a jogászok szervezetei?
3. Emel-e kamatot a Fed szeptember 16-án, és ad-e bármilyen konkrét eredményt az új amerikai–orosz–ukrán diplomáciai csatorna?

Szerkesztői megjegyzés

A „Péntek este” a hét fontos politikai-gazdasági eseményeiből válogat. A szöveg a 2026. szeptember 11-én 16.45-ig nyilvánosan elérhető információk alapján készült. A folyamatban lévő ügyeknél külön kezeli a bizonyított tényeket, a hivatalos vagy politikai állításokat, valamint a szerkesztői értelmezést.

2026. szeptember 11. Az összeállítás az AI segítségével készült

A A hét – péntek este bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Bálint Viktort, Hargitai Miklóst, Szabó Györgyöt, négy évre, de legfeljebb az új Országgyűlés megalakulásáig, míg Bayer Juditot, Kollár Árpádot és Sükösd Miklóst két évre a választották a testület tagjává szeptember 9-i hatállyal.

Az Országgyűlés a 2010-ben elfogadott médiatörvény idén nyári módosításával hozta létre a közszolgálati média- és hírszolgáltatás biztosítására, függetlenségének védelmére a Független Közmédia Testületet, amelynek három-három tagját a kormányoldal, az ellenzéki frakciók, illetve a médiaszakmai szervezetek jelölik.

A képviselőcsoportok delegáltjainak mandátuma négy, míg a szakmai szervezetek jelöltjeié két esztendőre szól. A tag egy alkalommal újraválasztható. A tagok közül választ a testület élére elnököt a törvényhozás. Nem akadálya a testület megalakulásának, ha nem minden jelölt kapja meg a szükséges többséget. A frakciók és a médiaszakmai szervezetek által jelölt tagok legalább kétharmadának megválasztásával is megalakul a testület.

Az Országgyűlés művelődési bizottsága szeptember 2-án egyhangú szavazással támogatta a médiaszakmai szervezetek által a testületbe javasolt tagok – Bayer Judit médiakutató, médiajogász, Kollár Árpád költő, kultúraszervező és Sükösd Miklós szociológus, médiakutató – jelölését, a Tisza képviselőinek voksaival pedig a kormányoldal által javasolt Bálint Viktor közgazdász, médiaszakember, Hargitai Miklós, a Sajtószakszervezet elnöke és Szabó György, a Sanoma Media Budapest volt vezérigazgatója testületbe kerülését.

A művelődési bizottság – akárcsak egy héttel korábban – nem támogatta, hogy a közmédia-testület tagja legyen a Fidesz által jelölt Siklósi Beatrix televíziós és rádiós médiaszakember, a KDNP jelöltje, Martí Zoltán újságíró, médiaszakember, valamint a Mi Hazánk által javasolt Moys Zoltán médiaszakember, a Hazajáró műsor létrehozója. Radnai Márk (Tisza), a bizottság alelnöke korábban közölte: a „felkészült, hiteles, szakmailag és emberileg alkalmas” személyeket támogatni fogják a testületbe, de ha nem ajánl ilyeneket az ellenzék, a fennmaradó helyeket a médiaszakmai szervezet jelöltjeivel töltik fel.

A művelődési bizottsági meghallgatás során Bayer Judit hangsúlyozta: a média által kínált túláradóan sok információ dacára szükség van a közszolgálati médiára, annak iránymutatására, hitelességére, Magyarország pedig olyan történelmi helyzetben van, hogy európai szinten is példaértékű környezetet alakíthat ki.

A Tagokat választott a parlament a Független Közmédia Testületbe, elnököt a fórum élére bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

KÖLTSÉGVETÉS

Új hiánycél: 7,5 százalék, új adósságpálya: 77,5 százalék

A Pénzügyminisztérium augusztus 24-én ismertette a 2026-os költségvetés módosításának fő számait. Az eredeti törvény 3,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal számolt, a kormány most 7,5 százalékos célt jelöl meg. A kabinet átvilágítása szerint új intézkedések és az uniós megállapodás nélkül a hiány 8,3 százalék lehetett volna. Ez utóbbi kormányzati számítás; a módosító javaslatot augusztus 31-én tervezik benyújtani, tehát lapzártakor még nem elfogadott költségvetési törvény.

A terv szerint az államadósság a GDP 74,6 százalékáról 77,5 százalékára nőhet. A kormány 700 milliárd forintnyi állami működési megtakarítást és 500 milliárdos Havária Alapot ígér az aszály és az energiaválság kezelésére. A csomagba bekerült a rászoruló gyermekek egyszeri iskolakezdési támogatása, a vényköteles gyógyszerek áfamentessége, valamint a szociális tűzifakeret bővítése is.

