Kimozdulni a mindennapok mókuskerekéből egyre erősebb vágyként jelenik meg az emberekben. Sokan tekintenek úgy a sportra, mint egy lehetséges megoldásra. Ez azért is jó választás, mert az ember testileg kellemesen elfárad és közben nem a problémáin rágódik, valamint kikapcsolódást, lelki feltöltődést adhat. Az egyik legegyszerűbben kivitelezhető választás a futás, hiszen egy jó futócipővel már bele is kezdhetünk. A futásnak számtalan jótékony hatása van, ezért egyre többen választják, közöttük akadnak olyanok is, akik teljesen másként futnak, mint azt elsőre gondolnánk. Ugyanis nem ritka, hogy a futók között kerekesszékesek is indulnak.

Az én történetem

Már nagyon fiatal koromban fontos volt számomra a sport és ez a hozzáállás később sem változott, azonban hatéves koromat követően mindezt már csak kerekesszékkel tudtam véghez vinni. A futás mindenki számára, így nekem is egy teljeskörű fejlődéstörténet, csak az nem mindegy, hogy kinek milyen cél lebeg a szeme előtt.

Az edzést fokozatosan kell kezdeni, kis távokkal. Bennem is élesen él az első edzés emléke, amikor hét évesen először mentem „másként futni”. Mivel akkor még nem tudtam magamat egyedül hosszú távon hajtani, az egy kilométer is sok volt. Kezdetben segítség kellett, tolták a kerekesszékemet, úgy kezdtem bele az aktív sportba.

A fejlődés viszont minden esetben fontos, így volt ez velem is. Először csak három és fél kilométert tudtam önállóan megtenni, majd folyamatosan egyre nagyobb távot, egészen a félmaratonig, ami 21 km.

Firenzei Maraton 2016. november 27.

A futók életében ez a 21 km nagyon fontos pont, nagy dolog először átlépni ezt a határt, sokan évekig dolgoznak érte. Szerencsémre nekem sokszor megadatott, hogy a segítőimmel átgurulhattam a célvonalon számos félmaraton teljesítése után. Ezt követően már egyre többször, egyre nagyobb távot vállaltunk el a segítőimmel, a 42 km-es maratonoktól egészen a 100 km feletti távokig.

Ezek teljesítéséhez nem „csak” pár segítőre, hanem egy olyan összetartó, folyton támogató közegre is szükségem volt, akik minden percben mellettem álltak. Az első handbikekal – saját erőmből a segítőim támogatásával – megtett 100 km feletti teljesítményhez nekem is sok idő kellett, 15 éves koromban értem el ezt a célt.

Természetesen a sporteredmények eléréséhez elengedhetetlen a támogató háttér, ezért is mondhatom magamat szerencsésnek, hogy a családommal közösen, az ő segítségükkel állhatok rajthoz és érhetek célba a versenyeken. Az ő támogatásuk nélkül mindez nem sikerülhetne.

Deseda UltraMaraton 2026. augusztus 1.

Emeltem a tétet

Az álomhatár elérésekor jött az igazán nagy kihívás, a versenyeken már nem a korábban használt „futó kerekesszékben” vittek a kisérők, hanem handbike segítségével indultam, ami egy speciális, 3 kerekű sport kerekesszék. Innentől túlnyomó részben segítség nélkül, saját erőmből tettem meg a távokat. Minden kilométer nagyobb kihívás volt, azonban az eredményt egyre inkább a magaménak éreztem.

Természetesen a félmaratonok, maratonok sem maradtak el, de már izgattak a hosszabb távok is. A cél a 130 km-es Ultra Tisza-tó lett, amelyet kísérőimmel már több alkalommal teljesítettem.

A mindennapokban használt kerekesszékem is megmaradt, hiszen vannak olyan versenyek, amelyeken nem lehet handbikekal indulni.

X. Ultra Tisza-tó (UTT) 2026. július 4.

A fejlődésnek köszönhetően ezzel már könnyű szerrel jutottam el 25 km fölé is egyhuzamban, ami egy teljesen más hajtási technikát igényel. Érdemes tudni, hogy számtalan olyan sportoló van, aki mozgásszervi fogyatékossággal jár futni. Vannak, akik kerekesszékkel, vannak, akik bottal, és olyanok is akadnak, akik művégtag segítségével teszik meg a kilométereket, legyen szó akár ultra távról is.

A mozgás, ami összehoz

Gyakran mondják azt, hogy a sport az esélyegyenlőséget segíti, hiszen a személyes háttértől, helyzettől, vagy más, külső tényezőktől függetlenül lehet valaki kiemelkedő sportoló. Bizonyos táv felett már nem a különbségek számítanak, hanem a biztos célba érés lebeg mindenki szeme előtt. Ez egy nagy olvasztótégely.

