Baka András köztársasági elnök első legfőbb ügyész-jelöltjét – Szathmáry Zoltánt – a Tisza Párt nem támogatta, viszont Fejes Pétert megszavazta a kormánypárti többség. Az Országgyűlés titkos szavazás után 139 igennel, 6 nem mellett Fejes Pétert választotta legfőbb ügyésznek. A voksoláson 145 képviselő vett részt, valamennyi leadott szavazat érvényes volt, tartózkodás nem volt.

Fejes kilenc évre kapott megbízatást az ügyészség vezetésére. Közel négy évtizedes pályája során Veszprém megyei főügyészként, majd Vas megyei főügyészhelyettesként is dolgozott. Jelölésekor a szakmai színvonal, a politikamentes működés és a társadalmi bizalom helyreállítását nevezte legfontosabb feladatainak. Baka András azzal indokolta a választását, hogy Fejes rendelkezik az ügyészi szervezet megújításához szükséges tapasztalattal és függetlenséggel.

Munkaszüneti nap lesz december 24., vizsgálják a politikusok gazdagodását

A képviselők egyhangúlag, 193 igen szavazattal fogadták el a december 24-ét munkaszüneti nappá nyilvánító törvényjavaslatot. A változtatás már az idei karácsonyra is vonatkozik: december 25. és 26. mellett a szenteste napja is bekerül a munkaszüneti napok közé.

Az üzletek főszabály szerint zárva tartanak majd december 24-én. A szabályozás több kivételt is meghatároz, így például a vendéglátóhelyek, a benzinkutak, valamint a pályaudvarokon és repülőtereken működő boltok továbbra is fogadhatnak vásárlókat.

A parlament 145 igen szavazattal elfogadta a politikusok vagyongyarapodásának ellenőrzéséről szóló előterjesztést is. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal azt vizsgálja majd, hogy az érintett tisztségviselők és meghatározott hozzátartozóik gazdagodása összhangban áll-e az adózott jövedelmükkel. Az ellenőrzés a miniszterelnökre, a kormány tagjaira, az országgyűlési és európai parlamenti képviselőkre, valamint több más vezető tisztségviselőre is kiterjed.

Ha az adatok adókötelezettség elmulasztására utalnak, adóellenőrzés következik, bűncselekmény gyanúja esetén pedig a nyomozó hatóságokhoz kerülhet az ügy. A hozzátartozói kör meghatározását ugyanakkor bírálta a Transparency International Magyarország: a szervezet szerint a közös háztartás feltétele túlságosan leszűkíti az ellenőrizhető családtagok körét, és a vizsgálható időszakot is egyértelműbben kellene rögzíteni.

Az átláthatóságot érintő másik döntéssel a képviselők 193 igen szavazattal módosították a zártkörű tőkealapokra vonatkozó szabályokat. Az értékpapírtitok a jövőben nem akadályozhatja a tényleges tulajdonosi adatok hatósági rögzítését. A változtatás a vagyonkezelő alapítványokhoz kapcsolódó tartós vagyonkezelési jogviszonyok haszonhúzóinak és irányítóinak nyilvántartására is kiterjed.

Önálló MTI-ről és új vizsgálóbizottságról is döntöttek

A közmédia átalakításának következő lépéseként elfogadták a Magyar Rádió és Televízió Zrt. alapító okiratát és az átalakulásához kapcsolódó határozatot, valamint az önálló Magyar Távirati Iroda Zrt. létrehozásáról szóló előterjesztést. Mindkettőt 139 igen, 48 nem és 6 tartózkodás mellett szavazták meg.

A Független Közmédia Testületbe bekerült Koncz Attila, a KDNP jelöltje is. Megválasztását 192 képviselő támogatta, egy tartózkodott; megbízatása november 4-én kezdődik.

Új parlamenti vizsgálóbizottság alakul a felzárkóztatási forrásokkal kapcsolatos visszaélések feltárására. A testület létrehozását 145 igen és 48 nem szavazattal támogatták. Feladata a 2004 és 2026 között felhasznált, társadalmi felzárkóztatást és esélyteremtést szolgáló magyar és európai uniós támogatások átvilágítása lesz.

Szóváltások kísérték az ülést

A reggeli üléskezdéskor bizonytalanság alakult ki Magyar Péter napirend előtti felszólalása körül. Hallerné Nagy Anikó ülésvezető elnök szót adott volna a miniszterelnöknek, aki jelezte, hogy nem tervezett önálló beszédet mondani. A frakció-felszólalásokat így Toroczkai László kezdte, Magyar később a képviselők felvetéseire válaszolt.

A Mi Hazánk elnöke az élelmiszeráfa csökkentését, a rendvédelmi béreket és a szociális tűzifapályázatok ügyét kérte számon a kormányon. A miniszterelnök válaszában az önkormányzatoknak szánt többletforrásokról beszélt, és új rendészeti intézkedéscsomagot ígért.

Nacsa Lőrinc KDNP-s képviselő 300 millió forintos költségvetési módosítást jelentett be a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség támogatására. Magyar Péter személy szerint támogatta a kezdeményezést, és azt mondta, a kárpátaljai magyarság támogatása nem csökkenhet a jövő évi költségvetésben.

Vita támadt az MNB 2025-ös beszámolójának elfogadását követően is. Magyar Péter azt állította, hogy Pócs János fideszes képviselő nem tartózkodott a teremben a voksoláskor, utólag mégis szavazógéphibára hivatkozott. A miniszterelnök a házbizottság összehívását és a képviselő megbüntetését kérte; az ülésvezető jelezte, hogy döntenek a kezdeményezésről.

A keddi napirenden további adóügyi előterjesztések vitája is szerepel: a képviselők a kata átalakításáról, a családokat érintő kedvezmények módosításáról, az adójóváírás bevezetéséről és a vagyonadóról is tárgyalnak.

A Az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára Fejes Pétert választotta legfőbb ügyésznek. bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az Ab közleménye szerint az új elnök pályázatában a legfontosabb feladatai közé sorolta az alkotmánybíráskodás iránti bizalom helyreállítását, a testület belső kohéziójának erősítését és az európai testvérintézményekkel való kapcsolatok újjáépítését.

Sonnevend Pál 1995-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán (ELTE ÁJK), PhD-fokozatát Németországban, a heidelbergi Ruprecht-Karls Egyetemen szerezte.

Az ELTE egyetemi tanára, valamint a Nemzetközi és Európai Közjogi Tanszék vezetője 2017 óta; 1997 és 2000 között az Ab-n Sólyom László tanácsadójaként dolgozott; 2000-től 2010-ig a Köztársasági Elnöki Hivatalban Mádl Ferenc és Sólyom László államfők munkáját segítette alkotmányjogi tanácsadóként, majd az alkotmányügyi és jogi főosztály vezetőjeként.

2010 és 2019 között az ELTE ÁJK nemzetközi ügyekért felelős dékánhelyettese, 2019-től 2025-ig dékánja volt.

Dull Szabolcs publicista a hírt kommentálva azt írta: Sonnevend Pált júliusban már a tiszás kétharmad választotta meg Alkotmánybírónak. Vagyis az elnökké választása jelzi, hogy az alkotmánybírók értik a politikai helyzetet, és véletlenül sem akartak olyan embert elnökké választani, aki még az előző ciklusban került be. Itthon nem fordulhat elő a lengyel forgatókönyv, ahol a kormány és az Alkotmánybíróság viszonya olyannyira elmérgesedett, hogy jogilag elég tisztázatlan módon távolították el az eddigi elnököt. Sonnevend Pál a pályázatában a legfontosabb feladatai közé sorolta az alkotmánybíráskodás iránti bizalom helyreállítását, a testület belső kohéziójának erősítését és a kapcsolatok újjáépítését az európai testvérintézményekkel.

A Sonnenvend Pál az Alkotmánybíróság új elnöke bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

„Az Országgyűlés döntése most nem pusztán egy tisztség betöltéséről szól, arról dönt, kire bízza az ügyészség szakmai és erkölcsi megújítását. Erre a feladatra én Fejes Pétert alkalmasnak tartom”, mondta az államfő.

Kiemelte, a jelenlegi helyzetben történelmi lehetőség kínálkozik az új alkotmány megfogalmazására, ami önmagában még nem garancia a jogállam megteremtésére, mert az csak akkor működhet, ha az intézmények és vezetőik érvényt szereznek elveinek.

Hozzátette: az alkotmányban rögzített jogállamiság egyik alapintézménye a független, a törvényeknek és a szakmai hivatástudatnak alárendelt ügyészség, amely felé az első lépés, hogy Fejes Péter személyében új jelöltet állít a legfőbb ügyészi tisztségre. egész szakmai életét az ügyészi hivatásnak szentelte, és rendelkezik azzal a tapasztalattal, függetlenséggel és személyes tartással, amelyre az ügyészség megújításához szükség van, jelentette ki Baka András.

A legfőbb ügyészi tisztség másfél hónapja, a legfőbb ügyész büntetőjogi helyettesének posztja pedig több mint egy éve betöltetlen. Mindeközben az ügyészség szakmai és társadalmi megítélése mélypontra jutott, súlyos integritási, szakmai és etikai ügyek kerültek felszínre, a szervezeten belül bizalmatlanság, bizonytalanság alakult ki, a közbizalom pedig megrendült – mondta a köztársasági elnök.

Az ügyészség tekintélyének helyreállítása nem belső szervezeti ügy, az az állam tekintélyéről, a törvény előtti egyenlőségről szól. Arról szól, hogy a közösség tagjai bízhatnak-e a jog következetes érvényesítésében.