Miért fontos? A 7,5 százalékos hiány nem egyszerű technikai korrekció, hanem több évre szóló gazdaságpolitikai kötöttség. A kormánynak egyszerre kell hiteles kiigazítást, növekedést és választási ígéreteket finanszíroznia. A Költségvetési Tanács nem emelt érdemi kifogást, de növekedési, energiaár- és uniós túlzottdeficit-eljárási kockázatokat jelzett.

Források: Kormány.hu: a 2026-os költségvetés módosítása · bne IntelliNews: 7,5 százalékos hiánycél · Portfolio: pénzügyminiszteri értékelés

MONETÁRIS POLITIKA

Az MNB 5,50 százalékra csökkentette az alapkamatot

A Monetáris Tanács augusztus 25-én 25 bázisponttal, 5,50 százalékra mérsékelte a jegybanki alapkamatot; az új kamatszint augusztus 26-án lépett hatályba. Az egynapos betéti kamat 4,50, a fedezett hitel kamata 6,50 százalék lett. A jegybank szerint az infláció a júniusi alappályánál kedvezőbben alakult, a magyar eszközök kockázati megítélése pedig stabil maradt.

Az MNB ugyanakkor nem ígért automatikus további lazítást. A következő döntéseket a szeptemberi inflációs jelentés, a költségvetési pálya, az euróbevezetés kilátásai és a külső piaci környezet alapján hozzák meg. A jegybank tavasszal megkezdett inflációscél-felülvizsgálatának eredményét őszre ígérte.

Miért fontos? A kamatvágás olcsóbb finanszírozás felé mutat, de a mozgástér keskeny: a 7,5 százalékos hiánycél és a bizonytalan energiaárak bármikor felárat építhetnek a forintba és az állampapírokba. A monetáris enyhítés sikere ezért most szokatlanul erősen függ a költségvetés hitelességétől.

Források: MNB: a Monetáris Tanács augusztusi döntése · MNB: sajtótájékoztató a kamatdöntés után

BERUHÁZÁSOK

A második negyedévben 9,1 százalékkal esett a beruházások volumene

A KSH augusztus 26-i adata szerint a nemzetgazdasági beruházások volumene a nyers adatok alapján 9,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Szezonálisan kiigazítva az éves visszaesés 7,1, az előző negyedévhez viszonyított csökkenés 4,3 százalék volt. A gyengüléshez leginkább a feldolgozóipar, valamint a szállítás és raktározás járult hozzá.

A vállalkozások és a költségvetési szervezetek beruházásai egyaránt csökkentek; az ingatlanügyletek és a háztartások növekvő aktivitása csak fékezte a visszaesést. A friss adat ezért árnyalja a második negyedévi 1,7 százalékos GDP-növekedésről és a júniusi ipari termelés megugrásáról szóló kormányzati optimizmust.

Miért fontos? A beruházás a következő évek termelékenységének és béremelkedésének előfeltétele. A tartós visszaesés azt jelezheti, hogy a vállalatok a jobb rövid távú adatok ellenére még nem bíznak eléggé a keresletben és a szabályozási környezetben. A növekedés akkor válik tartóssá, ha a fogyasztás mellett a kapacitásbővítés is megindul.

Források: KSH: beruházások, 2026. II. negyedév · Portfolio: pénzügyminiszteri értékelés

ELSZÁMOLTATÁS

Unger Anna vezeti a vagyonvisszaszerzési hivatalt

Az Országgyűlés augusztus 28-án titkos szavazással, 137 igen, 7 nem és 1 tartózkodás mellett az NVVH elnökévé választotta Unger Anna politológust; Tasnádi Katalin lett a nyomozati elnökhelyettes. Megbízatásuk szeptember 1-jén kezdődik és hat évre szól. A Fidesz–KDNP képviselőinek többsége a szavazás előtt kivonult. További három elnökhelyettes kiválasztása még hátravan.

Unger a meghallgatásán azt mondta: szerinte irreális arra számítani, hogy hat éven belül jogerős ítéletek születnek, de a visszaélések feltárásáig és a vádemelésig el lehet jutni. A kijelentés vitát váltott ki, mert a hivatal eredményességével szembeni elvárásokat már indulás előtt alacsonyra állította. Jogvédők korábban azt is kifogásolták, hogy a hivatal széles beavatkozási jogköreihez erősebb bírói kontroll kell.

Miért fontos? Az NVVH a kormányváltás egyik legfontosabb hitelességi próbája: képes-e bizonyítékokra épülő, gyors és politikailag semleges eljárásokra. A hivatal vizsgálata vagy vádemelése még nem bűnösség; jogerős ítéletet csak bíróság mondhat ki. A gyorsaságot ezért nem a jogállami garanciák rovására, hanem jobb nyomozással és ügyészi munkával kell elérni.