Ha szóba kerül az, hogy ki miért kezdett el futni, akkor számtalan válasz érkezik. Vannak, akik az egészségük miatt indulnak el, vagy egy jó példát követnek, esetleg csak megtetszett nekik a társaság. Azonban számos olyan emberrel is találkozhatunk, aki egy baleset, egy sérülés, egy érzelmi trauma feldolgozása miatt választja a futást, ami nem terápia, mégis segítség lehet. Erőt adhat a talpra állásban, abban, hogy az ember menjen előre, tegyen a céljaiért, a változásért. Hihetetlenül felemelő látni, átélni azt, amikor hosszú kilométerek teljesítésével megszületik a siker.

A Suhanj! Alapítvány az a közösség, amely nem „csak” a mozgáskorlátozottak és látássérültek sportolását segíti, hanem az épekkel való közös mozgást tűzte ki célul. Az alapítvány, ahol 2012 óta futunk és önkénteskedünk a családommal, számtalan versenyen segít abban, hogy a társaimmal együtt teljesíthessünk.

Wizz Air Budapest Félmaraton 2024. szeptember 8.

Mint az élet megannyi területén, a sportban is érdemes több oldalról megközelíteni a dolgokat, például, amikor valaki nemcsak versenyzőként, hanem önkéntes segítőként vagy szervezőként is vesz részt egy sporteseményen. Ezek az élmények legalább annyit adhatnak, mint maga a sport, hiszen már a tudat is rengeteget számít, hogy valakinek segíteni tudunk a célja elérésében. Azért is előnyös, ha valaki a frissítőasztal „mindkét oldalán” tevékenykedik, mert ha már futási tapasztalattal a háta mögött teszi, akkor tudja, hogy az embereknek éppen abban a pillanatban mire van szükségük, mi az a mondat, vagy gesztus, aminek a segítségével át tudnak lendülni a holtponton. Számomra is fontos tapasztalás, amikor nem futóként, hanem önkéntesként megyek el egy versenyre.

Korinthosz Ultra Running Race futóverseny 2019. augusztus 16.

Leírhatatlan az az érzés, hogy így egy kicsit „visszaadhatom” azt, amit eddig a versenyek során másoktól kapok. A sport legyen szó versenyzésről vagy szervezésről – megtanítja azt, hogy nincs olyan akadály, amit ne lehetne legyőzni vagy helyzet, amit ne lehetne megoldani. A fő az, hogy vegyünk részt a közösség életében, és tegyünk meg minden tőlünk telhetőt.

A történetem példa lehet arra, hogy érdemes belevágni, ezért sok élményben gazdag kilométert kívánok mindenkinek!

Gulyás András

mentor: Csaba Beatrix

képforrás és kiemelt kép: Gulyás András és Gulyás Zoltán FB oldala

Kiemelt kép: Wizz Air Budapest Félmaraton 2022. szeptember 11.

Tag:a mozgás öröme, Bálint György Újságíró Akadémia, Deseda, félmaraton, Firenze, futni mentem, futók, futóverseny, Guylás András, handbike, kerekesszékes, Korinthosz, maraton, mozgáskorlátozottak, Suhanj Alapítvány, testmozgás, ultra maraton, Ultra Tisza-tó, WIZZ AIR

A Gulyás András: Futni mentem? bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A díjátadóra a Gabo Fesztiválon (Festival Gabo) került sor, amely a latin-amerikai térség egyik legfontosabb, újságírással, kultúrával és állampolgári részvétellel foglalkozó találkozója. A fesztivált az a Fundación Gabo szervezi, amelyet Gabriel García Márquez Nobel-díjas író és újságíró alapított 1995-ben az etikus, igényes és innovatív újságírás, valamint történetmesélés támogatására. (Márquez egyébként mindig is újságírónak tekintette magát, azt vallotta, hogy könyvei egy újságíró könyvei…)

A magyar független újságírók rendkívül megtisztelő társaságban részesültek az elismerésből. További díjazottak a Fülöp-szigeteki Patricia Evangelista, aki Rodrigo Duterte „drogellenes háborújának” áldozatait, emberi történeteit dokumentálta, valamint a chilei Mónica González, a CIPER tényfeltáró portál alapítója, Latin-Amerika egyik legelismertebb oknyomozó újságírója, aki a Pinochet-rezsim rémtetteinek feltárása miatt egykor még emigrációba is kényszerült.

Panyi Szabolcs a díjátadó arról beszélt, hogy a magyar független újságírás úgy tudott fennmaradni, hogy intézményeket épített, és ezek körül támogató közösségeket hozott létre az egyre ellenségesebb környezetben. A politikai nyomás arra kényszerítette az újságírókat, hogy saját független szerkesztőségeket, hírportálokat és tényfeltáró műhelyeket alapítsanak.

