Egymilliárd euró

A kormányfő a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. új gyáregységeinek megnyitója és az elektromos C-osztály gyártásának hivatalos indítása alkalmából mondott beszédében hangsúlyozta, hogy az új gyárépületben nemcsak a termelési kapacitások bővülése látható, hanem a magyar gazdaság, tudás és innovációs képesség megerősítése is.

„A Mercedes Benz egymilliárd eurót ruházott be ebbe az új gyárba, ennek köszönhetően a duplájára nő a termelési kapacitás, és a gyár jelentősége felerősödik a globális hálózatban is”– tette hozzá.

Közel másfél évtizede gyárt autókat a Mercedes Kecskeméten, most pedig gyakorlatilag egy új gyár készült el, amivel az eddigi kapacitás megduplázódik, és egy vadonatúj modell gyártása is elkezdődik Magyarországon. A kecskeméti Mercedes egész Európában a legnagyobb, világszerte pedig a második legnagyobb Mercedes-gyár, a kínai üzem után.

A Mercedes-Benz magyarországi története közel 18 évvel ezelőtt, 2008-ban kezdődött, akkor jelentették be, hogy a német cég Kecskeméten építi fel új európai autógyárát, az üzem alapkövét 2009. október 9-én tették le, a közel 800 millió eurós zöldmezős beruházás keretében teljes gyártási folyamatot lefedő telephely épült saját karosszériaüzemmel, fényezőüzemmel, összeszerelő területtel és logisztikai infrastruktúrával.

A gyárat 2012. március 29-én avatták fel, akkor indult el a sorozatgyártás is. Az első Kecskeméten készülő modell a Mercedes-Benz B-osztály volt, amit a magyar üzem a németországi rastatti gyárral közös termelési rendszerben állított elő.

A következő fontos állomás 2013. január 25-én érkezett el, amikor megkezdődött a CLA sorozatgyártása. A négyajtós kupé első generációja kizárólag Kecskeméten készült az egész világpiacra. A modellválaszték 2015-ben a CLA Shooting Brake-kel bővült, aminek gyártását szintén kizárólag a magyar telephelyre szervezte a Mercedes.

2018-ban elindult az új A-osztály gyártása. Kecskemét volt az első Németországon kívüli Mercedes-üzem, ahol ennek a generációnak a sorozatgyártása megkezdődött. Ugyanebben az évben készült el az egymilliomodik kecskeméti autó, vagyis az üzem a termelés 2012-es indulásától számítva hat év alatt érte el ezt a darabszámot.

2019-ben a második generációs CLA Coupé és CLA Shooting Brake is megérkezett a gyárba, emellett három nagy teljesítményű Mercedes-AMG modell, az A 45 4MATIC+, a CLA 45 4MATIC+ Coupé és a CLA 45 4MATIC+ Shooting Brake sorozatgyártása is elindult. A CLA két karosszériaváltozata és az AMG modellek egy része továbbra is kizárólag Kecskeméten készült.

A hajtásláncok köre 2020-ban bővült tovább, akkor kezdődött meg a CLA 250 e Coupé és a CLA 250 e Shooting Brake plug-in hibrid változatainak gyártása. Egy évvel később, 2021 októberében elindult a tisztán elektromos EQB sorozatgyártása is. Ez volt az első teljesen elektromos személyautó, amit Magyarországon sorozatban gyártottak.

Kép: Kecskemét, 2026. július 13. Magyar Péter miniszterelnök beszédet mond a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. új gyáregységeinek átadásán és a teljesen elektromos C-osztály gyártásának hivatalos indításán Kecskeméten 2026. július 13-án. MTI/Szigetváry Zsolt

A Európa legnagyobb Mercedes gyárát adták át Kecskeméten bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A cég főként a mezőgazdasági és az ipari drónokkal foglalkozik. Drónos szolgáltatások nyújtásával kezdték tevékenységüket 10 évvel ezelőtt, 3-4 éve gyártanak saját fejlesztésű drónokat, így hasznosítva a szolgáltatásban szerzett tapasztalatokat. Az ABZ Innovation Kft. által gyártott drónok forgalmazója az ABZ Drone Kft.