Források: Telex: Unger Anna megválasztása és a jelölési folyamat · Euronews: Unger Anna lett az NVVH elnöke · Magyar Helsinki Bizottság: jogállami garanciák az NVVH-nál

ENERGIA

Paks mind a négy blokkja ismét névleges teljesítményen működik

A Paksi Atomerőmű közlése szerint augusztus 26-án 20 óra 35 perckor a 4. blokkot is százszázalékos teljesítményre terhelték fel, így mind a négy blokk ismét névleges teljesítményen üzemel. A július végi rekordalacsony dunai vízállás miatt korábban fokozatosan vissza kellett fogni, majd részben le kellett állítani a termelést.

A kormány a fenékküszöb építésével, két nyolcvan méteres bárka készenlétbe állításával és fogyasztáscsökkentési intézkedésekkel kezelte a helyzetet. Magyar Péter a parlamentben az ország közös sikerének nevezte az újraindítást, és új vízügyi-energetikai korszakot ígért. A beavatkozás végleges költségét és hosszú távú környezeti hatását azonban még nem tették közzé.

Miért fontos? A teljes paksi kapacitás visszatérése csökkenti az importáram-igényt és az ellátási kockázatot. A válság azonban megmutatta, hogy az atomerőmű, a Duna vízjárása és a klímaváltozás egyetlen rendszerként kezelendő. A műszaki siker után a feladat a tartós vízgazdálkodási és energia-biztonsági terv nyilvános ellenőrzése.

Források: Paks.hu: ismét névleges teljesítményen mind a négy blokk · Kormány.hu: a paksi válság kezelésének értékelése

Péntek este a világban

A hét nemzetközi hírei ugyanarra a kérdésre futottak ki: meddig bírja a világgazdaság a politikai kockázatok felárát? Washington minden eddiginél szélesebb gazdasági hadjáratot indított Irán ellen, Kanada visszavág az amerikai vámokra, a Fed az inflációt tartja fő veszélynek. Közben az Nvidia újabb rekordja az MI-beruházások erejét, Ukrajna szövetségeseinek kyivi találkozója pedig a háború elhúzódását jelezte.

IRÁN ÉS HORMUZ

Washington gazdasági elszigetelést hirdetett, Teherán feltételeket szab

Az amerikai pénzügyminisztérium augusztus 24-én elindította az Operation Economic Outcast nevű kampányt. Öt területen — digitális eszközök, technológia, arany, légi közlekedés és hajózás — szélesítette a másodlagos szankciók lehetőségét, és csaknem hatvan személyt, céget, illetve hajót vett célba. Az amerikai közlemény célként Irán gazdasági kapcsolatainak teljes elvágását nevezte meg.

Irán közben Omán közvetítésével feltételeket készít a Hormuzi-szoros újranyitásához. Teherán a háború lezárását, az iráni kikötők amerikai blokádjának feloldását, szankcióenyhítést és kártérítést is említett; végleges megállapodás nincs. Péntek délelőtt a Brent 89,66 dollár körül járt, heti 5,1 százalékos csökkenés felé tartva, mert némi forgalom újraindult a szoroson.

Miért fontos? A piac egyszerre áraz enyhülést és új eszkalációt. A másodlagos szankciók nemcsak Iránt, hanem bankokat és vállalatokat világszerte választás elé állítanak. A hormuzi tranzit tartós rendezése nélkül a világ olaj- és LNG-ellátásának kulcsútvonala továbbra is politikai zsarolási pont marad.

Források: U.S. Treasury: Operation Economic Outcast · Reuters: iráni feltételek a Hormuzi-szoros újranyitásához · Reuters: olajár és a hormuzi forgalom

VÁMHÁBORÚ

Kanada felfüggesztette az alkut, és amerikai büntetővámra vámmal válaszolt

Az Egyesült Államok augusztus 22-én 50 százalékos vámot léptetett életbe 27,6 milliárd kanadai dollár értékű kanadai árura, miután a két ország tárgyalásai megállapodás nélkül zárultak. A kanadai kormány szerint Washington olyan feltételeket szabott, amelyek sértették volna az ország gazdasági és kereskedelempolitikai önállóságát, ezért Ottawa felfüggesztette az egyeztetéseket.

Kanada szeptember 8-tól az amerikai tételekhez igazodó, 15, 25 és 50 százalékos ellenvámokat vezet be ugyanekkora importértékre, többek között acélra, tejtermékekre, gépekre és elektronikára. Emellett 7,5 milliárd kanadai dolláros új támogatási és likviditási csomagot hirdetett az érintett munkavállalóknak és vállalatoknak.

Miért fontos? Ez már nem tárgyalási fenyegetés, hanem életbe lépett vámkonfliktus a világ egyik legszorosabban integrált gazdasági térségében. Az alkatrészek többször lépik át a határt, így ugyanaz a vám több ponton is beépülhet az árba. A viszály egyben az USMCA jövőjét és az amerikai kereskedelmi szövetségek hitelességét is próbára teszi.

