A program alapvetése, hogy az Akadémia sajátos, történetileg kialakult szerepe pótolhatatlan a magyar tudományos életben. Pósfai hangsúlyozza: az MTA egyszerre tudományos köztestület, nemzeti intézmény és a tudomány hitelességének őrzője. Ebből következően működését nem lehet pusztán adminisztratív vagy politikai logikák mentén újraszervezni; megőrzendő autonómiája a tudományos minőség egyik garanciája.

Kiemelt célként jelenik meg a szervezet belső működésének javítása. Pósfai szerint az Akadémián belüli kommunikáció és együttműködés erősítése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a különböző tudományterületek és testületek hatékonyabban tudjanak közösen fellépni. A program ezért nagy hangsúlyt helyez az átláthatóság növelésére, a döntéshozatali mechanizmusok világosabbá tételére és a tagság szélesebb körű bevonására.

Az elnök külön fejezetben foglalkozik az MTA és a kormányzat kapcsolatával. Álláspontja szerint az elmúlt időszak feszültségei után egy kiegyensúlyozottabb, partneri viszony kialakítására van szükség. Ez azonban csak akkor lehet működőképes, ha az Akadémia megőrzi szakmai függetlenségét, miközben nyitott marad az együttműködésre a közpolitikai kérdésekben. Pósfai ennek kapcsán az MTA „nemzeti tanácsadó” szerepének megerősítését tartja kulcsfontosságúnak: az intézménynek aktívan kell hozzájárulnia a társadalmat érintő stratégiai döntések tudományos megalapozásához.

A program hangsúlyos eleme a tudomány társadalmi beágyazottságának erősítése is. Pósfai szerint az Akadémiának világosabban és érthetőbben kell kommunikálnia a kutatási eredményeket, valamint határozottabban kell fellépnie az áltudományos nézetekkel szemben. A tudomány iránti közbizalom fenntartása – véli – nemcsak szakmai, hanem közéleti feladat is.

Stratégiai kérdésként jelenik meg a hazai kutatási rendszer szereplőivel való együttműködés. Pósfai nem a korábbi intézményi struktúrák visszaállításában látja a megoldást, hanem abban, hogy az MTA, az egyetemek és a kutatóhálózatok között szorosabb, koordináltabb kapcsolat alakuljon ki. Ez szerinte lehetővé teszi, hogy a magyar tudomány nemzetközi versenyképessége erősödjön, miközben a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabban hasznosulnak.

Az új elnök a megválasztást követő sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy egy kerekasztalt szeretne összehívni, ahol a kormány, az Akadémia, az intézetigazgatók, az ELTE (oda került a négy humán kutatóközpont) és dolgozók képviselői vennének részt. A HUN-REN jelenlegi vezetését azonban nem tekinti tárgyalópartnernek. Az elnök szerint olyan fokú a bizalomvesztés, hogy a mai formájában nem tartható fenn a HUN-REN – áll a Telex tudósításban.

Egyébként délutánig 891 kutató írta alá az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF), és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (TDDSZ) közös kiáltványát, mely hasonlóan az elnök szavaihoz a HUN-REN felszámolását követeli, és a dolgozók bevonását az új struktúra kialakításba.

Összességében Pósfai Mihály programja kiegyensúlyozott, stabilitásra törekvő irányt rajzol ki. Nem ígér gyors fordulatot vagy látványos átalakításokat, inkább az intézményi működés finomhangolásában, a kapcsolatok rendezésében és a tudományos szerep tudatos erősítésében látja az Akadémia jövőjének biztosítékát. Az elképzelés így egyszerre szól a belső konszolidációról és arról, hogy az MTA újra láthatóbb, meghatározóbb szereplővé váljon a magyar közéletben.

A Pósfai Mihály az Akadémia új elnöke – a cél a meglévő értékek erősítése bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az MNB-nek 2025. március 4-e óta új vezetése van, az új vezetés alatt a jegybank a jogszabályoknak megfelelően működik. Az intézmény működésének felülvizsgálatával és racionalizálásával minden terület élére, így a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnökségre is új alelnök került.

A jegybank a rendelkezésre álló dokumentumokat és információkat átadta az ügyben már eljárást folytató Nemzeti Nyomozó Irodának – olvasható a tájékoztatásban.