„Célunk olyan professzionális dróntechnológiák létrehozása, amelyek hatékony megoldást nyújtanak a gazdaság különböző területein” – mondta. Keczer Máté szerint a magyar fejlesztésű és gyártású drónrendszereik már több mint 40 országban vannak jelen az Egyesült Államoktól a Távol-Keletig.

A beruházás forrását a Vsquared Ventures vezette nemzetközi konzorcium biztosította, magyar és amerikai befektetők részvételével. Hétmillió eurós befektetést kapott az ABZ Innovation, hogy bővítse gyártókapacitását és erősítse pozícióját az európai drónpiacon.

Az ABZ Drone vezetője hangsúlyozta: érdekes volt annak felismerése, hogy Európában hiány mutatkozik a nagy teherbírású, ipari igénybevételre tervezett, megbízható drónokból. Tapasztalataik azt bizonyították, hogy a magyar mérnöki tudás nemzetközi szinten is versenyképes, egyre szélesebb körben alkalmazzák professzionális hazai fejlesztésű drónjaikat.

Fotó:MTI

A Európa egyik legnagyobb civil dróngyártó központja jöhet létre Szentendrén bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A közleményben a termelés leállítását a kihívásokkal teli versenykörnyezettel, a stagnáló piaci kereslettel magyarázták.

A cég hangsúlyozta: együttműködik a helyi hatóságokkal, érdekelt felekkel, kormányhivatallal és a szakszervezettel, hogy támogatást biztosítson valamennyi érintett munkatársnak, felveszi a kapcsolatot a kormányhivatal foglalkoztatási osztályával és külső szakértő tanácsadót is bevon annak érdekében, hogy elősegítse a termelés leállásában érintett dolgozók mielőbbi munkaerőpiaci elhelyezkedését.

Az Electrolux több mint 30 éve van jelen Magyarországon, miután 1991-ben megvásárolta a jászberényi Lehel Hűtőgépgyárat. 2021 óta Jászberényben működik a vállalat mintegy 12 000 m²-es magyarországi ellátási központja (RDC) is. A gyár az európai piacra termelt, 2024-ben például 293 000 darab terméket állítottak elő. A korábbi években a magyarországi gyártás a cégcsoport globális értékesítésében is jelentős, mintegy 14%-os szerepet játszott. A cég már 2020-ban is hajtott végre átszervezést, amikor a szabadon álló hűtők gyártását korlátozták, 2019-ben pedig a porszívógyártást szüntették meg, akkor 800 ember vesztette el a munkáját.

A Hatszáz ember állása szűnik meg Jászberényben bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A Bizottság 500 millió eurós bírságot szabott ki az Apple-re, miután megállapította, hogy a vállalat megakadályozza a fejlesztőket abban, hogy szabadon kommunikáljanak a fogyasztókkal, illetve az ajánlatok és tartalmak tekintetében alternatív csatornák felé terelje őket.

A testület a Metát 200 millió euróra bírságolta, mivel egy hirdetési modellje nem felel meg a digitális piaci törvénynek. A fő probléma, hogy a „consent or pay” modell olyan kétopciós választási lehetőséget sugall, amely arra kényszeríti a használókat, hogy beleegyezzenek személyes adataik célzott reklámozáshoz történő átadásába, hacsak nem fizetnek elő.

A vizsgálatok egy évig tartottak. A vizsgálatot lefolytató testület egyik tisztviselője szerint a jogsértés „súlyosságát, időtartamát és ismétlődését” is figyelembe vették, de mivel a digitális piaci törvény viszonylag újkeletű, az időtartamra vonatkozó kritérium nem volt alkalmazható.

A bírságok viszonylag alacsonyak, figyelembe véve azt, hogy az uniós jogszabályok a digitális piaci törvények megsértése esetén az éves forgalom akár 10%-áig terjedő bírságot is kirónak. A végrehajtó testület két másik, ugyanezeket a vállalatokat érintő ügyet is lezárt.

Az Apple a Reutersnek levélben kommentálta az intézkedést:

„A mai bejelentések újabb példák arra, hogy az Európai Bizottság igazságtalanul olyan intézkedéseket hoz az Apple ellen, amelyek ártanak a felhasználóink adatvédelmének és biztonságának, a termékeknek, és arra kényszerítenek minket, hogy ingyen adjuk oda a technológiánkat másoknak” – áll a közleményben.