Források: Kanadai kormány: ellenintézkedések és támogatási csomag · Gowling WLG: az amerikai–kanadai vámkonfliktus

KAMATOK

A Fed elnöke szerint az infláció maradt az első számú feladat

Kevin Warsh, a Federal Reserve elnöke augusztus 28-i jackson hole-i beszédében erős amerikai gazdaságról és stabil, 4,1 százalékos munkanélküliségről beszélt. Ugyanakkor a Fed által figyelt PCE-infláció éves ütemét 3,7, hathavi évesített ütemét 4,1 százalékra tette, és hangsúlyozta, hogy az áremelkedés még mindig jóval a kétszázalékos cél felett van.

Warsh nem jelentett be kamatemelést, és tudatosan kerülte a következő döntésekre vonatkozó előretekintő ígéretet. Azt mondta, a Fednek az adatok alapján kell döntenie, és kevesebb iránymutatást kell adnia a piacnak. A beszédet a befektetők szigorú hangvételűnek értelmezték, a rövid hozamok emelkedtek.

Miért fontos? A világ legfontosabb jegybankja nem recessziótól, hanem az infláció beragadásától tart. Ez magasabban tarthatja a dollárkamatokat és a globális kötvényhozamokat, megdrágítva a feltörekvő országok — köztük Magyarország — finanszírozását. Fontos különbség: a beszéd irányt jelzett, de konkrét kamatdöntést nem.

Források: Federal Reserve: Kevin Warsh jackson hole-i beszéde · The Guardian: piaci reakció Warsh beszédére

MESTERSÉGES INTELLIGENCIA

Az Nvidia negyedéves bevétele átlépte a 96 milliárd dollárt

Az Nvidia augusztus 26-án 96,2 milliárd dolláros negyedéves árbevételt jelentett, 106 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. Az adatközponti üzletág 89 milliárd dollárt termelt, éves növekedése 117 százalék volt; a bruttó árrés 75 százalékon alakult. A következő negyedévre 108 milliárd dollár körüli forgalmat vár a társaság.

A prognózis nem számol kínai adatközponti számítási bevétellel, ami jól mutatja az exportkorlátozások és a technológiai geopolitika súlyát. A gyorsjelentés egyben megerősítette: a felhőszolgáltatók, államok és MI-laborok továbbra is példátlan ütemben építik a számítási és energia-infrastruktúrát.

Miért fontos? Az Nvidia már nem csupán vállalati sikertörténet, hanem a világgazdasági beruházási ciklus egyik központja. A számok igazolják az MI-kereslet erejét, de a koncentráció, az áramigény, a finanszírozási körök és a kínai piac kizárása egyre nagyobb rendszerszintű kockázatot is jelent.

Források: SEC/Nvidia: második negyedéves gyorsjelentés · The Wall Street Journal: Nvidia-eredmények

UKRAJNA

Európa több légvédelmet, fegyveripari együttműködést és új szankciókat ígért

A „tettre készek koalíciójának” vezetői augusztus 24-én, Ukrajna függetlenségének 35. évfordulóján Kyivben és videókapcsolaton tanácskoztak. Nagy-Britannia, Franciaország és Németország vezetésével sürgős légvédelmi támogatást, az ukrán hadiiparral való szorosabb együttműködést, energetikai segítséget és az orosz hadiipart, illetve árnyékflottát célzó további szankciókat ígértek.

A résztvevők teljes és feltétel nélküli tűzszünetet követeltek a jelenlegi frontvonal mentén, és tovább készítik a tűzszünet után bevethető multinacionális erőt. Két nappal később John Ratcliffe CIA-igazgató Moszkvában orosz hírszerzési vezetőkkel találkozott. A látogatás ténye megerősített, tartalmát azonban egyik fél sem közölte; ezért békeáttörésre vagy NATO-val kapcsolatos ultimátumra ebből nem lehet következtetni.

Miért fontos? A hét egyszerre mutatta a háború két pályáját: Európa a hosszú távú katonai és gazdasági támogatást intézményesíti, Washington pedig fenntartja a titkosszolgálati kommunikációt Moszkvával. A háttércsatorna hasznos lehet a kockázatok csökkentésére, de nyilvános tárgyalási eredmény nélkül nem jelent békefolyamatot.

