Az élmény biztosan felpörget addig is, amíg augusztusban piacra kerül a teljes hangzóanyag.  A Pannónia Entertainment jóvoltából egyetlen este országosan lesz látható a Pink Floyddal híressé vált legendás zenész prágai előadása.

A Pink Floyd aranykorának kreatív mozgatórugójaként is bemutatható Waters a cseh fővárosban is hasonló műsorral készült, mint tette azt nálunk 2023. áprilisnak végén. A legendás zenész életének „első búcsúturnéjaként” hirdertett koncertsorozat filmszerű, képi világa miatt a mozivásznon is kellően nagyszerű látványt nyújthat. Az esten Waters munkásságából 20 klasszikus csendült föl, mind a Pink Floydon belüli, mind az együttesen kívüli dalaiból néhány. Nem maradt ki többek között az „Us & Them”, a „Comfortably Numb”, a „Wish You Were Here” és az „Is This The Life We Really Want?” sem. Ezeken túl még egy új dal debütálására is sor került, amely a „The Bar” címet kapta. Waterst a színpadon kilenc zenésztársa támogatta abban, hogy minél emlékezetesebbre sikerüljön a buli. Az egyszeri lehetőség afféle pótlásul is szolgálhat azoknak, akik esetleg nem jutottak el Budapesten a This Is Not a Drill-re.

Roger Waters Prágában Budapest után járt, a felvételek 2023. május végéről valók. A 143 perces játékidő akkora élményt kínál, amekkorára csak a mozivászon képes. A vetítéseket országszerte, a kiválasztott mozikban tartják július 23-án este, eredeti, angol nyelven, felirat nélkül.

A koncert zenei anyaga csak az esemény után, augusztus 1-jétől lesz elérhető, ezért ha annak megjelenése előtt szeretné bárki hallani s látni, mit adtak elő Watersék a csehek O2 Arénájában, akkor irány a mozi!

A Roger Waters – ismét egy nap Budapesten bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A további kitüntetettek: a legjobb egész estés európai film díját az Oscar-jelölt Claude Barras Vademberek című munkájának ítélték, a Nina és a sündisznó titka különdíjban részesült. A legjobb magyar egész estés játékfilm Pannónia-díját és a közönségdíjat is a Kék Pelikan vihette haza. A legjobb európai tévésorozatnak a Cigánymesék bizonyult. A legjobb rövidfilm és a kritikusok díját Ulrich Gábor Capriccio című munkája kapta, a legjobb televíziós sorozat Bálint Ágnes-díját Bogyó Péter vehette át A magyar népmesék: A királyfi meg a három cimborája című epizódért.

A kétévente megrendezett nemzetközi seregszemlére idén május 27.–június 1. között került sor.

A nagydíjas Tőkés Anna Az utolsó dobás című filmjének főhőse Kata, a ritmikus sportgimnasztika-válogatott tagja, ahol szélsőséges edzésmódszereknek vetik alá a versenyzőket. Egyre nagyobb nyomás nehezedik rá, ahogy közeledik a döntő…

A legjobb egész estés európai film díját az Oscar-jelölt Claude Barras Vademberek című műve kapta, Jean-Loup Felicioli és Alain Gagnol filmje, a Nina és a sündisznó titka különdíjban részesült.

A legjobb európai tévésorozatnak a Cigánymesék bizonyult. A díjat Tóth-Pócs Roland és Balajthy László vehették át a Lóvátett kupecok epizódért.

A legjobb tv-speciál díját Augusto Zanovello kapta a Lola és a zajzongora című munkájáért.

A legjobb egész estés játékfilm Pannónia díját és a közönségdíjat is a Kék Pelikannak (rendező: Csáki László) ítélték. A legjobb rövidfilm és a Magyar Filmkritikusok díját Ulrich Gábor Capriccio című munkája kapta, míg a legjobb televíziós sorozat Bálint Ágnes-díját Bogyó Péter vehette át A magyar népmesék: A királyfi meg a három cimborája című epizódért.

A legjobb alkalmazott animációnak Búzási Gyopár Orsolya Bernády Amerikába megy című alkotását találta a zsűri. A legjobb diákfilm díját Tarcsi Anna Szökés című alkotása kapta. A legjobb vizsgafilm-különdíjban Fendrik Borbála részesült a 110 éves a magyar animáció című filmjéért. A legszínvonalasabb képi formanyelvért Balogh Mirjana Wish You Were Ear című művét díjazták és a junior zsűri is ennek az alkotásnak ítélte a legjobb rövidfilm díját.

A legjobb zene kategóriában Szabó Bálint nyert A madár gyermekei zenéjéért (rendezője: Tudisco Júlia). A legjobb animációs munkáért Máli Csabát és Pálfi Zsoltot méltatták a Csongor és Tünde című filmért. A Legjobb digitális technikával készült animáció és a Magyar Filmkritikusok különdíját is Klingl Béla vehette át az Alkotás című művéért.

A Junior zsűri B. Nagy Ervinnek adta a legjobb televíziós sorozat díját a Cserebogarak: A fekete párduc című epizódért. A Diák Zsűri díját legjobb magyar film kategóriában Hárshegyi Vivien Seder Night Fever című munkája, az európai filmek kategóriában pedig Benoît Chieux Siroccó és a szelek királysága című filmje kapta. Az Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesület díját Weigert Miklós Floki: Az elveszett üvöltés nyomában című animációja érdemelte ki.