A Meta szintén bírálta a döntést.

„Az Európai Bizottság igyekszik hátrányos helyzetbe hozni a sikeres amerikai vállalkozásokat, miközben lehetővé teszi, hogy a kínai és az európai cégek eltérő normák szerint működjenek” – kezdi a cég közleményében. „Nem csupán egy bírságról van szó; a Bizottság arra kényszerít minket, hogy megváltoztassuk az üzleti modellünket. Több milliárd dolláros vámot vet ki a Metára, miközben arra kötelez minket, hogy rosszabb minőségű szolgáltatást nyújtsunk” – teszi hozzá.

Negyven százalékkal drágulhatnak az iPhone-ok Trump vámjai miatt # Az Apple 95 millió dolláros egyezségi ajánlatot tett a Siri lehallgatási ügyének rendezésére # Az Európai Bíróság megerősítette az Apple-re és a Google-ra kivetett gigabírságokat

A Hétszázmillió euróra bírságolta az Apple-t és a Metát az Európai Bizottság bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A 2022. év a hazai vállalkozási szféra csúcspontja volt a járványt követően: akkor működött a legtöbb cég, noha már sejthető volt a következő évi átrendeződés. Az infláció és a fogyasztás visszaesése, a finanszírozási nehézségek, valamint az uniós támogatási források körüli bizonytalanságok egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy 2024-re már nem csak kevesebb lett a működő vállalkozás, de kevesebb új alakult is, mint előtte.

Két év alatt az Opten adatai szerint a társas vállalkozások száma több mint 23 ezerrel csökkent Magyarországon. Az aktív cégek száma 2022 végén még megközelítette az 529 ezret, 2024-re az 506 ezret sem érte el. Az idei adatok még további mérséklődést mutatnak. A visszaesés országos volt, de a mögöttes folyamatok megyénként más-más arcot mutatnak. Van, ahol a gazdasági átalakulás diktálta az ütemet, másutt a kedvezőtlen kilátások miatti óvatosság, és volt olyan térség is, ahol meg a belső tartalékok hiánya okozott gondot.

Kinek fájt leginkább?

A legnagyobb cégszám-csökkenést abszolút értékben Budapest könyvelte el: két év alatt jó 14 800 vállalkozással lett kevesebb. Ez önmagában nem meglepő, hiszen a fővárosban a legnagyobb a vállalkozási aktivitás, de a visszaesés mértéke így is szembetűnő. A gazdasági sokkhatások – infláció, hitelkamat-emelkedés, bérnyomás – leginkább a szolgáltatókat érintették, ezek pedig elsősorban Budapesten koncentrálódnak.

A 2022-ben még működő cégek közül mára csaknem minden hetedik eltűnt, és a mostani budapesti vállalkozásoknak csupán minden kilencedik tagja volt új alapítású a múlt három évben. A kereskedelemben több mint 3200 vállalkozás szűnt meg, miközben az új alapítások száma nem tudta ezt ellensúlyozni.

Az építőipar még drámaibb képet mutat: az aktív vállalkozások száma két év alatt mintegy 1500-zal csökkent. A tudományos és műszaki tevékenységet végző vállalkozások is látványos visszaesést szenvedtek el, több mint 3200 megszűnés mellett az új alapítások alig tartották az iramot.

Komárom-Esztergom megyében a működő vállalkozások száma 2022-höz képest közel 5 százalékkal csökkent. Az ipari szerkezet ott erősen exportorientált, így különösen érzékenyen reagált a világméretű ellátási lánc zavaraira és az energiaárak ingadozására. A feldolgozóiparban mintegy 90 cég szűnt meg, miközben az új alapításúak száma nem érte el a 75-öt. Az építőiparban száznál több vállalkozás tűnt el. A programozási és IT-szektorból 10%-os visszaesést jelentettek.

Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdasága évek óta a felzárkózás kihívásaival küzd. Mindkét térségben a megszűnések aránya meghaladja az alapításokét, a vállalkozói kör tehát folyamatosan szűkül. Borsodban az építőiparban 150-nél több vállalkozással lett kevesebb, miközben az alapítások száma is erősen csökkent. Szabolcsban a programozási ágazat gyengülése látványos, két év alatt több mint 100 megszűnésre alig 60 alapítás jutott.