Orbán Viktor kormánya saját hatalmi érdekei szerint alakította át a hirdetési piacot, közpénzt és kormányközeli tőkét használt fel korábban független médiumok felvásárlására és propagandává alakítására. Később a külföldi támogatások elvágásával próbálta megfojtani a független szerkesztőségeket, az újságírók egyre inkább az olvasók támogatására, előfizetéseire és adományaira támaszkodtak.

Ez az átalakulás hosszú éveket vett igénybe. Egy történelmileg atomizált, konformista és együttműködésre kevéssé hajlamos társadalomban sajnos idő kellett ahhoz, hogy a nyilvánosság kellően nagy része megértse: a független újságírás nem egyszerűen ingyenesen előállítható tartalom. Olyan közintézmény, amelyet az állampolgároknak aktívan fenn kell tartaniuk.

Ez a díj ezért nemcsak az újságíróké, szerkesztőké, fotósoké, jogászoké és a szerkesztőségek munkatársaié. Azoké az olvasóké és támogatóké is, akik életben tartották ezeket a szerkesztőségeket akkor, amikor a hatalom megpróbálta meggyengíteni vagy eltüntetni őket, mondta Panyi Szabolcs, aki kösözönet mondott a támogatásért, és azt is közölte: mivel a díj testületileg a magyar független újságíróké, ezért hazautazása után átadja azt a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ), hogy őrizze.

https://www.facebook.com/panyiszabolcs

A A Világ Sajtószabadság Hőse díjat vehette át a független magyar sajtó képviseletében Panyi Szabolcs Bogotában bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A tudományos munka lehetővé tette, hogy a kutatók a korábban ismertnél régebbi időpontra tegyék a Walser-ág jelenlétét, és általánosságban feltárják a völgy gazdag genetikai sokféleségét. A didaktikus és interaktív családfa QR-kódokat is tartalmaz, amelyek segítségével minden család vonala visszakövethető a közös ősig, az úgynevezett genetikai Ádámig. A fa augusztus 24-től lesz megtekinthető.

A lakosság harmada Walser-eredetű

A filogenetikai családfa kutatását Charles-Albert Beytrison és Hervé Mayoraz genealógusok vezették. Évekig tartó levéltári kutatás eredményeit egészítették ki 173 Y-DNS-teszttel, hogy átfogó genetikai alapot hozzanak létre a Val d’Hérens számára.

„Eleinte a lakosság egy része vonakodott, de miután megértették a teljes folyamatot, elfogadták és támogatták a munkát” – magyarázta Hervé Mayoraz.

Ez az első alkalom az Alpokban, hogy egy völgy valamennyi férfiági leszármazási vonalát dokumentálták. Az eredmények szerint az Hérens-völgy 83 eredeti családjából 28-nak – tehát közel egyharmadának – Walser származása van, amely a Felső-Valais-ból történt vándorlásra vezethető vissza. Ez különösen a Chevrier és Fauchère családokra érvényes.

A kutatás szerint ez a származás majdnem 200 évvel korábbi, mint az 1403-ban hivatalosan ismert vándorlás; inkább a 13. század elejére, mintegy 800 évvel ezelőttre tehető.

A Walser-közösség

A Walser egy hegyvidéki gazdálkodó közösség volt a Felső-Valais-ból, akik mintegy 150 alpesi faluban telepedtek le, különösen Graubündenben, Tirolban és a Val d’Hérens-ben. Vándorlásaikat gazdasági és földesúri tényezők motiválták. Életmódjuk a állattenyésztésre és önálló alpesi gazdaságra épült, ami maradandó nyomot hagyott a tájon és a helyi hagyományokban.

További érdeklődés a nagy családfák iránt

A Val d’Hérens családfa létrehozása más régiókban is fokozódó érdeklődést vált ki Valais kantonban. Olyan térségek, mint a Trient-völgy, Nendaz, Isérables, Liddes és Saint-Léonard már gyűjtenek adatokat saját nagyszabású családfáikhoz.

A világ számos részén az ilyen nagyméretű, közösségi családfák nemcsak történeti és kulturális értéket képviselnek, hanem turisztikai vonzerőt is. Gyakran kapcsolódnak hozzájuk interaktív kiállítások, digitális adatbázisok, sőt, helyi fesztiválok is, amelyek célja a közösségi identitás erősítése. A genetikai kutatások integrálása – ahogy a Val d’Hérens példáján is látszik – új szintre emeli ezeket a projekteket, mivel objektív, tudományos alapot biztosít a családi kapcsolatok feltérképezéséhez.

A A svájci Evolène-ben bemutatták a Val d’Hérens több mint 230 000 éves családfáját bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az Aalborgi Állatkert a minap Facebook-bejegyzésben közölte, hogy szívesen fogad olyan állatokat, amelyek életük végéhez közelednek, függetlenül az okoktól. Ezeket az állatokat kiképzett alkalmazottak „kíméletesen elaltatják”, majd az állatkert ragadozóinak adják táplálékként. Az európai hiúz mellett oroszlánok és tigrisek is találhatók a ragadozók kifutói között. „A lovat élve szállítják az Aalborgi Állatkertbe, ahol egy állatgondozó és egy állatorvos fogja elaltatni és levágni” – írják.