Ma a közönség újra megnézheti a nyertes alkotásokat.

A Kiosztották a 17. KAFF díjait – ma a közönség újra megnézheti a kitüntetett alkotásokat bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A Várkerületen a Mária-szobor tövében felépülő színpad mellett Boldogság címmel nyílik kiállítás. Cserbik Rita, Kovács Gombos Gábor, Shane 54, Szurcsik József és Weiler Péter a boldogsághoz kapcsolódó egy-egy alkotással készül, amiket nagy méretben és eredetiben is kiállítanak. Az eredeti alkotások a Kultúrapresszó teraszán felépülő podcast stúdió belső falain lesznek láthatóak.  Ugyanezen a helyszínen „A hűség városa” címmel először csodálhatjuk meg azokat a hatalmas szíveket, amiket a tavalyi SopronFest alkalmából Bereczki Kata, Bukta Imre, ef. Zámbó István, Labrosse Dániel, Mascher Róbert, Sibitka Panni, Soós Nóra és Weiler Péter alkotott.

A Liszt Központ Munkácsy termében június 1-jén két kiállítás is nyílik. A Bodó Galéria Bornemisza László izgalmas, mesevilágot idéző életművét mutatja be. A Lobenwein Galéria pedig Nekem a Balaton címmel húsznál is több alkotó munkáit sorakoztatja fel, amelyek kivétel nélkül a magyar tengert ábrázolják. A kiállítást a Best of Balaton nagykövete, Ördög Nóra és a VisitBalaton365 elnöke, Princzinger Péter nyitja meg.

Esther Horvath soproni származású fotográfusnak először nyílik kiállítása szülővárosában A Sarkvidéki Éjszaka Csillagai címmel. A World Press Photo máig első és egyetlen női magyar díjazottja az utóbbi években a norvégiai Spitzbergákon, a világ legészakibb pontján működő nemzetközi tudományos kutatóbázison dolgozik. A kiállítás dokumentarista képanyaga és történetei a sarkvidéken zajló mindennapi életet és tudományos kutatómunkát mutatja be. A kiállítás június 1-jén nyílik; június 6-án délután négy órától a fotográfus tart tárlatvezetést.

Május 31-től látható Szabó Emese Soproni mesék című kerítéstárlata a Lenck-villa kerítésén, amely a magány, a béke és az elvágyódás érzését mutatja be. Másnap, június 1-jén pedig az Ortodox Zsinagógában nyílik meg az Üvegeseszter a Zsinagógában című tárlat. Különleges rovarok, növények és bogarak kelnek életre festményeken, fényfestéssel kiegészítve.

A SopronFest ideje alatt a Soproni Múzeum is különleges programokkal várja az érdeklődőket. A StornoFesten három eseménysorozatot tartanak. A „Műhelytitkok a Storno-műteremből” címmel három alkalommal nyílik meg a különleges hangulatú műterem a kíváncsi szemek előtt, tele rejtett kincsekkel. A „Trendi múlt” kiállításon kiderül, hogyan őrizték meg értékeiket a Storno-konyha asszonyai, és mit mondanak erről a mai szelfik? A „Véleményvezérek a régmúltból” című különleges tárlatvezetésen, június 5-én 16 órától Liszt zongorája és Széchenyi ruhája körül elevenednek meg a múlt influenszerei. A program végén pedig piknikhangulat várja a látogatókat a várfalsétányon. A Múzeumnegyedben – négy történelmi épületben, több mint 10 kiállításon keresztül – minden nap újjáéled a történelem, A tárlatok a fesztivál ideje alatt kedvezménnyel látogathatók.

A SopronFest június 6–8. között ötvennél is több zenei programmal, világsztárok és hazai kedvencek koncertjeivel, DJ-szettekkel várja a közönséget a Lövérekben. Az Erste x Sopron Nagyszínpadon mások között Parov Stelar, Timmy Trumpet, Worakls, DESH, Majka, a Halott Pénz, Dzsúdló és Ákos is színpadra lép.

A warm-up héten pedig az egész város izgalmas programokkal telik meg: 75 helyszínen több száz esemény, ingyenes koncertek, irodalmi beszélgetések, séták, Podcast Fest és gasztronómiai programok várják a Sopronba látogatókat.

A Tíz időszaki kiállítás nyílik a SopronFesten bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A módszerben semmi újdonság nincs. Mint ahogy Orbán hatalma sem most kerül először veszélybe. Ellopott közpénzek, internetadó, brókerbotrány, kitiltási ügy, G-nap: 10 évvel ezelőtt a Fidesz támogatottsága pár hónap alatt bezuhant, rendszere a 2014-ben megnyert választás után szinte rögtön válságba sodródott. A háború elől menekülők tömegei azonban kiváló alkalmat adtak egy új módszer tesztelésére.