Források: Brit kormány: a tettre készek koalíciójának nyilatkozata · Élysée: közös nyilatkozat Ukrajnáról · Reuters: a CIA igazgatójának moszkvai tárgyalása

A jövő hét három kérdése

1. Milyen kiadási és bevételi részletekkel nyújtja be a kormány augusztus 31-én a 7,5 százalékos hiánycélra épülő költségvetési módosítást?
2. Milyen első ügyeket választ az NVVH a szeptember 1-jei indulás után, és hogyan biztosítja a nyomozások gyorsaságát, valamint a bírói kontrollt?
3. Lesz-e működő hormuzi hajózási megállapodás, miközben Kanada közzéteszi a szeptember 8-án életbe lépő amerikai ellenvámok részleteit?

Szerkesztői megjegyzés

A „Péntek este” a hét fontos politikai-gazdasági eseményeiből válogat. A szöveg az AI segítségével, a 2026. augusztus 28-án 16.30-ig nyilvánosan elérhető információk alapján készült. A folyamatban lévő ügyeknél külön kezeli a bizonyított tényeket, a hivatalos vagy politikai állításokat, valamint a szerkesztői értelmezést.

A Heti hírhalom bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A Fidesz az eljárás kezdete előtt kivonult az ülésteremből. Korábban jelezték, nem asszisztálnak a hivatal létrehozásához, és az Alkotmánybíróságtól kérik az NVVH-ról szóló törvény megsemmisítését.

Az elnöki és a négy elnökhelyettesi posztra a parlament igazságügyi bizottsága július végén írt ki pályázatot, majd az elnöki posztra pályázók közül hármat kedden nyilvános ülésen meghallgatott és úgy döntött, Unger Annát javasolja a hivatal elnökének.

A nyomozati és a közpénzügyi elnökhelyettesi posztra pályázókat zárt ülésen hallgatta meg szerdán a testület, amely Tasnády Katalint, a Központi Nyomozó Főügyészség ügyészét jelölte nyomozati elnökhelyettesnek, míg a közpénzügyi elnökhelyettesi posztra kiírt pályázatot a meghallgatás után eredménytelennek nyilvánította.

A vádemelésért felelős, valamint fellebbviteli elnökhelyettesi posztokra kevés pályázat érkezett, ezért azokat még korábban érvénytelenné nyilvánították.

A parlament által július végén elfogadott, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló törvény alapján a hivatal feladatait a közvagyonnal való jogellenes gazdálkodással összefüggő ügyek feltárása, a közvagyon védelme, a bűncselekményből származó vagy azzal összefüggésben a közvagyon köréből kikerült vagyon felkutatása, azonosítása, biztosítása, értékének megóvása és visszaszerzése érdekében látja el.

A hivatal egyebek mellett keresetet indíthat, más szerv eljárását kezdeményezheti, hatósági eljárásokkal, közigazgatási perekkel és a büntetőeljárással összefüggésben is vannak jogkörei. Az NVVH-t az elnök vezeti, munkáját négy – közpénzügyi, nyomozati, vádemelésért felelős, valamint fellebbviteli – elnökhelyettes segíti.

A hivatal elnökévé az választható meg, aki büntetlen előéletű, jogász szakképzettséggel vagy gazdasági, államtudományi, politikatudományi, közigazgatástudományi vagy egyéb társadalomtudományi területen szerzett felsőfokú végzettséggel rendelkezik, valamint ezen területek valamelyikén legalább tizenötéves szakmai gyakorlata, vagy tudományos fokozata és tíz év szakmai gyakorlata van.

A közpénzügyi elnökhelyettesre is ugyanilyen végzettségi követelmények vonatkoznak, további előírás, hogy az állami adóhatóság vagy vámhatóság feladatkörébe tartozó területen legalább tizenöt éves szakmai gyakorlattal rendelkezzen.

Nyomozati, vádemelésért felelős, valamint fellebbviteli elnökhelyettessé ügyészségi szolgálati viszonyban álló ügyész választható meg. Nem lehet a hivatal elnöke vagy elnökhelyettese, aki a megválasztása előtti hat évben egyebek mellett országgyűlési képviselő, polgármester, kománytag volt vagy pártban tisztséget viselt, párt alkalmazásában állt.

Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlés május 9-i alakuló ülésén azt mondta, az elsők között fogják benyújtani a vagyonvisszaszerzési hivatalról szóló törvényt, mert a magyar embereknek joguk van tudni, hogyan működött az elmúlt évtizedek hatalmi rendszere, hogy milyen döntések vezettek oda, hogy a nemzet közös vagyonának jelentős része egy szűk politikai és gazdasági elit kezében koncentrálódott.

A hivatal fel fogja tárni az állami közbeszerzések rendszerét, a koncessziós szerződéseket, az alapítványokba kiszervezett közvagyont, az állami beruházások túlárazásait, az uniós forrásokkal való visszaéléseket, a Magyar Nemzeti Bankhoz kötődő pénzügyi konstrukciókat, a tao-rendszer pénzmozgásait, a magántőkealapok, az offshore hátterű konstrukciók szerepét, valamint minden olyan ügyletet, amelyeknél felmerül a közvagyon sérelmének, a hivatali visszaélésnek, a hűtlen kezelésnek, a pénzmosásnak, a költségvetési csalásnak vagy a vagyonkimentésnek a gyanúja – közölte.