Az állatkert hétköznaponként 10 és 13 óra között csirkéket, nyulakat és tengerimalacokat is elfogad, de egyszerre legfeljebb négyet.

A Facebook-bejegyzés heves reakciókat keltett. Egy kommentelő szerint „szörnyű közöny terjed az állatokkal szemben Dániában”, míg egy másik úgy vélekedett, hogy „vadállatokat háziállatokkal etetni teljesen elfogadhatatlan.”

Az Aalborgi Állatkert nem válaszolt azonnal az újságírói megkeresésekre. Az állatkert szóvivője a Popular Science magazinnak úgy nyilatkozott, hogy „sok éve” etetik ragadozóikat kisebb haszonállatokkal.

Voltak azonban olyan kommentelők is, akik dicsérték a kezdeményezést, és további részleteket kértek az adományozás menetéről. Egy hozzászóló saját élményét is megosztotta: szerinte egy nyúl felajánlása „nagyon kedves és profi élmény” volt. A bejegyzés szerint az adományok segítenek az állatkertnek abban, hogy a természetes táplálékláncot utánozza, hiszen a ragadozók egész zsákmányállatot kapnak: „Így semmi sem vész kárba, és biztosítani tudjuk a ragadozóink természetes viselkedését, táplálását és jólétét.”

A bejegyzés linket is tartalmazott az állatkert honlapjára, amely részletezi a lovak etetési célú felajánlásának folyamatát. „Szükségleteink az év során változnak, így előfordulhat, hogy várólista van” – olvasható a honlapon. A lovakkal kapcsolatban bizonyos feltételeket is megfogalmaznak, például hogy az állat ne kapjon betegsége miatti kezelést a felajánlást megelőzően.

A Háziállatok ragadozóknak bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Légy az, kiből árad a nyugalom.
Légy az, kire nem hat a hatalom.
Nyújtsd oda, hol kérik a kezedet.
S menj oda, hol fázik a szeretet.
(Gárdonyi Géza)
Gárdonyi (Ziegler) Géza író, újságíró, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja 1863. augusztus 3-án született.
Számtalan művet írt, legnagyobb sikereit a történelmi regényeivel aratta, mint az Egri csillagok (1901), az Isten rabjai (1908) vagy a Láthatatlan ember (1902).
Gárdonyi Géza Gárdony-Agárdpusztán született. Édesapja Ziegler Sándor Mihály (1823–79) szászországi származású gépészlegény, majd később Bécsben folytatott gépészmérnöki tanulmányokat. Édesanyja Nagy Terézia (1840–1926.) parasztsorba süllyedt szőlősgyöröki római katolikus kurtanemesek sarja. A szülők 1860. december 8-án házasodtak össze, mely házasságból hét gyermek született. Egy lány és hat fiú.
A hét gyerekből csupán Gárdonyi Géza és két öccse élte meg a felnőtt kort. Gárdonyi Géza 1868 végén, Budán kezdte meg elemi iskolai tanulmányait, majd 1874–75 között a sárospataki református kollégiumba járt.
1876-ban a budapesti Calvin téri református gimnáziumban folytatta tanulmányait. Mivel édesapja egy megalkuvásra képtelen, lázadó ember volt, sehol sem tűrték meg hosszabb távon a munkaadói, így a család állandó vándorlásra kényszerült. Összesen 16 településen éltek rövidebb-hosszabb ideig.
1878-ban Gárdonyi Géza érettségizett, majd az Egri Érseki Katolikus Tanítóképző Intézet növendéke lett. 1882-ben szerezte meg népiskolai tanítói oklevelét. A különböző vidéki iskolákban való tanítás egyre nyomasztóbb hatással volt rá.
Mindeközben több lap is közölte kisebb-nagyobb rendszerességgel írásait, verseit, elbeszéléseit. 1885 februárjában végre a pécsi Dunántúl című lap külső munkatársa lehetett.
1885 októberében lemondott kántortanítói állásáról, majd még ugyanennek a hónapnak a végén házasságot kötött Csányi Máriával. Az ifjú pár Győrött telepedett le, és ott is indult útjára Gárdonyi Géza igazi újságírói pályafutása.
Rövid életű házasságából négy gyermek született, majd 1892-ben különváltak. 1897-ben Egerbe költözött édesanyjával és haláláig ott is élt.
Gárdonyi Géza pályája során számos írói álnevet használt, különösen újságírói tevékenysége kapcsán, később pedig a gyermekmeséi fejlécén. A Gárdonyi Géza nevet első ízben 16 éves korában használta, melyet a születési anyakönyvezési helyszíne (Gárdony) után választott.
*
„Ami ezekben [ti. Gárdonyi regényeiben] történelem, az csak messziről fénylő színháttér, a fődolog, az előtér a mindig egyforma, időtlen kicsiny emberi sorsok képe.”
(Schöpflin Aladár, 1937)
*
„Gárdonyi Géza jelentős költő. Ami először feltűnik az olvasónak, az az egyenletes, sugárzó melegsége. Szelíd és egyszerű. Tárgyaival szemben pedig szerény, majdnem alázatos. Igénytelenül nyúl hozzájuk és minthogy biztosan uralkodik rajtuk, hirtelenül felcsigázza igényeinket. Ezekben a versekben jelentkezik először a magyar primitív költészet, amely elfáradva a szó-cifrázásban a lehető legrövidebb utat keresi.”
(Kosztolányi Dezső, 1914)
*
ÉJJEL A MEZŐN
(részlet)
Augusztusi csöndes éjen
a boglári mezőségen
ballagok.
Lágy homály űl a határon.
Csöndes árnyék, csöndes álom.
Odafenn meg ragyognak a csillagok.
Éj van, éj van, szelid, enyhe.
Minden alszik elpihenve.
Alszik a bogár a fűben;
a madár az ákácfákon;
alszik a nyúl a bokorban,
pillangó a bogáncs-ágon;
alszik a por; alszik a kő;
alszik ember, alszik állat.
Csak a békák ümmögetnek
félig alva, félig ébren,
valahol a messzeségben,
álmosító bús danákat.
S mintha megszünt volna minden
emberélet e világon,
s csak magam maradtam volna
egyedül,
egyedül ez éji tájon;
s mintha mindig éj volt volna,
s mintha mindig éj maradna:
sötét föld és fekete fák,
sötét ég és csillag rajta,
fénylő csillag-ezerek, –
s nékem semmi egyéb gondom,
semmi célom, semmi dolgom,
csak bámulni önfeledten,
egy megálló tekintetben
a ragyogó szép eget!
*
„A természet nem azért teremtette a szemeket, hogy ne lásson azokkal az ember, és nem azért adta a szerelmet, hogy ne szeressen az ember. Amelyik törvény kiszúrja a szememet, hogy vak legyek, mert azt az erkölcs kívánja; amelyik törvény ráteszi a lábát a szívemre, hogy ne dobogjon, mert az egyház morálja így kívánja, az lehet égből származott törvény, de nem lehet erre a földre való. ”
(Gárdonyi Géza)
*