A kísérlet pedig működött: akkor vált a gyűlölet végleg az Orbán-rendszer alaptörvényévé.   A Partizán új egész estés dokumentumfilmje bemutatja, hogyan került ki a krízisből a Fidesz, hogyan szilárdította meg a miniszterelnök a hatalmát, illetve miként vált a tudatos kirekesztés, az ellenségképzés és a dehumanizálás gépezete az orbáni hatalomgyakorlás elsődleges eszközévé. Miként roppant meg 2015-ben egyik pillanatról a másikra az Orbán-rendszer? Miért hullottak Magyarországon termőtalajra a gyűlölet magvai, és hogyan váltunk az Európai Unió legidegenellenesebb nemzetévé? Igaz-e a mítosz, hogy Magyarország megvédte Európát a terrortól, és hogyan vált a magyar társadalom Orbán hatalomvágyának áldozatává?

Laki Gergely és Klopfstein-László Bálint filmje, a „10 év gyűlölet” tucatnyi szakértővel járja körbe és mutatja be, hogyan betonozta be a hatalmát Orbán Viktor a menekültválság lecsengése után, továbbá azt, hogy milyen módszerekkel akadályozták meg Orbánék, hogy a magyar társadalom demokratikus párbeszédet folytasson a 21. század egyik legfontosabb kérdéséről.  

Poloskák, a Pride betiltása, Ukrajna elleni hergelés. A Fideszt 2025-ben a bukás réme fenyegeti, Orbán Viktorék pedig ellentámadásba lendültek. Sokan a rendszer eddigi legbrutálisabb kampányára számítanak.

A módszerben semmi újdonság nincs. Mint ahogy Orbán hatalma sem most kerül először veszélybe. Ellopott közpénzek, internetadó, brókerbotrány, kitiltási ügy, G-nap: 10 évvel ezelőtt a Fidesz támogatottsága pár hónap alatt összezuhant, rendszere a 2014-ben megnyert választás után szinte rögtön válságba sodródott. A háború elől menekülők tömegei azonban kiváló alkalmat biztosítottak egy új módszer tesztelésére. A kísérlet pedig működött: akkor vált végleg a gyűlölet az Orbán-rendszer alaptörvényévé.

A Partizán új egész estés dokumentumfilmje bemutatja, hogyan került ki a krízisből a Fidesz, hogyan szilárdította meg a miniszterelnök a hatalmát, illetve miként vált a tudatos kirekesztés, az ellenségképzés és a dehumanizálás gépezete az orbáni hatalomgyakorlás elsődleges eszközévé.

De miként roppant meg 2015-ben egyik pillanatról a másikra az Orbán-rendszer? Miért hullottak Magyarországon termőtalajra a gyűlölet magvai, és hogyan váltunk az Európai Unió legidegenellenesebb nemzetévé? Igaz-e a mítosz, hogy Magyarország megvédte Európát a terrortól, és hogyan vált a magyar társadalom Orbán hatalomvágyának áldozatává?

Laki Gergely és Klopfstein-László Bálint filmje, a 10 év gyűlölet tucatnyi szakértővel járja körbe és mutatja be, hogyan betonozta be a hatalmát Orbán Viktor a menekültválság lecsengése után, továbbá azt, hogy milyen módszerekkel akadályozták meg, hogy a magyar társadalom demokratikus párbeszédet folytasson a 21. század egyik legfontosabb kérdéséről.

A film online premier előtt, korhatár-besorolás nélkül vetítik május 7-én, szerdán este 7-től a győri Rómer Házban, cím:  Teleki László utca 21. Jegyek: 2500–8000 forint között; jegyvásárlás itt

A Győri mozivásznon az orbáni gyűlöletpolitikát bemutató Partizán-film  bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémia egyik legfontosabb küldetése, hogy továbbra is hiteles forrás, biztos tájékozódási pont maradjon a társadalom számára. Napjaink dezinformációs zűrzavarában ez fontosabb, mint valaha. (A nyigtó képen: a Magyar Tudományos Akadémia légi felvételen.)

Nekem a tudomány – Kutatói vallomások

Az ünnepi évre készült sorozatban 22 kiváló kutató, köztük a Nobel-díjas Karikó Katalin mondja el gondolatait egy-egy percben a tudományhoz és saját szakterületéhez fűződő viszonyáról. A legkülönfélébb tudományterületek művelői osztják meg gondolataikat a tudomány jelentőségéről és a társadalomban betöltött szerepéről.

A Nekem a tudomány című sorozat egyes részeit ide kattintva, az MTA YouTube-csatornáján nézheti meg. A videókon magyar és angol felirat is bekapcsolható.

A tudomány közös építmény

A 21. században a tudományellenesség terjedése más világméretű problémákkal együtt minden eddiginél nagyobb kihívás elé állítja a tudomány képviselőit, így az Akadémiát is. A tudomány és a tudás legfőbb letéteményeseként ezért kiemelt küldetése, hogy a tudást mindenki számára hozzáférhetővé tegye, és mindig, minden időben hiteles igazodási pontként szolgáljon a ránk zúduló információtömegben. „A tudomány sosem egy tudósról szól. A tudomány közös építmény, amit sok tudós hozott létre” – mondja Kemenesi Gábor a Nekem a tudomány+ sorozat egyik epizódjában. A kiváló virológus szerint nagy szükség lenne egy új felvilágosodásra, hogy az embereknek megint jó legyen a tudomány felé fordulni, hogy megint a tudomány legyen a „menő”.