Az MNB áprilisi kamatdöntést követő sajtótájékoztatóján, április 28-án újságírói kérdésre Varga Mihály jegybankelnök elmondta:

vizsgálják a Simor András volt jegybankelnök által elmondottakat, miszerint az MNB korábbi vezetése nyomást gyakorolt az Erste Bankra Simor eltávolítása érdekében.

Az MNB elnöke akkor azt mondta: reméli, hogy a vizsgálat néhány napon belül lezárul, és arról tájékoztatást fognak adni. Simor András az Erste Bank bécsi anyabankja, az Erste Group felügyelőbizottságának volt tagja.

A MNB: lezárult a belső vizsgálat, a jegybank új vezetése feljelentést tett bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Ruff Bálint elfogadta a felkérést, a Miniszterelnökséget vezető miniszter lehet

Elfogadta Magyar Péter felkérését Ruff Bálint, így a Miniszterelnökséget vezető miniszteri posztra készül az új kormányban – erről maga az egykori politikai tanácsadó, majd ismert médiaszereplő beszélt a Válasz Online-nak adott interjújában.

Ruff úgy fogalmazott: a választások után, hosszas egyeztetéseket követően mondott igent a felkérésre. Szerinte most „egyszer fordul elő az ember és az ország életében”, hogy egy rendszerváltást kell végigvinni, és az ő feladata az lesz, hogy a Miniszterelnökséget ennek a munkának a kiszolgálására szervezze meg.

A leendő miniszter arról is beszélt: a választási kampányban nem volt formális kapcsolata a Tisza Párttal, ugyanakkor politikai tanácsadóként több szereplővel, így Magyar Péterrel is többször egyeztetett.

Nem „halálcsillagot” ígér, hanem koordináló Miniszterelnökséget

Ruff Bálint szerint az általa vezetendő Miniszterelnökség nem az Orbán-rendszerből ismert, túlnövesztett központi szervezet mintájára működne. Azt mondta, nem „halálcsillagként” működő minisztériumot képzel el, hanem olyan intézményt, amely összehangolja a minisztériumok munkáját, figyeli a vállalások teljesítését, sürgeti a végrehajtást, és összegyűjti a jó kormányzáshoz szükséges információkat.

Az interjú alapján a Miniszterelnökségben kapna helyet a kormányzati stratégia központja is, emellett szakpolitikai referatúra segítené a döntéshozatalt. Ruff ezt a tárcát a „rendszerváltás motorjának” nevezte.

Az első lépések között az ügynökakták és a vagyonvisszaszerzés

A leendő miniszter két korai feladatot is megnevezett. Elmondása szerint az első naptól azon lesznek, hogy a lehető leghamarabb nyilvánosságra hozzák az ügynökaktákat, a lehető legkevesebb, nemzetbiztonsági okokra hivatkozó kitakarással. Ezt történelmi és morális ügynek nevezte, mondván: a múlt feltárása nélkül nem lehet új lapot nyitni.

Második kiemelt vállalásként egy Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal létrehozását említette. Az interjúban arról beszélt, hogy ennek a szervezetnek széles jogosítványokra lenne szüksége, mert szerinte az igazságszolgáltatásnak el kell érnie azokat, akik súlyos károkat okoztak az országnak. Ugyanakkor hangsúlyozta: miniszterként nem kíván személyeskedni, és a büntetések megítélését a bíróságok dolgának tekinti.

„Normális, működő, emberséges” országot ígér

Ruff Bálint az interjúban többször is a „normális ország” gondolatára építette mondanivalóját. Azt mondta, olyan államot szeretne, amely újra a polgárokért dolgozik, nem ellenük, és amely visszaszerzi az emberek bizalmát. Példákat is sorolt: az állam ne hallgassa le jogellenesen az állampolgárokat, a hatóságok valós adatokat közöljenek, az adóforintokat rendeltetésszerűen költsék el, és az állam ne elnyomni, hanem védeni, szolgálni és segíteni akarjon. A leendő miniszter szerint a magyarok április 12-én a megosztásra, a hergelésre és az „őrületre” mondtak nemet. Azt állította, nem akar olyan minisztériumot vezetni, amelynek bármi köze van az indulatok felkorbácsolásához.