Fejér megye is a vesztesek közé került, főként az ipari és szolgáltatói szektor zsugorodása miatt. A feldolgozó-iparban csaknem 100 vállalkozás tűnt el, az új alapításúak száma pedig a felére csökkent. A szakmai-tudományos, műszaki területeken mintegy 200 céggel lett kevesebb.

Ahol a visszaesés lassúbb – vagy ellenálló a szerkezet

Győr-Moson-Sopron megye továbbra is az ország egyik legellenállóbb gazdasági térsége. Az építőiparban a megszűnések és alapítások szinte kiegyenlítettek, a programozási és IT-területen pedig 126 megszűnés után 137 új vállalkozás alakult, ez országosan is kiemelkedő.

Érdekesség, hogy Somogy és Tolna megyében – bár kevesebb a vállalkozás, mint máshol – a megszűnések és alapítások viszonylag egyensúlyban vannak. Ezek a térségek lassabban reagálnak a gazdasági változásokra, ami az utóbbi időbe inkább védelemnek, semmint lemaradásnak számított.

Az idei első hónapjok egyelőre nem hoztak fordulatot. A vállalkozói bizalom még nem állt helyre, ráadásul a nemzetközi gazdasági rend átalakulása tovább nehezíti a döntéshozatalt. A következő időszak kulcsa az alkalmazkodás lesz – földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül – jelentette ki Alföldi Csaba, az Opten céginformációs szakértője.

Kilátások – ahol már épül a jövő

Miközben a vállalkozások száma csökken, a kép nem mindenhol egyszínű. Vannak térségek és kezdeményezések, ahol a gazdasági nyomás mellett is valami új kezdődött. Szegeden, például, a múlt év végén kezdődött el a BYD elektromos autógyár építése – az első ilyen üzem Európában –, ahol hosszú távon számottevően sok munkahelyet teremt és vállalkozói lehetőségeket is kínálhat a térségben.

Debrecenben eközben az elektromos járműplatformra alapozó BMW-gyár készül a termelésre. Kecskeméten a Mercedes-Benz folytatja gyárbővítést, miközben új modellek gyártására is készül. Ezek a fejlesztések nemcsak munkahelyeket, hanem beszállítói lehetőségeket is teremtenek, ami a helyi kis- és középvállalkozásoknak ígéretes.

Bár a soroltak hatása egyelőre kevéssé látszik a statisztikákban, több helyütt már érzékelhető a felkészülés a következő vállalkozói ciklusra.

Az Opten Cégfluktuációs Index (CFI: az adott időszakban törölt/alapított cégek számát hasonlítja az időszak elején rendben működőkhöz) 2024-re vonatkozó értéke országosan 12,87 százalék volt, 0,94 %-kal alacsonyabb a 2023-i CFI értéknél. Tavaly megyei szinten nézve az Opten–CFI Budapest, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében érte el a legmagasabb értékeket; a legalacsonyabb fluktuációt Csongrád-Csanád, Zala és Veszprém megye produkálta.

A Cégszámalakulás: Budapesten 14 800 vállalkozás szűnt meg bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A kemény szigetelőanyagot, poliuretán-habot számos területen alkalmazzák mindenekelőtt szigetelésre, főként az építőiparban, hűtő- és fagyasztószekrények hőszigetelésére, járművek karosszériájának hő- és zajszigetelésére, valamint a bútorgyártásban. A poliuretánhab könnyű, tartós, viszont a környezetvédelmet tekintve káros is lehet.

Óriási környezeti terhelés, hogy az ipari felhasználás közben keletkezett irdatlan mennyiségű poliuretán-hulladék nehezen hasznosítható újra és biológiailag lebonthatatlan. Évente világszerte több mint egymillió tonna poliuretán szigetelőanyag-hulladék megsemmisítéséről kell gondoskodni. Az anyag hosszú ideig megmarad a hulladéktelepeken, helyet foglal, szennyezheti a levegőt, a talajt és a vizet is, mivel egy idő után mikro-műanyagokra bomlik. Nagy körültekintést követel az elégetése, ivel mérgező füstöt és szennyezőanyagokat bocsáthat ki.