A Megválasztották Unger Annát a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökének bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A jelölés körüli vita egyik legfontosabb pontja Unger Anna meghallgatáson tett kijelentése, a mert arról beszélt, hogy akár a hivatal vezetőjének hatéves megbízatása alatt sem biztos, hogy megszületnek a bírósági ítéletek a feltárt korrupciós ügyekben. Hantosi István, a parlamenti bizottság tiszás elnöke a jelölés után úgy értelmezte ezt, hogy az igazságszolgáltatás jelenlegi működési rendjét tekintve ez reális lehet, ugyanakkor hat év alatt nyomozások, vádemelések, polgári jogi eljárások és vagyonvisszaszerzések igenis eredményt hozhatnak.

Az eddigi gyakorlat, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a hat év nem a valóságtól elrugaszkodott időtartam. Simon Gábornak, az MSZP egykori elnökhelyettesének titkos külföldi bankszámláival kapcsolatos ügye 2014 februárja óta tart, azaz már több mint 12 éve húzódik. Az elsőfokú ítélet az idén márciusban született meg. A Schadl–Völner-ügy, a végrehajtók korrupciós ügye hivatalosan 2021 novembere óta tart, vagyis közel 5 éve húzódik. A rendszerváltás utáni időszak egyik legnagyobb korrupciós botrányában a per 3 éve kezdődött. A Quaestor-ügy 2015. március 10. óta tart, az elsőfokú ítélet 2024-ben született, de a fellebbezések miatt az ügy húzódik.

Akár egy évtized is szükséges ahhoz, hogy megszülessen egy ítélet, azonban ez nincs kőbe vésve. Jogilag lényeges különbség van a nyomozás megindítása, a vádemelés, az elsőfokú ítélet és a jogerős ítélet között. Politikai szempontból azonban érthető a kérdés: valóban törvényszerű-e, hogy egy korrupcióellenes intézmény működésének első hat évében ne lehessen számottevő bírósági eredményeket felmutatni? A környező országok tapasztalatai alapján erre aligha lehet egyértelmű igennel felelni.

Szlovákiában a 2020-as kormányváltás – illetve egy újságíró és barátnője meggyilkolása után után – olyan korrupcióellenes eljárássorozat indult, amely korábban elképzelhetetlennek számított. A rendőrség és a Különleges Ügyészség magas rangú rendőri vezetők, bírák, ügyészek, állami tisztviselők és nagyvállalkozók ellen indított eljárásokat. Az amerikai külügyminisztérium összesítése szerint csak 2020-ban 124 embert emeltek vád alá korrupciós bűncselekmények miatt, miközben 118 embert ítéltek el. 2021-ben már 136 személy ellen emeltek vádat korrupcióval kapcsolatos bűncselekmények miatt.

Még beszédesebb a Különleges Ügyészség és a Specializált Büntetőbíróság eredményessége. Az Európai Bizottság által idézett elemzés szerint a Különleges Ügyészség által 2020 és 2022 között bíróság elé vitt és ebben az időszakban eldöntött 288 korrupciós ügy mintegy 95 százaléka elmarasztaló döntéssel végződött. Vagyis három év alatt nem egyszerűen nyomozások vagy politikai ígéretek születtek, hanem százszámra jutottak el korrupciós ügyek a bírósági döntésig.

A 2020 után indult ügyekben ráadásul nem kizárólag kishivatalnokokról volt szó. A vádlottak és elítéltek között rendőri vezetők, ügyészek, bírák és befolyásos üzletemberek is szerepeltek. Dušan Kováčik volt különleges ügyészt például korrupció miatt jogerősen nyolc év szabadságvesztésre ítélték.

Robert Fico visszatérése után azonban éppen azokat az intézményeket kezdték lebontani, amelyek ezt az eredményességet lehetővé tették. A kormány megszüntette a Különleges Ügyészséget, és átszervezte a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökséget, a NAKA-t. Az Európai Bizottság külön is figyelmeztetett arra, hogy a változtatások veszélyeztethetik Szlovákia képességét a magas szintű korrupció hatékony kivizsgálására és üldözésére.

Az eredmény a korrupció megítélésében is látványos. Szlovákia a Transparency International 2023-as rangsorában még történelmi legjobb eredményét, a 47. helyet érte el. A 2024-es indexben a 59. helyre zuhant, 2025-ben pedig további két helyet veszítve már csak a 61. volt a 182 vizsgált ország között. A Transparency International Slovakia számítása szerint két év alatt összesen 14 helyet és hat indexpontot veszített az ország.