A bizalmat egyetlen kinevezés önmagában nem állítja helyre, ehhez világos és átlátható döntésekre, azonnali intézkedésekre, hosszú távú építkezésre és az ügyészi kar együttműködésére lesz szükség – hangsúlyozta, hozzátéve, a változás irányát és hitelét azonban a vezető személye határozza meg.

Az államfő azt mondta: a jelölést megelőző egyeztetések megerősítettek abban, hogy a szervezetet olyan embernek kell vezetnie, aki egészében átlátja annak szakmai és emberi viszonyait, képes szembenézni a hibáival, van tartása megvédeni mindazt, ami érték az ügyészi hivatásban.

Kiemelte, hogy Fejes Péternek nincs pártkötődése, politikai szempontból aggályos ügy érdemi megítélésében nem vett részt. Főügyészi megbízatása Polt Péter legfőbb ügyész döntésével, bizalomvesztésre hivatkozva szűnt meg, ügyészi szolgálatát pedig tavaly novemberben az életkori korlátozás következtében kellett befejeznie.

Pályája azt mutatja, hogy nem politikai lojalitáshoz, hanem a törvényhez és hivatása szabályaihoz igazodott. Ismeri a szervezet értékeit és hibáit, és megvan benne az elszántság ahhoz, hogy az előbbieket megőrizze, az utóbbiakkal pedig következetesen szembenézzen – mondta a köztársasági elnök.

Fejes Péter röviden arról beszélt, hogy legfőbb célja az ügyészségi szervezetben a hagyományos értékrend és az önbecsülés visszaállítása, a társadalmi megbecsülés visszaszerzése, a szakmaiság és a politikamentesség érvényre juttatása.

Fejes a szakmában több igen komoly ügyben is képviselte a vádat, például ő vitte az 1998-as körmendi gyermekgyilkosság ügyét. Ekkor az elkövető Tánczos Gáborral szemben elmarasztaló döntés született, írja az nszo.hu

Amikor a még csak vádlott Tánczos körül szaporodni kezdtek a jórészt ügyvédje által gerjesztett sajtótalálgatások – illetve Toroczkai László a Kurucinfón írt „cikksorozatban” terjesztett antiszemita összeesküvést a gyermekgyilkosság kapcsán -, akkor Fejes félretette az addigi passzív ügyészi szerepet; a NapTV kamerái előtt cáfolta tételről-tételre a Tánczos körüli összeesküvés elméleteket. Tánczost 2002-ben végül 13 év letöltendő börtönre ítélték gyermekgyilkosságért.

Fejes 2008 és 2012 között Veszprém megyei főügyész is volt, az ún. „vörösiszappert”, kezdettől fogva Fejes vitte. Az első vádbeszédében kimondta, hogy a katasztrófahelyzetet már egy órával a gátszakadás előtt jelezték a műszerek, ám a társaságnál senki nem tett érdemi intézkedést. A veszprémi bíróság 2016-ban első fokon az összes vádlottat felmentette, ami akkor hatalmas felháborodást váltott ki.

A bírói döntéssel szemben Fejes Péter fellebbezett, mondván: a Veszprémi Törvényszék eljárási szabálysértést követett el, ítélete megalapozatlan és indoklási kötelezettségének sem tett eleget. Fejes nyomán előbb megsemmisítették az elsőfokú döntést, végül 2019 után a bíróság letöltendő börtönbüntetésre ítélte a MAL Zrt. vezetőit.

Szintén Fejes volt az ügyész a veszprémi Marian Cozma halálához vezető késelés ügyében, ahol szintén rács mögé kerültek a szórakozóhelyen verekedést kezdeményező nehézfiúk. 2012-ben végül Polt Péter, Legfőbb Ügyész döntésére mozdították el Fejest a veszprémi ügyészség éléről. Ismerői szerint a helyettesével kialakult, házon belüli szakmai-emberi perpatvar vezetett oda, hogy végül Polt mindkettőjüket eltávolította az ottani ügyészségről, így Fejes visszakerült Vas megyébe, írja az nszo.hu

A A volt Vas megyei főügyészhelyettest javasolja az államfő legfőbb ügyésznek bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A kormány ezen a héten egyszerre nyúlt hozzá a leggazdagabbak, a kisvállalkozók és a különleges adózású foglalkozások terheihez. A szeptemberi államháztartási adat jobb lett a tavalyinál, az ipar látványosan gyorsult, a kiskereskedelem viszont havi alapon megtorpant. Budapest pénzügyi mentőövet kapott szigorú feltételekkel, miközben a miniszterelnök saját kérésére felfüggesztett mentelmi joga után gyanúsítottként tett vallomást.

ADÓPOLITIKA

Vagyonadó, szélesebb kata és szűkebb sportolói kedvezmény jöhet

A kormány október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátotta adócsomagját. Az egymilliárd forint feletti vagyonrész után évi 1 százalék, a 100 milliárd feletti részre 1,5 százalék vagyonadót tervez; az adóalapba a külföldi és vagyonkezelésbe adott eszközök, ingatlanok, befektetések és társasági részesedések is beleszámítanának. A kormány 15–25 ezer érintettel és évi mintegy 200 milliárd forint bevétellel számol, de a törvény még nem végleges.

A katát 2027-től ismét választhatnák mellékállásúak, nyugdíjasok és egyetemisták, és cégeknek is számlázhatnának. A főállású havi tétel 100 ezer, a mellékállású 50 ezer forint lenne, a bevételi határ 22 millióra nőne. Az ekhónál a sportolók 500 milliós felső határa visszaállna az általános 60 millióra. A szakértői vita fő kérdése a cégrészesedések valós értékelése, az adóelkerülés és a bújtatott foglalkoztatás kockázata.

Miért fontos? Az adócsomag egyszerre szociálpolitikai és növekedési kísérlet. A sikerét nem a meghirdetett kulcsok, hanem a végrehajthatóság, a jogbiztonság és az dönti el, hogy a tőke menekülése, az átstrukturálás és a kata újbóli visszaélésszerű használata mennyit vesz el a remélt bevételből.

Források: Kormány: a vagyonadó, a kata és az ekho tervezett szabályai · Telex: a vagyonadó bevételi és végrehajtási kérdései · 24.hu: a Pénzügyminisztérium indoklása az adócsomagról

ÁLLAMHÁZTARTÁS

Jobb a szeptember, de az éves költségvetési teher továbbra is nagy

A központi alrendszer szeptemberi hiánya 92,8 milliárd forint volt, 210,4 milliárddal kisebb az egy évvel korábbinál. Az első kilenc hónap halmozott egyenlege azonban mínusz 5261,9 milliárd forint. Ebből 2186,9 milliárdot az uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközhöz kapcsolódó, augusztusi előfinanszírozás okozott; nélküle a kilenchavi hiány 3075 milliárd, 253,7 milliárddal kedvezőbb a tavalyinál.

A havi javulásban egyszeri és időzítési hatások is voltak: a fejezeti kezelésű kiadások 61 százalékkal estek, a közüzemi támogatások 154 milliárddal maradtak el a tavaly szeptemberitől. Ugyanakkor a szeptemberi kamatkiadás 91,6 milliárddal nőtt, miközben kilenc hónap alatt 726 milliárddal csökkent. A Pénzügyminisztérium maga is hangsúlyozta, hogy egyetlen hónap nem alkalmas végső mérlegre.

Miért fontos? A kedvező havi adat fontos, de nem oldja fel a 2027-es költségvetés dilemmáját: új adó- és szociális ígéretek mellett tartós kiadási fegyelem kell. A hitelességhez a kormánynak világosan el kell választania az uniós előfinanszírozást a strukturális hiánytól, és meg kell mutatnia a többéves pályát.

Források: Pénzügyminisztérium: a szeptemberi költségvetési gyorstájékoztató · Telex: 92,8 milliárd forint volt a szeptemberi hiány · 24.hu: a kilenchavi költségvetési egyenleg háttere

KONJUNKTÚRA

Az ipar 8,7 százalékkal nőtt, a boltok forgalma havi alapon csökkent

A KSH első becslése szerint augusztusban az ipari termelés éves alapon 8,7, júliushoz képest 1,0 százalékkal bővült. A növekedést elsősorban a járműgyártás és az elektronikai-optikai ipar húzta; a feldolgozóipari alágak többségében ugyanakkor visszaesett a kibocsátás. Január és augusztus között az ipar összesen 3,4 százalékkal teljesített jobban a tavalyinál.

A kiskereskedelem volumene 2,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, de júliushoz képest 0,7 százalékkal csökkent. A nem élelmiszer-forgalom 5,0, az üzemanyag-értékesítés 3,1, az élelmiszer-kiskereskedelem csak 0,5 százalékkal nőtt. Közben az ipari termelői árak egy hónap alatt 2,9, éves alapon 4,8 százalékkal emelkedtek.

Miért fontos? A termelés gyorsulása biztató, de két ágazat koncentrált teljesítménye még nem széles alapú fellendülés. A havi kiskereskedelmi visszaesés és a termelői árak ugrása azt jelzi, hogy a fogyasztási lendület törékeny, az energia- és alapanyagdrágulás pedig hamarosan a fogyasztói árakba is átszivároghat.