Nemzetközi kutatások hosszú ideje keresik azokat az eljárásokat, amik lehetővé teszik a poliuretán és összetevőinek a környezetbarát hasznosítását. A merev poliuretánhab-hulladék kémiai szerkezete miatt a ma ismert megsemmisítő eljárások nem kielégítők. Drága és bonyolult technológia az a vegyi újrahasznosítás, amivel a poliuretán-habot újra felhasználható kémiai összetevőkre bontják. Mechanikai újrahasznosításkor a habot apróra darálják, de ez jellemzően a kellőnél gyengébb minőségű anyagokat eredményez.

Ezzel szemben a magyar Purman® és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közös fejlesztése egy jóval fenntarthatóbb megoldást kínál. A fás szárú növények sejtfalában található, kötőanyagként használt ligninnel parányi részecskékké őrölt szigetelőanyag-hulladék a papír- és cellulózipar megújuló melléktermékeként már hasznosítható.

A merőben új technológia alkalmazásával két hulladékforrás – a kemény poliuretán és a lignin – ötvözésével új, értékes alapanyag jön létre, amiből környezetbarát termékek készíthetők.

Hangosi Gábor, a Purman Recycling and Processing Kft. ügyvezetője (a jobb oldali képen) elmondta, hogy a szigetelőanyag-hulladék kezelése az ipar egyik legsürgetőbb problémája. A Purman-módszer segítségével elérték, hogy a kemény poliuretánhabok – például a hűtőszekrények szigetelése és a szendvicspanelek hulladékai – nem hulladéklerakókban vagy -égetőben fejezik be „pályafutásukat”, hanem új, fenntartható termékek formájában hasznosulnak. A növényi alapú lignin révén a folyamat környezetbarátibb és gazdaságilag is gyorsan megtérülő. A merőben új technológia hatékony megoldás a nagy mennyiségű poliuretánhulladékot kezelő hulladékgazdálkodási cégek vagy ipari vállalatok számára.

A magyar technológiával sűrű, szilárd és tűzálló alapanyag készül, ami újra hasznosítható az építőiparban, a bútorgyártásban. Az eljárás a hagyományos módszereknél jóval gazdaságosabb, ugyanis nincs szükség hozzá magas hőmérsékletre, speciális berendezésekre, gyorsan beilleszthető ipari folyamatokba, és viszonylag kis beruházással, a szállítási költségeket megtakarítva, helyben alkalmazható.

Ezáltal látványosan csökkenthető a környezeti terhelés és tetemes megtakarítást kínál azoknak a vállalatoknak, amik eddig csak kevésbé fenntartható módon tudták kezelni a poliuretánhab-hulladékot.

A merőben új technológiát bejelentő cég találmánya iránt máris nagy a nemzetközi érdeklődés mutatkozik, hiszen a hulladékgazdálkodó cégek és a poliuretánt használók világszerte keresik a hatékony, környezetbarát és gazdaságos megoldásokat e műanyaghulladék kezelésére.

A Magyar találmány a poliuretán-hulladék újrahasznosítására bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az OPTEN adatai alapján 2024-ben mindössze 24 ezer új társas vállalkozás alakult Magyarországon, ami 6%-os csökkenés az előző évhez, és 18%-os 2022-höz képest. Az eredmény az elmúlt nyolc év leggyengébb mutatója.

Az újonnan belépő magánszemélyek száma – azoké, akik korábban sem tulajdonosként, sem cégvezetőként nem vettek részt társas vállalkozásokban – szintén csökkent. Az új cégek száma 6%-kal esett vissza, az új belépők által alapított vállalkozások száma 5%-os csökkenést mutatott, és még így sem érte el a 6000-t.

A társas vállalkozások száma a múlt két évben 23 ezerrel csökkent, miközben az egyéni vállalkozásoké 55 ezerrel nőtt. Bár pontos adatok nem állnak rendelkezésre arról, hogy a vállalkozók milyen szempontok alapján választanak formát, feltételezhető, hogy az egyéni vállalkozás vonzóbb a költséghatékonyság szempontjából.