„ Mert az egyedülvalóság nem is nézhet másképpen, mint szomorúan. Az egyedülvalóságnak hosszú az árnyéka. Az egyedülvalóságnak árnyéka az a gondolat, hogy nem fogunk soha az életben találkozni azzal, akivel álmainkban mindig találkozunk. Ez az árnyék engemet se hagy el. De hogy is gondolhassam, hogy van a világon valaki, aki reám vár és ide mellém, ebbe a szegény kis szobába belekívánkozik. Ha volna olyan valaki, az már rám nézett volna és nyújtotta volna nekem a kezét. Azt mondta volna: A szobád nem szegény, mert te is benne vagy -; és nem kicsiny, mert én elférek a szívedben is. ” (Gárdonyi Géza)

A Estike bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Valóban példátlan hőhullám tombol – a mai csúcsérték eléri a 32-33 fokot”– írta Mika Rantanen, a Finn Meteorológiai Intézet klímakutatója a közösségi oldalán. Hozzátette: „Még a sarkvidéki régiókban is három héten át 25 fok feletti hőmérsékletet mértek.” Norvégiában egy állomás a három legészakibb megyében 12 napon keresztül regisztrált 30 fok feletti értékeket legalább egy állomáson, míg Svédország északi részén Haparandában 14, Jokkmokkban, Lappföldön 15 napon át tartott a hőség.

„Hosszabb időszakot ezeken a mérőállomásokon csak több mint egy évszázaddal ezelőtt lehetett mérni” – jelentette ki Sverker Hellström, a Svéd Meteorológiai és Hidrológiai Intézet kutatója.

A norvégiai Banak mérőállomásán 34,3 Celsius fokig emelkedett a hőmérséklet július 5-én, ezzel új rekord született, hiszen az északi szélesség hetvenedik fokától északra Európában ilyen meleget még soha nem mértek – tette közzé Facebook-oldalán az Országos Meteorológiai Szolgálat.

A szokatlan kánikula meglepetésként érte az embereket a kontinens ezen észén. Észak-Finnországban egy jégcsarnokot nyitottak meg a hűsölni vágyóknak, miután a helyi kórház sürgősségi osztálya túlterhelt lett, a rénszarvastartók pedig arra figyelmeztettek, hogy az állatok a hőség miatt életveszélyben vannak. „Ahogy a klímaváltozás halad előre, a rendkívül súlyos hőhullámok egyre gyakoribbá, súlyosabbá és hosszabbá válnak” – figyelmeztetett Heikki Tuomenvirta, a Finn Meteorológiai Intézet munkatársa.