Megszüntetnék a vizuális politikai riogatást

A társadalmi klímáról szólva Ruff arról is beszélt, hogy az Orbán-korszak egyik legsúlyosabb örökségének a propaganda által fenntartott lelki nyomást tartja. Azt mondta, a migrációval, háborúval vagy „woke”-kal riogató politikai hirdetések megszűnnek, sőt olyan jogszabályt is hoznának, amely kizárja az ilyen típusú kampányokat. Szavai szerint az utcákon és az online térben megjelent vizuális riogatásnak vége lesz.

Szabad kezet kaphat a csapatépítésben

Ruff azt mondta, Magyar Péterrel abban állapodtak meg, hogy maga rakhatja össze a saját csapatát. Állítása szerint az ország legjobb szakembereit szeretné a Miniszterelnökségre hívni, és nem politikai beállítottság, hanem teljesítmény alapján válogatna.

Arra a felvetésre, hogy korábbi megszólalásai alapján inkább baloldali programhoz állt közel, miközben most egy néppárti erő kormányában vállal szerepet, úgy válaszolt: a Tisza programja eleve heterogén, bal- és jobboldali, zöld, liberális és konzervatív elemeket is tartalmaz. Szerinte most nem az ideológiai harc, hanem a rendszerváltás ideje van.

Korlátokat ígér a hatalomnak

A kétharmados felhatalmazás és az önkorlátozás viszonyáról szólva Ruff Bálint azt mondta: hisz az intézményi korlátokban és abban, hogy a fékek és ellensúlyok képesek kordában tartani a hatalom torzító hatását. Az Orbán-rendszer kudarcának egyik okát éppen abban látta, hogy nem maradtak valódi ellensúlyok, a kontroll nélküli hatalom pedig szerinte elszakította a vezetőket a társadalomtól. Példaként említette, hogy Magyar Péter saját maga kezdeményezte: egy ember legfeljebb két cikluson át lehessen miniszterelnök.

Az uniós pénzek hazahozatalát kulcskérdésnek nevezte

A leendő miniszter arról is beszélt, hogy az EU-ügyek a miniszterelnök közvetlen irányítása alatt maradhatnak. Indoklása szerint ez azért fontos, mert az uniós pénzek hazahozatala és az Európai Unióval való viszony rendezése a következő hónapok egyik legsürgetőbb feladata lesz.

Szólt az átadás-átvételről is: elmondása szerint várhatóan Gulyás Gergellyel és Rogán Antallal is egyeztetnie kell, ugyanakkor ennél is fontosabbnak nevezte, hogy a kormányzati átadás-átvétel minden jogszabályt betartva, teljes körűen és precízen menjen végbe.

„Ennek az eufóriának hegyeket kell megmozgatnia”

Ruff Bálint az interjú egyik legerősebb mondatában úgy fogalmazott: a Tisza 141 fős frakciójában azt látja, hogy tisztában vannak a rájuk nehezedő felhatalmazás súlyával, és „ennek az eufóriának hegyeket kell megmozgatnia”. Arra a kérdésre pedig, mivel lenne elégedett négy év múlva, azt válaszolta: azzal, ha akkor is tiszta szívvel tud minden magyar szemébe nézni, és úgy érezheti, hogy „megcselekedtük, amit megkövetelt a haza”.

Az összefoglaló az MI segítségével készült

https://www.valaszonline.hu/2026/04/22/ruff-balint-magyar-peter-tisza-kormany-miniszter-interju

Jogász, kommunikációs szakember, politikai stratéga és leendő miniszter

Ruff Bálint tanulmányait először az ELTE-n végezte, ahol 2004-ben filozófia diplomát szerzett, majd 2005-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen jogi diplomát kapott. Pályafutását a Miniszterelnöki Hivatalban kezdte jogi tanácsadóként, Horn Gábor államtitkár mellett.

2007-től az SZDSZ kabinetfőnöke volt, később az MSZP-frakciónak is dolgozott. 2017 és 2024 között Botka László szegedi polgármester politikai főtanácsadójaként és kampányfőnökeként tevékenykedett. Országos ismertségre a Partizán Vétó politikai elemző műsorának vezetőjeként tett szert, ahol stratégiai kérdéseket boncolgatott és világos, elemző gondolkodásával kiemelkedett a hazai médiában. Ez a szereplés hozzájárult ahhoz, hogy neve széles körben ismertté vált.