Az újonnan alapított társas vállalkozások 54%-ában található olyan aláíró vagy tulajdonos, aki először vállal ilyen szerepkört. Ezen belül az új cégek 41%-ában minden tulajdonos és vezető teljesen új szereplő, 24%-uk semmilyen kapcsolatban sem állt már létezett/létező cégekkel – sem személyi, sem címkapcsolaton keresztül.

Tavaly a hazai cégbázis szerkezete továbbra is koncentrált maradt. Több mint 6 ezer vállalkozó rendelkezik közvetlen befolyással legalább hat cég felett, és több mint ezer magánszemély érdekelt tíz vagy több vállalkozásban. Ezekben a körökben nem tapasztalható látványos csökkenés.

A közvetett befolyások még nagyobb koncentrációra utalnak. Azok száma, akik közvetetten hat vagy több céget irányítanak, már eléri a 10,5 ezret, 3,5 ezren vannak a 11 vagy több vállalkozásban érdekeltek.

Az adatok egyértelmű irányzatot mutatnak: egyre nő a vállalkozások számának csökkenése mellett a nagyobb cégcsoportok, a „cégbirodalmak” dominanciája. „Azok a magánszemélyek, akik tíz vagy több cégben rendelkeznek közvetlen vagy közvetett érdekeltséggel, továbbra is a hazai vállalkozói szféra nyertesei közé tartoznak. Ebben a szegmensben 2024-ben sem mutatkozott visszaesés.” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

A Vállalkozások válsága vagy birodalmak kora? bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A KSH adatai alapján az építőipar 2024. január–november közötti teljesítménye 0,5%-os növekedést mutatott az előző év azonos időszakához képest. Ugyanakkor a múlt év egészét inkább a stagnálás jellemezte. A múlt években az iparág működését az állami beruházások befagyasztása, a megrendelések visszaesése, a munkaerőhiány és a lánctartozások nehezítették. Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv, amit 2024-ben jelentettek be, reményt adhat a jövőre nézve. Az előző évben a speciális szaképítés teljesítménye segítette az építőipar szinten tartását, mivel ez az egyetlen szegmens mutatott növekedést.

„Figyelemre méltó, hogy az újonnan kötött szerződések volumene 40%-kal kisseb, mint amennyi egy éve volt. Ezt is alapul véve – várakozásom szerint – az idén erőteljesen növekedni fog a tevékenységét szüneteltető kisvállalkozásoknak a száma. Tovább fog csökkenni a tartósan (több mint 6 hónapon át folyamatosan) foglalkoztatottak száma. Az ÉVOSZ (Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége)

várakozásai szerint 2025. év nehezebb lesz az építésgazdasági értéklánc szereplői számára, mint amilyen a 2024. év volt.” – mondta Koji László, az ÉVOSZ elnöke, az INCONEX Vas- és Fémipari Kft. igazgatója.

Az OPTEN adatai szerint 2024-ben az építőiparban működő vállalkozások száma és az új alapítások mértéke is csökkent az előző évekhez képest. Ez a tendencia az iparág minden területét érintette, beleértve az épületek, az egyéb építmények építését, valamint a speciális szaképítést is.

Tavaly az építőipar működő vállalkozásainak száma nem érte el a 65 ezret, ami csaknem kétezerrel kevesebb cég és 3%-os visszaesés az előző évhez képest. A legnagyobb csökkenés az épületépítésben volt, ahol a működő vállalkozások száma több mint 1300-zal (4,6%-kal) esett vissza. Az egyéb építmények építése ágazatban 250 céggel (4,5%-kal), a speciális szaképítés területén közel 400 céggel (1,2%-kal) csökkent a működő vállalkozások száma.

„Az építőipar volumene 5%-kal csökkent 2023-ban, és már abban az évben éreztette hatását a vállalkozások számában: minden 13. cég megszűnt. A gazdasági helyzet bizonytalanságát jól mutatja, hogy tavaly már minden tizedik vállalkozás kiesett, és csak minden 15. cég volt új alapítású. Ez látványos csökkenés a 2022-i adatokhoz képest, amikor minden 10. vállalkozás újonnan alapított volt” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Tavaly az új cégek alapításának száma tovább csökkent, több mint 4200 új vállalkozás alakult, nyolcadával kevesebb, mint esztendővel azelőtt. Az új alapítású vállalkozások több mint fele (2200 cég) az épületek építése ágazatban jött létre, ami még így is 260-nal kevesebb, mint 2023-ban. Az egyéb építmények építése és a speciális szaképítés területe szintén visszaesést mutatott az új alapítású cégek számában, előbbiben több mint 50-nel, utóbbiban csaknem 300-zal kevesebb új vállalkozás jött létre.