200 éves közös történetünk

1825. november 3-án ajánlotta fel gróf Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét egy tudós társaság megalapítására. A 200 éves Magyar Tudományos Akadémia a tudományosság, valamint modern nemzetté válásunk talán legfontosabb szimbóluma. Alapításának 200. évfordulója nemcsak e nagymúltú tudományos intézmény ünnepe, hanem a magyar nemzet egészéé is. A jubileumi év alkalom az emlékezésre, és jó alkalom arra is, hogy megmutassuk: az Akadémia története, ami mindannyiunk közös történetének része, nem ért véget.

Jubileumi közgyűlés az MTA-székházban

Az ünnepségsorozat hivatalosan május 5-én kezdődik Széchenyi István szobrának megkoszorúzásával és folytatódik a Magyar Tudományos Akadémia székházának felújított és eredeti állapotában pompázó dísztermében.
Az eredetileg 1865-ben átadott épületben olyan látvány fogadja majd a bicentenáriumi ünnepségekre összegyűlő akadémikusokat a Magyar Tudományos Akadémia székházában, mint amilyenben csak azoknak volt részük, akik akkor voltak az MTA tagjai, amikor Lotz Károly megfestette a Díszterem seccóit.

Határtalan történet

A koszorúzást követően, de még a közgyűlés előtt adják át az Akadémia székháza előtt a Határtalan történet című térplasztikát is, amely 200 tardosi nemes mészkőlapon állít emléket az elmúlt két évszázad tudósainak és rangos tudományos eseményeinek. A Határtalan történet a jelennek üzen a jövőről: a magyar tudományosság intézménye, a Széchenyi alapította Akadémia 200 éve szolgálja hazánkat, és szándékunk szerint a következő két évszázadban is fogja.

„Nemzeti létünknek révpartja” – kisfilm az Akadémia első kétszáz évéről

Hogyan született meg egy nagyrészt németül beszélő, magyar nyelvű kulturális létesítmények nélküli városban a nemzeti nyelv, kultúra és identitás, illetve a tudomány szempontjából meghatározó jelentőségű intézmény, az Akadémia? Miként alakult a története az elmúlt két évszázadban, párhuzamosan az ország történetével? Az ünnepi közgyűlésen mutatják be az Animatiqua filmstúdió által készített, „Nemzeti létünknek révpartja” című kisfilmet, amelyhez az alkotók a mesterséges intelligencia segítségével élővé tett, korabeli, ritkán látott fotókat használtak fel.

Az intézmény a reformkori kezdetektől a rendszerváltásig ívelő történetének megismerésén túl a filmnek köszönhetően virtuálisan beléphetünk a közadakozásból felépített székházba, és ízelítőt kaphatunk az Akadémia sorsára is hatással volt politikai vitákból. Megelevenedik az a korszak is, amikor a történelem viharos évei után az MTA központi tudományirányítói szerepvállalásának köszönhetően a megörökölt és új kutatóintézetekkel megszervezte és irányította az alapkutatások teljes rendszerét. A Magyar Tudományos Akadémia első 200 évének sorsfordító eseményeit összefoglaló film Mácsai Pál színművész narrációjával hallható.

Kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban

Május 5-én nyitja meg kapuit a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Tudományos Akadémia közös, az MTA történetét bemutató kiállítása is Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia címmel.
A közösség tudása – a tudás közössége. Ez a mottója a tárlatnak, amely öt, különböző látványvilágú tematikai egységben mutatja be az Akadémia történetét, közösségteremtő erejét, jelentőségét a nemzeti azonosságtudat és a polgári fejlődés formálódásában, az intézmény belső működését, a tudás létrehozásában és közvetítésében játszott szerepét, valamint a tudományok és a mindennapok kapcsolatát is.
A több mint 800 kiállítási tárgy között olyan különlegességek is megtekinthetők, mint például gróf Széchenyi István adományozólevele az Akadémia megalapítására, Kisfaludy Károly halotti maszkja, a székház egykori homlokzatát díszítő oroszlánfejek vagy éppen Karikó Katalin Nobel-díja. A kiállítási tárgyak mellett, meghatározott pontokon látványos virtuális tartalmak és megoldások, valamint Orosz Klára szobrászművész alkotásai adnak lehetőséget a tudomány, kultúra és történelem közötti mélyebb összefüggések feltárására.

Nobel-díjas kutatók az Amerikai Magyar Akadémikusok Társaságának közgyűlési szimpóziumán

Az Amerikai Magyar Akadémikusok Társasága (AMAT) május 8–9-én, az MTA közgyűlését követő napokban rendezi meg a Magyar Tudományos Akadémia székházában a külső tagok tudományos szimpóziumát. Az MTA alapításának 200. évfordulója alkalmából szervezett, magas szintű tudományos konferencián az Akadémia mind a 11 osztálya képviselteti magát egy-egy kiemelkedő külső tagja révén, aki osztálya nevében tart majd előadást. A jubileumi konferencia szervezői meghívtak négy Nobel- és egy Abel-díjas kutatót, akik szorosan kapcsolódnak a Magyar Tudományos Akadémiához; felszólal majd Karikó Katalin (orvosi-élettani Nobel-díj, 2023), Lovász László (Abel-díj, 2021), Aaron Ciechanover (kémiai Nobel-díj, 2004), May Britt Moser és Edvard Moser (orvosi-élettani Nobel-díj, 2014) is.