A 2026-os választásokat követően, Magyar Péter felkérésére, elvállalta a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepét a Tisza Párt kormányában.

A Ruff Bálint: a Miniszterelnökség a „rendszerváltás motorja” lesz bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A Tisza elnöke elmondta, hogy tárcavezetők lesznek:

Pénzügyminiszter: Kármán András
Gazdasági és energetikai miniszter: Kapitány István
Külügyminiszter: Orbán Anita
Egészségügyi miniszter: Hegedűs Zsolt
Honvédelmi miniszter: Ruszin-Szendi Romulusz
Élő környezetért felelős miniszter: Gajdos László
Agrár- és élelmiszer-gazdaságért felelős miniszter: Bóna Szabolcs

A kormányban ezen kívül lesz belügy, oktatási, művelődési, digitális, igazságügyi, közlekedési, szociális és vidékfejlesztési minisztérium, valamint lesz Miniszterelnökség. A további miniszterek nevét a következő napokban – hetekben közlik.

A Tisza Párt 141 fős frakciójában korábban egyetlen képviselő sem volt tagja az Országgyűlésnek.

Egyértelmű erőviszonyok, gyors kezdés

A 2026-os országgyűlési választás után világos helyzet alakult ki: a Tisza Párt kétharmados többséget szerzett, ami nemcsak a kormányalakítást, hanem az alaptörvény módosítását is lehetővé teszi. A politikai fordulat egyben lezárta a Fidesz–KDNP tizenhat éves kormányzását, és új szereplőt emelt kormányzati pozícióba. Magyar Péter ezt a felhatalmazást következetesen „nagy felelősségként” értelmezi, és már az első megszólalásokban világossá tette: gyors, de kontrollált átmenetet kíván.

Frakcióalakítás: az első konkrét lépés

A kormányalakítási folyamat első kézzelfogható döntése a parlamenti frakció megszervezése volt. A Tisza megtartotta első frakcióülését, és Magyar Péter javaslatára Bujdosó Andreát jelölték a képviselőcsoport élére. A döntés nem pusztán személyi kérdés: a kétharmados többség mellett a frakcióvezető kulcsszereplővé válik a törvényhozási tempó és a politikai fegyelem fenntartásában. A parlamentbe jutott pártok delegációi közben már egyeztettek az Országházban a következő ciklus működésének kereteiről is, ami jelzi, hogy az intézményi átmenet érdemi szakaszba lépett.

Magyar Péter üzenetei: gyors átmenet, reformszándék

A választást követő sajtómegjelenésekben Magyar Péter több, a kormányalakítás irányát meghatározó állítást tett. Egyrészt a tempóról: a Tisza vezetése gyors átmenetre készül, amelyben a politikai bizonytalanság minimalizálása a cél. Másrészt a tartalomról: a nyilatkozatok szerint a kormányzás középpontjában az intézményi működés korrekciója és a jogállami garanciák megerősítése áll. A korábbi vállalásokkal összhangban a párt gazdasági és társadalmi intézkedések széles körét is előkészítette, a családtámogatásoktól az adórendszer módosításáig.

Kormányalakítás: formális lépések, valós politikai döntések

Az alkotmányos menetrend változatlan: a köztársasági elnök felkéri a többséggel rendelkező politikai erő vezetőjét kormányalakításra, majd az Országgyűlés megválasztja a miniszterelnököt. A jelenlegi parlamenti arányok mellett Magyar Péter megválasztása nem kérdés. A hangsúly ezért nem az eljáráson, hanem a tartalmon van:

• milyen szerkezetben áll fel a kormány,
• milyen gyorsan indul meg a törvényhozás,
• és milyen mélységű változtatások következnek.

Politikai kontextus: gyors felemelkedés, erős felhatalmazás

A mostani helyzetet különlegessé teszi a politikai előzmény: Magyar Péter rövid idő alatt vált országosan meghatározó szereplővé, és pártjával példátlan parlamenti többséget szerzett. Ez a felhatalmazás egyszerre biztosít stabilitást és növeli a döntések súlyát. A kormányalakítás így nem pusztán személyi és szervezeti kérdés, hanem a politikai rendszer egészének újrarendezését is előrevetíti.