A cégfluktuáció (az újonnan alapított és megszűnt cégek együttes mozgása) tavaly minden ágazatban negatív irányú volt. A megszűnt vállalkozások száma 6200-ra emelkedett, ami csaknem negyedével, több, mint egy évvel azelőtt. Az épületek építése szegmens különösen érintett volt 3500 vállalkozás szűnt meg, ezerrel több, mint 2023-ban. Az iparág egészét jellemző cégfluktuáció tavaly megközelítette az össze hatodát, ezen belül a speciális szaképítés stabil, 12%-os szinten maradt. Ezzel szemben az épületek építése meghaladta a 20, az egyéb építmények építése pedig a 15,5%-os fluktuációs arányt.

„Tavaly minden 11. cég valamilyen formában cégmegszűnéssel járó új eljárásba esett, ennek csupán a negyede volt végelszámolás, ami az önkéntes bezárást jelentheti.

Aggasztóbb az, hogy növekedett és megközelítette azon új felszámolási eljárások száma az ezret, ráadásul semminemű eljárás nélkül, ami a lánctartozások növekedését is jelentheti. Ezen új eljárások növekedése jelzi, hogy a feszültség az építőipari szektorban tovább nőtt 2024-re” – mondta Alföldi Csaba, céginformációs szakértő.

A Bajban az építőipar: magas cégfluktuáció, csökkenő cégszámok, növekvő feszültségek bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Magyarország továbbra is a vállalkozások hazája, de a gazdasági környezet átalakulása nyomán az alacsonyabb költségű megoldások iránti kereslet növekszik. Az OPTEN adatai szerint 2024-ben a társas vállalkozások száma csökkent, az egyénieké dinamikusan bővült.

A múlt években a társas és egyéni vállalkozások száma meghaladta az egymilliót, még 2022-ben is, amikor a KATA (=kisadózó vállalkozások tételes adója)-szabályozás változásai látványos átrendeződést okoztak. Jelenleg több mint 1,1 millió vállalkozás működik ebben a körben, 60 ezerrel több, mint 2020 végén.

Az egyéni vállalkozás népszerűsége egyszerű alapításának és rugalmas működésének köszönhető. Nincs alaptőke-kötelezettség, cégbírósági bejegyzés, megszüntetése vagy szüneteltetése pedig jóval könnyebb, mint a társas vállalkozások esetében. A feszes munkaerő-piaci környezetben sokan az egyéni vállalkozásban látják a kiutat, hiszen ez rugalmas lehetőséget kínál arra, hogy saját szakmájukban vagy teljesen új területen próbálják ki magukat. Tavaly jóformán minden hónapban százezret meghaladó inaktív egyéni vállalkozást regisztráltak, miközben az aktív egyéni vállalkozások száma már meghaladja a társas vállalkozásokét.

A társas vállalkozások száma két éve folyamatosan (23 ezerrel) csökken, miközben az egyéni vállalkozásoké 55 ezerrel nőtt. A társas vállalkozások csökkenése főként a kereskedelmi, szakmai és tudományos területeket érintette; az egyéni vállalkozások főként ezekben az ágazatokban bővültek.

Érdekes kivétel a szállítás és raktározás, ahol az új egyéni vállalkozások aránya kiemelkedő, miközben a megszűnő társas vállalkozások száma ott alacsony.

Budapest és Pest megye a társas vállalkozások központja, vidéken az egyéni vállalkozások dominálnak. A gazdaságilag gyenge térségekben az egyéni vállalkozások túlsúlya jellemző. Például Békés megyében, ahol az egyéni vállalkozások száma kétszerese a társas vállalkozásokénak.