Sokszínű tudomány – a tudományos osztályok programjai

Megmutatni a tudomány változatosságát, visszatekinteni 200 év meghatározó személyeire és pillanataira, valamint ízelítőt adni a legizgalmasabb és legértékesebb új tudományos eredményekből – ez a célja a Magyar Tudományos Akadémia 11 tudományos osztálya, valamint hazai és határon túli tudományos és kulturális szervezetek által rendezett eseménysorozatnak, ami egy-egy hónapon keresztül egy régió vagy szervezet tudományos tevékenységét, illetve az adott tudományos osztályhoz tartozó tudományterületeket helyezi majd a fókuszba. A sort májusban, az MTA 199. közgyűlését követően a határon túli magyar szervezetek nyitják. Júniusban az MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya következik, majd a nyári szünet után folytatódik az eseménysorozat. A „tudományhónapok” során változatos programokon – előadások és konferenciák mellett kiállításokon, könyvbemutatókon – várják a tudományok iránt érdeklődőket.

A magyar kultúra kincsei az Akadémián

November 5-től lesz látogatható az Akadémia történetét, kiemelkedő alakjait és az Akadémia által őrzött nemzeti ereklyéket bemutató tárlat. A kiállításon a magyar kultúra felbecsülhetetlen értékű olyan emlékeit is meg lehet majd tekinteni, mint például az akadémikus Vörösmarty Mihály Szózatának és Madách Imre Az ember tragédiájának kézirata, és látható lesz Radnóti Miklós Bori notesze is.
Novembertől újra látogatható lesz az MTA Művészeti Gyűjtemény állandó kiállítása is. A bemutató az akadémiai kollekció gerincét képező, 19. századi, illetve a 20. század elejéről származó portrékból nyújt válogatást. A festmények és szobrok akadémikusokat és az intézmény vezetőit ábrázolják, akikre az utókor mint a korszak legjelentősebb tudósaira, literátoraira és politikus személyiségeire emlékezik. A látogató így találkozhat mások között Széchenyi István, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Deák Ferenc, Eötvös József, Arany János, Mikszáth Kálmán arcképeivel. A kiállítás középpontjában az Akadémia tagjai által gyakorolt közösségi emlékezet, az intézmény kánon- és kultuszteremtő tevékenysége áll. Említést érdemel, hogy a tárlatnak helyet adó teremsorban működött Magyarország első nyilvánosan látogatható képgalériája, az európai képzőművészet remekeit felsorakoztató Esterházy (majd Országos) Képtár, a Szépművészeti Múzeum elődintézménye. A kiállításra érkező látogató így az országban egyedülálló, az 1860-as években kialakított képtártermekben ismerkedhet meg az Akadémia képzőművészeti kincseivel.

A Magyar Tudományos Akadémia alapításának évfordulója egyúttal a magyar nemzeti identitás, a kultúra és a tudomány önmagán túlmutató jelentőségű eseménye. – A programok központi fóruma az mta200.hu weboldal.

A Szükség lenne egy új felvilágosodásra – 200 éves a Magyar Tudományos Akadémia bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A Frankofón Filmnapok rendezvénysorozat immár 15. alkalommal kínál vetítéseket a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban és a Magyarországi Francia Intézetben, valamint március 1–31. között 16 városban (Balatonfüred, Debrecen, Eger, Győr, Jászberény, Miskolc, Kecskemét, Pannonhalma, Pécs, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely, Veszprém) lesz látható egy szűkebb szelekció eredeti nyelven, magyar felirattal.

Az idei eseménysorozat a női művészekre összpontosít: a nyitófilm a két Césarra jelölt Az isteni Sarah Bernhardt és jön az ikerzongoristák igaz történetét bemutató Bámulatosak. A Csajbanda kapcsán kerekasztal-beszélgetést tartanak a nők elleni erőszakról és a cyber-szexizmusról. Az eseménysorozat zárófilmje Niki de Saint Phalle életrajzi filmje, a Niki. Aznap a street arté lesz a főszerep a Francia Intézetben.

Lesz továbbá beszélgetés a svájci többnyelvűségről és közönségtalálkozó Leos Carax-szal, továbbá a francia felirattal vetített A játszma kapcsán Kulka Jánossal is. 

Tessék válogatni, itt a teljes program, van néznivaló bőséggel!

A Kezdődik! Újra Frankofón Filmnapok bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Máris sikerült összesíteni a mostani téli idény, pontosabban a tavaly novemberi és decemberi osztrák turisztikai adatokat, amik magasan felülmúlják a várakozásokat. A múlt év utolsó két hónapjában összesen 6,1 millió érkezést és 18,2 millió vendégéjszakát regisztráltak.

Érdekes adat, hogy miközbe az idegenek érkezéseinek száma csaknem hét százalékkal emelkedett, aközben a belföldieké kis mértékben visszaesett.

Ugyanakkor igen nagy mértékben nőtt a vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken, valamint az öt- és négycsillagos csillagos szállodákban.

Az eddig elért legjobb eredmény Magyarországnak köszönhető: 667 ezer vendéggel és több mint 2,1 millió vendégéjszakával. Először fordult elő, hogy a Szlovákiából érkezett vendégek több, mint egymillió alkalommal hajtották álomra fejüket Ausztriában. A közép-kelet-európai térségen belül a legnagyobb százalékos növekedést a Horvátországból érkező vendégek „produkálták”.