A Hőhullám Észak-Európában, harminc fok a sarkvidéken bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A rekordot megdöntő hőmérsékletet 50,5 Celsius-fok értékben a török állami meteorológiai szolgálat mérte Silopi városában, Szirnak tartományban, a szíriai határ közelében. Európában a legmagasabb hőmérsékletet 2021 augusztusában mérték Szicíliában, Olaszországban, 48,8 Celsius-fokkal.

Miután a török kormány két nyugati tartományt katasztrófaövezetté nyilvánított, ahol erős szél által felkorbácsolt pusztító tűzvészek már legalább 13 ember életét követelték, Erdogan elnök kijelentette, hogy az ország „valóban nagy katasztrófát él át”. Görögországtól Albániáig ezreket kellett kimenekíteni a bozóttüzek miatt a 40-45°C-os hőség közepette.

Görögország öt súlyos erdőtűzzel küzd országszerte, a hatóságok pedig egy súlyosan sújtott régió lakosait evakuálják, mindössze 30 km-re északra Athéntól. Az égő fa szaga egészen Athén központjáig terjedt, mivel Görögország az Európai Unió segítségét kérte a terjedő tűz megfékezésére.

A folyamatban lévő vészhelyzet súlyos hőhullám közepette alakult ki. A hőmérséklet várhatóan vasárnap eléri a 44°C-t, és a szélsőséges hőség várhatóan a hétvége nagy részében is kitart. „Tűzoltók sérültek meg, emberi életek kerültek veszélybe, ingatlanok égtek le, és erdőterületek pusztultak el” – mondta Giannis Kefalogiannis, Görögország klímaválságért és polgári védelemért felelős minisztere.

Az erős szél és a perzselő hőmérséklet tovább fokozta a lángokat. Görögország hivatalosan is segítséget kért az EU polgári védelmi mechanizmusától hat további tűzoltó repülőgép küldéséhez. Attikában, Athén régiójában, a szombaton Afidnesben keletkezett tűz gyorsan átterjedt Droszopigi, Krionéri és Agiosz Sztefanosz településekre, arra kényszerítve a lakosokat, hogy meneküljenek. Bár a tűzoltóság azt állítja, hogy a fő frontot sikerült megfékezni, a tűzvész gócpontjai továbbra is lángolnak. Több mint 200 tűzoltó, helikopterek és vízi bombázó repülőgépek támogatásával, továbbra is a környéken dolgozik.Évia szigetén a tisztviselők szerint egy második tűzvész is „kicsúszott az irányítás alól” Pissona közelében, és gyorsan Afrati felé terjedt.

A hazai előrejelzések kedvezőbbek ,az erősen felhős, vagy borult égből több hullámban várható eső, zápor, zivatar. Felhőszakadás és jégeső is lehet. Megerősödik, zivatarok környezetében viharossá fokozódik az északnyugati szél. 21 és 27 fok között alakul a hőmérséklet, megszűnik a kánikula.

A Éget a Nap, 50 fok Törökországban! bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az elmúlt napokban kiderült, hogy a Trump–Epstein-kapcsolat cseppet sem volt felszínes, a két nőfaló vagy tíz éven át a legszorosabb és legközelebbi barátai voltak egymásnak. Még az Epstein-ügyek ismeretében gyanús „modell”-bizniszben is együtt voltak, tegnap pedig a CNN-ben már olyan ember beszélt, aki szerint Trump körül topless fiatal lányok napoztak.

Sorra kerülnek elő hangfelvételek, videók és fotók. Nyilvánosságra jutott, hogy a főügyész Pam Bondi tájékoztatta Trumpot, hogy szerepel a neve az aktákban, ami még semmit nem jelentene, hiszen bármilyen vonatkozásban szerepelhetne. Az még nem jelent bűnösséget. De Trump ezt is letagadta, mint aki fél valamitől és többet tud, mint ami az aktákban van.

Trump korábbi rajongói, akiket már meg is tagadott emiatt, nem tudják és nem akarják elengedni az ügyet, mert ez a szélsőjobboldal összeesküvés-elméleteinek a középpontjában áll, mivel pedofíliával és gyerekkereskedelemmel gyanúsítják tíz éve a demokrata elitet, s most már vannak olyan republikánusok is, akik tudni akarják Trump szerepét az ügyben.

A demokraták érthetően szeretnék, ha kiderülne az igazság, lelepleződnének a valódi bűnösök és felelősök, s kipukkanna a „liberális pedofilokról” szóló szélsőjobboldali konteó és hazugságcunami is. Nem beszélve arról, hogy az egész ügyben a leggyanúsabb maga Trump, mint Epstein legközelebbi barátja és üzlettársa.