Források: KSH: ipari termelés, 2026. augusztus, első becslés · KSH: kiskereskedelem, 2026. augusztus · KSH: ipari termelői árak, 2026. augusztus

BUDAPEST

Százhúszmilliárdos megállapodás zárja le a pénzügyi háborút

A kormány és a főváros megállapodása szerint Budapest egyszeri 120 milliárd forintos támogatást kap a szolidaritási hozzájárulás, a tartozások és más kötelezettségek rendezésére, cserébe eláll a kapcsolódó perektől. A hozzájárulás 2027-es szabályait enyhítik, a fővárosnak viszont legalább 20 milliárd forinttal kell csökkentenie működési kiadásait, és pénzügyminiszteri költségvetési felügyelő követi majd a gazdálkodását.

A csomag része a parkolási rendszer átalakítása: a bevételek fővárosi útalapba kerülnének, amit útfelújításra fordítanak. Ez több kerületben tiltakozást váltott ki; Józsefváros 1,5 milliárd forintos kieséstől tart. A kormány szerint a felügyelő nem veszi át az önkormányzat döntési jogát, de a pontos jogosítványok és az új bevételmegosztás részletei még kulcskérdések.

Miért fontos? A megállapodás megszünteti a közvetlen fizetésképtelenségi veszélyt, és példát adhat a kormány–önkormányzat együttműködésre. Ugyanakkor a pénzügyi kontroll, a kerületi autonómia és a parkolási bevételek elosztása új politikai konfliktusokat teremthet, ha a szabályok nem lesznek átláthatók.

Források: Kormány: a Budapesttel kötött pénzügyi megállapodás · Telex: 120 milliárd forint és új budapesti parkolási rendszer · 24.hu: költségvetési felügyelőt kap a főváros · Telex: kerületi vita a parkolási bevételekről

IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

Gyanúsítottként hallgatták ki Magyar Pétert az Ötkert-ügyben

A Központi Nyomozó Főügyészség október 7-én lopás vétségének gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatta ki Magyar Péter miniszterelnököt. Az ügyészségi állítás szerint 2024. június 21-én egy budapesti szórakozóhelyen elvette egy őt videózó férfi telefonját, majd a Dunába dobta. A kihallgatásra azután kerülhetett sor, hogy az Országgyűlés 139 igen szavazattal felfüggesztette Magyar mentelmi jogát.

A miniszterelnök vallomást tett, tagadta a lopást, és nem emelt panaszt a gyanúsítás ellen. Védői szerint a cselekmény jogi minősítése vitatható; Magyar politikai provokációról és aránytalan nyomozati ráfordításról beszél. Az ügyészség közlése és Magyar védekezése egymással versengő állítások: bűnösségről csak jogerős bírósági ítélet dönthet.

Miért fontos? Az ügy egyszerre teszteli a miniszterelnök korábbi mentelmi ígéretét és az ügyészség pártatlanságát. A demokratikus mérce nem az, hogy indulhat-e eljárás a kormányfő ellen, hanem az, hogy az bizonyítékokra, arányosságra és politikai befolyástól mentes döntésekre épül-e.

Források: Telex: gyanúsítottként hallgatták ki Magyar Pétert · 24.hu: Magyar Péter beszámolója a kihallgatásról · Index: az Ötkert-ügyben hallgatták ki a miniszterelnököt

Péntek este a világban

A közel-keleti háború ezen a héten újra megmutatta, mennyire gyorsan változik katonai döntéssé az olajár és választási üzenetté a diplomácia. Ukrajnában az orosz légiháború a tél előtt az energiainfrastruktúrát támadja, Németország új pénzzel válaszol. A béke-Nobel és az ICC elleni amerikai szankciók ugyanazon a napon két ellentétes üzenetet küldtek a nemzetközi jogról, miközben az EU és Kína kereskedelmi fegyverszünetet keres, az IMF pedig az adósság és a mesterséges intelligencia kettős kockázatára figyelmeztet.

IRÁN ÉS AZ OLAJPIAC

Trump november 3-ig felfüggeszti az újabb amerikai csapásokat

Donald Trump október 8-án azt közölte, hogy az Egyesült Államok a november 3-i félidős választás előtt nem indít újabb katonai csapást Irán ellen. Az elnök produktív közvetett tárgyalásokról beszélt, de továbbra is nyitva hagyta a választás utáni eszkaláció lehetőségét. A júniusi ideiglenes tűzszünet heteken belül összeomlott, a Hormuzi-szoros forgalma pedig jóval a háború előtti szint alatt maradt.

Az amerikai haditengerészet tanker-kíséretei és az öböl menti kerülő vezetékek javították a szállítást, Irán viszont újabb hajókat támadott. A Brent pénteken 102,5 és 104 dollár között ingadozott, a tízéves amerikai kötvényhozam 5,26 százalék körül járt, 2002 óta nem látott szinten. A G7 energiabiztonsági fellépése enyhítheti a hiányt, de a katonai kockázatot nem szünteti meg.

Miért fontos? Trump ígérete rövid távú politikai és piaci tűzszünet, nem békemegállapodás. Az olajár továbbra is a Hormuzi-szoros biztonságától és az amerikai–iráni tárgyalásoktól függ; a tartósan száz dollár feletti Brent inflációt, magas kamatot és gyengébb növekedést exportál a világba.

Források: AP: Trump november 3-ig nem indít újabb csapást Irán ellen · AP: olajár és kötvényhozamok mozgatták a piacokat · G7: vezetői nyilatkozat az energiabiztonságról

UKRAJNA

Több mint ötven halott három nap alatt, Németország új csomagot ad

Az orosz drón-, rakéta- és siklóbomba-csapások három nap alatt több mint ötven ember halálát okozták Ukrajnában. Csütörtökön egy buszmegálló mellett becsapódó bomba harminc embert ölt meg, szerdán pedig huszonketten, köztük öt gyermek halt meg Prilukiban. Pénteken Zaporizzsjában, Ivano-Frankivszkban és a kijevi régióban is voltak halálos támadások. Az adatokat ukrán hatóságok közölték; a háborús körülmények között a részletek folyamatosan változhatnak.

Friedrich Merz kijevi látogatásán több mint 1,3 milliárd eurós német csomagot jelentett be: mintegy egymilliárdot hosszú hatótávolságú fegyverekre, drónokra és műholdas technológiára, 350 milliót energiaellátásra szánnak. A két ország tizenöt, összesen 8,5 milliárd eurós biztonsági és ipari megállapodást is kötött.

Miért fontos? A tél közeledtével az energiainfrastruktúra és a légvédelem lett a háború egyik döntő frontja. A német segítség csak akkor változtat a helyzeten, ha gyorsan érkezik és valóban csökkenti a ballisztikus rakéták, siklóbombák és sugárhajtású drónok pusztító fölényét.

Források: AP: több mint ötven halott három nap orosz csapásaiban · AP: Németország újabb 1,3 milliárd eurós ukrajnai csomagja · Német kormány: Friedrich Merz kijevi látogatása

NEMZETKÖZI JOG

Navi Pillay béke-Nobelje és az ICC elleni amerikai szankció ugyanazon a napon

A Norvég Nobel-bizottság október 9-én Navi Pillay dél-afrikai jogásznak ítélte a békedíjat a béke és a nemzetközi jog előmozdításáért. Pillay volt az ENSZ emberi jogi főbiztosa, a Ruandai Nemzetközi Törvényszék bírája és a Nemzetközi Büntetőbíróság tagja; pályája a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények személyes felelősségét erősítette.

Néhány órával később az Egyesült Államok új, széles körű szankciókat jelentett be az ICC ellen. Washington szerint a bíróságnak nincs joghatósága amerikai és izraeli állampolgárok fölött beleegyezésük nélkül; az ICC és jogvédők szerint a fellépés a független igazságszolgáltatást próbálja megbénítani. A két álláspont politikai és jogi vita, nem lezárt ténykérdés.

Miért fontos? A nap szimbolikája aligha lehetne erősebb: miközben a Nobel-bizottság a nemzetközi elszámoltathatóságot jutalmazta, az Egyesült Államok ugyanennek az intézményi rendszernek a működését korlátozta. A tét az, marad-e gyakorlati ereje az egyetemes jogelveknek nagyhatalmi ellenállás esetén.

Források: Nobel-bizottság: Navi Pillay kapta a 2026-os békedíjat · Amerikai külügyminisztérium: új szankciók a Nemzetközi Büntetőbíróság ellen · The Guardian: a Nobel-díj és az ICC elleni amerikai fellépés

EU ÉS KÍNA

Kereskedelmi megértés a hibrid autókról, a nagy egyensúlytalanság maradt

Az Európai Unió és Kína október 8–9-i tárgyalásán megértésre jutott a hibrid autók kereskedelméről, és folytatja az egyeztetést egyes vámok csökkentéséről. A nyilvános közlések kevés részletet tartalmaznak; a következő videós találkozót januárra, a személyes fordulót márciusra tervezik. Az unió kézzelfogható kínai piacnyitást és kiegyensúlyozottabb kapcsolatot vár.

A kínai árutöbblet az EU-val szemben tavaly 360 milliárd euró volt, 2026 áprilisa és júliusa között az uniós hiány 103,34 milliárd euróra nőtt. Brüsszel korlátozta a kínai elektromos autók és akkumulátorok behozatalát, Peking pedig európai vegyipari termékek ellen indított vizsgálatot, és a fejlett chipgyártó berendezések exportkorlátozásának feloldását sürgeti.

Miért fontos? A megállapodás megakadályozhatja a gyors vámháborút, de nem oldja meg az európai autóipar versenyképességi gondját. A tartós rendezéshez kínai piacnyitás, kiszámítható támogatási szabályok és európai technológiai beruházás kell, nem pusztán új importkvóta vagy tarifa.