Közismert, hogy nyugati szomszédunk hagyományosan a síszezonnak köszönhette a legnagyobb bevételt, mostanra viszont változott a helyzet. Ausztria jó úton halad afelé, hogy egész évben keresett idegenforgalmi célponttá váljék. Nyáron az alpesi régiók aktív pihenési és sportolási lehetőségeket kínálnak, a városok pedig (például mindenekelőtt maga a főváros, Bécs) kulturális eseményekkel, fesztiválokkal csalogatják az érdeklődőket.

Az idei tél jóval keményebb a múlt évekéhez képest. Tehát még van/lesz lehetőségünk akár a következő hetekben-hónapokban is megismerni-élvezni az Alpok hófödte vidékeit, túrázni vagy síelni a hegyekben.

Az alpesi környezet sajátos kihívásokat tartogat a vendégek számára, ezért érdemes körültekintően megtervezniük túráikat – törekedve a nagyfokú biztonságra.

A hóval borított hegyi lejtőkön a legnagyobb veszélyt a lavinák okozzák. Ezért olyan alpesi terepen, amely a biztosított sípályáktól távol esik, szem előtt kell tartanunk a kockázatokat.

A példára serkentő osztrák idegenforgalom kínálatai közé tartozik a hegyivezetővel túrázás. Tudásuk, tapasztalatuk és helyismeretük segít abban, hogy a természet szépségeit felfedezve felejthetetlenül szép kalandban legyen részünk.

Ám ha egyedül, vezető nélkül akarunk útra kelni, elengedhetetlen az alapos felkészülés, hogy biztonsággal vághassunk neki a kihívásoknak. Az ehhez szükséges szempontokról ITT  tájékozódhatnak az érdeklődők.

A Dübörög az osztrák idegenforgalom bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Magyar Szentföld-templom, Budapest

A hűvösvölgyi Magyar Szentföld-templom gigantikus torzója évek óta elhagyatottan áll Budán. Molnár Farkas tervező különleges épületet álmodott meg: hatalmas, elliptikus kupolával fedett teret, amihez körben szentföldi kápolnák ihlette épületrészek csatlakoznak. Az 1940-ben megkezdett építkezést a háború akasztotta meg, 1945-ben az építész is elhunyt. Az építést a kommunista hatalom 1949-ben leállíttatta. Később a félkész épületet a Fővárosi Levéltár raktárává alakították, számos részét visszabontva, elpusztítva. Ma is meghatározó látványt nyújtanak a karcsú betonoszlopok és a tetejükön körbefutó ovális gyűrű. A torzó ma a ferences rend tulajdonában van, és bár évről évre felbukkannak ötletek az újrahasznosítására, valójában senki sem tudja, mi lesz a sorsa.

Pogánytorony, Budapest

A különös építmény a budapesti Aranyhegyen magasodik a róla elnevezett Pogánytorony utca végében. Egy magántelken áll, félig helyreállítva. Talán nincs ennél furcsább rendeltetésű torony Budapesten. A hatszög alaprajzú építményt a turanisták emelték 1935-ben, egy általuk feltételezett magyar ősvallás kultikus helyének. A Horthy-rendszerben azonban nem igazán nézték jó szemmel a keresztényellenes társaságot, és 1942-ben betiltották a működését. A gazdátlan épületet egy ideig légvédelmi megfigyelőtoronynak használták a háborút követően, majd 1956 után ismét magánkézbe került. Ma kissé ellentmondásos a helyzete: az önkormányzat szeretné turistacélponttá fejleszteni a Pogánytornyot, de egyelőre nem sikerült megegyeznie a tulajdonosával.

Gödöllői Egyetemi Víztorony

Bár az ötvenes években tervezték, stílusa mégsem annyira szocreál, sokkal inkább az észak-európai világítótornyokra emlékeztet. Nem véletlenül: építésze, Jánossy György Dániában is tanult. Az épület egyszerre lett volna víztorony, kilátó, csillagvizsgáló és meteorológiai állomás. Sőt, egy időben úgy volt, ez lesz Európa legnagyobb napórája. Kerítésének vonalát ugyanis a torony árnyéka rajzolta ki, annak mentén pedig két szobrászművész, Nagy Géza és Molnár László faragta ki a 12 állatövi jegy figuráját, ami mutatta volna az időt. A hatalmas műgonddal megtervezett és felépült víztorony azonban egyetlen percig sem működött. Mire elkészült, okafogyottá vált: az egyetemi campusnak már nem volt szüksége saját víztoronyra. Az országosan védett ipari műemlék szerencsére nem gazdátlan, de méltó funkciót mind a mai napig nem találtak neki.

Gyöngyösi Zsinagóga

A huszadik század tragikus eseményeinek köszönhetően nagyon sok az üresen álló zsinagóga is Magyarországon. Közöttük a leghatalmasabb a gyöngyösi zsinagóga, amit a zsidó szakrális építészet legismertebb alakja, Baumhorn Lipót tervezett. Az óriási, 1100 személy befogadására alkalmas épület 1930-ra készült el. A deportálások után azonban alig maradt hívő a városban, így az ötvenes évek végén állami kézbe került a ház. Sok gyöngyösi emlékezetében máig „az ország legszebb bútoráruházaként” él a zsinagóga, hiszen az egyik utolsó funkciója ez volt az épületnek. Az épület hosszú évek óta elhagyatottan áll, felújítása újra és újra felvetődik, de nem egyszerű feladat. Az idén nyáron mindenesetre megtették az első lépést: a hírek szerint 42 konténernyi hulladékot szállítottak el belőle.