A következő napokban várható a miniszterelnök hivatalos felkérése és a parlamenti szavazás előkészítése. Ezzel párhuzamosan a kormányzati struktúra és a kulcspozíciók kijelölése zajlik. A politikai folyamat lényegi része azonban csak ezután kezdődik: a kétharmados többség birtokában a Tisza mozgástere rendkívül széles, de minden döntésének közvetlen rendszerszintű következménye lehet.

A Tizenhat minisztérium lesz a Magyar-kormányban (frissül) bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A közgazdász, pénzügy-számviteli és marketinges végzettségű turisztikai szakember – aki politikai szerepvállalása előtt a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) balatoni régióvezetője volt – a párt harmadik alelnökeként a Tisza Szigetek országos koordinációjáért felelt. Forsthoffer Ágnes a balatonfüredi Hotel Margaréta szálloda tulajdonosa is.

Személyes motivációiról egy korábbi interjúban úgy fogalmazott, hogy „a morális válság” vitte ki az utcára. Az ő tűréshatárát az lépte túl, hogy úgy érezte, már „lelkileg nyomorodunk meg vállalhatatlan politikai események és kommunikáció miatt”.

Arra is kitért, hogy Magyar Péter már a nevezetes partizános interjúval nagy hatással volt rá, később, utcai eseményeivel – amelyek közül többön ő is ott volt – csak megerősítette azt a képet, ami alapján bizalmat szavazott neki. Forsthoffer Ágnes mai bejegyzésében végtelenül megtisztelőnek nevezte, és megköszönte a jelölést. „Legyen a parlamenti munka, a közélet és a közbeszéd példamutató. A vita közös gondolkodást jelentsen és ne háborút. A szabályok, normák betartásában erőt lássunk és ne korlátokat. Legyen új stílus. Legyen új remény és friss levegő a parlamentben is „- mondta, jelezve: ha bizalmat kap, ezért fog dolgozni.

A Forsthoffer Ágnes lesz az Országgyűlés elnöke bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Pénteken már két tolnai választókerület eredménye fordult át, a 2. számú egyéni evk-ban Szijjártó Gábor, a Tisza Párt jelöltje nyerte a választást a fideszes Csibi Krisztinával szemben. Míg a 3-as evk-ban a győztes Cseh Tamás lett, a Tisza Párt jelöltje lett Süli Jánossal (Fidesz-KDNP) szemben.

A külképviseleti és átjelentkezős szavazatok még emeltek az eredményen, a Tisza 3,3 millió fölé ment, a Fidesz közel 30 ezerrel haladta meg a 2014-es eredményét. A levélszavazatokkal számított végeredmény: 

• Tisza: 53,2
• Fidesz: 38,6

A levélszavazatok nélkül („hazai szavazatok”):

• Tisza: 55,9
• Fidesz: 36,3

Egyéni választókerületekből a Tisza Párt 96-ot, míg a Fidesz 10-et nyert. A Tisza Párt így 141 mandátumot szerzett, a Fidesz 52-őt, a Mi Hazánk pedig 6-ot.

A Már 141 képviselője lehet a Tisza Pártnak a parlamentben! bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

„Béla!

Nem akarom elhinni! Béla! Édesanyád a drága, édes, édes Tarr Mariska most bizonyára sír miattad, de már a Te válladon sírhatja ki magát. Béla! Nem felejtünk! Filmjeid örökre velünk maradnak.Isten Veled!”

Juci a Felvidéki.

Egyszer, amikor a Sátántangó megnézése után kiléptem a májusi napsütésbe, zúgtak a méhek, csobogott egy szökőkút, sakkoztak az öregek a parkban – szemtelenül buja volt a világ. Olyan tizenöt év múlva ezt kérdeztem Bélától: – Milyen lenne egy Tarr Béla-film ami tavasszal játszódna? Egy pillanatra érzékeny kisfiúvá változott, aztán elmosolyodott, és fáradtan azt mondta: – Hagyjál a hülyeséggel – írja Fliegauf Bence filmrendező, aki szerint Tarr filmjei „hipnotikus, érzéki utazások az ő álmaiban.

(24.hu)

„Mit lehet írni egy rendező haláláról, aki leforgatta a valaha volt egyik legnagyszerűbb mozgóképes műalkotást a valaha volt egyik legnagyszerűbb regényből? Semmit. Semmi olyat, ami méltó lehetne egy ilyen életműhöz.