Források: AP: az EU és Kína megértésre jutott a hibrid autókról · Európai Bizottság: EU–Kína kereskedelmi és beruházási konzultáció · Európai Bizottság JRC: kínai autók az uniós piacon

VILÁGGAZDASÁG

Az IMF szerint az adósság és az MI-boom együtt növeli a pénzügyi kockázatot

Kristalina Georgieva, az IMF vezérigazgatója az október 12–18-i bangkoki éves közgyűlés előtt gyorsabb adósságcsökkentést, az egyenlőtlenségek mérséklését és a mesterséges intelligencia szigorúbb szabályozását sürgette. A magas kamatok miatt a szegény országoknak egyre gyakrabban kell választaniuk a szociális kiadások és az adósságszolgálat között, miközben az Egyesült Államok, Japán és Németország adósságterhei is nőnek.

Az MI-adatközpontokba irányuló beruházási hullám támogatja a növekedést és a vállalati profitokat, de energiaigénye inflációs nyomást okoz. Georgieva szerint veszélyes rés keletkezhet a gyors tőkekiadások és a később érkező termelékenységi haszon között; ha a bevételek csalódást okoznak, a magas vállalati tőkeáttétel és az amerikai részvények globális koncentrációja szélesebb sokkot válthat ki.

Miért fontos? Az MI már nem külön technológiai történet, hanem költségvetési, energia- és pénzügyi stabilitási kérdés. A jövő heti IMF–Világbank-ülés valódi próbája az lesz, hogy a figyelmeztetésből lesz-e adósságrendezés, energiafinanszírozás és közös szabályozási minimum.

Források: IMF: Kristalina Georgieva október 7-i beszéde · AP: az IMF adósság- és MI-kockázatokra figyelmeztet · IMF: a 2026. októberi világgazdasági előrejelzés programja

A jövő hét három kérdése

1. Mennyit változik a vagyonadó és a kata tervezete a társadalmi egyeztetésen, és hitelesen beépíthető-e a 2027-es költségvetésbe a remélt bevétel?
2. Kiderül-e, milyen jogkörrel dolgozik Budapest költségvetési felügyelője, és megállapodnak-e a fővárosi kerületek a parkolási bevételek új elosztásáról?
3. Az IMF–Világbank bangkoki ülése és az október 15–16-i EU-csúcs ad-e közös választ az adósság, az ukrajnai tél és a közel-keleti energiaválság hármas nyomására?

A „Péntek este” a hét fontos politikai-gazdasági eseményeiből válogat. A szöveg a 2026. október 9-én 16.45-ig nyilvánosan elérhető információk alapján készült. A folyamatban lévő büntető-, bírósági, diplomáciai és intézményi ügyeknél külön kezeli a bizonyított tényeket, a hatósági vagy politikai állításokat, a sajtó értesüléseit és a szerkesztői értelmezést. Az összeállítás az AI segítségével készült.

A A hét péntek este bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Jogi és kommunikációs diplomáját a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) szerző, majd Bécsben informatikai jogi mesterfokozatot (LL.M.) elért szakember elismert akadémiai karriert tudhat maga mögött. Éveken át vezette a PTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékét, majd az ELTE kommunikációs tanszékét, jelenleg pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) professzoraként oktat. Nevéhez fűződik a független Mérték Médiaelemző Műhely megalapítása is, amelynek élén végzett tényalapú kutatásaiért 2020-ban nemzetközi elismerést, a Potsdami Egyetem Voltaire-díját is átvehette. Egyebek között tanított a Bálint György Média Akadémián is.

Bizottsági meghallgatásán Polyák Gábor világossá tette szakmai programjának legfontosabb elemeit, amelyek a demokratikus nyilvánosság és a piaci egyensúly helyreállítását célozzák:

• Transzparencia a médiapiacon: Kijelentette, hogy a hatóságnak kötelező feladata feltárni és nyilvánossá tenni a hazai médiumok mögött álló valódi tulajdonosi hátteret és finanszírozási forrásokat.
• Szakmai párbeszéd: A korábbi, gyakran egyoldalúnak ítélt döntési gyakorlat helyett egy kiszámítható, a piaci szereplőkkel érdemi szakmai párbeszédet folytató Médiatanács képét vázolta fel.
• A közmédia megújítása: Kritikus hangvétellel rámutatott, hogy a közszolgálati média jelenlegi struktúrája és finanszírozása alapvető reformra szorul, hogy az újra valódi tájékoztatási funkciót tölthessen be.
• Nemzetközi presztízs: Célul tűzte ki, hogy Magyarország a sajtószabadságot mérő nemzetközi rangsorokban visszakerüljön a régió élvonalába.

Szavazott az Országgyűlés a Médiatanács tagjairól is, itt viszont már nem mindenkit választottak meg. A Tisza Párt jelöltjeit, a jogászként, újságíróként és médiaszabályozási szakemberként ismert Bencsik Mártát, Bodrogi Bea médiajogászt és Nagy Krisztina médiapedagógust teljesen egyértelműen megszavazta a parlament, Bencsikre 186-an, Bodrogira és Nagyra 187-en szavaztak igennel. Az utóbbi két jelöltre senki nem szavazott nemmel, nem is tartózkodott egyik képviselő sem. Bencsik Márta esetében csak egy tartózkodás volt, de nemmel rá se szavazott senki.

A Mi Hazánk jelöltje, az energiajogászként ismert Tóth Máté már kevesebb támogatást kapott, de 171 igen, 9 nem és 7 tartózkodás mellett őt is megválasztották.

A KDNP és a Fidesz jelöltjét viszont nem szavazta meg a parlament. Pindroch Ferencre a KDNP jelöltjére 78-an igennel, 84-en nemmel szavaztak, 18-an tartózkodtak. Szabó László, akit a Fidesz jelölt, mindössze 72 igent és 95 nemet kapott, 16-an tartózkodtak a szavazásnál.

A Médiatanács a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság önálló döntéshozó testülete, amelynek fő feladata a magyar médiapiac felügyelete és a sajtószabadság érvényesülésének ellenőrzése. Pályázatok útján odaítéli a rádió- és televíziós médiaszolgáltatási jogosultságokat, valamint megköti a hatósági szerződéseket. Ellenőrzi a médiaszolgáltatók működését, és figyeli a médiapiaci folyamatokat. Vizsgálja a médiatartalmakat (például a kiskorúak védelmét, a gyűlöletkeltés tilalmát vagy a kiegyensúlyozott tájékoztatást érintő szabályok betartását). Jogszabálysértés esetén figyelmeztetést adhat ki, bírságot szabhat ki, vagy eljárásokat indíthat a szolgáltatókkal szemben. Ellátja az állami tulajdonban lévő médiaszolgáltatásokkal és a közszolgálati sajtóval kapcsolatos tulajdonosi, illetve felügyeleti jogszabályi feladatokat.

A Megválasztották Polyák Gábort a Médiatanács elnökének bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Baka András hétfői parlamenti beszédében kifejtette, hogy ügyészségre minden demokratikus jogállamnak szüksége van; olyan ügyészségre, amely szakmailag hiteles, intézményileg független, és amelynek pártatlanságában az állampolgárok megalapozottan bízhatnak. „Ma ez a bizalom nincs meg. A bizalmat helyre kell állítani” – fogalmazott az államfő.

Baka András azt mondta, az ügyészség társadalmi és szakmai megítélése mélypontra jutott. Ennek egyik alapvető oka az – mondta – , hogy az intézmény egyes tagjainak vélt vagy valóságos politikai kötődése hosszú időn keresztül kétséget ébresztett az ügyészség tényleges függetlenségével és működésével kapcsolatban. Az a közvélekedés, hogy bizonyos szint felett megakadt a büntető igazságszolgáltatás.

Közölte, ez a közvélekedés nem csupán a vezetést terheli, hanem kisugárzik az egész szervezetre, arra a több ezer ügyészre és ügyészségi dolgozóra, aki nap mint nap becsülettel és szakmai lelkiismerettel végzi munkáját. Baka András sok emberrel beszélt a legfőbb ügyészi jelölés előtt. Arra jutott, hogy semmi sincs úgy, ahogy kívülről látszik vagy ahogy a médiában megjelenik. „Eszközökben nem válogató, felelősséget másra hárító menekülés zajlik, amiről a külvilág nem tud” – mondta. Számos belső és külső, az ügyészi szervezetet is illető vizsgálat folyik.

Szathmáry Zoltán a Legfőbb Ügyészségen dolgozik, a büntetőbírósági ügyek főosztályán osztályvezető ügyészként, ami a másodfokú bírósági ügyeket jelenti. Pályáját Miskolcon kezdte ügyészségi fogalmazóként, ott lett ügyész is 2012-ben. Később a fővárosba helyezték át, onnan került a Legfőbb Ügyészségre 2018-ban. Megválasztásához a parlament kétharmados többsége szükséges, vagyis a Tisza-frakciónak is meg kell szavaznia.

A köztársasági elnök elmondta azt is, hogy vannak észrevételei az alkotmánybírósági törvény múlt héten elfogadott, már aláírt módosításával kapcsolatban, de nem kívánta késleltetni a törvény elfogadását.

Fontosnak nevezte, hogy az Alkotmánybíróság társadalmi, szakmai és politikai részről is a lehető legszélesebb körben tekintélyt és közbizalmat élvezzen, függetlenségéhez és hiteles, autonóm működéséhez pedig semmiféle kétség ne férhessen.