Karancs Szálló, Salgótarján

A városi hotelek közül alighanem a salgótarjáni Karancs Szálló a legikonikusabb: ez volt a megyeszékhely első modern épülete éppen hatvan éve, 1964-ben. Felszereltsége és szolgáltatásai vetekedtek a fővárosi és balatoni szállodákéval: nemcsak bár, étterem és kávézó működött benne, de a tetején egy hatalmas napozóteraszt alakítottak ki zuhanyzókkal, esténként pedig szabadtéri moziként is működött. Hatalmas, látványos, brutalista nyersbeton homlokzata az egész országban egyedülálló volt, de a belső terét is számos művészeti alkotás díszítette. Óriási kerámiamozaikok, alumínium domborművek, színes üvegablakok.  Az épület a rendszerváltás után indult hanyatlásnak. Bár az alsó szintjén ma is üzletek működnek, 84 szobája több mint két évtizede hiába várja a vendégeket.

Pagoda, Mátra

Bár a városoktól távol fekszik, a túrázók körében mégis jól ismert szellemépület a „Mátra Egylet kékesaljai menedékháza”, amit a legtöbben Mátraházi Pagodaként emlegetnek. Ez volt az üdülőhely névadója (a „Mátra-ház”), s mára az a legfőbb szimbóluma is. Alakja nem véletlenül követi a kelet-ázsiai buddhista építészet kedvelt formáját. Tervezője, Medgyaszay István ugyanis keleti motívumokkal próbálta újraéleszteni a magyar építészeti hagyományokat. Az ősi forma ultramodern belsőt rejtett, valódi „luxus turistaház” volt hideg-meleg folyóvízzel, konyhával, villannyal, telefonnal, rádióval. Sőt, az építész arra is gondolt, hogy a természetjárók szeretnék az itt készült fotóikat helyben előhívni, ezért sötétkamrát is tervezett az épületbe. A télen-nyáron népszerű hely az ezredforduló után zárt be. Az organikus építészet rajongói és a Mátra szerelmesei pedig azóta is hiába várják, hogy újra megnyíljék.

A világban hemzsegnek a lenyűgöző építészeti beruházások, amik, ha jól sikerülnek, ámulattal töltik el szemlélőiket, boldoggá teszik használóikat, és gazdaggá tervezőiket és kivitelezőiket. Egyes tervek azonban – finanszírozási nehézségek vagy politikai okok miatt – kudarcba fulladnak, és torzóként maradnak fent, örök sebet ejtve a környezeten. Az „Elhagyott építmények” 10. évada olasz maffia-leszámolások, amerikai összeesküvés-elméletek, horvát szellemvárosok és szovjet propagandaépítkezések helyszínén keresztül mutatja be, milyen hátborzongató és izgalmas történeteket rejtenek az elhagyatott épületek, paloták, akár teljes városok. A sorozat csütörtökönként este kilenc órától látható a National Geographic csatornán.

A Elhagyott épített remekek Magyarországon bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az Európai Unió kezdeményezése részeként szervezett eseménysorozat célja, hogy közelebb hozza a nagyközönséghez a tudományos kutatást és a kutatókat, egyben Európa-szerte támogassa a kiváló kutatási kezdeményezéseket, és felkeltse a fiatalok érdeklődését a tudományos kutatói pálya iránt, valamint bemutassa a kutatók munkájának a mindennapi életre gyakorolt hatását.

Az idei rendezvény hazai meglepetése, hogy az Európai Unió két magyar pályázatot is érdemesnek tartott a támogatásra, ezért két konzorcium – az RCISD Regionális Tudásközpont és a Bay Zoltán Kutatóközpont – is szervezi a programokat. Az idén 52 település 250 intézménye 2600 programot jelentett be több mint 10 tudományágban.

A programokon részvétel a már megszokott módon ingyenes, de vannak olyan események, ahol a helyszűke miatt a szervezők előzetes jelentkezéshez kötik a belépést.

A Bay Zoltán Kutatóközpont saját telephelyein túl a fővárost is kissé tudományossá varázsolja a kutatók éjszakájának délutánján és estéjén a 47-es villamos vonalán közlekedő „Tudomány expressz – a kutatók villamosa” különjárattal. A „tudósvillamoson” utazást színes kísérletekkel, izgalmas tudománytörténeti tényekkel, „tudományos influenszerek” részvételével gazdagítják.

Emellett a Bay Zoltán Kutatóközpont telephelyén számtalan izgalmas bemutató, szakmai kerekasztalok és ingyenes koncert várja a nagyközönséget a tudomány ünnepén.

A rendezvény központi honlapja a www.kutatokejszakaja.hu, ahol tudományterület, helyszín, idősáv, ajánlott életkor alapján lehet programokat keresni, illetve az is megnézhető, hogy van-e még hely a regisztrációhoz kötött programokra.