Az ügy koronatanúja nyilvánvalóan Ghislaine Maxwell, Epstein életben levő volt társa, aki jelenleg húszéves börtönbüntetését tölti a szexkereskedelemben játszott szerepe miatt, aki nagyon jól ismeri Trump és Epstein kapcsolatát. Epsteint valóban szerette, és nem biztos, hogy elhiszi az Epstein öngyilkosságáról szóló hivatalos állítást, amikor Trump volt az elnök.

Az igazságügyi minisztérium magas rangú tisztviselője, Todd Blanche főügyész-helyettes hamarosan találkozik Ghislaine Maxwell-lel, hogy megkérdezze, „mit tud” más potenciális szexuális zaklatókról. Mivel Todd Blanche Trump embere, a látogatás nyilvánvalóan csak Trump érdekeit szolgálja, hogy le tudja zárni az ügyet. Inkább az elhallgattatás a célja.

A kommentárok nem bocsátkoztak találgatásokba, de azt sugallták, hogy bármi lehet Todd találkozójának a célja, legkevésbé az igazság kiderítése. Az igazi az lenne, ha Maxwell-t a kongresszus illetékes bizottsága hallgatná meg. Erre is lehet esély, mert egy kongresszusi bizottság republikánus támogatással már megszavazta a teljes Epstein-akta megtekintését.

Bár a hazugság Trump működésében megszokott és a működésének természetes módja, az is növeli a vele szembeni gyanút, hogy a legképtelenebb konspirációs elméleteket gyártja a nyilvánosságban arról, hogy az általa gyűlölt két ember, James Comey volt FBI-igazgató, és Barack Obama volt elnök találta ki az ő érintettségét, sőt írt bele az iratokba.

Azt nem lehet tudni, hogy mi található az Epstein-iratokban, de Trump leplezetlen rettegése és félelme az Epstein-ügytől érthetetlen, hacsak nem valami sötét titkot rejteget. Az sokak számára elképzelhetetlen, hogy miután ez a két ember a szexkereskedelem idején volt a legszorosabb barátságban, mindketten nőfalók, nőket „futtatók”, Trump tiszta lenne ebben.

Az is furcsa, hogy miután egy floridai ingatlan megszerzésén összevesztek, Epstein pedig Trump első elnöksége idején került letartóztatásba (akkor még az igazságszolgáltatás is önállóan működött, nem Trump kézivezérlésével), Epstein ne próbált volna segítséget kérni Trumptól, s ne történt volna valamiféle üzenetváltás.

Epstein öngyilkosságának tisztázatlan körülményei, sőt a börtönkamerák felvételein látható kimaradások erősen megkérdőjelezik az öngyilkosságot. Így a legtöbb ember azt gondolja, hogy Epsteint megölték, hogy elnémítsák. Ezt pedig professzionálisan kellett végrehajtani, megszervezni, ha valóban ez történt. Kik tudják ezt így megcsinálni?

Valójában az Epstein-ügy lezáratlan. Ami a felhasznált fiatalkorú lányokat illeti, több ezer áldozatról beszélnek, miközben nincsenek elkövetők. Egyetlen ember nem került börtönbe, Trump igazságügyi miniszere szerint senki nem gyanúsítható a lányokkal szembeni erőszak és visszaélés miatt. A legnagyobb kérdés pedig Epstein tisztázatlan halála.

Ennél már csak az a legnagyobb kérdés, hogy Trump miért akarja lezárni az ügyet, ha őt nem érinti, viszont az ő támogatóinak összeesküvés-elméleteit alátámasztja? Trump érdeke lenne, hogy kiderüljön az igazság, tisztázza a szerepét, és a valódi bűnösöket elérje végre az igazságszolgáltatás. Az ő érdeke lenne Epstein halálának tisztázása is.

Ez egyelőre inkább politikai botrány, semmint bűnügyi bizonyíték, és hiába szerepel a neve, ez nem jelent még automatikus bűnösséget. De másodkörös vizsgálódásra ösztönző lehet. Viszont érthetetlen, hogy miért nem a teljes nyilvánossággal akar megszabadulni az ügytől és lezárni a politikai botrányt. Vajon miért nem?

A Egyre súlyosabb gyanút rejthetnek Trumpról az Epstein-akták bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Mint mondta, Orbán ezzel végleg felrúgta a határon túli magyar közösségekkel szembeni szolidaritást. Hozzátette: „amikor a nemzetpolitika csupán eszközzé válik egy belpolitikai stratégia részeként, azzal nemcsak a külhoni magyarság, de a nemzeti szuverenitás hitelessége is sérül.”

Beke szerint sokan nem értik, miért szavaztak erdélyi magyarok Simionra, de a válasz szerinte az, hogy Orbán retorikáját ismerik fel benne. „Mindketten EU-, NATO- és ukránellenesek, oroszpártiak – így nem csoda, hogy egyre több erdélyi magyar látja őt az általuk tisztelt magyar miniszterelnök román kiadásának” – fogalmazott.