Ez nem függhet kizárólag attól, hogy az Országgyűlés kellő szakmai kvalitásokkal és integritással rendelkező személyeket választ-e meg alkotmánybírónak, hanem szükséges, hogy a jelölési eljárásnak olyan jogi garanciái legyenek, amelyek biztosítják, hogy a politikai, hivatásrendi és civil szervezeti álláspontok figyelembevételével választják ki a tagokat, és így kiegyensúlyozott összetételű lehet az Alkotmánybíróság.

Baka András kifogásolta, hogy a törvény részletesen meghatározza, miként választja meg az Alkotmánybíróság saját tagjai közül az elnökét, pedig a testület függetlenségét és működésének autonómiáját jobban erősítette volna, ha a törvény e kérdés rendezését az Alkotmánybíróság saját belső működési szabályaira, ügyrendjére bízza.

A A Tisza – frakció nem támogatja a köztársasági elnök jelöltjét, Szathmáry Zoltánt a legfőbb ügyész pozíciójára (Frissítve) bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

ÁRAK

Magyarországon 1,3 százalékra süllyedt az infláció, de a szolgáltatások öt százalékkal drágultak A KSH szeptember 8-i közlése szerint augusztusban a fogyasztói árak 1,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, júliushoz képest pedig 0,2 százalékkal nőttek. A maginfláció 2,0, a nyugdíjas fogyasztóiár-index 0,9 százalék volt. Az élelmiszerek összesített ára 1,4 százalékkal csökkent, miközben a járműüzemanyagok 1,3 százalékkal drágultak.

A kedvező főmutató mögött nagy különbségek vannak: a szolgáltatások ára 5,0 százalékkal emelkedett, ezen belül több közlekedési, javítási és kulturális szolgáltatás jóval gyorsabban drágult. A háztartási energia 4,3 százalékkal olcsóbb lett; ez is lefelé húzta az átlagot.

Miért fontos? Az alacsony infláció növeli a bérek vásárlóerejét és teret adhat a jegybanknak, de a szolgáltatási árak makacssága, valamint a szeptemberben megugró olajár miatt korai tartós árstabilitást hirdetni. Az augusztusi index még alig tükrözi az új energiaár-sokkot.

Források: KSH: fogyasztói árak, 2026. augusztus · MNB: fegyelmezett stratégia kell az euróhoz

IPAR

Júliusban 4,7 százalékkal nőtt a termelés A KSH első becslése szerint az ipari termelés volumene júliusban éves összevetésben 4,7, az előző hónaphoz képest 1,7 százalékkal bővült. Január és július között a kibocsátás 2,7 százalékkal haladta meg a 2025 azonos időszakit.

A növekedés azonban koncentrált volt. A járműgyártás, valamint a számítógép-, elektronikai és optikai termékek gyártása erősödött, miközben a feldolgozóipari alágak többségében csökkent a termelés; a villamos berendezések és az élelmiszeripar is visszaesett. A részletes második becslés szeptember 15-én érkezik.

Miért fontos? A jó főszám támogatja a GDP-növekedést és az exportot, de a kevés húzóágazatra támaszkodó élénkülés sérülékeny. A fordulat akkor válik széles alapúvá, ha a beszállítók, az élelmiszeripar és az akkumulátor-értéklánc is tartós növekedést mutat.

Források: KSH: ipari termelés, 2026. július — első becslés

ÜZEMANYAG

Havi ötezer forintot ígér a kormány a kisebb dízelautók tulajdonosainak Magyar Péter szeptember 11-én bejelentette: a legfeljebb 150 lóerős dízel személyautók tulajdonosai szeptembertől decemberig havi 5000, összesen legfeljebb 20 ezer forint támogatást kapnak. A közel egymillió érintettnek nem kell kérelmet benyújtania; a Magyar Államkincstár a NAV adatai alapján utalna. A gazdák év végéig a gázolaj jövedéki adójának teljes összegét visszaigényelhetik.

A miniszterelnök szerint a védett ár visszaállítása havi 50–100 milliárd forintba kerülne és importkiesést okozna. A Mol szintén ellátási kockázatra figyelmeztetett. Lapzártakor a részletes végrehajtási szabályok még nem jelentek meg; az egymillió jogosulttal számolt támogatás elméleti felső költsége mintegy húszmilliárd forint.

Miért fontos? A kabinet nem az árat rögzíti, hanem célzottan kompenzál: ez kisebb ellátási kockázatot és jobban korlátozható költséget jelent. Ugyanakkor csak a dízelautósok egy részét éri el, és nem fékezi a fuvarozásból, mezőgazdaságból, majd az élelmiszerárakból továbbgyűrűző költségeket.

Források: Telex: célzott támogatás a dízelautósoknak · MTI: a Mol reakciója a dízeltámogatásra

EURÓ ÉS KÖLTSÉGVETÉS

Az euró bevezetéséhez inflációs feltétel közelebb van, a hiánycél továbbra is messzebb. Varga Mihály jegybankelnök a szeptember 10-i Közgazdász-vándorgyűlésen azt mondta: Magyarország az 1,3 százalékos augusztusi inflációval ismét teljesítheti az euró egyik legfontosabb konvergenciakritériumát. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a közös pénz nem csodaszer, és fegyelmezett, összehangolt kormányzati-jegybanki stratégia kell hozzá.

Kármán András pénzügyminiszter ugyanott 2030-ra három százalék alatti hiányt, az őszi költségvetési tervezés visszaállítását, a kiadások felülvizsgálatát és vagyonadót helyezett kilátásba. Ezek programadó vállalások: a 2026-ra tervezett 7,5 százalékos hiány és 77,5 százalékos adósságráta még távol van a maastrichti küszöböktől.

Miért fontos? Az euróhoz nem elég egy kedvező inflációs hónap. Tartós árstabilitás, három százalék alatti hiány, fenntartható adósság, árfolyam-stabilitás és jogi felkészülés kell. A hét nyilatkozatai irányt jelölnek, de még nem adnak céldátumot vagy teljes menetrendet.

Források: MNB: fegyelmezett stratégia kell az euróhoz · Telex: a pénzügyminiszter gazdaságpolitikai programja · MKT: a 64. Közgazdász-vándorgyűlés programja

ALKOTMÁNYOSSÁG

Öt új alkotmánybíró-jelölt van és fideszes bojkott. A Tisza Párt Chronowski Nórát, Kovács András Györgyöt, Ligeti Miklóst, Orosz Árpád Gábort és Szomora Zsoltot jelölte az Alkotmánybíróságra. A bizottsági meghallgatást szeptember 14-re, a parlamenti választást szeptember 15-re tervezik. A kormánypárt kétharmados többsége miatt az öt jelöltet ellenzéki támogatás nélkül is megválaszthatja.

A Fidesz-frakció bejelentette, hogy bojkottálja az eljárást, és a korábbi személyi változásokra hivatkozva jogellenesnek, illetve illegitimnek nevezi a választást. Ez politikai-jogi álláspont; az eljárás törvénytelenségét bíróság vagy más független fórum nem állapította meg.

Miért fontos? A vita túlmutat az öt személyen: arról szól, elfogadja-e az ellenzék a kormányváltás utáni intézményi rend legitimitását. A bojkott nem akadályozza meg a szavazást, de tovább gyengítheti az Alkotmánybíróság körüli politikai konszenzust és a döntések elfogadottságát.

Források: Telex: a Fidesz bojkottálja az alkotmánybíró-választást · HVG: öt új alkotmánybíró jelölése

Péntek este a világban

Az energiaár alakulása ismét a világpolitika mozgatója lett. A húszik stratégiai szigetet foglaltak el a Vörös-tenger kapujában, az olaj pedig száz dollár fölé került. Az ECB kamatot emelt, az amerikai infláció a Fedet szorítja, az ukrajnai közvetítés nem hozott tűzszünetet. Németországban az AfD tartományi győzelme újabb politikai próba elé állítja a demokratikus centrumot.

KÖZEL-KELET

Száz dollár fölött az olaj, a húszik elfoglalták a Vörös-tenger kulcsszigetét A Brent szeptember 9-én 101,21 dolláron zárt, péntekre pedig 108 dollár fölé emelkedett. Az áremelkedést az amerikai–iráni támadások, a hormuzi bizonytalanság és a szaúdi olajlétesítmények elleni húszi akciók hajtották. A drágulás ténye piaci adat; a későbbi 120–150 dolláros forgatókönyvek elemzői becslések, nem előrejelzett bizonyosságok.

Szeptember 11-én a jemeni húszik elfoglalták Majjún szigetét a Báb el-Mandeb-szorosban; a területszerzést jemeni kormányzati és húszi források is megerősítették. A sziget a Vörös-tenger déli kijáratát ellenőrzi, Szaúd-Arábia korlátozott légicsapásokkal válaszolt.

Miért fontos? A világ két fő közel-keleti hajózási szűkülete egyszerre került nyomás alá. Ez nemcsak nyersolaj-, hanem dízel-, műtrágya-, szállítási és biztosítási költségsokkot is okozhat; a hatás a magyar kutakon és az élelmiszerárakban is megjelenhet.

Források: AP: száz dollár fölé emelkedett az olaj · The Guardian: 108 dollár fölött a Brent · AP: a húszik elfoglalták Majjún szigetét

EURÓÖVEZET

Az ECB 2,50 százalékra emelte a betéti kamatot. Az Európai Központi Bank szeptember 10-én 25 bázisponttal emelte mindhárom irányadó kamatát. Szeptember 16-tól a betéti kamat 2,50, a fő refinanszírozási kamat 2,65, a jegybanki hitelkamat 2,90 százalék. Az ECB az energiaár-sokkot és a tartósan cél feletti inflációt nevezte meg fő okként.