Tarr Béla Jancsó Miklós halálának napján vette át a Magyar Filmkritikusok életműdíját. Akkor azt mondta, hogy ez egy elb@szott nap. Hát, a mai is az.”

(Diószegi Horváth Nóra)

A szerkesztő megjegyzése: Egyszer, régen, egy hosszú, akár éjszakába nyúlónak is nevezhető beszélgetés alkalmával azt találtam mondani Lacinak, hogy szívesen megvágom a Sátántangót másfél órásra, hogy nézhető legyen. Megkövetem őt is, és a rendezőt is, aki elment. Legyen neki könnyű!

A MEGHALT TARR BÉLA – Simkó János posztja bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A ’60-as évektől kezdve a Magyar Rádió Ifjúsági Osztályának külsős riportereként dolgozott, de igazi kultikus figurává a Fővárosi Művelődési Házban (FMH) működő Magnósklub szervezőjeként vált. Ezeken az eseményeken a nyugati zene, a közösségi élmény és a fiatalos lendület találkozott – egy olyan korban, amikor ez még bátor és újító dolognak számított.

A „Helló, itt Cintula!” köszönés egy egész generáció fülébe égett bele, ő pedig mindörökre a korszak egyik ikonikus hangja maradt.

Büszkék vagyunk rá, hogy a Poptarisznya.hu webrádió is megőrizhet valamit ebből az örökségből: Cintula hangja ma is hallható a rádiónk sweeperjeiben (szignáljaiban) – így a jövőben is velünk marad minden egyes lejátszott dal között, hangként és emlékként egyaránt.

Nyugodj békében, Cintula! Köszönjük a hangulatot, a mosolyt, a zenét – és azt, hogy mindig önmagad voltál.

A Meghalt Cintula bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Most e 25 esztendővel ezelőtt kezdődött dicsőség és felelősség, nevezetesen: a lehetőség és kihívás, hogy szerkesztője, felelős szerkesztője, továbbá szerzője (röviden: újságírója) lehettem az Infovilág hírportálnak, nyugdíjas évtizedeim szépséges, izgalmas, kihívásokkal teli negyedszázada volt.

Mostantól egy kicsit pihenni szeretnék (talán sikerül), ám egy percre sem elköszönni az 1957-ben választott, számomra számtalan kihívással, rengeteg utazással, találkozásokkal világhírű személyiségekkel (is) járt hivatásomtól, életpályámtól. Megragadom az alkalmat, hogy itt és most nyilvánosan őszinte köszönetet mondjak szakmai haladásom megannyi segítőjének, kollégáknak, szerkesztőknek, főszerkesztőknek, akik nélkül aligha sikeredett volna sok évtizeden át hivatásom gyakorlása, a széles nyilvánosság tájékoztatása, véleményformálása, és persze eligazító segítése az egyre sokrétűbbé váló világban. Hivatásomnak köszönhetően számos alkalommal lehettem kitüntetett azáltal, hogy sok eseményt, hírt, történést elsőként közölhettem a számomra legfontosabbakkal, az olvasókkal. És büszke vagyok a tőlük kapott nagyon sok véleményre, biztatásra, hitelességem elismerésére. Ennél többet, meggyőződésem, újságíró nem kaphat az olvasótól.

Itt kívánom bejelenteni, hogy az Infovilág hírportál felelős szerkesztője mostantól dr. László József kollégám. Gazdag életút áll mögötte – és bízom benne: hasonló előtte is. Milliók ismerhetik mindenekelőtt a Magyar Rádióból és a Magyar Televízióból is; dolgozott évekig külföldi tudósítóként is, lapokat alapított, számosat, és hosszú évek óta újságírók sokaságát oktatja a hivatás sokoldalú ismereteire.

Kérem Önöket, kedves Infovilág-olvasók, -barátok, fogadják jó szívvel a most bejelentett változást, tüntessék ki hűségükkel a szerkesztőséget és barátságukkal, bizalmukkal az új felelős szerkesztőt. Már itt és most elárulhatom: László kolléga számos jó tervvel, frissítő újítással igyekszik Önöket szolgálni az Infovilág következő negyed századában.

Az Önöket tisztelettel és barátsággal köszöntő: Kulcsár László

A Kedves Infovilág-olvasó! bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A Szolgálatára: rendszergazda bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.