(Tudósítónktól) Miközben a vállalkozások száma országosan csökkent, a háttérben teljesen eltérő folyamatok zajlottak le a megyékben. Budapest látványosan veszített lendületéből, Győr-Moson-Sopron megye erősödött is egyes ágazatokban. A gazdasági nyomás mindenhol érezhető volt, de nem egyformán reagáltak rá a térségek.

A 2022. év a hazai vállalkozási szféra csúcspontja volt a járványt követően: akkor működött a legtöbb cég, noha már sejthető volt a következő évi átrendeződés. Az infláció és a fogyasztás visszaesése, a finanszírozási nehézségek, valamint az uniós támogatási források körüli bizonytalanságok egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy 2024-re már nem csak kevesebb lett a működő vállalkozás, de kevesebb új alakult is, mint előtte.

Két év alatt az Opten adatai szerint a társas vállalkozások száma több mint 23 ezerrel csökkent Magyarországon. Az aktív cégek száma 2022 végén még megközelítette az 529 ezret, 2024-re az 506 ezret sem érte el. Az idei adatok még további mérséklődést mutatnak. A visszaesés országos volt, de a mögöttes folyamatok megyénként más-más arcot mutatnak. Van, ahol a gazdasági átalakulás diktálta az ütemet, másutt a kedvezőtlen kilátások miatti óvatosság, és volt olyan térség is, ahol meg a belső tartalékok hiánya okozott gondot.

Kinek fájt leginkább?

A legnagyobb cégszám-csökkenést abszolút értékben Budapest könyvelte el: két év alatt jó 14 800 vállalkozással lett kevesebb. Ez önmagában nem meglepő, hiszen a fővárosban a legnagyobb a vállalkozási aktivitás, de a visszaesés mértéke így is szembetűnő. A gazdasági sokkhatások – infláció, hitelkamat-emelkedés, bérnyomás – leginkább a szolgáltatókat érintették, ezek pedig elsősorban Budapesten koncentrálódnak.

A 2022-ben még működő cégek közül mára csaknem minden hetedik eltűnt, és a mostani budapesti vállalkozásoknak csupán minden kilencedik tagja volt új alapítású a múlt három évben. A kereskedelemben több mint 3200 vállalkozás szűnt meg, miközben az új alapítások száma nem tudta ezt ellensúlyozni.

Az építőipar még drámaibb képet mutat: az aktív vállalkozások száma két év alatt mintegy 1500-zal csökkent. A tudományos és műszaki tevékenységet végző vállalkozások is látványos visszaesést szenvedtek el, több mint 3200 megszűnés mellett az új alapítások alig tartották az iramot.

Komárom-Esztergom megyében a működő vállalkozások száma 2022-höz képest közel 5 százalékkal csökkent. Az ipari szerkezet ott erősen exportorientált, így különösen érzékenyen reagált a világméretű ellátási lánc zavaraira és az energiaárak ingadozására. A feldolgozóiparban mintegy 90 cég szűnt meg, miközben az új alapításúak száma nem érte el a 75-öt. Az építőiparban száznál több vállalkozás tűnt el. A programozási és IT-szektorból 10%-os visszaesést jelentettek.

Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdasága évek óta a felzárkózás kihívásaival küzd. Mindkét térségben a megszűnések aránya meghaladja az alapításokét, a vállalkozói kör tehát folyamatosan szűkül. Borsodban az építőiparban 150-nél több vállalkozással lett kevesebb, miközben az alapítások száma is erősen csökkent. Szabolcsban a programozási ágazat gyengülése látványos, két év alatt több mint 100 megszűnésre alig 60 alapítás jutott.

Fejér megye is a vesztesek közé került, főként az ipari és szolgáltatói szektor zsugorodása miatt. A feldolgozó-iparban csaknem 100 vállalkozás tűnt el, az új alapításúak száma pedig a felére csökkent. A szakmai-tudományos, műszaki területeken mintegy 200 céggel lett kevesebb.

Ahol a visszaesés lassúbb – vagy ellenálló a szerkezet

Győr-Moson-Sopron megye továbbra is az ország egyik legellenállóbb gazdasági térsége. Az építőiparban a megszűnések és alapítások szinte kiegyenlítettek, a programozási és IT-területen pedig 126 megszűnés után 137 új vállalkozás alakult, ez országosan is kiemelkedő.

Érdekesség, hogy Somogy és Tolna megyében – bár kevesebb a vállalkozás, mint máshol – a megszűnések és alapítások viszonylag egyensúlyban vannak. Ezek a térségek lassabban reagálnak a gazdasági változásokra, ami az utóbbi időbe inkább védelemnek, semmint lemaradásnak számított.

Az idei első hónapjok egyelőre nem hoztak fordulatot. A vállalkozói bizalom még nem állt helyre, ráadásul a nemzetközi gazdasági rend átalakulása tovább nehezíti a döntéshozatalt. A következő időszak kulcsa az alkalmazkodás lesz – földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül – jelentette ki Alföldi Csaba, az Opten céginformációs szakértője.

Kilátások – ahol már épül a jövő

Miközben a vállalkozások száma csökken, a kép nem mindenhol egyszínű. Vannak térségek és kezdeményezések, ahol a gazdasági nyomás mellett is valami új kezdődött. Szegeden, például, a múlt év végén kezdődött el a BYD elektromos autógyár építése – az első ilyen üzem Európában –, ahol hosszú távon számottevően sok munkahelyet teremt és vállalkozói lehetőségeket is kínálhat a térségben.

Debrecenben eközben az elektromos járműplatformra alapozó BMW-gyár készül a termelésre. Kecskeméten a Mercedes-Benz folytatja gyárbővítést, miközben új modellek gyártására is készül. Ezek a fejlesztések nemcsak munkahelyeket, hanem beszállítói lehetőségeket is teremtenek, ami a helyi kis- és középvállalkozásoknak ígéretes.

Bár a soroltak hatása egyelőre kevéssé látszik a statisztikákban, több helyütt már érzékelhető a felkészülés a következő vállalkozói ciklusra.

Az Opten Cégfluktuációs Index (CFI: az adott időszakban törölt/alapított cégek számát hasonlítja az időszak elején rendben működőkhöz) 2024-re vonatkozó értéke országosan 12,87 százalék volt, 0,94 %-kal alacsonyabb a 2023-i CFI értéknél. Tavaly megyei szinten nézve az Opten–CFI Budapest, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében érte el a legmagasabb értékeket; a legalacsonyabb fluktuációt Csongrád-Csanád, Zala és Veszprém megye produkálta.