„Az egyéni vállalkozások növekedését részben a gazdasági körülmények, részben a rugalmasság iránti igény magyarázza. Az egyszerűbb szabályozás és a gazdaságos működés lehetősége különösen vonzóvá teszi ezt a formát a mai időkben” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

A Fordulat, 2024 – Teret nyernek az aktív egyéni vállalkozók bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A múlt év továbbra is a kihívások időszaka maradt a magyarországi társas vállalkozások számára. A GDP növekedése várhatóan nem éri el az 1%-ot, amire – az utóbbi évekhez képest – hatással volt az uniós pénzek elmaradása, a gyenge kormányzati és vállalati beruházási kedv, a magas kamatkörnyezet. Nehezítette a gazdasági szereplők helyzetét a forintárfolyam ingadozása, a fő exportpartner, Németország gyenge gazdasági teljesítménye, valamint az autóipar és az akkumulátor-gyártás visszaesése.

Az Opten adatai szerint a működő vállalkozások száma ismét csökkent, miközben a gazdasági bizonytalanság visszavetette a cégalapítási kedvet. Tavaly 505 700 társas vállalkozás volt aktív, ami 2,2%-os csökkenés az előző évhez képest, amikor szintén több mint 12 000 céggel lett kevesebb a működő vállalkozások száma.

A cégszámcsökkenés különösen a feldolgozó– (2,8%-os visszaesés – ezernél több cég) és az építőipart (3%-os csökkenés, közel 2000 cég) érintette, míg a kereskedelem és gépjármű–javítás területén a veszteség meghaladta a 3000 céget (-2,9%). Az adminisztratív szolgáltatások és az oktatás szintén zsugorodtak, mindkét szektorban 2,8%-os visszaesést tapasztalhattunk.

A cégalapítások száma tovább mérséklődött, 2024-ben, több mint 24 000 új vállalkozás jött létre, ami közel 10%-os csökkenés a 2023-i adathoz képest. Ezzel párhuzamosan a cégmegszűnések száma továbbra is magas maradt, 35 000-et is meghaladta a bezárt vállalkozások száma, ami enyhe csökkenés a 2023-i, több mint 37 000-es értékhez képest. Különösen aggasztó, hogy a felszámolási eljárással megszűnt cégek száma megközelítette a 18 ezret, ami a fizetésképtelenség erősödését mutatja.

Pozitívumként említhető, hogy a kényszertörlési eljárással történő megszűnések száma 6000 alá csökkent, szemben a 2023-i 8000-es értékkel. Ez a vállalkozói környezet részleges stabilizációjára vagy a hatósági eljárások hatékonyságának javulására utalhat. A végelszámolással megszűnők száma viszont látványosan visszaesett: 2023-ban csaknem 19 000 cég döntött a rendezett befejezés mellett, 2024-ben ez a szám 10 000 körülire mérséklődött.

Az új felszámolási eljárások száma továbbra is 15 000-nél több, ami országosan 3%-os arány. Bár ez enyhe csökkenés a 2023-i 4%-hoz képest a gazdasági terhelés még mindig meghatározó. Az építőipar és a kereskedelem a legérintettebbek, előbbi 4000, utóbbi 4300 vállalkozást veszíthet el a jövőben. A feldolgozó-iparban is érzékelhető a nyomás, mintegy ezer céget számoltak fel.

Az új kényszertörlési eljárások enyhén emelkedtek, ami a jövőben a felszámolások számának növekedését vetíti előre. Ezzel szemben az új végelszámolások visszaestek, ami azt mutatja, hogy a tudatos, stabil cégzárás egyre nehezebbé vált.

„A 2024-i cégtrendek kettős képet mutatnak, miközben néhány eljárás száma csökkent, a cégmegszűnések és a működő vállalkozások számának folyamatos csökkenése azt jelzi, hogy a gazdasági környezet továbbra is jelentős kihívások elé állítja a magyar vállalkozásokat” – emelte ki Alföldi Csaba, az Opten céginformációs szakértője.

Az Opten Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát hasonlítja az időszak elején rendben működőkhöz) 2024-re vonatkozó értéke országosan 12,93 százalék volt, ami 0,76%-kal alacsonyabb a 2023-i CFI-értéknél. Tavaly az Opten–CFI Veszprém, Vas és Zala megyében érte el a legalacsonyabb értékeket, a legmagasabb fluktuációt Budapest, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye produkálta.

Opten – CFI megyénként, 2024

*Újonnan indult eljárások

A Tavaly megszűnt 35 ezer, alakult 24 ezer cég bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.