Az új alappálya az Unióban 2026-ra 3,0, 2027-re 2,5, 2028-ra 2,1 százalékos inflációt, illetve 0,9, 1,4 és 1,5 százalékos növekedést vár. A testület nem ígért előre meghatározott kamatpályát, és külön jelezte, hogy az iráni konfliktus alakulása miatt a bizonytalanság rendkívül nagy.

Miért fontos? Az ECB egyszerre fékezi a másodkörös áremelkedést és kockáztatja a gyenge növekedés további lassítását. A magasabb eurókamat Magyarországon is emelheti a finanszírozás költségét, és szűkítheti az MNB kamatcsökkentési mozgásterét.

Források: ECB: 25 bázispontos kamatemelés · ECB: Lagarde sajtótájékoztatója

EGYESÜLT ÁLLAMOK

3,4 százalékra gyorsult az infláció, a Fed kamatemelés felé sodródik . Az amerikai fogyasztóiár-index augusztusban havi 0,4, éves 3,4 százalékkal emelkedett. A benzin egyetlen hónap alatt 3,9 százalékkal drágult, és a havi áremelkedés több mint harmadát adta. Az energia és élelmiszer nélkül számított maginfláció havi 0,3, éves 2,4 százalék volt.

A Reuters által idézett határidős piac pénteken mintegy 85 százalékos esélyt árazott a Fed szeptember 15–16-i ülésén egy 25 bázispontos emelésre. Ez piaci várakozás: a jegybank döntése még nem született meg, és az energiaárak mellett az egyes szolgáltatási tételek is torzították a havi adatot.

Miért fontos? A magasabb amerikai kamat erősítheti a dollárt, emelheti a globális kötvényhozamokat és drágíthatja a feltörekvő országok finanszírozását. Az adat azt is mutatja, milyen gyorsan fordíthatja vissza az olajsokk a korábbi dezinflációt.

Források: BLS: amerikai fogyasztói árak, 2026. augusztus · Reuters: a piac kamatemelést vár a Fedtől

UKRAJNA

Az amerikai közvetítők új lendületről beszéltek, de a háború folytatódott. Steve Witkoff és Jared Kushner szeptember 5-én több mint három órán át tárgyalt Vlagyimir Putyinnal Moszkvában, majd másnap Kyivben Volodimir Zelenszkijjel és európai képviselőkkel. A felek biztonsági és gazdasági garanciákról, légvédelemről, téli támogatásról és egy új amerikai–orosz–ukrán tárgyalási fordulóról beszéltek.

A találkozókat minden fél érdeminek nevezte, de nem született tűzszünet vagy nyilvános kompromisszum a területi kérdésekről. Szeptember 8-án az orosz csapások újra elérték Kyivet, legalább két ember halálát okozva; Ukrajna közben orosz energia- és katonai célpontokat támadott.

Miért fontos? A diplomáciai csatorna újranyílt, de a harctéri ösztönzők nem változtak. A „jelentőségteljes” vagy „érdemi” tárgyalás politikai minősítés; a valódi előrelépést ellenőrizhető tűzszünet, humanitárius megállapodás vagy közös tárgyalási keret jelezné.

Források: RFE/RL: amerikai közvetítési kísérlet Kyivben és Moszkvában · CBS: a támadások a tárgyalások után folytatódtak

NÉMETORSZÁG

Az AfD 43,8 százalékkal nyert Szász-Anhaltban. A szeptember 6-i tartományi választáson a szélsőjobboldali AfD 43,8 százalékot és 39 mandátumot szerzett a 83 fős parlamentben; 2021-hez képest több mint húsz százalékponttal erősödött. A CDU 17,2 százalékkal 15 helyet kapott, az SPD és a Zöldek egyaránt nyolcat, a Baloldal nyolcat, a BSW ötöt. A részvétel 77,8 százalék volt.

Az AfD egyedül nem rendelkezik többséggel. A párt tartományi szervezetét a német belső elhárítás szélsőjobboldali szervezetként kezeli; a CDU és a legtöbb más párt elutasítja az együttműködést, a BSW azonban korábban nem zárta ki. A kormányalakítás ezért nyitott.

Miért fontos? Az eredmény megrendíti Friedrich Merz kancellár CDU-ját és a szélsőjobboldallal szembeni politikai „tűzfalat”. Ha az AfD kormányra kerülne, az Németország háború utáni történetének fontos határátlépése lenne, és az EU Ukrajna-, migrációs és gazdaságpolitikájára is hatna.

Források: OSW: az AfD győzelme Szász-Anhaltban · The Guardian: AfD-áttörés a tartományi választáson

A jövő hét három kérdése

1. Megjelennek-e a dízeltámogatás részletes szabályai, és pontosan hány jogosulttal, illetve mekkora költségvetési kiadással számol a kormány?
2. Megválasztja-e az Országgyűlés mind az öt alkotmánybírót a fideszes bojkott mellett, és hogyan reagálnak erre a jogászok szervezetei?
3. Emel-e kamatot a Fed szeptember 16-án, és ad-e bármilyen konkrét eredményt az új amerikai–orosz–ukrán diplomáciai csatorna?

Szerkesztői megjegyzés

A „Péntek este” a hét fontos politikai-gazdasági eseményeiből válogat. A szöveg a 2026. szeptember 11-én 16.45-ig nyilvánosan elérhető információk alapján készült. A folyamatban lévő ügyeknél külön kezeli a bizonyított tényeket, a hivatalos vagy politikai állításokat, valamint a szerkesztői értelmezést.

2026. szeptember 11. Az összeállítás az AI segítségével készült

A A hét – péntek este bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Bálint Viktort, Hargitai Miklóst, Szabó Györgyöt, négy évre, de legfeljebb az új Országgyűlés megalakulásáig, míg Bayer Juditot, Kollár Árpádot és Sükösd Miklóst két évre a választották a testület tagjává szeptember 9-i hatállyal.

Az Országgyűlés a 2010-ben elfogadott médiatörvény idén nyári módosításával hozta létre a közszolgálati média- és hírszolgáltatás biztosítására, függetlenségének védelmére a Független Közmédia Testületet, amelynek három-három tagját a kormányoldal, az ellenzéki frakciók, illetve a médiaszakmai szervezetek jelölik.

A képviselőcsoportok delegáltjainak mandátuma négy, míg a szakmai szervezetek jelöltjeié két esztendőre szól. A tag egy alkalommal újraválasztható. A tagok közül választ a testület élére elnököt a törvényhozás. Nem akadálya a testület megalakulásának, ha nem minden jelölt kapja meg a szükséges többséget. A frakciók és a médiaszakmai szervezetek által jelölt tagok legalább kétharmadának megválasztásával is megalakul a testület.

Az Országgyűlés művelődési bizottsága szeptember 2-án egyhangú szavazással támogatta a médiaszakmai szervezetek által a testületbe javasolt tagok – Bayer Judit médiakutató, médiajogász, Kollár Árpád költő, kultúraszervező és Sükösd Miklós szociológus, médiakutató – jelölését, a Tisza képviselőinek voksaival pedig a kormányoldal által javasolt Bálint Viktor közgazdász, médiaszakember, Hargitai Miklós, a Sajtószakszervezet elnöke és Szabó György, a Sanoma Media Budapest volt vezérigazgatója testületbe kerülését.

A művelődési bizottság – akárcsak egy héttel korábban – nem támogatta, hogy a közmédia-testület tagja legyen a Fidesz által jelölt Siklósi Beatrix televíziós és rádiós médiaszakember, a KDNP jelöltje, Martí Zoltán újságíró, médiaszakember, valamint a Mi Hazánk által javasolt Moys Zoltán médiaszakember, a Hazajáró műsor létrehozója. Radnai Márk (Tisza), a bizottság alelnöke korábban közölte: a „felkészült, hiteles, szakmailag és emberileg alkalmas” személyeket támogatni fogják a testületbe, de ha nem ajánl ilyeneket az ellenzék, a fennmaradó helyeket a médiaszakmai szervezet jelöltjeivel töltik fel.

A művelődési bizottsági meghallgatás során Bayer Judit hangsúlyozta: a média által kínált túláradóan sok információ dacára szükség van a közszolgálati médiára, annak iránymutatására, hitelességére, Magyarország pedig olyan történelmi helyzetben van, hogy európai szinten is példaértékű környezetet alakíthat ki.

A Tagokat választott a parlament a Független Közmédia Testületbe, elnököt a fórum élére bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

KÖLTSÉGVETÉS

Új hiánycél: 7,5 százalék, új adósságpálya: 77,5 százalék

A Pénzügyminisztérium augusztus 24-én ismertette a 2026-os költségvetés módosításának fő számait. Az eredeti törvény 3,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal számolt, a kormány most 7,5 százalékos célt jelöl meg. A kabinet átvilágítása szerint új intézkedések és az uniós megállapodás nélkül a hiány 8,3 százalék lehetett volna. Ez utóbbi kormányzati számítás; a módosító javaslatot augusztus 31-én tervezik benyújtani, tehát lapzártakor még nem elfogadott költségvetési törvény.

A terv szerint az államadósság a GDP 74,6 százalékáról 77,5 százalékára nőhet. A kormány 700 milliárd forintnyi állami működési megtakarítást és 500 milliárdos Havária Alapot ígér az aszály és az energiaválság kezelésére. A csomagba bekerült a rászoruló gyermekek egyszeri iskolakezdési támogatása, a vényköteles gyógyszerek áfamentessége, valamint a szociális tűzifakeret bővítése is.