Románia példája még markánsabb.

A román Nemzeti Korrupcióellenes Ügyészség, a DNA önálló, specializált intézményként évről évre több száz embert állít bíróság elé. A hivatalos adatok szerint 2023-ban 651, 2024-ben 683, 2025-ben pedig már 792 vádlottat küldtek bíróság elé. Ez három év alatt összesen 2126 személy.

Csak 2025-ben 2599 új büntetőügy érkezett a DNA-hoz, 1592 ügyet zártak le, 114 vádirat készült, 253 esetben pedig vádalku született. A bíróságok ugyanebben az évben a DNA által kezelt ügyekben 289 jogerős elmarasztaló ítéletet hoztak.

Ezek az adatok természetesen nem jelentik azt, hogy egy új magyar korrupcióellenes hivatalnak egyik napról a másikra százával kellene jogerős ítéleteket produkálnia. A büntetőeljárás nem futószalag, a jogállamban pedig éppen az a lényeg, hogy a politikai elvárás ne írja felül a bizonyítást, a védelem jogait és a bíróság függetlenségét.

A hat év nem valamiféle természeti törvény.

Ha adott egy kellő jogkörökkel rendelkező, megfelelően finanszírozott, szakmailag felkészült és politikailag független nyomozó-ügyészi rendszer, akkor néhány év alatt nemcsak nyomozások indulhatnak el, hanem vádemelések, elsőfokú és akár jogerős ítéletek is születhetnek. Szlovákia 2020 utáni története és a román DNA jelenlegi teljesítménye éppen ezt bizonyítja, így Unger Anna kijelentése körül valójában két külön vita zajlik.

Az egyik jogi-szakmai kérdés az, hogy felelős vezető ígérhet-e előre jogerős ítéleteket olyan ügyekben, amelyekről még azt sem tudjuk, milyen bizonyítékok állnak majd rendelkezésre? Nyilvánvalóan nem. Egy korrupcióellenes hivatal vezetője nem bíró, és nem ígérhet politikai megrendelésre ítéleteket.

A másik azonban intézményi és politikai kérdés: elfogadható célkitűzés-e eleve úgy nekivágni egy hatéves ciklusnak, hogy annak végére sem feltétlenül várunk bírósági ítéleteket? Erre már sokkal nehezebb igennel felelni.

Ha egy új hivatal éppen azért jön létre, hogy évtizedes korrupciós ügyeket tárjon fel, vagyont szerezzen vissza és felelősségre vonást kezdeményezzen, akkor teljesítményét nem lehet pusztán a megnyitott akták vagy a megtett feljelentések számával mérni. A nyomozás eredménye a vádemelés, a vádemelés próbája pedig a bíróság. Szlovákia és Románia tapasztalata azt mutatja: nem kell feltétlenül hat év ahhoz, hogy egy ország komolyan vehető eredményeket érjen el a korrupció elleni küzdelemben. Politikai akarat, intézményi függetlenség, megfelelő szakemberek és hatékonyan működő igazságszolgáltatás kellenek hozzá.

A cikk az AI segítségével készült

A Hány év kell a korrupció elítéléséhez? bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

1942-ben született Budapesten. Pályáját fotóriporterként és újságíróként kezdte, később teljesen az irodalom felé fordult. Regényei – köztük az Egy családregény vége, az Emlékiratok könyve és a Párhuzamos történetek – a magyar irodalom határain messze túl is ismertté tették. Műveiben az emlékezet, a történelem, a test és az emberi kapcsolatok legnehezebben megfogalmazható tapasztalatait vizsgálta rendkívüli pontossággal.

Prózája lassú és figyelmes olvasást kívánt. Nem egyszerűsítette le sem az embert, sem a történelmet, és nem kínált könnyű válaszokat. Életműve éppen ezért marad velünk: olyan kérdéseket hagyott az olvasóira, amelyekre minden nemzedéknek újra meg kell keresnie a maga válaszát.

Nádas Péter 83 éves volt.

Fotó: wikipédia

A Meghalt Nádas Péter bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A megválasztást rögzítő országgyűlési határozat szerint az új államfő augusztus 19-én lép hivatalba, és az alaptörvény 17. módosításának értelmében megbízatása az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre szól.

A parlament azért választott új köztársasági elnököt, mert az alaptörvény 17. módosításával Sulyok Tamás államfői mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt. Jogköreit az alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke vette át.

A 2010 óta kormányzó Fidesz-KDNP vereségét és a Tisza Párt kétharmados győzelmét hozó április 12-i választás éjszakáján Magyar Péter, a Tisza elnöke felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt – és több, a korábbi Orbán-kormány által kinevezett állami vezetőt – hogy távozzon hivatalából. Ezt még több alkalommal megismételte, május 31-éig adva határidőt a lemondásra, és jelezte: ha nem mond le, a kapott felhatalmazással élve eltávolítják Sulyok Tamást a hivatalából. Az államfő nem tett eleget a felszólításnak.