Kritikával illette azokat az európai politikai vezetőket és nemzetközi szervezeteket is, akik nem reagálnak a határon túli magyarokat érő sérelmekre, miközben a magyar belpolitikai történéseket nagyítóval vizsgálják.

A 2026-i választás kapcsán felvetette, hogy a Fidesz egy esetleges vereség esetén akár külső beavatkozásra is hivatkozhat, hogy ne ismerje el az eredményt. Ugyanakkor szerinte azzal sem foglalkozik eleget a közvélemény, mi történik, ha az ellenzék valóban nyer. „Az alapkérdés az, hogy hogyan lehet egy autokráciát demokratikus eszközökkel lebontani és demokratikussá átalakítani” – mondta Beke Mihály András, hozzátéve: ebben most a lengyelek járnak élen.

A Fidesz-tagkönyv széttépése a Kompország című műsorban, 22:30-tól látható. A teljes beszélgetés itt nézhető meg,

Beke Mihály András 1956-ban született Bukarestben, tanulmányait Budapesten és Kolozsváron végezte. Pályáját íróként, újságíróként és szerkesztőként kezdte, később diplomáciai szolgálatba állt. Dolgozott a csíkszeredai magyar főkonzulátuson, valamint a beregszászi külképviseleten is. Diplomáciai munkájában elsősorban a határon túli magyar közösségekkel való kapcsolattartásra és a kulturális kapcsolatok erősítésére összpontosított. Nyugdíjazása óta ritkán szólalt meg nyilvánosan, mostani fellépése ezért is keltett különös figyelmet.

Magyar Hang: Orbán Viktor számára a nemzetpolitika csak politikai termék. Számomra ez már vállalhatatlan, a hallgatás is hazugságnak számít – mondta a diplomata, majd széttépte Fidesz-tagkönyvét. Az, hogy ki ő, és minden más részlet kiderül Kompország című műsorunkból, amely pénteken este nyolc órakor kerül fel a Magyar Hang Youtube-csatornájára.

A Kamera előtt tépte szét Fidesz-tagkönyvét a diplomata bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Analóg hagyomány és újrahasznosítás

Ausztriában több mint 6500 nyilvános telefonfülke maradt fenn, ezek közül körülbelül 1600 csak Bécs utcáit díszíti. Ez elsőre talán meglepő lehet, de ha jobban megnézzük az osztrák kultúra sajátosságait – a készpénzhasználathoz való ragaszkodás, a kézzel írt jegyzetek iránti nosztalgia, vagy az analóg szokások megbecsülése – már kevésbé tűnik furcsának ez a kitartás.

A fülkék nagy részét közösségi kezdeményezések mentették meg, és sokuk ma már teljesen új szerepkörben működik tovább. Van, amelyikből minikönyvtár lett, mások elektromos járművek töltőállomásaként szolgálnak, vagy éppen életmentő defibrillátorokat rejtenek. Olyanok is akadnak, amelyek továbbra is ellátják eredeti funkciójukat – igaz, már csak sürgősségi hívásokra alkalmasak.

Európa kreatív mikrotér-forradalma

Ausztria példája nem egyedülálló, csupán következetesebb. Európa több városában is megfigyelhető az a tendencia, hogy a nyilvános telefonfülkéket kreatív, közösségi célokra hasznosítják újra. Franciaország egyes vidékein például gyóntatófülkévé alakították őket, Milánóban mini eszpresszó bárok működnek bennük, Berlinben pedig apró éjszakai klubokat hoztak létre az egykori kommunikációs dobozokban, ezt így elsőre azért nehéz elképzelni…

Elterjedt projekt volt a Telepoem Booth. Ez a zseniális interaktív projekt vintage telefonfülkékből készült installációk köré épül. A felhasználók egyszerűen tárcsáztak egy számot, és hallgatták a verseket. Még ha nem is tudsz „helyi hívást” kezdeményezni az egyik Telepoem Booth-ból, ezeket a könyvtárakat használva több mint ezer vershez férhetsz hozzá, amelyeket helyi, országos és nemzetközi hírű költők írtak és szavaltak.

Több mint nosztalgia

A telefonfülkék újjászületése nem csupán retróhangulatú hóbort. A fenntarthatóság, a közösségi tértervezés és a helyi kezdeményezések támogatása mind fontos szerepet játszanak ebben a jelenségben. A fülkék új funkciói gyakran épp ott jelennek meg, ahol a legnagyobb szükség van rájuk – könyvcsere kis falvakban, defibrillátor a park szélén, vagy egy forró kávé a reggeli rohanás közben.

A jövő városai talán már nem telefonálnak ezekből a fülkékből, de egyre többször használják őket emlékezésre, kapcsolódásra – és új ötletek megvalósítására. A kérdés már nem az, hogy „mire jó még egy telefonfülke?”, hanem az, hogy „mivé válhat?”

A A telefonfülkék második élete – nosztalgiából közösségi innováció bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.