Miért fontos? A 7,5 százalékos hiány nem egyszerű technikai korrekció, hanem több évre szóló gazdaságpolitikai kötöttség. A kormánynak egyszerre kell hiteles kiigazítást, növekedést és választási ígéreteket finanszíroznia. A Költségvetési Tanács nem emelt érdemi kifogást, de növekedési, energiaár- és uniós túlzottdeficit-eljárási kockázatokat jelzett.

Források: Kormány.hu: a 2026-os költségvetés módosítása · bne IntelliNews: 7,5 százalékos hiánycél · Portfolio: pénzügyminiszteri értékelés

MONETÁRIS POLITIKA

Az MNB 5,50 százalékra csökkentette az alapkamatot

A Monetáris Tanács augusztus 25-én 25 bázisponttal, 5,50 százalékra mérsékelte a jegybanki alapkamatot; az új kamatszint augusztus 26-án lépett hatályba. Az egynapos betéti kamat 4,50, a fedezett hitel kamata 6,50 százalék lett. A jegybank szerint az infláció a júniusi alappályánál kedvezőbben alakult, a magyar eszközök kockázati megítélése pedig stabil maradt.

Az MNB ugyanakkor nem ígért automatikus további lazítást. A következő döntéseket a szeptemberi inflációs jelentés, a költségvetési pálya, az euróbevezetés kilátásai és a külső piaci környezet alapján hozzák meg. A jegybank tavasszal megkezdett inflációscél-felülvizsgálatának eredményét őszre ígérte.

Miért fontos? A kamatvágás olcsóbb finanszírozás felé mutat, de a mozgástér keskeny: a 7,5 százalékos hiánycél és a bizonytalan energiaárak bármikor felárat építhetnek a forintba és az állampapírokba. A monetáris enyhítés sikere ezért most szokatlanul erősen függ a költségvetés hitelességétől.

Források: MNB: a Monetáris Tanács augusztusi döntése · MNB: sajtótájékoztató a kamatdöntés után

BERUHÁZÁSOK

A második negyedévben 9,1 százalékkal esett a beruházások volumene

A KSH augusztus 26-i adata szerint a nemzetgazdasági beruházások volumene a nyers adatok alapján 9,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Szezonálisan kiigazítva az éves visszaesés 7,1, az előző negyedévhez viszonyított csökkenés 4,3 százalék volt. A gyengüléshez leginkább a feldolgozóipar, valamint a szállítás és raktározás járult hozzá.

A vállalkozások és a költségvetési szervezetek beruházásai egyaránt csökkentek; az ingatlanügyletek és a háztartások növekvő aktivitása csak fékezte a visszaesést. A friss adat ezért árnyalja a második negyedévi 1,7 százalékos GDP-növekedésről és a júniusi ipari termelés megugrásáról szóló kormányzati optimizmust.

Miért fontos? A beruházás a következő évek termelékenységének és béremelkedésének előfeltétele. A tartós visszaesés azt jelezheti, hogy a vállalatok a jobb rövid távú adatok ellenére még nem bíznak eléggé a keresletben és a szabályozási környezetben. A növekedés akkor válik tartóssá, ha a fogyasztás mellett a kapacitásbővítés is megindul.

Források: KSH: beruházások, 2026. II. negyedév · Portfolio: pénzügyminiszteri értékelés

ELSZÁMOLTATÁS

Unger Anna vezeti a vagyonvisszaszerzési hivatalt

Az Országgyűlés augusztus 28-án titkos szavazással, 137 igen, 7 nem és 1 tartózkodás mellett az NVVH elnökévé választotta Unger Anna politológust; Tasnádi Katalin lett a nyomozati elnökhelyettes. Megbízatásuk szeptember 1-jén kezdődik és hat évre szól. A Fidesz–KDNP képviselőinek többsége a szavazás előtt kivonult. További három elnökhelyettes kiválasztása még hátravan.

Unger a meghallgatásán azt mondta: szerinte irreális arra számítani, hogy hat éven belül jogerős ítéletek születnek, de a visszaélések feltárásáig és a vádemelésig el lehet jutni. A kijelentés vitát váltott ki, mert a hivatal eredményességével szembeni elvárásokat már indulás előtt alacsonyra állította. Jogvédők korábban azt is kifogásolták, hogy a hivatal széles beavatkozási jogköreihez erősebb bírói kontroll kell.

Miért fontos? Az NVVH a kormányváltás egyik legfontosabb hitelességi próbája: képes-e bizonyítékokra épülő, gyors és politikailag semleges eljárásokra. A hivatal vizsgálata vagy vádemelése még nem bűnösség; jogerős ítéletet csak bíróság mondhat ki. A gyorsaságot ezért nem a jogállami garanciák rovására, hanem jobb nyomozással és ügyészi munkával kell elérni.

Források: Telex: Unger Anna megválasztása és a jelölési folyamat · Euronews: Unger Anna lett az NVVH elnöke · Magyar Helsinki Bizottság: jogállami garanciák az NVVH-nál

ENERGIA

Paks mind a négy blokkja ismét névleges teljesítményen működik

A Paksi Atomerőmű közlése szerint augusztus 26-án 20 óra 35 perckor a 4. blokkot is százszázalékos teljesítményre terhelték fel, így mind a négy blokk ismét névleges teljesítményen üzemel. A július végi rekordalacsony dunai vízállás miatt korábban fokozatosan vissza kellett fogni, majd részben le kellett állítani a termelést.

A kormány a fenékküszöb építésével, két nyolcvan méteres bárka készenlétbe állításával és fogyasztáscsökkentési intézkedésekkel kezelte a helyzetet. Magyar Péter a parlamentben az ország közös sikerének nevezte az újraindítást, és új vízügyi-energetikai korszakot ígért. A beavatkozás végleges költségét és hosszú távú környezeti hatását azonban még nem tették közzé.

Miért fontos? A teljes paksi kapacitás visszatérése csökkenti az importáram-igényt és az ellátási kockázatot. A válság azonban megmutatta, hogy az atomerőmű, a Duna vízjárása és a klímaváltozás egyetlen rendszerként kezelendő. A műszaki siker után a feladat a tartós vízgazdálkodási és energia-biztonsági terv nyilvános ellenőrzése.

Források: Paks.hu: ismét névleges teljesítményen mind a négy blokk · Kormány.hu: a paksi válság kezelésének értékelése

Péntek este a világban

A hét nemzetközi hírei ugyanarra a kérdésre futottak ki: meddig bírja a világgazdaság a politikai kockázatok felárát? Washington minden eddiginél szélesebb gazdasági hadjáratot indított Irán ellen, Kanada visszavág az amerikai vámokra, a Fed az inflációt tartja fő veszélynek. Közben az Nvidia újabb rekordja az MI-beruházások erejét, Ukrajna szövetségeseinek kyivi találkozója pedig a háború elhúzódását jelezte.

IRÁN ÉS HORMUZ

Washington gazdasági elszigetelést hirdetett, Teherán feltételeket szab

Az amerikai pénzügyminisztérium augusztus 24-én elindította az Operation Economic Outcast nevű kampányt. Öt területen — digitális eszközök, technológia, arany, légi közlekedés és hajózás — szélesítette a másodlagos szankciók lehetőségét, és csaknem hatvan személyt, céget, illetve hajót vett célba. Az amerikai közlemény célként Irán gazdasági kapcsolatainak teljes elvágását nevezte meg.

Irán közben Omán közvetítésével feltételeket készít a Hormuzi-szoros újranyitásához. Teherán a háború lezárását, az iráni kikötők amerikai blokádjának feloldását, szankcióenyhítést és kártérítést is említett; végleges megállapodás nincs. Péntek délelőtt a Brent 89,66 dollár körül járt, heti 5,1 százalékos csökkenés felé tartva, mert némi forgalom újraindult a szoroson.

Miért fontos? A piac egyszerre áraz enyhülést és új eszkalációt. A másodlagos szankciók nemcsak Iránt, hanem bankokat és vállalatokat világszerte választás elé állítanak. A hormuzi tranzit tartós rendezése nélkül a világ olaj- és LNG-ellátásának kulcsútvonala továbbra is politikai zsarolási pont marad.

Források: U.S. Treasury: Operation Economic Outcast · Reuters: iráni feltételek a Hormuzi-szoros újranyitásához · Reuters: olajár és a hormuzi forgalom

VÁMHÁBORÚ

Kanada felfüggesztette az alkut, és amerikai büntetővámra vámmal válaszolt

Az Egyesült Államok augusztus 22-én 50 százalékos vámot léptetett életbe 27,6 milliárd kanadai dollár értékű kanadai árura, miután a két ország tárgyalásai megállapodás nélkül zárultak. A kanadai kormány szerint Washington olyan feltételeket szabott, amelyek sértették volna az ország gazdasági és kereskedelempolitikai önállóságát, ezért Ottawa felfüggesztette az egyeztetéseket.

Kanada szeptember 8-tól az amerikai tételekhez igazodó, 15, 25 és 50 százalékos ellenvámokat vezet be ugyanekkora importértékre, többek között acélra, tejtermékekre, gépekre és elektronikára. Emellett 7,5 milliárd kanadai dolláros új támogatási és likviditási csomagot hirdetett az érintett munkavállalóknak és vállalatoknak.

Miért fontos? Ez már nem tárgyalási fenyegetés, hanem életbe lépett vámkonfliktus a világ egyik legszorosabban integrált gazdasági térségében. Az alkatrészek többször lépik át a határt, így ugyanaz a vám több ponton is beépülhet az árba. A viszály egyben az USMCA jövőjét és az amerikai kereskedelmi szövetségek hitelességét is próbára teszi.