Az érdeklődés fenntartására a szervezők egész évben működtetik a kutatók éjszakája Facebook-oldalát, ahol a résztvevő intézmények által küldött érdekes tudományos híreket olvashatnak a kíváncsi látogatók.

A már-már hagyományosnak tekinthető kémiaverseny döntőjének az idén a Fasori Evangélikus Gimnázium szombaton ad otthont. A rendezvény szervezői évek óta kerekasztal-beszélgetésen vitatnak meg egy témát szakértők és a sajtó meghívott képviselői részvételével. Az idén – a találkozó európai jellegét kiemelve – az Európa Pont látja vendégül az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) néhány vonatkozását feltáró szakmai beszélgetésnek.

Öt év kihagyás után az idén az Ericsson Magyarország ismét megnyílik a nagyközönség számára. Programjai közül a legérdekesebbek az 5G-hálózatok kínálta lehetőségeket mutatják be és bemutatkozik az érdeklődés középpontjában álló mesterséges intelligencia is. A BME-vel és az ELTE-vel való egyetemi együttműködés mellett ott mutatkoznak be a jövő magyar reménységei, a 33. országos tudományos és innovációs olimpia díjazottjai is. Nem maradhat el a mindig nagyon népszerű

„Öveges tanár úr utódai” program sem, ahol egész este remélhetőleg telt ház mellett mutatják be Ericsson-díjas fizika tanárok kedvenc és látványos fizikai kísérleteiket.

A Kutatók éjszakája, 2024: tudósvillamossá változik a budapesti 47-es bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az érdeklődők a kutatók éjszakája részeként szeptember 27-én délután öt órától a szegedi Szent-Györgyi Albert Agora falai között, a Neumann Társaság 1200 négyzetméteres IT múzeumi kiállításán ismerkedhetnek meg a fél évszázada piacra került HP-65-ös mellett a programozható zsebszámológépek fejlődésével és a kézi számítógépek, okostelefonok kialakulásával, jeles magángyűjtők, köztük a Arithmomuseum szakértőinek előadásain.

A HP-65 különlegessége, hogy 1975 júliusában, az amerikai Apollo és a szovjet Szojuz-19 űrhajó összekapcsolódásakor ilyen típusú számológépeket vittek magukkal az amerikai űrhajósok a pályakorrekcióhoz szükséges számítások elvégzéséhez, arra az esetre is készülve, ha a fedélzeti számítógép elromlana.

Ez a meglepően kis méretű, ám rendkívül sokoldalú számológép egy sor újítást tartalmazott, például beépített mágneskártya-olvasó/író egységet, amivel lehetővé vált a kikapcsoláskor mindaddig elveszett programok mentése is. Emellett a készülék minden billentyűje többféle feladatra alkalmas, miáltal a billentyűk számát radikálisan lehetett csökkenteni.

A HP-65-höz programcsomagok jelentek meg különféle matematikai alkalmazásoktól a játékig – ezzel is megelőlegezve a későbbi zseb-számítógépeket, kézi okoseszközöket. Nem csoda hát, hogy a HP Journal periodikában korát megelőző módon már „Personal Computernek” (személyi számítógépnek) nevezték.

Az informatika-történeti kiállítás programjai a kutatók éjszakáján:

17 órától Simon Dávid előadása: A mobil informatika hajnala – 1. rész: Programozás az asztalon és a zsebben;
dr. Piros Attila előadása: A mobil informatika hajnala – 2. rész: A mai mobil eszközök elődei

18 órától Kovács Gábor (KOVAX) előadása: Építsünk zsebszámológépet! A számológép-prototípusok kulisszatitkai – interaktív beszélgetés, miközben klasszikus zsebszámológépek javítása, restaurálása kapcsán is kérhetők tanácsok a szakembertől.

19 órától Kónya Orsolya múzeumpedagógus tárlatvezetése az ITK állandó kiállításán, a terem méretű RAZDAN-tól a MOBI-X magyar kéziszámítógépig.

19,30-tól Csernák Márton (Mobilmementók) előadása: Az okostelefonok: svájci bicska és gömböc

A helyszínen a rendezvény mellett a Neumann-társaság állandó kiállítása, továbbá a MAC40 Apple-kiállítása, megújult Neumann-emlékszobája és a Novotrade-alapító Rényi Gábor tiszteletére avatott emlékvitrin is megtekinthető.

A Neumann-társaság képviselői a szegedi Agora mellett más helyszíneken is jelen lesznek a kutatók éjszakáján: például Budapesten, az Óbudai Egyetemen, ahol az NJSZT több szakosztálya is nagyon eredményesen működik – és Budakalászon, a Kós Károly Művelődési Házban, ahol a BASIC programozási nyelv történetével ismerkedhetnek meg a résztvevők. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum budapesti Műszaki Tanulmánytárában pedig további izgalmas informatikatörténeti bemutatók várják a látogatókat a logarlécekről és az első magyar elektromechanikus számítógépről – szintén a Neumann-társasághoz is kötődő szakembereknek köszönhetően.

A szegedi esemény előzetes jelentkezés és belépődíj nélkül látogatható. Az érdeklődők a részletes programtervről a kutatók éjszakájának oldalán tájékozódhatnak.

A Számítógép-titkokról a kutatók éjszakáján bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.