Június 1-jén a kormányfő az igazságügyi miniszter társaságában felkereste a köztársasági elnököt, majd bejelentette: ha Sulyok Tamás nem mond le tisztségéről, leváltása érdekében módosítják az alaptörvényt.

A kormány július 4-én nyújtotta be az alaptörvény 17. módosítását kezdeményező javaslatot, amely kimondta: a módosítás hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik, és helyére az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre az Országgyűlés köztársasági elnököt választ.

A Fidesz és a KDNP tiltakozott a tervezett alkotmánymódosítás ellen, és július 9-én a „tiszás önkényuralom kiépítése” és az államfő elmozdítása ellen szervezett tüntetést a Sándor-palotánál.
Az Országgyűlés július 13-án elfogadta az alaptörvény 17. módosítását, Sulyok Tamás pedig 5 nap múlva bejelentette, hogy aláírja azt, de súlyos tartalmi ellenvetéseit fejezte ki, a módosítást a politikai hatalommal való visszaélés súlyos és szégyenteljes történelmi példájának nevezte.

Július közepén Polgár Judit sakkolimpiai bajnok köztársasági elnökké választását javasolta a tudomány, kultúra és sport tizenhat szereplője, majd Magyar Péter is, azonban Polgár Judit nem vállalta a pozíciót. A kormányfő a következő hetekben találkozott Fülöp Botond ügyvéddel, aki 2024-ben Vidéki Prókátor néven hívta fel a sajtó figyelmét a kegyelmi ügyre, Romsics Ignác Széchenyi-díjas történésszel, akadémikussal és Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével is.

A Tisza-frakció augusztus 8-án Baka Andrást jelölte köztársasági elnöknek. A Mi Hazánk Mozgalom Tóth Máté energiajogászt javasolta a tisztségre, de a jelölés érvényességéhez szükséges 40 képviselői aláírást a hatfős frakció nem csatolta. A Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja nem vett részt az új köztársasági elnök megválasztásában, mert illegitimnek tartja Sulyok Tamás eltávolítását. A két ellenzéki párt az Alkotmánybírósághoz is fordult az alaptörvény 17. módosításával kapcsolatban, de a testület augusztus 17-én hatáskör hiányára hivatkozva visszautasította a beadványt.

A Ma lép hivatalba az új köztársasági elnök, Baka András bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A Fidesz-KDNP az alaptörvény tizenhetedik módosításának egyes passzusait támadta meg utólagos normakontroll-eljárás keretében. Az ellenzéki pártszövetség megsemmisítését kérte annak a passzusnak, amely azonnali hatállyal megszüntette Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását.

Kezdeményezték a parlamenti képviselők választhatóságára vonatkozó időkorlátot bevezető módosítás megsemmisítését is, amely kimondja, hogy nem szerezhet parlamenti mandátumot az, aki már legalább tizenkét évig vagy három cikluson keresztül volt képviselő.

Az ellenzéki pártszövetség megtámadta az alkotmánybírókra vonatkozó alaptörvény-módosítást is, amely visszaállította a bírák hetvenéves felső korhatárát.

Az ún. kekvákról , a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) államosítása ellen t8ltakozó beadványt a bíróság már csütörtöki ülésén elutasította.

Az Alkotmánybíróság tehát két menetben folytatott tárgyalás után dobta vissza a Fidesz–KDNP parlamenti frakciójának valamennyi indítványát. Az ellenzéki képviselők közjogi érvénytelenségre hivatkozva kérték Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását megszüntető szabály, a parlamenti képviselők választhatóságára vonatkozó időkorlát, az alkotmánybírókra bevezetett 70 éves életkorhatár, valamint az uniós forrásokhoz való hozzáférést biztosító reformcsomag egyik kulcstörvényének megsemmisítését.

Az Alkotmánybíróság egyébként az Alaptörvény-módosításokat kizárólag eljárási szempontból vizsgálhatja, tartalmilag nem. Ennek oka, hogy a második Orbán-kormány 2013-ban kivette a testület hatásköréből az Alaptörvény-módosítások alkotmányosságának tartalmi felülvizsgálatát.

Magyar Péter miniszterelnök így kommentálta a döntést: „A pillanat, amikor a Fidesz által megválasztott alkotmánybírók elkaszálták a Fidesz minden beadványát. Alkotmányos volt Sulyok Tamás eltávolítása, a 12 éves képviselői cikluskorlát és a 70 éves alkotmánybírói korhatár is. Akkor ez is pipa”.

A Visszautasította az Alkotmánybíróság az alaptörvény-módosítások elleni Fidesz-KDNP-s beadványokat bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.