Források: Kanadai kormány: ellenintézkedések és támogatási csomag · Gowling WLG: az amerikai–kanadai vámkonfliktus

KAMATOK

A Fed elnöke szerint az infláció maradt az első számú feladat

Kevin Warsh, a Federal Reserve elnöke augusztus 28-i jackson hole-i beszédében erős amerikai gazdaságról és stabil, 4,1 százalékos munkanélküliségről beszélt. Ugyanakkor a Fed által figyelt PCE-infláció éves ütemét 3,7, hathavi évesített ütemét 4,1 százalékra tette, és hangsúlyozta, hogy az áremelkedés még mindig jóval a kétszázalékos cél felett van.

Warsh nem jelentett be kamatemelést, és tudatosan kerülte a következő döntésekre vonatkozó előretekintő ígéretet. Azt mondta, a Fednek az adatok alapján kell döntenie, és kevesebb iránymutatást kell adnia a piacnak. A beszédet a befektetők szigorú hangvételűnek értelmezték, a rövid hozamok emelkedtek.

Miért fontos? A világ legfontosabb jegybankja nem recessziótól, hanem az infláció beragadásától tart. Ez magasabban tarthatja a dollárkamatokat és a globális kötvényhozamokat, megdrágítva a feltörekvő országok — köztük Magyarország — finanszírozását. Fontos különbség: a beszéd irányt jelzett, de konkrét kamatdöntést nem.

Források: Federal Reserve: Kevin Warsh jackson hole-i beszéde · The Guardian: piaci reakció Warsh beszédére

MESTERSÉGES INTELLIGENCIA

Az Nvidia negyedéves bevétele átlépte a 96 milliárd dollárt

Az Nvidia augusztus 26-án 96,2 milliárd dolláros negyedéves árbevételt jelentett, 106 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. Az adatközponti üzletág 89 milliárd dollárt termelt, éves növekedése 117 százalék volt; a bruttó árrés 75 százalékon alakult. A következő negyedévre 108 milliárd dollár körüli forgalmat vár a társaság.

A prognózis nem számol kínai adatközponti számítási bevétellel, ami jól mutatja az exportkorlátozások és a technológiai geopolitika súlyát. A gyorsjelentés egyben megerősítette: a felhőszolgáltatók, államok és MI-laborok továbbra is példátlan ütemben építik a számítási és energia-infrastruktúrát.

Miért fontos? Az Nvidia már nem csupán vállalati sikertörténet, hanem a világgazdasági beruházási ciklus egyik központja. A számok igazolják az MI-kereslet erejét, de a koncentráció, az áramigény, a finanszírozási körök és a kínai piac kizárása egyre nagyobb rendszerszintű kockázatot is jelent.

Források: SEC/Nvidia: második negyedéves gyorsjelentés · The Wall Street Journal: Nvidia-eredmények

UKRAJNA

Európa több légvédelmet, fegyveripari együttműködést és új szankciókat ígért

A „tettre készek koalíciójának” vezetői augusztus 24-én, Ukrajna függetlenségének 35. évfordulóján Kyivben és videókapcsolaton tanácskoztak. Nagy-Britannia, Franciaország és Németország vezetésével sürgős légvédelmi támogatást, az ukrán hadiiparral való szorosabb együttműködést, energetikai segítséget és az orosz hadiipart, illetve árnyékflottát célzó további szankciókat ígértek.

A résztvevők teljes és feltétel nélküli tűzszünetet követeltek a jelenlegi frontvonal mentén, és tovább készítik a tűzszünet után bevethető multinacionális erőt. Két nappal később John Ratcliffe CIA-igazgató Moszkvában orosz hírszerzési vezetőkkel találkozott. A látogatás ténye megerősített, tartalmát azonban egyik fél sem közölte; ezért békeáttörésre vagy NATO-val kapcsolatos ultimátumra ebből nem lehet következtetni.

Miért fontos? A hét egyszerre mutatta a háború két pályáját: Európa a hosszú távú katonai és gazdasági támogatást intézményesíti, Washington pedig fenntartja a titkosszolgálati kommunikációt Moszkvával. A háttércsatorna hasznos lehet a kockázatok csökkentésére, de nyilvános tárgyalási eredmény nélkül nem jelent békefolyamatot.

Források: Brit kormány: a tettre készek koalíciójának nyilatkozata · Élysée: közös nyilatkozat Ukrajnáról · Reuters: a CIA igazgatójának moszkvai tárgyalása

A jövő hét három kérdése

1. Milyen kiadási és bevételi részletekkel nyújtja be a kormány augusztus 31-én a 7,5 százalékos hiánycélra épülő költségvetési módosítást?
2. Milyen első ügyeket választ az NVVH a szeptember 1-jei indulás után, és hogyan biztosítja a nyomozások gyorsaságát, valamint a bírói kontrollt?
3. Lesz-e működő hormuzi hajózási megállapodás, miközben Kanada közzéteszi a szeptember 8-án életbe lépő amerikai ellenvámok részleteit?

Szerkesztői megjegyzés

A „Péntek este” a hét fontos politikai-gazdasági eseményeiből válogat. A szöveg az AI segítségével, a 2026. augusztus 28-án 16.30-ig nyilvánosan elérhető információk alapján készült. A folyamatban lévő ügyeknél külön kezeli a bizonyított tényeket, a hivatalos vagy politikai állításokat, valamint a szerkesztői értelmezést.

A Heti hírhalom bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A Fidesz az eljárás kezdete előtt kivonult az ülésteremből. Korábban jelezték, nem asszisztálnak a hivatal létrehozásához, és az Alkotmánybíróságtól kérik az NVVH-ról szóló törvény megsemmisítését.

Az elnöki és a négy elnökhelyettesi posztra a parlament igazságügyi bizottsága július végén írt ki pályázatot, majd az elnöki posztra pályázók közül hármat kedden nyilvános ülésen meghallgatott és úgy döntött, Unger Annát javasolja a hivatal elnökének.

A nyomozati és a közpénzügyi elnökhelyettesi posztra pályázókat zárt ülésen hallgatta meg szerdán a testület, amely Tasnády Katalint, a Központi Nyomozó Főügyészség ügyészét jelölte nyomozati elnökhelyettesnek, míg a közpénzügyi elnökhelyettesi posztra kiírt pályázatot a meghallgatás után eredménytelennek nyilvánította.

A vádemelésért felelős, valamint fellebbviteli elnökhelyettesi posztokra kevés pályázat érkezett, ezért azokat még korábban érvénytelenné nyilvánították.

A parlament által július végén elfogadott, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló törvény alapján a hivatal feladatait a közvagyonnal való jogellenes gazdálkodással összefüggő ügyek feltárása, a közvagyon védelme, a bűncselekményből származó vagy azzal összefüggésben a közvagyon köréből kikerült vagyon felkutatása, azonosítása, biztosítása, értékének megóvása és visszaszerzése érdekében látja el.

A hivatal egyebek mellett keresetet indíthat, más szerv eljárását kezdeményezheti, hatósági eljárásokkal, közigazgatási perekkel és a büntetőeljárással összefüggésben is vannak jogkörei. Az NVVH-t az elnök vezeti, munkáját négy – közpénzügyi, nyomozati, vádemelésért felelős, valamint fellebbviteli – elnökhelyettes segíti.

A hivatal elnökévé az választható meg, aki büntetlen előéletű, jogász szakképzettséggel vagy gazdasági, államtudományi, politikatudományi, közigazgatástudományi vagy egyéb társadalomtudományi területen szerzett felsőfokú végzettséggel rendelkezik, valamint ezen területek valamelyikén legalább tizenötéves szakmai gyakorlata, vagy tudományos fokozata és tíz év szakmai gyakorlata van.

A közpénzügyi elnökhelyettesre is ugyanilyen végzettségi követelmények vonatkoznak, további előírás, hogy az állami adóhatóság vagy vámhatóság feladatkörébe tartozó területen legalább tizenöt éves szakmai gyakorlattal rendelkezzen.

Nyomozati, vádemelésért felelős, valamint fellebbviteli elnökhelyettessé ügyészségi szolgálati viszonyban álló ügyész választható meg. Nem lehet a hivatal elnöke vagy elnökhelyettese, aki a megválasztása előtti hat évben egyebek mellett országgyűlési képviselő, polgármester, kománytag volt vagy pártban tisztséget viselt, párt alkalmazásában állt.

Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlés május 9-i alakuló ülésén azt mondta, az elsők között fogják benyújtani a vagyonvisszaszerzési hivatalról szóló törvényt, mert a magyar embereknek joguk van tudni, hogyan működött az elmúlt évtizedek hatalmi rendszere, hogy milyen döntések vezettek oda, hogy a nemzet közös vagyonának jelentős része egy szűk politikai és gazdasági elit kezében koncentrálódott.

A hivatal fel fogja tárni az állami közbeszerzések rendszerét, a koncessziós szerződéseket, az alapítványokba kiszervezett közvagyont, az állami beruházások túlárazásait, az uniós forrásokkal való visszaéléseket, a Magyar Nemzeti Bankhoz kötődő pénzügyi konstrukciókat, a tao-rendszer pénzmozgásait, a magántőkealapok, az offshore hátterű konstrukciók szerepét, valamint minden olyan ügyletet, amelyeknél felmerül a közvagyon sérelmének, a hivatali visszaélésnek, a hűtlen kezelésnek, a pénzmosásnak, a költségvetési csalásnak vagy a vagyonkimentésnek a gyanúja – közölte.

A Megválasztották Unger Annát a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökének bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.